Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

Csengiszó előtt Ellramodott ismét a nyár, a vakáció csaknem három hónap­ija. Szeptember első hétfőjén tanévnyitóra gyülekeznek az or­szág általános és középiskolá­inak diákjai. Néhány nappal ké­sőbb a főiskolákon, egyeteme­ken is megkezdődik az 1974— 75-ös tanév. Több mint másfél millió diák, az ország népessé­gének egyhetede — iskolapadok­ba ül ismét. Sok változtatást, sok újat hoz­tak az elmúlt tanévek a közok­tatásban; elsősorban tavaly ve­zettek be több módosítást. Üj rendtartás, átlag-eltörlés, kísér­leti matematika-tan terv, átdol­gozott érettségi vizsgaszabály­zat, összevont érettségi-felvételi írásbelik matematikából és fizi­kából, tananyagcsökkentés —, s a felsorolás korántsem teljes. A változások szükségképpen nö­velték a pedagógusok munkáját, s a diáknak, szülőnek is meg kellett szoknia az újdonságokat. Az oktatáspolitikai párthatáro­zatból eredő, szükséges munká­latod során az elkövetkező tan­év nyugodt és kevesebb változ­tatással járó időszaknak ígérke­zik. A Megyensúlyozott, a válto­zásokat a gyakorlatba ültető idő­szakra szükség is van. Az ok­tatáspolitika vezetői ennek a mérlegelésével is döntöttek úgy, hogy az évtized végén kerül sor az új tantervek bevezetésére; a most kezdődő tanévben csupán egy-két intézkedés szerepel na­pirenden. Talán a legfontosabb: az erkölcsi, egészségügyi nevelés __, mint tantárgy — bevezetése a zzal a meggondolással, hogy a családi nevelés mellé felsorakoz­zék az iskola a maga felvilágo­sító, pedagógiai és pszichológiai eszközeivel. Ugyancsak a kor követelménye, hogy bővüljön az éj matematika-tan tervet immár a gyakorlatban alkalmazó peda­gógusok köre; a tudománynak ez a roppant fontos ága valóban modern, korszerű formában kap­jon teret az általános iskolai ok­tatásban. 4 Az Oktatási Minisztérium szakemberei még az előző tan­évben országos vizsgálatot vé­geztek mintegy ezer iskolában. Felmérték az eddigi intézkedé­sek hatását és számba vették — természetesen — az új gondokat is. Olyanokat például, mint a ne­velők terheinek megsokasodása, vagy az a tény, hogy az átlag el­törlése után milyen buzdító és a tanulmányi fegyelmet szilár­dító intézkedésre lenne szükség. A gondok megoldásának jegyé­ben, nemrégiben a pedagógusok egy részénél óraszámcsökkentést hajtottak végre. Szeptemberben útjára indul egy újfajta oktatási forma is, a szakmunkások középiskolája. Az érdeklődés máris biztató, s re­mélik, hogy a végzett fiatal szak­munkások tömege szerzi majd meg ezekben az iskolákban az érettségi bizonyítványt, egészíti ki szakmai ismereteit a humán és a természettudományos mű­veltség gazdag anyagával is. Bár biztató előjelekkel kezdődik az új oktatási forma, a továbbiak­ban azonban az osztályok indí­tásának jobb feltételeit kell megteremteni hozzá az eddigi­nél is több helyen. Szeptember 3-án már a tan­év első munkanapjára hív a csengőszó. Sok szép élményt kí­nál a 150 ezernél több kis el­sősnek, az ikolapadokba először ülő legifjabb korosztálynak. _ A tudás gazdag kincsestárát tár­ja ismét minden iskola vala­mennyi apróbb-nagyobb diákjá­nak. Kilenc dolgos hónap kez­dődik. y. m. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ 1974. SZEPTEMBER 1., VASÄRNAP Ära: 1.20 forint XXIX. