Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

Megkezdte munkáját az európai biokémiai társaságok szövetségének IX. kongresszusa Vasárnap a MÉM ŐSZ szék­hazának dísztermében ünnepi üléssel kezdetét vette az Euró­pai Biokémiai Társaságok Szö­vetségének (FEES) IX. kong­resszusa. A biokémiai kongresz- szusok történetében alighanem legnagyobbnak és legjelentő­sebbnek ígérkező tanácskozásra földünk minden tájáról, 35 or­szágból 2100 tudományos ku­tatója érkezett. A megnyitó ün­nepségen Guba Ferenc egyetemi tanár, a Magyar Biokémiai Társaság elnöke köszöntötte a résztvevőket. Vázolta a hazai kutatások fejlődésért, s a Magyar Biokémiai Társaság tevékenysé­gét. A társaság jelenleg 300 ta­got sziámiál, fő feladata, hogy fórumot biztosítson a biokémi­kus, szakmai, oktatási és egyéb problémáinak megvitatására. A magyar biokémikusok kétéven­ként megtartott kongresszusok egy-egy kutatóhely közelebbi megismerését is szolgálja. Ezt követően dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszála Fejlesztési Bizottság elnöke a kormány ne_ vében köszöntötte a IX. kong­resszust. A többi között hang­súlyozta: — Karunkat a műsza­ki fejlődés és a tudományos elő­retörésnek egyre gyorsuló üte­me jellemzi. A leggyorsabban fejlődő tudományágak közé so­rolhatjuk a biokémiát, amely napjainkban mind az elméleti kutatásban, mind a tudományos eredmények gyakori hasznosítá­sában forradalmi változásokat idéz élő. A biokémia Magyarországon is dinamikusan fejlődő tudo­mányos terület. Ügy véljük, hogy a nemzetközi együttműködés ré­vén mind több lehetőségünk nyílik a nemzetközi tudományos eredmények megismerésére, át­vételére, s mi is mind jobban hozzájárulunk munkánkkal a tu­domány nemzetközi sikereihez. Dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes a többi között a biokémia, valamint az orvos­tudomány fejlődése, s az egész­/ Karpeiszkij. az enzimműködés­ről tartott összefoglaló előadást L. Ernster, a stockholmi egye­tem biokémiai intézetének igaz­gatója a biológiai energetika kérdéseiről beszélt. A nemzetközi kongresszus augusztus 26—30 között a Buda­pesti Műszála. Egyetem közpon­ti épületében folytatja munká­ját. Várhatóan, hét szimpóziu­mon 160 meghívott előadó tart vitaindító előadást; három kol- lok\\unon pedig néhány sző­kébb kutatási terület aktuális kérdéseit vitatják meg A biokémia majd minden, te­rületét átfogó, több mint 1500 kiselőadással a kutatók ismerte­tik legújabb tudományos ered­ményeiket. Beszámolnak az alapkutatásokkal kapcsolatos problémákról, továbbá azokról az eredményekről, amelyeket más tudományágak, elsősorban az orvostudomány és a gyógy­szerészet hasznosíthat. A bio­kémiai kutatások; között nagy érdeklődésre tarthat számot a genetika, amelynek területén az örökletes és veleszületett beteg­ségek vizsgálata az egyik idő­szerű feladat. Ugyancsak fon­tos kutatási ág az enzimműkö­dés vizsgálata, amelynekaz élet- folyamatok szabályozásában van fontos szerepe. Várhatóan több előadás foglalkozik majd az immunológia, vagyis a fertőző, vírusos megbetegedések leküz­désére szolgáló ellenanyag-ter­melés kérdéseivel. Ugyancsak az utóbbi esztendőkben vált fontos témává a sugárhatások vizsgá­lata. A biokémikusok jelenleg azt kutatják, hogyan lehet a sugárártalmat kimutatni a még alig fertőzött szervezetben, s igyekeznek megtalálni a su- gárártalom elleni védekezés leg­hatásosabb módjait. Valószínű­leg szó lesz a daganatokról is: ezen' belül különösen érdekes­nek - ígérkezik az izolált sejt­maggal végzett kutatások isi­mertetése. A sejttestből kiemelt és más sejtbe áthelyezett sejt­mag ugyanis sok új hatást válthat ki. (MTI) Harci helyzetben ségügyi ellátás összefüggéseiről beszelt. Egészségügyi kormány- aatunfc messzemenően támogatja : Az okányi születésű Kovács? Sanyit a Szeghalmi Állami Gaz- j daságból szólította a parancs ka- tonáékhoz. Kiskunhalason gép- I puskásnak és járőrparancsnok- j n^k képezték ki. A szőke hajú í fiú minden tantárgyból jó ered- j ménnyel vizsgázott, s a kiképzés I végén az egység élenjáró ka- [ tonája lett. Akkor a közvetlen! elöljárók így jellemezték: „Csen- j des, szerény természetű, a kato- ! nai feladatok iránt felelősseget j érez, a határőrségre vonatkozó harcparancsot önállóan is képes i végrehajtani.” A Szeghalmi Állami Gazdaság gépszerelője a gyakorlatban is i bebizonyította, hogy az újoncki- | képzésen jól elsajátította a ha- i tárőrzés tudományát. A közel-1 múltban például disszidensek tervét hiúsította meg. — Huszonhárom órakor vet­tem át a Ferenc-csatorna keleti partjának őrzését — kezdte a határsértés történetét Kovács Sándor. — Ellenőriztem a tech­nikai eszközök működését — folytatta —, majd körkörös fi­gyelésre rendezkedtem be. Tiszta égbolt, szép holdvilágos éjszaka volt. ötven—hatvan mé­terre szabad szemmel is jól lehe­tett látni. — Másfél óra múlva Jugoszlá­via irányából zörgést és han­gokat hallottam. Azt hittem ju­goszláv járőr — mondta Sanyi —, de tévedtem. Egy embercsoport mozgott a határ felől, s akkor még pontosan nem lehetett lát­ni, hányán szöktek át a határon. A disszidensek egymás után, li­basorban közeledtek felém. — Pillanatok alatt felgyorsult a szívverésem. A nyirkos föld­höz tapadva teljés mozdulatlan­sággal hallgatóztam és figyeltem. Ereztem, hogy a homlokomat verejték önti el. A közeledők tíz—tizenöt mé­terre voltak tőlem, amikor cse­lekvésre határoztam el magam: — Állj! — kiáltottam és a fegyverem lövésre emeltem. Őszintén mondom, hogy akkor lepődtem meg a legjobban, ami­kor az elfogott személyeket meg­számoltam. Jugoszláviából tíz cigány szökött át hozzánk. Négy daliás termetű felnőtt, öt fiatal­:-N*: 'W . #$■<?■ *\mmm korú és egy gyermek tartozott a csoporthoz. Kovács Sándor határőr tehát a konkrét harci helyzetekben is jól vizsgázott. Erről tanúskodik egyébként az is, hogy másodszor is elnyerte az Egység Élenjáró Katonája címet a tizenhat hónap alatt kiváló szolgálatáért, példás magatartásáért csaknem tíz al­kalommal kapott eltávozást vagy jutalomszabadságot. Gazsó Béla Felkészültek a pártokíatási évre A Férfifehémemű-gyár békés­csabai gyárának pártszervezete nagy gondot fordít a dolgozók politikai oktatására. Az 1974—1 75-ös évre, felhasználva az el­múlt évék tapasztalatait, oktatá­si tervet készítettek. A terv el­készítése során a két alapszerve­zet vezetői ismertették az okta­tási elképzeléseket a dolgozók­kal, s kikérték a véleményüket. A propagandamunka java ré­szét az újonnan megalakult ok­tatási bizottság látja el. A fő hangsúlyt a brigádvezetők, a