Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-17 / 217. szám
i Foza Borizová? •*8ES&£S££fle&S'ft-£££S9SSS232Ze£SS««*B3C!MB»«SBSS»13BaaZSSa»B>*SeBtSea»«CaS*e*SS»«aB« *«»* <s*®sas»as***»«a»e*»«a( 99 Hol szorít • 99 a cipó: Talajelőkészítés és trágyázás telepítés előtt A kiskertben éppen, olyan fontos, hogy jól fejlődjenek és teremjenek az elültetett fák, mint az üzemi telepítések esetében. A jó eredésnek, a megfelelő fejlődésnek és a rendszeres, bő termésnek igen fontos feltétele: a talaj szakszerű előkészítése. Az ehhez szükséges befektetés bőségesen megtérül. A talaj előkészítésének fontos része a tápanyagállapot javítása, mégpedig a fák és cserjék gyökérzetének főtömegét befogadó mélységig. Ez a törzses gyümölcsfák esetében 60—70, a cserjék (ribiszke, köszméte, málna) számára körülbelül 40 centiméter. Ha a trágyáik ilyen mélységű, és az egész gyökérj árta talajtérfogatban való bemunkálására az ültetés után már nincs mód, akkor már csak a gyökérjárta ualajtérfogat egy kisebb része számára végezhető eh Az ültetés talajelőkészítésének legkedvezőbb időszak a nyár vége és az ősz, vagyis a mostani egy-két hónap. A legjobb talajelőkészítés a kézi forgatás. Ez a.kiskertben azért is természetes, mert a gépi forgatásra — egyebek között .— a kis méretek miatt nincs mód. A körülbelül 120 cm-es fogásokat két részletben forgatjuk le, vagyis két 60 cm-es félfogásra osztjuk. A forgatást úgy kezdjük, hogy először egy 120 cm széles és 30 cm mély árkot készítünk. Ezután felássuk az árok fenekét. Ezt követően a félfogás első ásónyomnyi (kb. 25 cm-es) rétegét terítjük az egész árokba, majd erre a második ásónyomnyi altalajréteget'. Ugyanígy járunk el a másik félfogás két rétegével is. A javított kézi forgatásnak az az előnye, hogy az egymást váltó feltalaj (első ásónyom) és az altalaj (második ásónyom) vékonyabb rétegben helyezkedik el. A 60 cm-es félfogásnyi földét ugyanis 120 cm szélességben terítjük el, s így a jobb minőségű (humuszos) feltalajból két réteg keletkezik, és a gyengébb minőségű altalaj is két vékonyabb rétegben helyezkedik el. Nem lesz tehát felül egy vastag (teljes ásónyomnyi) nyers altalajréteg és a jobb minőségű feltalaj pedig alul, eltemetve, hanem a volt feltalaj és altalaj két- két vékonyabb rétegben helyezkedik el a forgatott területen. Az árok fenekének felásásával pedig azt érjük el, hogy a mindössze 50 cm mélységig forgatott talaj mégis, körülbelül 70—75 cm-ig lazított lesz. Forgatás alkalmával szerves és műtrágyát, esetleg csak műtrágyát is juttatunk az egyes rétegekre. Ha a talaj sötét színű, tehát humuszban gazdag, akkor még a homoktalajok esetében sem okvetlenül szükséges !a szerves trágyázás többletköltségét vállalni. Világos színű, humuszban szegény — ezek közül is különösen a homokos — talajokon nagyon ajánlatos azonban az árok fenekén is beásni, majd az első, a második és a harmadik félfogás áthányása után is, négyzetméterenként (2-3 kg-nyi) érett vagy tőzeges szerves trágyát szórni, minden rétegre, kü- lön-külön. Homoknál kötöttebb talajokon az árok fenekére nem szükséges szerves trágyát szórni és beásni, de ezeken a talajokon is előnyös, ha az áthányt 1—3 félfogás- rétegekre négyzetméterenként 1-2 kg érett vagy apró szerves trágyát szórunk, A szerves trágyán kívül az árok fenekére is és az említett három felfogásrétegre is szórjunk még, négyzetméterenként 50 dkg — lehetőleg szemcsés — szuperfoszfátot és ugyanennyi 40 százalékos kálisót. Ha szerves trágyát nem adünk, akkor a műtrágyaadagokat célszerű megduplázni, Forgatás hiányában a gyümölcsfákat és a cserjéket megfelelő nagyságú gödrökbe is ültethetjük. Minél nagyobb a gödör, annál jobb, de a fáké legalább 100x100 cm, inkább azonban még ennél is nagyobb (120x120-tól 140x140 cm-ig terjedő). s a mélység' 60—80 cm legyen. A cserjéhez az elmondottak fele és 40—60 cm mélység elegendő. A gödörből kiihányt humuszos (sötétebb színű) talajréteget és az alatt húzódó világosabb színű altalajréteget külön-külön helyezzük el. A gödör aljára környező talajt „beszakítjuk”, s a gödröt így töltjük meg. (A fennmaradt nyers altalajt húzzuk a horpadásokba.) Mind, a különrakott gödör-feltalaj, mind pedig a gödör körüli feltalaj gödörbe hányásakor keverjünk a talajba annyi érett, apró szerves trágyát, illetve műtrágyát, hogy egy köbméternyi visszahányt földben körülbelül 10—20 kg szerves trágya és ehhez hozzákevert fél kilogramm szemcsés szuperfoszfát és ugyanennyi kálisó legyen. Mind a forgatás esetére, mind pedig a gödrös talajelőkészítés esetére ajánlott alaptrágyázás a talaj tápanyaggal való feltöltését szolgálja. Dr. Tens láttán Nap mint nap tdsébb-na- gyobb problémákkal kell meg- küzdenünk: és legtöbbször a „kisebbek” okoznak nagyobb kellemetlenséget. Az ún. véletlenek, baklövések, a tárgyak „rosszindulata”, apró kudarcok, tanácstalanságok!: — Hervad a virág! — beteg a fikusz! — mikor és hogyan kiéli átültetni a pálmát? — hogyan tisztítsam a szőnyeget? — hogyan kell lakkozni a parkettát? — a PVC padlót hogyan kell lefektetni? — levált a csempe! — penészes a fal — milyen a lemosható falfesték, hogyan kell vele bánni? — foltos a fürdőkád! — hogyan kell a hűtőszekrényt tisztítani! — mi módon lehet a cigaretta- füstöt a szobából gyorsan eltávolítani? — miként irtsuk a legyeket, hangyákat a lakásban? — jaj, a molyok! — milyen ágyhuzatot vegyünk? — bőrkabátot hogy kell tisztítani? — mire vigyázzunk a szőrméknél? — kifényesedett a nadrág! — a lakkcipőt hogyan kell kezelni? — — szorít a cipőm! — jön a nagymosás! — hogyan mossuk az olajos munkaruhát? — lehet-e mosni a kord bársony nadVessünk sóskái! (főleg, ha a kisebb mélységet választottuk) szintén célszerű, négyzetméterenként 2-3 kg érett (apró) szerves trágyát, s erre 5—10 dkg szuperfoszfátot és ugyanennyi kálisót szórni és beásni. Ezután akár azonnal is visszahányhatjuk a gödörbe a földet. E célra azonban csak a kihányt, humuszos (felső) talajt használjuk fel — ezért hányjuk a gödör aljába —, majd a gödröt környező feltalajból pótoljuk a még hiányzó földet, vagyis az egész gödröt feltalajjal töltsük meg. A legjobb, ha a kiásott A 'kora tavasai időszak fontos zöldsége ez a növény. Szeptemberben vetve tavasszal már szedhetjük, abban az időszakban, amikor még csali igen drága primőrök kaphatók a piacom A sósika gyorsan melegedő, laza, de tápanyagban gazdag talajon érzi jól magát. Évelő növény, ezért a kertnek olyan részébe telepítsük, ahol a többi zöldségféle ápolási munkáit nem zavarja Csaknem egész idényben szedhető. Évelő gyomoktól mentes részt válasszunk, mert ezek kiirtása a sóska közül csaknem lehetetlen. Az előkészítés során 30—40 centiméter mélyen, ássuk fel a talajt, majd a rögöket egészen finomra gereblyézzük el. így az apró magvakat egyenletes mélységbe vethetjük, s ezáltal meggyorsíthatjuk csírázásukat. A talajelőkészítés során alaptrá. gyánaik adjunk 100 négyzetméterenként 2,5 kilogramm pétisót, 3 kilogramm szuperfoszfá- tat és 2,5 kilogramm kálisót. Fajtaválaszték nincs, a Kerti kapható. A vetőmag ,3—4 évig csíraképes, a csírázása idő 10-11 nap. A tenyészterületet a talaj tápanyag-tartalmához igazítsuk. A magvakat 25—40 centiméter sortávolságra vessük, 3-4 centiméter mélyre. Ügyelj ünk, hogy az egyébként is lassan csírázó magvak ne kerüljenek mélyebb., re. A bevetett ágyás ápolási Most időszerű! munkáit (a, talajlazítást, gyomlál ást) könnyítik a sóskával együtt vetett sorjelző növények (saláta, repce).. Az áttelelt állomány fejlődését fejtrágyázással serkenísük. Több részletben adjunk 100 négyzetméterenként 3 kilogramm pétisót. A sóska az öntözést csak száraz időben igény- li. ezért ritkán, de akkor (30— 40 mm-es) vízadaggal öntözzük. Tartsuk az állományt gyommentesen. Az elgazosodott ágyások szedése körülményes, sok munkát kíván. A szedéssel járó gyakori taposás rendszeréig talajlazítást tesz szükségessé. A nagy adagú öntözés előtt mélyebb kapálással készítsük elő a talajt a víz befogadására. Az őszi vetésű sóska tavasztól szedhető. Ügyeljünk, hogy a töveket ne tépjük ki, a középső leveleket ne sértsük meg. ragot? — mire vigyázzunk a műszálas ruhaneműk mosásakor? — hogyan tüntetjük el a tinta-, a gyümölcs-, a kávé-, a vér-, a zsír-, az olaj festék, a gyertya-, a sör- stb. foltot? — mihez milyen fűszereket használjunk? —- mire jó a kamilla-, a hársfa-, a mentatea? — túl sűrű lett a majonéz? — miről ismerjük fel, hogy frissue hús? — odaéeett a hús! — összement a tej! — mi a jó tea készítésének titka? — hogy készítjük a török kávét? — mihez adunk fehér bort. és mihez vörös bort? — hogyan állapítjuk meg a sütő hőfokát? — mire jó a narancshéj? — hogy lesz gyorsan kemény a to- jáshab? — hogyan oldjuk a vízkövet? — mikor, hogyan, terítsünk? — a jó munkabeosztás — kiadások — bevételek... — bőrkeménykedéseket hogyan kezelünk? — miként védekezzünk a fertőzések ellen? — vérzik az orrom! — mi a teendő napszúrás, ájulás, gyomorégés, hasmenés esetén? — jaj, megégettem az ujjam! — mit adjunk a lázas betegnek, az epebajosnak, a gyomorrantásoa betegnek? — mit kell tudni a diétákról?... és így tovább es így tovább.íi Sorolhatnánk még, de ugyanúgy sorolhatná tovább a kedves Olvasó is. Sokszor az ember a saját kárán okulva jön rá, hogy mikor mi a teendő — de milyen jó az. ha vaa hol utánanéznie! „Más kárán tanul az okos”! ebben a kis könyvben igyekeztünk összegyűjteni mások tapasztalatait, hogy ne kelljen mindenkinek mindent teljesen elölről kezdenie. S mivel az élet mindig hoz új meglepetéseket. ezekhez aztán mindenki hozzáadhatja a saját tapasztalatait is. Mindenesetre őrizzük, használjuk és becsüljük meg e hétköznapi tanácsokat Erre vállalkozott a Mezőgazdasági Kiadó Joza Brizová könyvének közreadásával. «cftsc«a*BitiBCf9«aE9ce<ii9X8Be«B««N»aa«9i ■SSSSS*«*»SSi»***S'SS*E' Illa márka. Illa már ma? A muskátli szaporítása 10 öa.« 55, • SsSíÁif nmusu í Dm, SZEPTEMBER 17. Leghálásaöb nyári, virágunk, amelyről egy ideig mintha elfeledkeztünk volna. Napjainkban azonban ismét egyre kedveltebbek, különösen az új, változatos színű fajták, és a futómuskátlik. Akinek van néhány szép fajtája, érdemes nyár végén — egyszerű hajtás- dugványozással — szaporítania. Az érett dugványok sokkal alkalmasabbak a szaporításra. mint a kora nyáriak. Az előbbiek ugyanis kevésbé rostosak, nem hajlanak könnyen, pattanva törnek. A levágott dugványokat kissé megfonnyasztva homokba vagy homokos kerti földbe dugvá- nyozzuk. Legjobb egy nagyobb cserépbe több dugványt helyezni, és árnyékos helyen tartva mérsékelten öntözni. Gyökere- sedés után egyébként szétültethetjük a kis növényeket UMTOITAtOK \
