Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-25 / 198. szám

Véget crf Gyulán az ii diilóvárosok an kelj a Mint arról már beszámoltunk* Gyulán pénteken és szombaton a Magyar Urbanisztikai Társa­ság és Gyula város Tanácsa an­kétet rendezett „Az üdülőváro- sok fejlesztésének kérdései” cím­mel. Tegnap-, szombaton, az ankét második napján Dér hajós, Gyu­la város tanácselnök-helyettese tartott előadást kulturális kér­désekről. Ezt követően került sor a hozzászólásokra. A két na­pom elhangzott előadásokkal kapcsolatban szót kért Törő Já­nos, a Szegedi Tervező Vállalat képviselője* Stach Ferenc, Haj­dúszoboszló városa Tanácsának elnöke, dr. Körmendi Károly, az Építési és Városfejlesztési Mi­nisztérium, dr, Preizics Gábor, valamint Bérezik András, a BUVÁTI képviselője. A hozzászólások után össze­foglalta a két napon elhangzot­takat és zárszót mondott dr. Vi- dó István, a városi tanács el­nöke. Ebéd után a résztvevőik autó­busszal indultak városnézésre. Felkeresték az újonnan épített városnegyedeket, Budriót, Tö­rökzugot és a Honvéd utcai la­kótelepet, valamint a várat és környékét és a város egyéb ne­vezetes helyeit. Kongresszusi munkaverseny Körosladányban A Körösládányi Fa- Vas_ és Vegyi Kisipari Szövetkezet dol­gozói is csatlakoztak az MSZMP XI. Kongresszusa és hazánk fel- szafoadulásának 30. évfordulója tiszteletére hirdetett szocialista munka versenyhez. A vegyi részleg munkásai vál­lalták, hogy az 1974. évi 13 mil­lió 549 ezer* forintos tervüket 14 millió forintra teljesítik. A túl­teljesítést 25 ezer darab 400 grammos RATEX vegyszer ter­ven felüli gyártásával érik el, amely 482 ezer forint termelési értéktöbbletet és 97 ezer forint nyereséget eredményez. Az asztalosrészleg a tervezett 14 fős létszám helyett 12 fővel kívánja a termelési tervét tel­jesíteni, amely az egy főre eső termelést 10 százalékkal növeli. A gazdaságos szabás és hul- ladekanyav bedolgozására 2 szá­zalék anyagot takarítanak meg úgy, hogy az a minőség rovásá­ra ne menjen. A tekercselők kollektívája vál­lalta, hogy a rájuk eső második félévi termelési tervet teljesíti, valamint az első félévben anyag­HUKmiiifHiiiminmiiiilHiuiuilit hiányban (kiesett termelés 5 szÉL zalékát az év végéig pótolja. A vasasok egyedi termékeket gyártó részlege az egy főre eső termelési értéket 197 ezer 440 forintról 200 ezer forintfa tel­jesíti. Áz anyagbeszei-zési ne­hézségeket figyelembe véve az utalványozott anyagmennyiségek gazdaságos szabásával és a hulla­dékok hasznosításával 0,5 szá­zalék anyagot takarít meg. A tömegcikkeiket gyártó rész­leg pedig á tervezett 8 millió 538 ezer forint termelési értéket 3 millió 800 ezer forintra tel­jesíti. A részlegek felajánlásait segíti a műszaki csoport és a tank-részleg; A műszakiak az anyagellátást biztosítják, a tmk-csoport pedig szavatolja a részlegek gépeinek üzembiztonságát, valamint a szerszámszükséglet maximális kielégítését A munkaverseny teljesítése szövetkezeti szinten mintegy 221 ezer forint nyereségtöbbletet je­lent S. S. nyes kérdésekhez. Példa erre D. R. Popescu kolozsvári író, aki egy évvel ezelőtt megjelent „Ók ketten, vagy akik csak az erdőt látják” című művében a nacionalista hangulatkeltés ve­szélyeire figyelmeztet. Egy ve­gyes lakosságú mezőgazdasági község tragédiáját írja le, ahol felelőtlen hangadók egymás el­len uszítják a korábban egymás mellett, sót egymással békésen élő román és magyar nemzeti­ségű lakosokat. Virágzik az erdélyi magyar irodalom is. Sütő András nevét a magyarországi olvasóközönség jól ismeri. Ö a szerzője az „Anyám könnyű álmot ígér” cí­mű regénynek. Ismeretes, hogy Kós Károly és Nagy István er­délyi magyar írókat a Magyar Népköztársaság a közelmúltban magas kitüntetésekben részesí­tette. A fiatal magyar nemzeti­ségű Írók között nemrég „Forrás- gyűjtő” névvel új irodalmi áram­lat kezdődött. E fiatal írók egyik közös vonása" az elvtelen komp­romisszumok elutasítása, a szü­lőföldjük és a nemzetiségük mel­letti bátor kiállás. A magyar és vegyes lakossá­gú területeken magyar nyelvű is­kolák vannak. A kolozsvári Ba­bes—Bolyai egyetemen magyar nyelvű oktatás is folyik, Maros- vásárhelyen két, magyar nyelven is oktató főiskola működik. Magyar nyelvű állami színház Kolozsvárott. Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyör- gyön, Temesvárott és Szatmár­németiben létesült. Bukarestben, Hargita, Kovászna és más me­gyékben magyar nyelvű napi- és hetilapot, folyóiratokat adnak ki. Az erdélyi rádióadók naponta több órás magyar műsort sugá- ísanak, a román televízió min­den héfen egyszer, hétfőn ad két ■ és fél órás magyar nyelvű mű- • sort. Az olyan városokban és ; falvakban, ahol a lakosság több- ; sége magyar, a román feliratok ; alatt helyenként a magyar meg- ■ felelő is olvasható. Ismeretes, hogy korábban ma- : gyár autonóm tartomány léte- : zett Romániában. Ezt olyan in- j dokolással szüntették meg, hogy : az ilyen megoldás nem elég ha- ■ tékonyan segíti elő az együttélő ■ nemzetiségek egységét és a nem- ! zetiségi területek iparosítását. : Azóta a korábban elmaradott • Székelyföldön is nagyarányú ipa- : rosítási program kezdődött, a : városokban és falvakban több ; tízezer munkást igénylő nagy- • üzemek épülnek. Bejártam Havas-Alföldet, : Moldvát és Erdély románlakta • területeit. Románokkal kötöttem ; barátságot, félreeső falvakban ; és munkóskerületekben esküvő- ; kön vettem részt. A szerzett ta- ■ pasztalatok alapján az a meg- : igyőződés alakult ki bennem, : hogy a román nép nyíltszívű, : barátságos, vendégszerető és víg- ■ kedélyű. Természetüktől fogva ■ idegenkednek a szélsőségektől, a • kánonoktól és a nacionalista rá- • hatásoktól. Ök is, miként más : népek, fokozódó anyagi jólétet : és kulturális felemelkedést igé- ! nyelnek. Harminc év tapasztala- ; tai bizonyítják, hogy a román : nép számára a kulturális fel- : emelkedést, az anyagi javak fo- • kozódó bőségét csak a követke- : zetesen marxista—leninista el- : veken és a törvényességen ala- : puló szocialista társadalmi rend- ; szer biztosíthatja. Marton László : (Vége) 5 Sikerekben gazdag negyedszázad F üzesgy ar maton Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az ünneplők között Huszonöt évvel ezelőtt 12 fü­zesgyarmati parasztember: He­gedűs Mátyás, Eke Ferenc, Kiás István, Tóth Lajos, Rorbiró Mi­hály, Báthori Lajos, Farkas Elek. Homoki János, Eke Margit, Sző­ke Katalin, id. Bálint István és Papp Imre alakította meg 86 hol­don az azóta országos, sőt euró­pai hírnévre szert tett füzes- gyarmati Vörös Csillag Tsz-t. A községben ők voltak az elsők, akik távolabb láttak az asztövér mezsgyekaránál és a közösség, erejébe vetett biztos hit'tuda­tában kezdték el az új faltisi életforma alakítását. Azóta 903 család követte őket, melyekből csaknem 1200 tsz-tag dolgozik rendszeresen a Vörös Csillag Tsz-ben. Az összes terület 5800 hektár, melyből a szántó meg­közelíti a 4000-et. Őszi búzából 40,1, cukorrépából 441,4, lucernaszénából 46,2, ku­koricából 30—40, almából 438 mázsát takarítanak be hektá­ronként. Az elmúlt 15 év alatt nagyszabású meliorációs mun­kákat valósítottak meg. Három­ezer-ötszáz hektáron talajjavítást végeztek. Kilencvennyolc hektá­ron itt működik a megyében az egyetlen alagcsövezett tábla, amely a felesleges vizet elvezeti a területről, ugyanakkor a hi­ányzó csapadékot automatiku­san pótolja. A növénytermesztés ágazatait a termelési rendszerek korszerű gépsoraival látták ed. Iparszerű- en termelnek. Az állattenyész­tésben jövedelmezőre fordították az eddig veszteségesen üzemelő ágazatokat, s így a múlt esz­tendőben már 177 millió forint árbevételt érhettek el. Egy hek­tár szántóegységről öt évvel ez­előtt 17 380 forint termelési ér­ték előállítását tűzték célul a negyedik ötéves terv végére. Tervüket megkétszerezték, mi­vel 1973-ban egy-egy hektár kö­zös szántóegységről 35 892 fo­rint értékű árut adtak a népgaz­daságnak. A szövetkezet elmúlt évi brut­tó jövedelme meghaladta a 72 millió forintot. Ennek csaknem 40 százalékát fordították a fej­lesztési alap bővítésére. Ezzel olyan intézkedéseket valósíthat­tak meg, melyek a gyarmatiakat egy emberként érintik. A tsz lakásfejlesztési alapját egymillió forintra növelte. Valamennyi 800 forint alatti nyugdíjat 800 forintra egészítettek ki. Ezenkí­vül 3—500 forint támogatást nyújtanak a nyugdíjasoknak. Üzemeltetnék a Balaton part­ján egy üdülőt, kirándulásokat szerveznek, jó módban élnek, s élvezik a szocialista nagyüzem nyújtotta anyagi előnyöket. Nem sok szövetkezet dicsekedhet olyan tagrészesedéssel, mint a füzesgyarmati Vörös Csillag. Ebben a közösségben tavaly az egy dolgozó tagra jutó részese­dés átlaga meghaladta a 36 ezer forintot. A jubileumi évet további szo­ciálpolitikai eredményekkel ün­nepük. Üzembe helyezik az ezer­adagos konyhájukat, valameny- nyi tsz-tag számára havonta két szabad szombatot adnak, a ki­jelölt munkahelyeken beveze­tik a munkaruha biztosítását, tá­mogatják a község intézményeit, közöttük a sportkört, jelentős részt vállaltak a cigánylakosság asszimilációjának elősegítésében. Munkát és kulturált lakásokat adnak a Füzesgyarmaton élők­nek, a cigánytelepet társadalmi összefogással ők számolták fel a megyében elsőnek. A termelőmunkában élen járó szerepet töltenek be a szocia­lista brigádok, melyek hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lójára, s a párt közelgő XI. kongresszusára több millió fo­rint terven felüü érték előállí­tását vállalták. Az új falusi életforma ered­ményesnek bizonyult. ÍV aga a község, a közösség tanúsíthatja leginkább, hogy az összefogott erő milyen nagy eredmények el­érésére képes. Ezt ünnepeltek tegnap a jubileumi közgyűlésen, melyen megjelent és félszólalt dr. Dimény Imre mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter. Az ünnepség elnökségében ott volt Csatári Béla, a párt Békés me­gyei bizottságának titkára. Kla- ■ukó Mátyás, a megyei tanács el­nöke. Sándor József országgyű­lési képviselő, a Járási Hivatal vezetője, Varga István, a párt szeghalmi járási bizottságának első titkára, dr. Kovács Gábor, a mezőgazdasági tudományok dok­tora, a Szarvasi ÖKI igazgatója, Barkóczi Pál, a Szocialista Mun­ka Hőse, nyugdíjas tsz-elnök és többen, a községi szervek ve­zetői közül. A szövetkezet 25 éves műkö­dését Csirik Imre tsz-elnök ün­nepi beszédében méltatta, majd a Mezőgazdaság Kiváló Dolgo­zója kitüntetést dr. Dimény Im­re átnyújtotta Borbiró Mihály­nak, Szabó Istvánnak, id. Hege­dűs Mátyásnak, Tóth Lajosnak, Tóth Imrének, Eke Ferencnek, Papp Imrének, Pardi Lajosnak, Szőke Katalinnak, Palánki Im­rének, Báthori Lajosnak és Bök- fi Imrének. A Tsz Kiváló Dol­gozója kitüntetést 15-en kapták. Dupsi Károly Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte az orosházi Dózsa Tsz Dr. Soós Gábor államtitkár mondott ünnepi beszédet Megalakulásának 25. évfordu­lója alkalmából augusztus 24- én, szombaton délelőtt ju­bileumi közgyűlést tar­tott az orosházi Dó­zsa Termelőszövetkezet. A Pető. fi Művelődési Központ nagyter­mében rendezett ünnepségen jelen volt dr. Soós Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, dr. Krattinger Márton, az MSZMP Békés megyei bizottságának tag­ja, Gonda József, az MSZMP orosházi városi bizottságának első titkára, Mihály András, az Orosházi városi Tanács elnöke, a társadalmi szervek és társ* szövetkezetek több képviselője. Gönczi István, az orosházi Dó­zsa Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte a vendégeket és a tagságot, majd dr. Soós Gábor államtitkár mondott ünnepi be­szédet. Elsőként tolmácsolta a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium üdvözletét, majd eze­ket mondotta: — Az évforduló alkalmából szokás, hogy visszatekintsünk a megtett útra. Tesszük ezt azért, hogy jobban, okosabban értsük a mát, még jobban és még oko­sabban tudjuk megtervezni a holnapot. Szükséges ez a visz- szatekintés azért is, hogy a fia­talok jobban értékeljék azt az utat, amit apáik megtettek. A szövetkezeti mozgalom kibonta­kozásának ismerői tudják, hogy Orosházán, a viharsarki föld­munkásmozgalom hagyományai­hoz híven a szövetkezeti moz­galom is jó talajra talált. Ezen a talajon alakult meg 1949-ben a Dózsa Termelőszövetkezet is, amelynek alapító tagjai mosto­ha körülmények között kezd­ték meg a munkát. Nem volt tapasztalat, nem volt gép, de volt lelkesedés és ragaszkodás, amely olyan politikai tényező­vé vált, hogy hatása a város­ban is érződött. A negyedszáza­dos fejlődés különböző szaka­szai bizonyítják, hogy a közös­ség úrrá lett a nehézségeken, s korszerű, nagyüzemi gazdaságot teremtett. Ma 150 millió forintos közös vagyonnal rendelkezik a tsz, másfél millió forint pedig a tartalékalap, félmillió forint­tal több, mint 1950-ben az egész közös vagyon. Az állam­titkár ezután a magyar mező­gazdaság mai helyzetéről szólt. Elmondotta: 1973-ban búzából 23, kukoricából 21, cukorrépá­ból 150 mázsával termelt többet hektáronként a magyar mező- gazdaság, mint 1948-ban. Az eddigi tapasztalatok szerint az idei esztendő eredményei min­den korábbit túlszárnyalnak, * ezen a nyáron a mezőgazdaság történetének legnagyobb termé­sét takarították be. Ez lehetővé teszi a kiegyensúlyozott belső ellátást és az export növekedé­sét. Hazánkban ma az egy fő­re jutó élelmiszerfogyasztás 75 százalékkal magasabb a hábo­rú előttinél, s ami az exportot illeti, több mint 100 országiba jutnak el a szocialista mezőgaz. daság termékei. Ezzel egyidejű­leg jelentősen javultak a tsz- parasztság élet- és munkakörül­ményei. A múlt évben az egy tagra jutó közösből származó jövedelem országosan megha­ladta a 22 ezer forintot, a ma­gas szintű szociális ellátásra pedig jellemző, hogy az idén 400 ezernél több idős, munká­ban elfáradt ember részesül nyugdíjban, egészségügyi ellá­tásban. A szocialista termelési viszonyok között fejlődött a tsz- parasztság tudata, politikai egy­sége, szövetsége a munkásosz­tállyal. — Az évforduló nem csupán a visszaemlékezésre, hanem az új feladatok meghatározására is alkalmat ad — folytatta. — Az orosházi Dózsa Tsz eddigi ered­ményei köteleznek a párt és a kormány által meghatározott célkitűzések teljesítésére: mind többet, jobbat, gazdaságosabbat termelni, fokozottabban kielégí­teni a társadalmi igényeket, ez­zel egyidejűleg javítani a szö­vetkezeti tagság anyagi létét. E feladatok teljesítésével kö­szönthetjük méltón pártunk kö­zelgő XI. kongresszusát és ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulóját. Még egyszer köszön­tőm a 25 éves termelőszövet­kezet tagságát, s kívánom, hogy érjenek el újabb sikereket a szövetkezet felvirágoztatásában, a saját jólétük növelésében. Le­gyen a következő 25 esztendő még eredményesebb és a fiata­lok, akik a következő negyed­század részesei lesznek, így bi­zonyíthatják, hová jutottak azon az úton, amelyen apáik elindultak — mondta befejezé­sül. Az ünnepi beszéd után dr. Krattinger Márton, az MSZMP Békés megyei bizottságának tagja tolmácsolta a megyei párt- bizottság és a megyei tanács jókívánságait, majd átadta a megyei tanács oklevelét és aján­dékát. Ezt követően dr. Soós Gábor és Gönczi István emlék- plakettet adott át áz alapító ta­goknak. S. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom