Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-14 / 215. szám

Sisszílyzeti munka a termelőszövetkezetekben A mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter a közelmúltban végrehajtási rendeletét adott ki a személyzeti munkáról. Ez az intézkedés a Minisztertanács egy korábbi rendelete alapján, az ágazat egészét egységesen érinti, tehát a vállalatokat, az állami gazdaságokat, a termelőszövet­kezeteket, a szövetkezetek szö­vetségeit stb.; a mezőgazdaságot egységesen. Az intézményes személyzeti munka a téeszekben egy idő óta már kötelező. Az egységes sza­bályozással azonban a szövetke­zetekre vonatkozó normák is szigorúbbak lettek. ' Üjra szabályozták példáiul az erkölcsi bizonyítványokkal kap­csolatos előírást A büntetlen előélet kötelezettsége ma már nem csupán a szövetkezeti veze­tőkre, de mindenkire vonatko­zik, aki érdemi munkát végez. Függetlenített brigádvezetőig be­zárólag minden gazdasági vezető, minden érdemi ügyintéző, de még a bizalmas iratokat kezelő titkárnő, az ellenőrző bizottság és a döntőbizottság elnöke, a mezőőr, az éjjeliőr, a kapus és a kocsikísérő is köteles büntetlen előéletét igazolni. Sajnos szá­mos konkrét eset tette szüksé­gessé ezt a szigorítást, - nemcsak a termelőszövetkezetekben, de az állami vállalatoknál is. Az erkölcsi bizonyítvány beszerzé­se alól a megyei tanács elnöke felmentést adhat, de akit nép­gazdaság vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt ítéltek el, az ilyen felmentést nem kaiphat. Azt a személyt, aki a felsorolt munkakörökben büntetett előéle­tű személyt alkalmaz, a felügyeleti hatáság szabálysértés miatt fel­jelentheti. Érdekes intézkedés, hogy an­nak a személynek, akit majdan tsz-elnöknek jelölnek, a válasz­tás előtt 30 nappal a megyei ta­nács elnökétől igazolást kell kér­nie arról, hogy az elnöki tisztség betöltésére erkölcsileg alkalmas. Előfordulhat persze, hogy a tag­ság magán a közgyűlésen jelöi valakit és meg is választja el­nöknek. Ilyen esetben 15 napon belül, utólag kell kérni a megyei tanácselnöktől az igazolást és amíg az meg nem érkezik, ad­dig a megválasztott személy az A gyomai Győzelem Tsz-ben évek óta rendszeresen nagy gon­dot fordítanak a gyepterületek hasznosítására. Ebben az eszten­dőben tízszer akkora fűhozamot értek el, mint négy évvel ezelőtt. Ahogyan felemelték a tej fel- vásárlási árát, a jól tejelő egye- déktől kifejik a tejet, a borjút pedig a rosszul tejelőkhöz daj- kaságba adják. Így egy tehénre évente 1,8 borjú felnevelése jut. és majdnem 360 kiló borjúsúly­gyarapodás a választásig. Az endrődi Lenin Tsz-ben ha­sonló a helyzet. Az ősgyep hasz­nosítását itt is példamutatóan oldották meg. A műtrágyázás és az öntözés meghozta az ered­ményt. Hektáronként 50 mázsa szénát takarítanak be onnan, ahol évekkel ezelőtt csak 5—6 mázsa termett. A megyében 34 ezer hektár olyan ősgyep van, melynek sor­sával érdemes lenne foglalkozni az endrődi és a gyomai példa nyomán. Erről volt szó azon a legelőgazdálkodási tapasztalat- cserén. melyet szeptember 12-én a gyomai Győzelem Tsz-ben és az endrődi Lenin Tsz-ben tar­tottak 140 mezőgazdasági szak­ember részvételével. Dr. Nagy elnöki tisztséget nem gyakorol­hatja. Ugyancsak az eddiginél „ko­molyabban vétetik” az erre elő­írt kategóriába tartozók minősí­tése is. Meghatározott időn be­lül minden érdemi munkakört betöltő termelőszövetkezeti dol­gozóról minősítést kell készíteni. Ennek elkészítéséért az elnök vagy az általa kijelölt személy felelős. A minősítés elkészítésé­be be kell vonni a dolgozó veze­tőjét, a személyzeti vezetőt; kér­ni kell közvetlen munkatársai, sőt beosztottai és az illetékes párt- és társadalmi szervek vé­leményét. A minősítés szövegét az illető dolgozóval meg kell is­mertetni. A minősítést végül a vezetőség hagyja jóvá. Nem „tit­kos” tehát az eljárás, de nem végezhető felületesen, hebehur­gyán sem. Már ma is minden termelő- szövetkezetben személyzeti ügy­intéző, más elnevezéssel személy­zeti vezető dolgozik. Ez csali a nagy létszámú közösségekben, kizárólag erre a feladatra függet­lenített ember. Az esetek több­ségében, nagyon helyesen, össze­kapcsolják a személyzeti vezetői, valamint az oktatási felelősi tiszt­séget. A kis létszámú szövetke­zeti közösségekben a személyzeti vezetőnek emellett még egyéb feladatokat is el kell látnia. Az új miniszteri rendelet ma­gasabb fokra emeli a személyzeti vezető tekintélyét is, miközben pontosabban meghatározza mun­kakörét. Előírja például a rende­let, hogy a személyzeti vezetőt tanácskozási joggal minden ve­zetőségi ülésre meg kell hívni. Egyébként pedig feladata az ügyek előkészítése, a nyilvántar­tások vezetése, a külföldi utazá­sokkal kapcsolatos személyzeti feladatok ellátása, a személyzeti jellegű panaszok megvizsgálása stb. Nem véletlenül hangsúlyoz­zuk, hogy az ügyek előkészítése a „káderes” feladata. Az ügyeket ugyanis nem ő intézi, a dönté­seket nem 6 hozza. A termelő­szövetkezeti személyzeti munká­val kapcsolatos döntéseket a ve­zetőség hozza, az előterjesztésért és a végrehajtásért pedig az el­nök felelős. F. B. Zoltán kandidátus A korszerű gyephasznosításról mondott vi­taindító előadást, melyhez töb­ben hozzászóltak. Gajdács György, a megyei ta­nács osztályvezetője felszólalá­sában hangsúlyozta, hogy a szarvasmarha-tenyésztési prog­ram megvalósítása során vala­mennyi üzemben keresik az utat az olcsó tömegtakarmány-bázis megteremtésére. A legelő, az ős­gyep kiválóan alkalmas erre, amennyiben intenzív kezelésbe vonják. A megyében levő legelőterü­letek csaknem 50 százaléka ön­tözhető vagy öntözhető lesz, ha megépül a Sebes-Körösön is a duzzasztómű. Köztudott ugyanis, hogy a legtöbb ősgyep a Sebes- Körös és a Berettyó vízgyűjtő- területén helyezkedik el. Az ál­lam megyénk közös gazdaságai­nak minden esztendőben ötmillió forintot juttat a gyepgazdálkodás színvonalának emelésére, me­lyet ha következetesen használ­nak fel, akkor a gyomai és az endrődi eredményeket lehetne elérni a megye más településein Í6 D. K. A gesztiek egyik büszkesége: A településeket megyénkben i is regionális szerepkörüknek megfelelően rangsorolták. Így létezik felsőfokú, középfokú, részleges középfokú, kiemelt alsófokú, alsófokú és részleges alsófokú központ. Jó néhány pedig, amely fekvésénél, von­zásánál fogva nem juthatott nagyobb szerepkörhöz, az a rangsor végére került. Falu. Persze ez nem azt jelenti, hogy ők a „mostohagyerekek”. Ilyen község a 27 település között a gyulai járásban a ha­tár mentén húzódó. Geszt. A Tiszák ősi fészkének valamikor jelentős, mondhatni országos szerep is jutott. A zord kastély - falak között bel- és-külpolitikai kérdésekben döntöttek a vadá­szatokra, úri murikra ideérkező főurak. Ott beszélgetünk a kastély valamikori bejárata melletti ház előtt. Nem tudom honnan kerültek ide az asszonyok, ott álltak az utcaajtóban, s csak úgy odakívácncsiskodbam mellé­jük. Hogyne tudnák, ki az ide­gen, hisz alig laknak ebiben a faluban 1300-an. Méregetnek, kiféle vágj-ok, miért jöttem. Nem kérdezik meg. Amikor ké­sőbb mér egy kicsit jobban összemelegjedtünk, közlékenyeb­bé váltak. — Látom, nemrég nevezték el ezt az utcát Arany Jánosról. Nagyon új még a tábla. — Volt ennek már sok neve — mondja egy anyóka, de mi . csak úgy hívjuk, hogy Egysor utca, így szoktuk meg. Aztán fordul a beszélgetés fonala, megérkezik Sújtó István is, aki a tsz nyugdíjasa. Itt la­kik ebben a házban. Dicsérem: szép kis ház. Azt válaszolja rá, hogy nem volt ez mindig ilyen — még 1910-ben épült. — Régebben nem a ház volt az elsődleges, hanem a föld. In­kább azért dolgoztak, látástól vakulásig. össze is kuporgat- tunk néhány holdat Dehogy gondoltuk volna, hogy máskép­pen is meg lehet élni. Persze, a jószág most sem hiányozhat, mert az hozza a pénzt. Havon­ta 740 forint nyugdíjat kapok a tsz-től, megélünk. Erdei Imre, a Hazafias Nép­front községi bizottságának az elnöke: — Harminchatan vannak a bizottságban, az elnökség pedig héttagú. Nemrégiben állapod­tunk meg a tanáccsal, hogy rendezünk egy együttes ülést, ahol megvitatjuk közös tenni­valóinkat. Hamarosan falugyű­lésen ismertetjük majd, mit is akarunk.. .. Nem panaszkodha­tunk a község lakóira. Amikor épült a vízmű, kiásták és bete­mették az árkokat, ennek érté­két olyan 60—80 ezer forintra i becsültük. Ezenkívül rendszere­sen gondozzák a vízlevezető ár­kokat, virágokat ültetnek, fásí­tanak, parkosítanak. * Erdei Lajos a községi tanács elnöke: — Ünnepi tanácsülést tar­tunk a falu felszabadulásának évfordulóján. Ügy tervezzük, hogy erre meghívjuk a volt földosztó bizottság tagjait, a ve­teránokat —, akik még élnek közülük. 1945 márciusában már felosztottuk a nagy birtokot, ha ebben a kunyhóban, a hatalmas Arany János jól emlékszem. 443 család ka­pott földet. Igaz, mi a rangsor végén vagyunk, de azért nincs mit szégyenkeznünk nekünk sem, hiszen a 30 szabad év ná­lunk is sokat lendített a falu „szekerén”. Hogy csak a leg­fontosabbakat említsem. Minde_ nütt van villany — és ezt tar­tom talán a legfontosabb ered­ménynek —, hiszen enélkül nem lehetnének tv-k, rádiók és háztartási gépek a községben. A másik ilyen jelentős dolog, hogy ivóvize van a falunak. Minden ház előtt ott húzódik a hálózat vagy 12 kilométer hosszúságban. Minden utcában járda van. Ennek hossza is meghaladja a 15 kilométert. Kulturális élet? Nem volt bi­zony itt a felszabadulás után sem­milyen szórakozási lehetőség. Most van presszó, 1954-öen át­alakítottuk a kastélyt, s kiala­kítottunk egy művelődési ter­met. Jó a könyvtárunk, nem­csak sok jó könyv van benne, sok az olvasó is. Szorosan eh­hez kapcsolódik az oktatás. Va­lamikor két tanterem volt a faluban és két pedagógus. Most már 13-an oktatják a gyereke­ket. akiknek nem kell délután járni iskolába, elférnek délelőtt is. Nagyszerű, felszerelt óvo­dánk van, minden gyereket el tudunk helyezni. Nagy fejlődés, ha arra gon­dolok, milyen istenhátamögötti hely volt Geszt, a legközelebbi vasútállomás 18 kilométerre volt és lovas kocsin közleked­tek az emberek. Aztán nagy volt az öröm, amikor kaptunk egy autóbuszjáratot. Ahogy tel- tek-múltak az évek, már ez sem volt elég. Most már nyolc-nyolc járat köt össze bennünket a megye valamennyi városával. Az alapvető élelmiszerek ellá­tásában nincs baj, de a divatos cikkekből nem tudunk megfele­lő választékot biztosítani. Most nemcsak Gyulára, Békéscsabára, Budapestre, Szegedre járnak el innen vásárolni — mondja mo­solyogva, hanem még Novy- Sadra is. Kisiparosból is van elegedő, egy jó villanyszerelő azonban elférne. Ennyi jó után hadd mondjak valami kedve­zőtlenebbet is. Abban látom hátrányát a szerepnélktúiség- nek, hogy a fiatalok nemigen telepednek le. Tavaly is mind­össze két építési engedélyt ad­tunk ki. Hova is járnának, hi­szen nálunk egyedül a tsz van, ahol dolgozni lehet... * Balogh Lajos a helyi Egyet­értés Tsz elnöke. Fiatal ember, az év elején került az elnöki posztra. Azelőtt a végrehajtó bizottság titkára volt. ■ — öregszik a tagság. Papíron 407 tagunk van, de közülük 210-an dolgoznak. Igaz, alig valamivel több, mint kétezer 200 hektár erdő, 45 hektár rét. Tavaly kezdtünk ed nagyobb méretekben foglalkozni zöldség­termesztéssel, amit 44 hektáron termelünk. Ez pedig igen mun­kaigényes. A napi átlagkereset! 97 forint körül van. Nagyon becsületesen dolgoznak á tagok- A zöldségtermesztésben nem­rég alakult két szocialista bri­gád, valamennyi tagja nő. i kastély árnyékában lakott Ökrös István, az általános iskola igazgatója is betoppan a két óra közötti szünetben. — A hatodik onztályban csak tizenegyen vannak, az első osz­tályban 24-en, jövőre még to­vább csökken a számuk. Arra viszont büszkék vagyunk — és ez pedagógusaink jó munkáját dicséri, hogy minden 8. osztályt végzett gyerek továbbtanul. El­járnak Sarkadra, Gyulára, Bé­késcsabára, Szeghalomba, Sza­badkígyósra. Jelenleg ketten tanulnak főiskolán, ketten ta­nár-képzőben, hárman pedig egyetemen. Azt hiszem, az is sokat mond, hogy amikor 1937- ben idekerültem, csak két gye­reknek volt középiskolája. A felszabadulás óta eltelt harminc esztendő alatt 100-an szereztek diplomát. Tudja, minek örülök én na­gyon? Alig-alig vannak már, akik a templomban esküsznek vagy tartják a keresztelőt. A nagy többség már társadalmi ünnepségen nősül, házasodik és a tanácsházára hozzák az új­szülötteket is névadásra. Sokait változott a faluban élő embe­rek szemlélete, nekem elhiheti, hiszen legtöbben tanítványaim voltak. Dr. Hanzéros Géza más ol­daláról ismeri jobban a falu népét. 40 esztendeje már, hogy orvosként tevékenykedik. — Fogy a falu népe — só­hajtja két rendelés közötti be­szélgetésünkkor —, a harmin­cas években, amikor idekerül­tem, még 1500 volt a lélek- szárn. Évről évre kevesebben lesznek. Igaz, a legújabban be­vezetett népesedéspolitikai ha­tározatok már kezdik éreztetni jótékony hatásukat. Valamelyest mintha emelkedne máris a szü_ lések száma. Csecsemőlhalottunk olyan régen volt, hogy nem is emlékszem rá. mikor. * Gonda János a párt községi bizottságának titkára: — Nem vesszük mi olyan tragikusnak azért a szerep­nélküliséget. Az embereknek itt is élni kell, nem is rosszabbul, mint ahogy máshol élnek. Per­sze, nem mondom, elférne ná­lunk is némi célcsoportos beru­házás, de hát ha nincs, azért az élet nem állhat meg. A falu lakossága azért megtalálja szá­mítását és helyét Geszten is. Nézzen körül a faluban, láthat­ja, semmivel sem rosszabb itt a helyzet, mint' másutt. Egyre több a személygépkocsi, mo­torkerékpár, kerékpár pedig majd minden házban van. Nem sok házról hiányzik a tv-amten- na sem, egyre több a háztartási gép a lakásokban, épülnek a fürdőszobák és egyre nagyobb az igény a gázra is. Ha nem is épül sok új ház, mindenütt csinosítják a regit, korszerűsítik és a felszereltségük is olyan, mint az újaké. Lehetőségeink vannak, ha szerepünk nem is nagy. Az ellen nem tehetünk semmit. De azért sokat tehe­tünk, hogy a lakosság semmiben se szenvedjen hiányt. S ez pe­dig „főszerepet” követel minden vezetőtől, akik felélések a falu sorsáért- , Béla Ötté Legelőgazdálkodás! tapasztalatcsere Gyomén és Elnködön Á szerep nélküli falu

Next

/
Oldalképek
Tartalom