Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-20 / 220. szám

A MEGY El PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A ME.GYEI TANÁCS LAPJA 1974. SZEPTEMBER 39., PÉNTEK Ära: SO fillér XXIX. ÉVFOLYAM. 330. SZÁM Világ proletárját MR : menni VAGY MARADNI? (3. oldal) HOVÁ VEZET AZ ELVTELENSÉG? (4. oldal) EZT MAR EZERSZER IS... (Csoór István műve) (4. oldal) Tanácskoztak a munkaügyi döntőbizottságok elnökei Ä gyors ügyintézés társadalmi érdek — Csökkent a munkaügyi perek száma a írár előidézésében fcinurfcatha­Folytatódtak magyar—finn tárgyalások Kaleví Sorsa és kísérete csü­Á munkaügyi döntőbizott.; sá^ok sajátos igazságszol- i gáltatási szervek, az üzemi demokrácia jelentős intéz- , rnényei. Feladatukat a jog­szabályok rendelkezései alapján vállalati keretek között, a dolgozók közremű­ködésevei és ellenőrzése mellett végzik. Megyénk üzemeiben. vállalatainál mintegy 270 munkaügyi dön­tőbizottság tevékenykedik. Tegnap, szeptember 19-én Bén kescsabán az SZMT székházban tanácskoztak a munkaügyi dön­tőbizottságok elnökei. Első napj- lendi pontként dr. Bállá József, a Békéscsabai Munkaügyi Bíró­ság elnöke beszámolt a me­gyénkben működő munkaügyi döntőbizottságok tevékenységé­ről. Elmondotta, hogy az elmúlt években csökkeni] a munkaügyi perek szórna. 19ö8-ban a munka­ügyi. döntőbizottságok 1755 ügy­ijén hoztak határozatot, isii­ben pedig 1511-ben. Túlsúlyba kerültek azonban az olyan mun_ kaüigyek. melyek elbírálása nagy körültekintést és alapos felké­szültségiét; igényel. A döntőbizott­ságok tisztségviselőinek többsége jól felkészült feladatának ellá- 'asára. Részükre az SZMT és a Magyar Jogószszövetség Békés megyei Szervezete rendszeresen tart tanfolyamokat. Hangsúlyoz­ta, hogy fokozott gondol; kell fordítani a munkaügyi döntőbi­zottságoknak a dolgozók jógái­nak és kötelezettségeinek mara­déktalan érvényesítésére. Bizto­sítani kell az össztársadalmi ér­dek megvalósítását a jogtalan, csoport- vagy egyéni érdekkel szemben. Fontos társadalmi ér­dek fűződik a munkaügyek meg_ alapozott és gyors elintézéséhez. Ez az alapelv azonban gyakran csorbát szenved. A törvény® előírás az. hogy a panasz be­nyújtását követő nyolc napon belül ki kell tűzni a tárgyalást. Ezzel szemben nem ritka az az eset, amikor 30—40 napos a ké­sés. Több ilyen panasz miatt a Békéscsabai Munkaügyi Bíróság kénytelen volt az ügyészség be­avatkozását kérni. A beszámoló kitért a legtipi­kusabb, a leggyakrabban előfor­duló munkaügyi vitákra. Majd. a megalapozatlan döntések okát vette górcső alá. A vétkességi kártérítéseket gyakran enyhén bírálják el. De az sem ritka, amikor tüzetesebb vizsgálat nél_ kül a panaszt elutasítják. Az p 7Pirii baleseti kártérítések, valamint a foglalkozási beteg­ségből eredő kárigények elbírá­lásánál alapvető az az elv. hogy a munkaviszony keretében a vállalat köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés felté­teleit biztosítani. Ha ezt a kö- relezettségét megszegi ég emiatt a dolgozót kár éri, köteles ezt a kárt megtéríteni. Több izben előfordult, hogy a munkaügyi döntőbizottságok a vétkességi ol­dalról szemlélve bírálták el a balesetet szenvedett dolgozó kár­igényét. A vállalat felelőssegét cggfck akkor állapították meg. ha loan hibás volt, illetve mulasz­tást követett