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM •• Ünnepeltek az orosházi olajbányászok Ä XXIV. magyar bányásznap alkalmából Orosházán a három nagy kőolaj- és gázipari üzem rendezett ünnepséget. Az OKGT Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat kardoskűti üzemegysége augusztus 29-én, csütörtökön rendezte bányász­napi ünnepségét. A kardoskúti művelődési házban megtartott rendezvényen — amelyen jelen volt Ambrus Pál, az MSZMP városi bizottságának titkára — Hanyecz Ernő, az üzem vezetője mondott beszédet. Bevezetőben megemlékezett az 1919. szep­tember 6-i, tatabányai csendőr- sortűzről, amely számos áldoza­tot követelt, s a felszabadulás után ennek emlékére szeptem­ber első vasárnapján köszöntjük a bányászokat. A továbbiakban szolt az alföldi olajipar kiala­kulásáról, fejlődéséről, jelenlegi 'feladatairól. Méltatta az MSZMP XI. kongresszusa és a hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére indított munkaver­senyt, amelyben az alföldi olaj­bányászok is jelentős vállaláso­kat tettek. Az ünnepi beszéd után kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. Heten kapták meg a Szolgálati érdemérmet, tizen­nyolcán a Kiváló dolgozó jel­vényt, kilencvenegyen a törzs­gárda különböző fokozatait, ti­zennégyen a Szakma ifjú mes­tere vetélkedő I. II. és III. he­lyért járó elismerést kaptak. Két orosházi dolgozónak dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter az augusztus 30-án Al- győn rendezett központi ünnep­ségen adta át a miniszteri ki­tüntetést. A Nagyalföldí Kutató- és Feltáró Üzem orosházi üzem­egységében augusztus 29-én, csütörtökön este került sor az ünnepségre. Itt Pongrácz Ist- vánné, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára mondott beszédet. A vállalati eredmé­nyek értékelése mellett elisme­rően szólt az orosházi üzemegy­ség munkájáról, ezen belül a (magas szintű szocialista bri­gádversenyről. Az üzemegység tizenhat szocialista brigádja kö­zül kettő a Vállalat kiváló bri­gádja cím birtokosa, tizenhá­rom az arany, egy pedig az ezüst fokozattal kitüntetett kol­*S§9§9e9f**999f*9199998199**9**»»* A XXIV. magyar bányásznap alkalmából köszöntjük megyénk olajbányászait! (Fotó: Somogyi) lektíva. Mint mondotta, az oros­házi üzemegység kollektívája az elmúlt évben és az év eddigi ré­szében is kiváló teljesítményt nyújtott, amiért joggal illeti el­ismerés. Ezt az elismerést fejez­ték ki egyébként a kitüntetések is, amelyeket Győri Gyula, a vállalat igazgatóhelyettese és Tóth Lajos, az orosházi üzem­egység vezetője adott át. Há­rom dolgozó kapott miniszteri kitüntetést, heten jubileumi aranygyűrűt, tizenheten pedig a Szolgálati érdemérem különbö­ző fokozatait Az Alföldi Kőolaj- és Gáz­ipari Gépgyár augusztus 30-án, pénteken este rendezte bányász­napi ünnepségét. Rácz Ernő, a gyár szakszervezeti bizottságá­nak titkára tartott beszédet, amelyben szólt az alig ötesz­tendős olajipari múltra vissza­tekintő gyár eddigi eredményei­ről, arról a fejlődésről, amely az elmúlt öt esztendőben tör­tént. Az ünnepi beszéd után Ba­logh Zoltán igazgató jutalma­kat, kitüntetéseket adott át. Egy dolgozó miniszteri kitüntetést kapott, ugyancsak egy dolgozó a 25 éves szolgálatért járó aranygyűrűt kapta, ketten pedig Kiváló dolgozók lettek. A törzs­gárda különböző fokozatait és az ezzel járó pénzjutalmat 68- am kapták, ezen kívül ötvenen részesültek pénzjutalomban. Veled vagyunk, Vietnam I Barátsági nagygyűlés Békéscsabán az iíjűsági és áttorőházban Éppen 29 évvel ezelőtt, 1945 augusztusában a vietnami nép az Indokínai Kommunista Párt — a jelenlegi Vietnami Dol­gozók Pártja — vezetésével si­keresen megvívta harcát, visz- szaszerezte a hatalmat, s ezzel új korszakot nyitott a vietnami nép történetében. 1945 szeptem­ber 2-án létrejött a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Délkelet-Ázsia első munkás- paraszt állama. A vietnami nép felszabadu­lásának 29. évfordulója tisztele­tére országos ünnepi nagygyű­lést rendeznek szeptember 3_an_ kedden Békéscsabán az ifjúsá­gi és úttörőházban. Az este 18 órakor kezdődő ünnepi gyűlé­sen központi előadó tart meg­emlékezést az évfordulóról és felszólal a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság magyarországi nagykövete > is. Az ünnepi gyűlést megelőző­en a délelőtti órákban a Viet ­nami Demokratikus Köztársaság küldöttségének tiszteletére fo­gadást rendeznek az MSZMP Békés megyei Bizottságának székházában, majd a vendégek felkeresik a Magyar Hűtőipari Művek békéscsabai gyárát, ahol az igazgató ad tájékoztatást munkájukról. A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága és a Magyar Szolidaritási Bizottság közös rendezésében sorra kerülő ün­nepi nagygyűlés után a Békés­csabai Munkás Dalkör ad mű­sort. Kőrzetesitik a Kőrösnagyharsány —Vésztő—Gyoma és a Kétegyháza —Mezőhegyes—Újszeged vasútvonalakat A Békés megyei Forgalom­szervező Bizottság 1974. jú­lius 31-én tartott ülésén meg­tárgyalta a Körösnagyhar- sány—Vésztő—Gyoma és a Kétegyháza—Mezőhegyes— Üj szegeid vasútvonalak állo­másain lebonyolított kocsi- rakományú szállítás körzete­sítését. A bizottság — az érintett területi szervek bevonásával — egyöntetűen megállapítot­ta: Bánkút vasútállomás, Kö­rösújfalu és Kéthalom meg­álló-rakodóhelyek üzemelte­tése gazdaságtalan, ezért áru­forgalmának a közútra való terelése indokolt. Ezzel kapcsolatban határo­zati javaslatot terjesztett elő a Békés megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának. A ja­vaslatot a vb 1974 augusztus 27-i ülésén elfogadta. Eszerint a Körösnagyhar- sány—Vésztő—Gyoma vasút­vonalon 1974. december 31-én 24 órától Dévaványa, Körös- ladány, Vésztő „változatlan” állomás; Kótpuszta „forga­lomfelvevő” megálló-rakodó­hely; Özedmajor, Kéthalom és Körösújfalu „megszűnő” megálló-rakodóhelyeket kör- zetesítési kategóriába sorolt ják be. A Kétegyháza—Mezőhe­gyes—Újszeged vasútvonalon 1975. szeptember 1-én 24 órá­tól Mezőhegyes „körzeti pá­lyaudvar”, Kétegyháza és Mezőkováesháza „forgalom­felvevő” állomás, Magyarbán- hegyes változatlan áruforgal­mi feladattal üzemelő állo­más lesz. Jövő év december 31-én 24 órától Medgyesegyháza „for­galomfelvevő” állomás, Bán­kút pedig „megszűnő” áru­forgalmú állomásként fog üzemelni. A MÁV az érintett fuva­roztatók részére a régi és az új közúti fuvarköltség kö­zötti különbözetet a forga­lom megszűnésétől számított három évig megtéríti. A medgyesegyházi vasút­állomás burkolt rakterűiétől 900 négyzetméterrel növeli. A Volán 8-as számú Válla­lat járműállományát a köz­úti szállítás igényeinek zök­kenőmentes kielégítése érde­kében 3 ZIL 130 G típusú te­hergépkocsival egaszíti ki. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom