Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-25 / 198. szám
MA: Világ proletárja£, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1374. AUGUSZTUS 25« VASÁRNAP Ara: J.,20 Ft XXIX. ÉVFOLYAM. 198. SZÁM VEZETŐI ÖNÁLLÓSÁG. SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA ' (4. oldal) • MUNKASPK A MUNKÄS- MÜVELÖDÉSRÖL (5. oldal) Eg:f héttel a tanéi előtt Beszélgetés dr. Gácsér Józseffel, a megyei művelődésügyi Határozatok az aiapszervezetben osztály vezetőjével Tekintélyes mennyiségű témát tárgyal meg egy fél év vagy egy év során egy-egy pártszervezet. De ha azt nézzük. hány kérdésben hoz határozatot, akkor már jóval kisebb számot kapunk. Különösen vonatkozik ez a taggyűlésekre. A beszámoló következtetései, a hozzászólók észrevételei viszonylag kevés alkalommal formálódnak olyan döntéssé, amely világos munkaprogramot adna az alapszervezet kommunistáinak. Előtérben álló törekvésünk, hogy fokozzuk a párttagok politikai, társadalmi aktivitását, erősítsük a kommunisták cselekvési egységét. E törekvés sikere elsősorban az alapszervezeteken múlik. Ott pedig nem kis részben azon, hogy meg tudják-e határozni a konkrét mindennapi cselekvés gyakorlati feladatait, a politikai tevékenység közvetlen, időszerű céljait és módjait. Azaz: olyan határozattá tudják-e formálni a felsőbb pártszervek és önmaguk elgondolásait, amely utat es irányt szab a párttagok tevékenységének. E megfogalmazás is jelzi talán, hogy nem a határozatok ‘száma a legfontosabb. Dőreség lenne úgy vélekedni, hogy minél több határozatot hoz egy alapszervezet, annál jobban dolgozik és fordítva: minél kevesebbet, annál rosszabbul. Miként az élet legtöbb területén, a mennyiségi szemlélet itt sem visz előbbre. Ebben a kérdésben is két véglet zátonyai fenyegetnek: az egyik a tartalmatlan általánosságoké, a másik az apró részletekben elvesző prakticiz- rnusé. Jelenleg az első tűnik veszélyesebbnek. illetve gyakoribbnak. Ez kínálja ugyanis a kényelmesebb utat. Hiszen ilyenkor a vezetőségnek nincs más dolga, mint lemásolni néhány megállapítást az irányító pártszervek határozataiból, s máris kész a szépén csengő „saját” döntés. Az az irányító pártszerv, melynek hatáskörébe több tucat vagy éppen több száz alap- szervezet tartozik, munkája jellegénél fogva nem bocsátkozhat részletekbe határozataiban. Ha ezt tenné, korlátozná vagy éppen lehetetlenné tenné a helyi öntevékenységet, értékes erőforrástól fosztva meg ezáltal a pártot, a társadalmat. Helyileg azonban éppen az ilyen részletek a legfontosabbak. Mit sem er, ha egy alapszervezeti határozat olyan megállapításokra szorítkozik, mint hogy „erőteljesen fejleszteni kell a munka- szervezést” vagy „fokozni kell a fiatalok hazafias és internacionalista nevelését”. A helyi határozatoknak azt kell megjelölnie, hogy az ilyen célokat ott és akkor hogyan, milyen eszközökkel akarja a pártszervezet elérni, konkrétan melyik területre összpontosítja erőfeszítéseit a kommunista kollektíva, s mi a teendőjük ebben az egyes párttagoknak, figyelembe véve munkahelyüket, társadalmi megbízatásaikat. Természetesen ezt nem szabad egyoldalúan értelmezni. Különben a másik zátonyra futunk-: a határozat csupán napi operatív feladatokat tartalmaz, egyszeri szervezési teendőket, ami ugyancsak nem szolgálhat egy átfogó, hosszú távú cselekvés alapjául. Konkrét ugyan a döntés, de' csak a felszínt érinti, a pillanatnak szól, s ez a politikai irányítás munkájában édeskevés. Közhelyként hatna, ha most