eL Jóllehet a Mun­ka Törvénykönyve ennél sokkal szélesebb keretben nyújt védel­met 3, balesetet szenvedett dol­gozónak. Nem a dolgozónak kell bizonyítania ugyanis a vállalat vétkességét a baleset bekövetke­zésében, A vállalat felelőssége mindaddig fennáll, amíg az alól nem tudja kimenteni magát. Az sem elegendő, ha a döntőbizott­ság csak a vállalat felelősségét állapítja meg az üzemi balese­tért. Meg kell határoznia a dol­gozónak fizetendő kár nagyságát is. A beszámolót kővető vitában felszólalt dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára. Hangsúlyozta, hogy a munkaügyi dön­tőbizottságok jelentős politi­kai szerepet töltenek be. Éppen ezért a szakszervezeti bizottsá­goknak figyelemmel kell- kísér­niük és sokoldalúan kell segí­teniük munkájukat. A szakszer­vezeti bizottságoknak megvan az a joguk is. hogy a munkaügyi eljárásban a dolgozóitat képvi­seljék. Ám ezzel a lehetőséggel ritkán étnek. Október 31-én kerül sor a lit. Országos Munkaügyi Konferen­ciára. A munkaügyi dontöbizoti. ságok elnökeinek tanácskozásán 15 küldöttet választottak meg, akik nászt vesznék majd az or­Biológusnapok Gyulán A TIT Biológiai Választmánya szeptember 30—22-én Gyulán rendezi meg a XVII. országos tai_ ológusnapokat. A háromnapos vándorgyűlés megnyitója, pénteken délután 3 órakor lesz a gyulai Városi Ta­nács épületének dísztermében. Dr. Vidó István tanácselnök üd­vözlő szavai után dr. Hortobá­gyi Tibor tanszékvezető egyete­mi tanál-, a TIT Biológiai Vá­lasztmányának elnöke mond megnyitó beszédet, A konferen­cia első előadója dr. Mándy György tanszékvezető egyetemi tanár lesz, előadásának címe .,A mai agrotechnika íratásai éle­tünkre és környezetünkre' ’. Az első nap nyolc biológiai kisfilm bemutatójával, ér véget. Szombaton a Békés megyei szakembereké a szó. Elsőként dr. Palc.v József, a szarvasi öntö­zéses és Meliorációs Főiskola do­cense beszél az öntözés biológiai vonatkozásairól, majd a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság hid- robiológusa, Vasas Ferenc elő­adása következik a Kettős-Kö­rös vÍ23rninőségéről. hasznosítá­sának lehetőségeiről. A második konferenciai ülésszak utolsó elő­adója dr. Kozma Bajos, a Bihar- ugrai Halgazdaság igazgatója lesz, a halastavak, komplex hasz­nosításáról tart előadást. A biológus-konferencia utolsó napjának témája a biológiai is­meretterjesztés, ebben a tárgy­körben három előadás hangzik el. a Csütörtökön délelőtt az Or­szághoz minisztertanácsi termé­ben folytatódtak a magyar—finn tárgyalások. A két ország kap­csolatairól. és időszerű . nemzetközi kérdésekről foly­tatott eszmecserén a ma­gyar tárgyaló csoportot Fock Je_ nő, a Minisztertanács elnöke, a finn küldöttséget Kalevi Sorsa miniszterelnök vezette. ponti Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székhazában fogadta Kalevi Sor­sát, a Finn Köztársaság minisz­terelnökét. A találkozón részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Nagy János külügyminiszter-he­lyettes és Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagykövete. Jelen volt Richard Tötterman, finn külügyi állarotifcár és Paul Jyrkänkallio, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Losonczi Pál, a Népköztársa­A Magyar Tudományos Aka­démián csütörtökön zárult a magyar—szovjet tudományos műszaki együttműködési meg­állapodás aláírásának 25. évior­törtök délelőtt a Hősök térén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzáson jelen volt Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes. Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagykö­vete és Bérczes Emil vezérőr­nagy. (MTI) ság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön az Országíházban fo­gadta Kalevi Sorsát. í, sü * Benkai András belügyminisz­ter csütörtökön hivatalában fo­gadta Tuosminen finn belügymi­nisztert és Korhonen rendőrügy! főigazgatót, akik a finn kor­mánydelegáció tagjaként tartóz­kodnak hazánkban. A megbeszé­lésen megvitatták a két minisz- j tóriumot kölcsönösen érintő kér- déseket. A tárgyalás után láto­gatást tettek a Budapesti Rend- I őr-főkapitányságon. (MTI) dulója. Csütörtökön 13 előadás hangzott el. Csáki Frigyes akadémikus elő­adásában hangsúlyozta, hogy a szabályozás- és vezérléstechni­ka, a méréstechnika, az infor­mációátvitel és -feldolgozás, va­lamint a számítástechnika fontos része a világ tudományos techni­kai forradalmának. Az elektron­csövek után a tranzisztorok és tirisztorok, majd az integrált áramkörök felhasználásával lét­rejött forradalmi műszaki vál­tozásokat a szocialista országok­kal és elsősorban a Szovjetunió­val kialakult hathatós műszaki tudományos együttműködés nél­kül lehetetlen lett volna még nyomon követnünk is. Az információ-elméleti prob­lémák közös kutatásában elért eredményekről V. I. Sziforov akadémikus és Csábi Sándor, a matematikai tudományok dok­tora számolt be, az energiaellátás távlatairól A. E, Seindlin akadé­mikus, s ezekhez az elképzelé­sekhez kapcsolódott Szendy Ká­roly akadémikus előadása a mágneses hidrodinamikus gene­rátorok kifejlesztéséről. Az agrártudományi ülésen Láng Géza akadémikusnak a műtrágyázás hatékonyságáról és I. Sz. Satyilov akadémikus­nak a szántóföldi növények ter- méseredmenyeinek programozá­sáról tartott előadását kísérte nagy érdeklődés. A háromnapos tudományos ülésszakon elhangzott csaknem negyven előadás lehetővé tette a hazai kutatók, tudósok számára a szovjet tudomány legújabb eredményeinek megismerését, áttekintést nyújtott az együtt­működés eddigi útjáról, a kap­csolatok fejlesztésének lehetősé­geiről és jelezte a tudományos műszaki fejlődés távlatait. szagos jelentősegű értekezleten. UHTOSiiimmiiiiBiViaKaaiitrzi£ins««iisMis9e£HfmiiiHMiMHfHiiiiiiiHni«mtec< Uj ABC-áruliáz Füzesgyarmaton Sok füzesgyarmati volt részese szeptember 16-án a község központjában felépült ABC-áru- ház megnyitójának. Az új kereskedelmi objek­tum része annak a hálózatfejlesztésnek, melyet a negyedik ötéves terv időszakában kíván a szö­vetkezet valóra váltani. A képünkön látható 500 négyzetméter alapterületű ABC-áruházban — melynek építési és berendezési költsége meg­haladta a hárommillió forintot — egymillió fo­rint értékű árukészlet várja a községbelieket. Számítások szerint 1975-ben már 16 millió fo­rintos forgalmat bonyolít le az ABC-áruház. Az új kereskedelmi objektumot a MÉSZÖV elnöke adta át rendeltetésének. (Kép, szöveg: Balkus Imre) Kádár János fogadta Kalevi Sorsát Kádár János, az MSZMP Köz­Befejeződött a magyar-szovjet jubileumi tudományos ülésszak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom