Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-06 / 182. szám

Tudomány — Techhikh •MHMMIIMMHUflUM !S**tfnWMBS35MSS*í«S*6W!SS#*«* «KC9B UCSai*«**»**«* Transitkíkotö épül a halai Dana-parton A stressz: barát vagy ellenség? NAPJAINKBAN egyre többet hallunk és olvasunk a stressz- ről, igyekszünk — jogosan és jogtalanul is — sok mindent a stressz hatásával magyarázni De kedvenc és központi prob­lémája ez az élettan kutatóinak is. Miért kell a stresszt tanulmá­nyozni? Az embert különböző hatások érik, az ember nyug­talan vagy kiegyensúlyozott — vagyis „homo sapiens". Stressz idején azonban csaknem kétszer több hibát követünk él, mint szokásos körülmények között. A stressz azonban nemcsak káros következményekkel jár együtt: meg tud változtatni ide­gi szokásokat, mozgósítani tud­ja a szervezet belső tartalékait. IZGALOM, öröm. félelem, lel­ki szenvedés — mindez pozitív vagy negatív emóció. Mi az emocionális stressz? Nem feltétlenül szükséges fi­zikai hatást gyakorolni az em­berre azért, hogy valamiféle emóciót váltsunk Id. A han­gulat megváltoztatásához gyak­ran egy szó, egy pillantás, sőt „sokatmondó hallgatás” is ele­gendő. Az orvosok már régen felfigyeltek erre a jelenségre. A műtét előtt álló emberek jóval nehezebben viselik a műtétre vpló előkészítést, mint magát a műtétet. Ugyanez a helyzet a pilótáknál a sugárhajtású re­pülőgépekről való katapultálás előtt. Az emocionális feszültség csúcspontja nem a katapultálás pillanatában következik be, ha­nem éppen a katapultálás előtt Ezt az állapotot nevezik stressz­nek. Vajon ml a stressz: ellenség vagy segítőtárs? Erre a kérdés­re egyértelmű válasz nem ad­ható. A stressz — segítőtárs is, ellenség is. A szervezet belső tartalékait mozgósítva, annak „elhasználódásához” vezet, A stressz jellege egyénenként Vál­tozó. Két ember azonos stressz- szituációban különbözőképpen viselkedhet. Az egyik normáli­san fog dolgozni, a másik pedig nem. Az utóbbi időben a pálya­választással kapcsolatban is fi­gyelembe veszik, hogy milyen viselkedést tanúsít az ember stressz-szituációban. Sok helyen végeztek kísérle­teket munkahelyi környezetben munkairányítókon, kezelőkön. Hogyan viselkedik majd az em­ber, ha egyszerre csak ellenté­tes jelzéseket kezdenek szolgál­tatni a műszerek? A döntő pil­lanatban nem fogja-e elveszí­teni önuralmát? EZ CSAK AZ EGYIK legegy­szerűbb módja annak, hogy a termelésben, az igazgatási dön­tés meghozatala folyamán, az aviatikában megszabaduljunk a stressz hátrányos következmé­nyeitől. A fő probléma azonban nem ez; meg kell találni annak a títkát, hogy a stressz magá­ban az emberben miként szabá­lyozható. Idegrendszerünk két fő rész­ből áll: a központi és a vegeta­tív idegrendszerből. Ez utóbbi azokat a folyamatokat szabá­lyozza, amelyekről eddig úgy tartottuk, hogy azokat az em­ber nem képes tetszése szerint szabályozni. Vajon lehet-e aka­raterővel mégis megváltoztatni a vérnyomást, a pulzust, a vér- cukorszintet? igen, lehet. A jó­giknak ez többször is sikerült. A szervezet stressz-reakciója közvetlenül összefügg a vegeta­tív idegrendszer működésével; Hogyan tanulhatjuk meg en­nek az alattomos ellenségnek és kitűnő segítőtársnak a szabá­lyozását? Először magúkat az emóció­kat kell tanulmányozni. KÍSÉRLETI szituációban pél­dául lefényképezték az emóciók külső megnyilvánulásait. Majd felkérték a kísérleti személye­ket, hogy reprodukálják a meg­felelő mimikái képet. Kiderült, hogy az igazi emóció mimikája az utánzattól erősen különbö­zik. A színész mindaddig kon­fliktusban van szerepével, amíg meg nem tanulja kiváltani ma­gában azokat az emóciókat, amelyeket a .darab cselekménye megkövetel. Az emóciók külső meg­nyilvánulása — meglehető­sen megbízhatatlan és ne­hezen mérhető dolog. De már az ókori orvosok: Avicen­na, Hippokrátész, Galenus — észrevették, hogy erős emóciók a belső szervek működésének megváltozását eredményezik. Megváltozik a légzés, a szívve­rés ritmusa, a bőr hőmérsékle­te, a pupillák átmérője, a vér­nyomás és a véredények térfo­gata, a vér sejtes és kémiai összetétele, az anyagcsere. A tudósok speciális táblázatok segítségével feltüntetik a belső szervek működésében fellépő változások függését az emóció jellegétől. Például a düh (nega­tív emóció) velejárói: a szívve­rés szaporábbá válása, az álta­lános vérnyomás emelkedése, pupillatágulás, szaporább pis­logás, a vázizmok fokozott meg­feszítése, a vérben a noradre- nalin-szint növekedése és az ad­renalin-szint csökkenése stb. Mindamellett még a karakte­risztikák ilyen tömkelegé sem képes pontosan leírni egy és ugyanazon emóciónak különbö­ző embereknél való megnyilvá­nulásait. Fel kell kutatni az em ­beri szervezetnek az emóciók mérésére szolgáló más forráso­kat is. Az örvendező, bánkódó, nyugtalankodó ember agyának akciós áramai regisztrálhatók. Az emóciókat vizsgálni kezdték élekbroenkefalográfiávál. A kísérleti személy kényel­mes karosszékben ül. Fejétől huzalok vezetnek az enkefalo- gráfhoz. A kísérleti személy külsőleg nyugodt. A KÍSÉRLET megkezdésekor megindulnak a regisztráló mű­szerek; grafikonok jelennek meg a mozgó szalagon. Az agykéreg „beszél”. Az egyik görbe az alfa-ritmust, a másik a delta­ritmust ábrázolja, a kísérleti személy nem nyugtalankodik; Theta-ritmusa fokozott fluktuá- lást mutat. Az egyik kísérleti személy például néhány óra múlva diplomamunkája megvé­désére készül. Az elektroenke- falográf jól megragadta az emo­cionális feszültségeit A tiszaalpári „Tiszatáj” Termelőszövetkezetben csaknem 300 hektáron termesztenek dohány­palántákat. A nagy munkaigényű palántagondozás megkönnyítésére speciális dohánymüvelő gé­peket vásároltak Kanadából, amelyek a palántázástól a szedésig megkönnyítik a dohány mű­velését. Képünkön; Kanadai do hány művelő géppel permeteznek a peronoszpóra ellen Az állandóan növekvő dunai áruszállítás lebonyolítására új tranzitkikötő épül Baján. A kikötő jövő őszre készül el és a Duna- Majna-Rajna csatorna megnyitására már a nemzetközi árufor­galom átrakodásának egyik fontos állomása lesz. Képünkön: Előregyártóit betonelemeket szerelnek Ismét a napenergia Már az ókorban is tudták, hogy a napenergiát fel lehet használni melegítésire. Ehhez képest a napenergia felhasz­nálásával kapcsolatos intenzív kutatások elég későn indultak meg. Az ember néhány évti­zed óta próbálkozik, hogy a természet adta „ingyen-ener­giát” a szolgálatába állítsa. Napjainkban szívesebben ku­tatnak uránérc-lelőhelyek és olyan nyersanyag-források után, amelyeknek tartalékai Földün­kön korántsem kimeríthetetáe- nek, A Nap pedig elméletben kimeríthetetlen energiaforrás- 2000-ben ennek a mennyiség­nek csupán 6 százalékával biz­tosítani lehetne az egész, em­beriség energiaigényét. A napenergia hasznosításának technikai berendezései nap­jainkban a gyermekcipő kor­szakát élik. A közvetlen cél ezen a téren a napsugárzás energiá­ját fény vagy hő formájában Ijasznosítani. Az előző eset­ben fotóvillamos generátorok­ról van szó. Számos országban végesnek intenzív kísérleteket a nap­energiával kapcsolatban, sőt már a gyakorlatban is hasz­nosítják az ingyen-energiát. Földrajzi szempontból most két helyet emelünk ki a kutatás és felhasználás jellegének, szint­jének értékelése céljából. A Szovjetunióban az Energe­tikai és Villamosítási Tanács irányítja a napenergiával kap­csolatos kutatásokat, amelyek a hatalmas kiterjedésű ország különböző vidékein folynak. A szovjet kutatók elsősorban a déli, a napsütötte és a hagyo­mányos energiacentrumoktól távolabb fekvő országrészeken látnak fantáziát a napenergia felhasználásában. A szovjet módszer általánosságban a ki­sebb, praktikusabb generáto-' rok alkalmazása, háztartási cé­lokra, víz-sótalanításra, fűtésre, légkondicionálásra stb. Üzbegisztánban az egyik szovhozban — ahol asztrahán- juhokat tenyésztenek — igen jó szolgálatot tesz egy nap­energiával működő, édesvizet előállító berendezés, amely 24 óránként 2 rubelért 4 tonna főzővizet állít elő. Umarov mérnök, az Üzbég Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja naptűzhelyeket és édesvizet élőr állító berendezéseket. kísérle­tezett ki. Egyik konstrukció­jánál a naptűahely melegiót egy parabolatükör biztosítja, 1,2 méteres átmérővel Derült idő­ben egy 800 W-os elektromos tűzhelynek felel meg a nap­tűzhely teljesítménye. 1974 elején egyébként Bu- harában megkezdték a helio- technikai háztartási készülékek sorozatgyártását. Évente 25 000 darab vízmelegítőt, tűzhelyet és vízsótalanító készülékeit gyárta­nak. A napenergiával működő sotalanító súlya 3 Kg- A beren­dezés tartályába 2 liter sós vizet lehet betölteni. A Szovjetunióban az építé­szet területén is megkezdték a napenergia hasznosítását. Türkméniában négyszintes, mo­dern épületekben a természet adta energiát általában 3 for­mában hasznosítják: a laká­sok légkondicionálására, meleg­vízszolgáltatásra és fűtésre. Az iszlám világ egyik zarán­dokhelye Mauritániában a Chinguetti-oázis. Itt immár egy esztendeje napenergiával hajtott vízemelő szivattyú mű­ködik. A vízpurapa naponta 5-6 órán át üzemel, és 20 liter vi­zet szolgáltat az oázis minden lakójának. Igen érdekes és szel­lemes megoldást választottak a tervezők, amikor a vízszivattyú házát, illetve tornyát iskola- épülettel építették össze. Az iskola tetejét napenergiát felfo­gó receptorokkal borították be. Ezek biztosítják a szivattyú működéséhez szükséges ener­giát, másrészről légkondicionál­ják az iskola tantermeit. Az egész rendszer évente mind­össze egy ellenőrzésit kíván. Az afrikai országok számára a napenergiával működő víz- pumpákat Masson professzor, a dakari egyetem munkatársa kísérletezte ki a hatvanas évek­ben, Dakarban, a Niger Köz­társaságban, Niamey mellett és Felső-Voltában, Ougadougouban működik napenergiás vízpumpa. A Chinguetti-rendszer mását építik meg a Csád Köztársaság területén is a közeljövőben. A tervező reméli, hogy ezek a szivattyúk a terület vízellá­tási gondján enyhítenek, egy­szersmind egy szociális létesít­mény légkondicionálását bizto­sítják. a. & i Speciális dohánytermesztő gép

Next

/
Oldalképek
Tartalom