Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-17 / 217. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MM. SZEPTEMBER KEDD Ära: 1 forint XXIX. ÉVFOLYAM, 217. SZÄM Ti fég proletárjai tTRi AZ ÉRDEMEK KÖTELEZNEK (3. oldal) NÉPES CSALÁD (4. oldal) SZEMBEN A GIMNÁZIUMMAL (5. oldal) Pártmunka a nagyközségben Szakmai programok, kétszázezer látogató az őszi BNV-n Évszáaadofeon At nem változott annyit az ország település- hálózata, mint az utóbbi évtized dekben. A változás mozgatórugója a társadalom, a gazdasági élet. a termelés átalakulásában, fejlődésében keresendő és található. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme és a vidéki ipartelepítés olyan társadalmi mozgást, fejlődést indított el, amely nem. vagy alig kedvez a kis településeknek, ugyanakkor jó lehetőségeket teremt a nagyközségek fejlődésének. A múltban is alakultak, léteztek, mind az Alföldön, mind a Dunántúlon úgynevezett nagyközségek. Akkor is központjai voltak ezek a községek a politikai, társadalmi, gazdasági, kereskedelmi életnek, de szerepük, jelentőségük közel sem volt olyan, mint napjainkban. Egyrészt napról napra növekszik’ lélekszámúk, másrészt lakosságuk összetétele is- gyorsan változik. A lakosság száma elsősorban a falvakból, tanyákról odatel épültekkel ' növekszik, összetételének változása pedig abból adódik, hogy ma a nagyközségek már nem csupán mezőgazdasági jellegűek, mint a múltban, hanem a legtöbbjükben kisebb-nagyóbb ipari üzemek is vannak. A gazdasági szerepük politikai súlyukat is növeli, hiszen a nagyközségek többnyire a közigazgatás, a társadalmi és kulturális élet központjai is, sőt, ide koncentrálódik az egészségügyi szolgáltatás, valamint a középfokú oktatás is. Mindez lakosságuk összetételében is tükröződik. Napjainkban a nagyközségek politikai, társadalmi, gazdasági élete sokkal összetettebb, differenciáltabb, mint a múltban, vagy akár egy-másfél évtizeddel ezelőtt volt. Ebben a közegben sokrétűbb, magasabb szintű tevékenységiét követel a párt politikáján alt érvényre juttatása a pártszervektől és a pártszervezetektől. A párt felső szintű vezetése mindig nagy gondot fordított arra, hogy- a párt szervezeti felépítése lépést tartson a politikai, társadalmi, gazdasági fejlődéssel, képes legyen a rogy társadalmi célok helyi érvényesítésére. Ezt szolgálta, hogy a nagyközségekként önálló párt- szervezetek jöttek létre a gazdasági egységekben, államhatalmi, kulturális és egészségügyi szervekben, szervezetekben. A nagyközségek pártszervezeteit zömében helyi pártbizottságok, kisebb részükben csúcsvezetőségek irányítják. A nagyközségi pártbizottságok, mint aránylag nem bosszú múltra visszatekintő politikai szervek az elmúlt években nagy segítséget kaptak az őket közvetlenül irányító járási párti bizottságoktól, de megkülönböztetett módon segítették őket a megyei pártbizottságok Is. A segítés, a támogatás kifejezésre jutott és jut napjainkban is a jó, hasznos módszerek elterjesztésében — segítve a határozatok helyes feldolgozását, a politikai irányítás tudományának elsajátítását, a testületi élet demokratikus tartalommal való megtöltését stb. — az önálló politikai munka végzésére való nevelésben. Kívánatos, hogy a felsőbb pártszervek fokozva segítségüket, határozataikban az eddigieknél jobban vegyék figyelembe a községi pártbizottságok sajátos körülményeit, továbbá az általános feladatok helyeit több konkrét, vagyis kézzelfoghatóbb célt tűzzenek a községi pártszervek elé. A községi pártbizottságok munkájának hasznossága, nagy ereje éppen abban van, hogy tevékenységük szorosan kapcsolódik településük mindennapi életének irányításához, a nap mint nap adódó gyakorlati politikai, társadalmi, gazdasági ké, rések megoldásához. Munkájuk- ra nem az elvont, az általános politikai feladatmeghatározás a jellemző, hanem a gyakorlati végrehajtás szervezése, irányítása. A községi pártbizottságok ma már képesek arra, hogy a párt központi vezetése által meghatározott politikai elveket, határozatokat községük adottságainak, sajátosságainak megfelelően dolgozzák fel, s azokat érvényesítsék, vagyis jó értelemben vett helyi politikát alakítsanak ki. Rendkívül összetett és differenciált az a munka, amely et a községi pártbizottságok végeznek. A feladatok súlya meghaladja egy vagy néhány politikai munkás teherbíróképességet. Munkájuk ezért lehet eredményes, mert nemcsak fejadatkörük nagy, hanem jog- és hatáskörük is. A községi pártbizottságok lényegében mindazokkal a feltételekkel, jog- es hatáskörökkel rendelkeznek, mint amivel a városi pártbizottságok. A községek politikai, tár_ sadalmi. gazdasági életének ira-. nyitása nem egy-két politikai munkás vállain nyugszik, hanem olyan testületén, amely a legtöbb pártbizottság esetében megfelelően tükrözi a község, a párttagság összetételét, politikai felkészültségiót. A községék életének különböző területein dolgozó, legjobban felkészült kommunisták döntenek politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekben. E testület működését nem helyettesíthetik egyes személyek, legyenek bármennyire képzettek, politikailag fel“~ szülitek is. Ezért irányul a felsőbb szervek segítése a testületi munka színvonalának emelésere mert ez ma a politikai irányító munka fejlesztésének kulcsa, a nagyközségekben is. iU. 5. A fogyasztási cikkek budapes- | ti első nemzetközi vásárának első két napja a nagyközönségé i volt — a vásár több mint 200 ; ezer látogatót fogadott. A kiállí- j tás viszont hétfőtől péntekig délelőttönként az ipar és a szak- | emberek, a termelők és a ke- j reskedők, a hazai és a külföldi I üzletfelek találkozóinak, tárgya- j lásainak ad helyet^ a közönsé- ' get délutánonként fogadja. Hétfőn az eseménynaptár sze_ > rint egyebek mellett mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberek találkozójára került sor. Az AGROMASEXPO ’74 nemcsak a kiállítással, hanem üzemi bemutatókkal is hozzájárult ahhoz, hogy a szakemberek szervezett formában tanulmányozhassák a bemutatott gépekhez ajánlott termelési rendszereket. A bajai kuköricater-, melési rendszer vásári bemuta-! tóját sok szakmai érdeklődő ke- ' resté fel. A kiállításon ismertet- i ték a szocialista gépekre alapo-! zott rendszer — amely az előirt technológia megtartása mellett garantálja a nagyobb termést — eddigi eredményeit, a tagság ; feltételeit. Ennek nyomán a ki- ■ állítás harmadik napján a megkötött megállapodások eredményeként tovább növekedett a rendszerhez tartozó üzemek száma; termelési területe búzából 30 ezer, kukoricából 20 ezer, napraforgóból és szójából pedig 5—5 ezer hektárral gyarapodott. Meglátogatták a könnyűipar kiállításait az érdekelt szak- szervezetek és a nőmozgalom vezetői is. A vendégeket Keserű Jánosné miniszter tájékoztatta és kalauzolta. Tájékoztatójában a miniszterasszony többek között elmondotta, hogy a közelmúlt évek során végrehajtott fejlesztések termékekben megtestesült eredményeit már módjuk van lemérni a vásárlátogatóknak is. Különösen érzékelhető ez a dinamikusan ’fejlődő kötszövő ipar és a bútoripar áruválasztékán. A vendégek egyebek között a békéscsabai, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár és a Váci Kötöttárugyár praktikus megoldású, egymással variálható, illetve kiegészíthető, jól kezelhető, az alakhoz igazodó egyszínű rugalmas, valamint nyomott mintás pamut gyermekruha együtteseit dicsérték. Könnyűipari miniszterünk Moszkvába utazott Keserű Jánosné könnyűipari miniszter hétfőn Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST könnyűipari állandó bizottságának ülésén, A bizottság áttekinti, hogyan valósultak meg eddig a komplex program köny- nyűipari célkitűzései. Tárgyalnak arról is, hogy az 1980-ig terjedő időszakban milyen közö_ sen megvalósítható létesítmények felépítését javasolják a terv-koordinációk során, s napirenden szerepel a bizottság keretében folyó műszaki-tudományos együttműködés is. Tanévnyitó a SZOT Központi Iskolájában Hétfőn ünnepélyes tanévnyitóval kezdte az új oktatási évadot a SZOT Központi Iskola. Gál László, a SZOT titkára beszédében hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek növekvő feladatainak teljesítése a tisztségviselőktől az ismeretek állandó gyarapítását követeli. De legalább ennyire fontos, hogy a tanultakat a szakszervezeti munka mindennapi gyakorlatában következetesen érvényesítsék. A tanévnyitó egyben a szakszervezeti politikai tömegoktatás új évadjának kezdetét is jelentette. Szabad idő és művelődés Szeptember 23—27 között tartják Budapesten — a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezésében — a II. nemzetközi szabadidő- és művelődéskonferenciát. A magyar főváros már másodízben ad otthont en- riek a rangos nemzetközi tapasztalatcserének. A tanácskozás ülésein a kutatómunka átfogó tapasztalatairól hangzanak el előadások; Végei éri a szocialista országok műrepfilőversenye Vasárnap színpompás záró- ünnepséggel ért véget a szocialista onszágok műrepülőinek egyhetes versenysorozata a békéscsabai repülőtéren. Az elnökségben ott volt Gyulavári Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Fekete Antal, a párt városi bizottságának első titkára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatok képviselői és a városok poli- tikai, állami és társadalmi szer- | veinek vezetői. Ivicz Imre, az MHSZ megyei titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Pencz János alezredes, az MHSZ repülési osztályának vezetője mondott zárszót, méltatva ebben aj szocialista országok közötti egyre I szélesedő testvériséget, barátságot, amely ennek a nagy versenynek is mottója volt. Ezt követően került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre. Nagy tapsot kaptak a verseny győztesei és helyezettjei, különösen a szovjet sportolók, akik minden versenyszámban győztek. Az eredményhirdetés után káprázatosán szép és izgalmas gálán mutatták be a győztesek és helyezettek az erre az alkalomra összeállított műsorukat. Befejezésül egy repülőgép hatalmas transzparenst vontatott, melynek felirata: „Viszontlátásra 1975-ben, a Szovjetunióban”. Jövőre ugyanis ott rendezik meg a szocialista országok műrepülő- inék versenyét. Ünnepélyes eredményhirdetési 1. Szovjetunió, 2. NDK, 3. Csehszlovákia. Az érmeket Pencz János alezredes, a tiszteletdíjakat Csíki József. Nádházi András és Nagy Kálmán adta át