társadalmi aktívák és a pártta­gok továbbképzésére helyezték. A két műszakból mintegy 160-an hallgatják majd a különböző témájú előadásokat, többek kö­zött a szocializmus építésének időszerű kérdéseiről, a pártépí- tés feladatairól, az üzemi demok­ráciáról, a kulturális célkitűzé­sekről, valamint a nemzetközi politikai életről. Az oktatási bi~. zottság nemcsak a szervezési fel­adatoknak tett eleget, hanem az oktatási év megkezdése után is állandó kapcsolatot tart a poli­tikai tanfolyamok csoportjaival és segíti tevékenységüket. Baranyában megfeszített küzdelem a vízzel Vasárnap délutántól hétfő hajnalig valóságos „vízözön” zú­dult Baranya egyes tájaira. Kü­lönösen Szigetvár, Szentlőrinc, Bükkösd térségében okozott ria­dalmat a hömpölygő, utcákat, házakat elöntő víz. A tűzoltók megfeszített erővel jelenleg is dolgoznak, szivattyúznak. Sziget­váron egyes helyeken nyolcvan centiméter magasan áll a víz. Kö­rülbelül harminc—negyven épü­letet öntött el. Utcákat kellett le­zárni. Éjszaka óta nincs villany a városban. A tanács vezetői a helyszínen irányítják a mentési munkát. Hasonló a helyzet Szentlőrincen is, ahol állatokat sodort magával az ár, épületek falát döntötte le. Ahol erre idő volt, a lakosság összefogásával Védett területekre szállították a jószágot Mindenütt nagy erővel dolgoznak a vízveszély elhárítá­sán. Bükkösdön, Heleáfán is lakott területet öntött el a víz, de itt épületekben nagyabb kár nem keletkezett. (MTI) i*t 8 ■*■■•■*»■*■■■■«■»*• »«■*** ))■••■■ •«■■■■■•■ 1B »IMII ■■a**S*!**!aS JJBS'S«**# a biokémiai kutatásokat, s igyekszik a kutatómunkához megfelelő erkölcsi és anyagi tá­mogatást nyújtani, / A továbbiakban Szenitágothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alenöke kívánt jó munkát a kongresz- szus résztvevőinek, majd H. Arnstein, az Európai Biokémiai Társaságok Szövetségének főtit­kára köszöntötte a tanácskozást. A kongresszus szakmai mun­káját két neves tudós előadása nyitotta meg. A szovjet M. Víz­sz olgáltatás kimaradás! értesítjük FOGYASZTÓINKAT, hogy 1974. augusztus 27-én 6.30 órától 16 óráig Áramszünet miatt A VÍZSZOLGÁLTATÁS SZÜNETELNI FOG. Bm, Víz- és Csatornamű Vállalat békéscsabai üzemvezetősége x As édes anyanyelv Gyerekeink —, ha nem süke­tek — maguktól is megtanulnak beszélni, nemcsak egyes szava­kat, neveket használni, hanem őket mondatokká is fűzni, anya­nyelvűk rendszerében gondol­kozni, s gondolataikat e rendszer törvényei szerint ki is fejezni. De ezt a fejlődést segíthetjük, siettethetjük is, s amit az első néhány évben e téren elérünk, az a gyerek egész későbbi éle­tére kihat. Magyarán: nem mindegy, hogy anyanyelvét ki milyen fo­kon tanulja meg a szülői ház­ban, illetve az óvodában, s ki milyen gondolkodási készséggel, a szó, a beszéd milyen bizton­ságával indul neki később az iskolának. Áll ez a zenei anyanyelre is, sőt a kettő ebben a korban még elválaszthatatlan. A dallam nélküli mondókákat is azért ta_ nulják meg olyan könnyen a gyerekek, mert ritmusuk van. Ami pedig énekelhető szöveg, valósággal tagad iájuk. (9.) Mi „népdalos” család va­gyunk, magam is tudok néhány száz magyar népdalt, feleségem sem sokkal kevesebbet, s ez mérhetetlenül sokat segített fiaink, lányaink szóra és zenére kapatásában. Két-hároméves koruktól már nemcsak a játék- dalokat, a „Bújj, bújj, zöld ág”-at. a „Lánc, lác eszterlánc”-at és társaikat fújták velünk egyijit, hanem sok más egyszerűbb dalt, majd a karácsonyi dalokat, tréfás nótákat, olyanokat, mint a „Kiment a ház az ablakon, benne maradt a vénasszony’ , „Egy nagy orrú bolha úgy ná­lunk kapott volt”, „Kiskertem­ben uborka, reá kapott a róka”, sőt: „Ó mely sok hal terem az nagy Balatonbahhaarahharah- hahha”. utóbb pedig már min­denfélét. Nagy gyerekeinkben a vetés azóta beért: kisebb-nagyobb ki­térőkkel mind eljutott Bachig és Bartókig, de a népdalokról se szokott le egyik se. S elju­tottak foltról fokra a legnagyobb magyar és nem magyar írók műveiig, beleértve a versek ér­tését és szaretetét. Bubu is ezen az úton indult el. Hozom haza tegnap is az óvodából, útközben beugrunk a kis hegyi boltba, némi ke­nyérért és kenyérre valóért. Én vásárolok, no még ebből is kérek harminc dekát, abból is negyvenet, de fél füllel közben azt hallgatom, hogyan fújja há­tam mögöt a legújabb kedvenc nótáját: Szereti a tik a meggyet, ketten szeretünk mi egyet. Jaj Istenem, milyen furcsa, mikor ketten megyünk oda! Szerettelek sok ideig, estétől fogva reggelig. Ugye, rózsám, nem nagy üdő? Száradjon beléd a tüdő! „Üdő” — énekli régiesen, szé- kelyesen, még ki is javít, ha én véletlenül időt találok monda­ni. Nem mintha ettől, meg a tiknek mondott tyúktól tudna jobban magyarul, hanem attól a felszabadultságtól, amivel rá_ jár a szája a legkülönfélébb népi és irodalmi szövegekre, da­lokra, mondókákra és versekre. Nem bánja, ha fél ucat idegen vásárló hallgatja is, s vet rá, ki csodálkozó, ki mosolygó pil­lantásokat: ő fúj ja a magáét, azt, ami lelke szerint az övé. Hisz az emberi élet első évtizedében lehetőleg mindenkinek a saját anyanyelvében kell megerősöd­nie, gondolatait felszabadító, szabad szárnyalásra késztető jártasságra szert tennie: ez olyan törvény, amely büntetle­nül nem szeghető meg. Csak a büntetés — mint annyi más esetben e széles világon — nem a bűnösöket szokta sújtani, ha­nem az ártatlanokat, a vétlene- két. De mielőtt másokra vetnénk követ, azzal nézzünk szembe, mi magunk mindent megte- szünk-e, hogy gyermekeink ér­telmüket és egész egyéniségü­ket kibontakoztató, gazdag anyanyelvhez jussanak? Az, hogy naponta bekapcsol­juk a tévét, ehhez nem elég., Bár a tévé is sokat segíthetne — az eddiginél sokkal-sokkal többet — dalok, mondókák, fe- lelgetőík, kiolvasók, tréfás és nem tréfás találós kérdések, szó_ lásmondásók tanításával, olyan műsorokkal, amelyek ezeket hol szinte észrevétlenül, hol egészen nyíltan és észrevehetően ra­gaszthatják rá a gyerekekre. De a „gyerekes’’ szülőkre is, mert igazi eredmény csak így érhető él. Jómagam tapasztalatból be­szélek. Itt- van például egy felet. gető: — Hogy a kakas? — Három garas! — Hát a tyúk? — Az is úgy! — Hát a jérce? — Szaladj érté! — Drága, drága, — add alább, add alább! — Én a túykom nem adom, inkább körülszaladom. A lehető legegyszerűbb szö­veg. Kétéves korában Bubu már vígan fújta. Én voltam a kérdező, ő a felelő. (Idővel — jóval később — meg is fordí­tottuk a szerepeket.) Azt látni kellett volna mindenkinek, azt a boldogságot, amivel egy-egy \ Varga Domokos: KÖLYÖKKÚSTOLGAIŰ

Next

/
Oldalképek
Tartalom