tételesen, netán pontokba szedve akarnánk megfogalmazni a jó alapszervezeti határozat ismérveit. Ehelyett hadd ismertessük, hogyan fogalmazták meg egyik üzemi pártszervezetünkben az előző pártoktatási év tanulságaiból adódó elhatározásokat. A taggyűlés az értékelést megtárgyalva, határozatában elismerését fejezte ki a három szemináriumvezető közül kettőnek (akik valóban rászolgáltak erre), s külön kiemelte az egyik hallgatói csoport igyekezetét és érdeklődését. Meghatározta, hogy ősszel milyen tanfolyamot indít, kik lesznek a propagandisták, s egy-egy tanfolyamtípusra elsősorban milyen körből látja fontosnak a hallgatók részvételét (megjelölve például a tömegszervezeti tisztségviselők, a fiatalok nevelésével pártmegbízatás alapján foglalkozók, a művezetők és csoportvezetők tanulásának javasolt irányát). Kijelölte. kiknek kötelessége gondoskodni az oktatás feltételeiről (terem, közlekedés, a megjelenés számbavétele). Ám a taggyűlés nemcsak a pártoktatás további feladatairól döntött: határozatában megjelölte azokat a tennivalókat is, amelyek az oktatás tapasztalatai alapján a pártmunka más területeire hárulnak. Megállapítva, hogy mély elméleti-politikai kérdések váltották ki a legtöbb vitát, félreértést, úgy döntöttek, hogy az egyik ilyen témáról ősszél előadást tartanak, felsőbb pártszervtől kérve hozzáértő előadót, a másik témát pedig a pártcsoportok ülésein vitatják meg az érdeklődő pár- tonkívüliek részvételével, a vállalati pártbizottságtól kért vitavezetőkkel. Megjelölte a határozat azt is, milyen tárgyú és jellegű könyvek eladását kell szorgalmaznia a politikai irodalom helyi terjesztőjének. A vállalati gazdálkodás témájával foglalkozó tanfolyam yi- táiban elhangzottakat megszívlelve, az alapszervezet elhatározta a gazdálkodás egyik területének megvizsgálását, egy másik ilyen kérdésben pedig a vállalati pártbizottság közreműködését kérte. Határozatba foglalták azt is: az érintett pártcsoportok úgy foglalkozzanak a szemináriumokon kitűnt négy pártonkívüli munkással, hogy mielőbb sor kerülhessen a pártba való felvételükre. Nem akarjuk idealizálni ezt a taggyűlési határozatot. De példaként mégis jelzi: hogyan lehet nem csupán megtárgyalni, elemezni egy kérdést, hanem ennek alapján sokoldalú, átfogó és egyúttal konkrét, számon kérhető döntéseket hozni, a további cselekvésre ösztönözni és kötelezni. Egy hét és vége a vakáció- [ nak, valamennyi iskolában megszólalnak az új tanév kezdetét jelző csengők. A napokban Békés megyében is befejeződéshez közelednek a tanévkezdés előkészületei. Az oktató-nevelő munka beindításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosították, néhány kisközség kivételével valamennyi iskolában képesítéssel rendelkező pedagógusok kezdik meg a munkát. Az új tanévvel kapcsolatos kérdéseinkre dr. Gácsér József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője válaszolt. Mindenekelőtt a pedagógusok és a tanulók legfontosabb feladatairól szólt: — Az 1974—75-ös tanévben továbbra is érvényesek a tavaly kiadott intézkedések. Ezeken kívül a pedagógusok alapvető feladata kell legyen az órákra való színvonalas felkészülés. Valamennyi intézmény nevelőinek kötelessége, hogy érdekesen, vonzóan adja át az ismereteket. A magyarázatok során szerettesse meg a tanulókkal a tárgyakat, munkájukkal szüntelenül formálják a tanulók személyiségét. A pedagógusok munkafeltételei az 1972-ben megjelent párthatározat óta javultak. Űj tantermek épültek, korszerűsödtek az iskolák berendezései, gyarapodtak a szemléltetőeszközök. A legutóbbi j kormányintézkedés az elkövetkező tanévekre csökkentette a nevelők kötelező óraszámát. Mindezek biztosítják a színvonalas oktató-nevelő munka feltételeit. Fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink rendszeresen tanulmányozzák az oktató-nevelő | munkával kapcsolatos párthatározatokat, ismerkedjenek a közművelődés újabb célkitűzéseivel, a munkásosztály helyzetével. Ezeket a tapasztalataikat hasznosítsák a különböző iskolai tervek elkészítésénél és azok megvalósításában. — Milyen kapcsolatot építhet ki az iskola a közművelődési intézményekkel? — A gyermekek személyiségének formálásához nem elegendő az iskolai környezet. Feltétlenül szükséges ehhez felhasználni a közművelődés által kínálkozó lehetőségeket is. Kapcsolni kell a tantervi anyagokhoz a múzeumok, a könyvtárak, a levéltárak, a színházak programjait. Eredményesebbé teheti az oktató-nevelő munkát az alkalmanként közművelődési intézményben megtartott tanítási óra. Mindjobban szükséges, hogy fejlődjön a tanulók technikai készsége, bővüljön műszaki ismerete. A művelődési házakban megszervezett motoros szakkörök foglalkozásai ehhez nagyszerű lehetőséget adnak. A nyelvi tanfolyamok, laboratóriumok tevékenységét is össze lehet kapcsolni az iskolai munkával. — Hogyan készülnek iskoláink hazánk felszabadulásanak 30. évfordulójára? — A megyénk és hazánk felszabadulása 30. évfordulójára való felkészülés az egész ök_ tató-nevelő munka átható eleme lesz. Iskoláink a pártbizottságok által elkészített tervekből rájuk háruló feladatokat végzik majd el, miközben a tanulmányi munka során a pedagógusok megismertetik a tanulókat az adott! településeken elért fejlődéssel, a gyárak, üzemek, termelőszövetkezetek munkájával és eredményeivel. Annál jobb lesz a felkészülés, minél jobban javítják pedagógusaink a nevelőmunka eszmeiségét. Az évfordulóra és a párt XI. kongresszusára való felkészülésben a KISZ- és az úttö- rőszervek tevékenységére is számítunk. Itt említem meg, hogy a tanulók akkor köszöntik méltón az eseményeket, ha magas szinten sajátítják el az 1974—75-ös tanév tantervi követelményeit, ha érvényt szereznek a rendtartásban és a házirendben előírt jogoknak, kötelességeknek. — Végezetül kérem, beszéljen a megyénkben folyó oktatásinevelési kísérletekről. — Az idén megyénkben négy helyen oktatjuk kísérleti jelleggel a családi élettel kapcsolatos ismereteket úgy az általános’, mint a középiskolai tanulóknak. Folytatjuk néhány általános iskolában az első és másodikos tanulók automatikus továbbhaladásával, azaz a bukás nélküli tanítással kapcsolatos kísérletet. Másutt a tantárgycsoportosító oktatást, az osztályzás nélküliséget, a fakultatív oktatást vizsgáljuk. Az egyéves iskolai előkészítő tanfolyamokat is megszerveztük a megyében az óvodás korú gyermekeknek. Az új óvodai nevelési programhoz kapcsolódik a néhány általános iskolánk első és ötödik osztályában bevezetett matematikai tanterv, amely a logikus gondolkodókészséget fejleszti. Az új tanévben valamennyi iskolatípusban fokozott gondot fordítunk a KRESZ-ismeretek oktatására. R. 1. Hullámpapírgyár Dunaújvárosban Dunaújvárosban KISZ-védnökséggel épül az új hullámpapírgyár. A 26. sz. Állami Építőipari Vállalat a tervek szerint ez év október 15-í határidővel átadja a csarnoképületet a gépeket szerelő vállalatoknak. Képünkön: Zsaluzzák már a gépállásokat az új csarnokban (MTI fotó—Jászai Csaba felvétele—Kb
