Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
\ t fceeaweae-íese’««** ccnhm e*M**»B*sss«BS»®e?!a«3aflseaaBSRiSC«SKS2B8f“*«S5^^r?ryM*s2H£s^**a*s*4*sa^?eeiM«Bsa»*«5**H*assa»«9e9S99a8ssaaess#e*aa«4aaaa«affa-Bffa«-í®es*9seae*»aasas-!------1 s Minőségi gabonavetőmag, Íuecrnalisxt, SPF-kórokosó- mentes tenyésssüldők előállítója a 25 éves Felsőnyomási Állami Gazdaság Megoldottuk a lucerna betakarításának teljes gépesítését Huszonöt évvel ezelőtt, amikor az állami gazdaságok megalakultak, fő feladatuk az volt, hogy vetőmagot és tenyészállatokat állítsanak elő a mező- gazdaságnak, alakítsák ki a fejlett nagyüzemi gazdálkodás technikai és üzemszervezési módszereit, s nem utolsósorban árut is termeljenek, A Felsőnyomási Állami Gazdaság jelenlegi területének egy részén, a Békéscsaba—Csorvás közti földeken hasonló célkitűzésekkel kezdték meg 1949 őszén 5400 holdon a gazdálkodást. Ez a későbbi első kerület egyébként, akárcsak a második is, ekkor még a Békéscsabai Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat üzemegysége volt. Mindkét kerület a következő évben alakult át önálló vállalattá: Felsőnyomási, illetve Kereki Állami Gazdaság néven. A gazdaság 1971-ig külön egységként működő másik két kerülete — a III. és a IV. — ugyanilyen változásokat élt meg, melyeknek során létrejött egyfelől az Élelmezésügyi Minisztérium Törzsbaromfitenyésztő Állami Gazdasága, valamint a Csorvási Állami Gazdaság. Ezekben a gazdaságokban a kezdeti időkben úgy, mint a tsz- ekben — hagyomány«» eszközökkel, hagyományos módon — lovakkal, ökrökkel művelték a földet. A Felsőnyomási Állami Gazdaság' jelenlegi keretei véglegesen 1960-ban alakultak ki, amikor a majdani III-as és TV-es kerületek összevonásával 5 ezer holdasra nőtt csorvási gazdaságot az I-es és Il-es kerületet magába foglaló felsőnyomási gazdaságba olvasztották. Több mint 12 ezer holdja lett így végül is gazdaságunknak és a szántó területe is meghaladta a 11 és fél ezer holdat. 1971-ben azután a korábbi négy kerületből átszervezéssel hármat, majd 1974-ben a háromból kettőt alakítottak ki. A főágazatok mellett ma már forrólevegős lucemalisztkészítő- üzemmel, vetőmagkikészítőüzemmel. gépjavító műhely- lyel, építőanyagelosztó-telep- pel -is rendelkezik többek között a gazdaság, amelynek földjei négy település —> Békéscsaba, Telekgerendás, Csorvás és Gerendás — határaiban terülnek el, míg a központ Telekgerendáson települt. Gazdaságunk további jellemzőit taglalva el kell mondanunk, hogy még a fennállás 20. évfordulójának esztendejében is a vegyes termelési profil jellemezte a gazdálkodást, 1969-bón a ho. állattenyésztési termékeink is. Már öt évvel ezelőtt is szívesen közvetített az ÁGKER hízó- és vágóállat-eladásainkkor. A tejet a Hajdú megyei Tejipari Vállalat, a tojást és a baromfit a BOV vette át tőlünk. Legtöbb gondot a vizsgált időszakban a munkaerőhiány okozta. Ezt kislakásépítési akcióval, a munkás- szállások korszerűsítésével, a kedvezmények növelésével próbáltuk enyhíteni. Leghatható- sabb megoldásnak azonban a gépesítés és a kemizálás fokozása bizonyult. Az utóbbinak köszönhető, hogy a Felsőnyomási Állami Gazdaság megteremtette a stabil gazdálkodás alapfeltételeit. Ezek közé tartozik többek kö- hogy a korábbi 32—34 növényféleség helyett ma már csupán tíz egynéhány kultúra díszük a földjeinken. Közülük azonban négy-öt főbb növény szinte önmagában határozza meg a növénytermesztést. A növényfajták megválasztásánál ugyanis elsőrendű célnak a jövedelmező gazdálkodás megvalósítását tekintettük. Így lett legfontosabb növényünk a búza, amely ebben az évben a szántó 27 százalékát kö1973-ban épült fel a B—1—15 típusú terményszárítónk Korszerű gépek munkálják a zamérték 91 százalékát a növénytermesztés, 39 százalékát az állattenyésztés adta. y Jelenleg a halmozott termelési érték 60 százalékát állítjuk elő a növény- termesztésben, 30 százalékát az állattenyésztésben, 7 százalékát a lucernalisztkészítő- illetve a vetőmagtisztító-üzemben. Az árutermelés eredményeit részletezve kiderül, hogy legkiemelkedőbb jelentőségű ebből a szempontból a minőségi kalászos gabonavetőmag előállítás és a gabonatermesztés, bár az utóbbi időben ezen a téren a zöldborsó- és a cukorrépa-termesztés, valamint a lucernaliszt- előállítás is felzárkózott. Gazdaságunk 1969-ben a 4000 holdnyi gabona terméséből mintegy 400 vagon minőségi vetőmagot értékesített, ugyanakkor hibrid kukoricát is termesztettünk a Hidasháti Állami Gazdaság hibridüzemének. Zöldborsói már ebben az évben is mintegy 1000 holdon vetettünk, a lucerna lisztkészítő-üzemünk pedig 5f vagonnyi terméket értékesített külföldön. A növénytermesztés produktumaihoz hasonlóan keresettek talajt az aratást követően tötte le és hektáronként mintegy 45 mázsát adott. A búza területegységenként két és fél ezer forint' nyereséget biztosít gazdaságunknak. Nőtt a zöldborsó szerepe is, hiszen az idén már 160 vagon árut adtunk át a Hűtőháznak, s így a bonsó hektáronként 2400 forint nyereséghez juttatta gazdaságunkat. Ráadásul a borsó még rendkívül jó előveteménye is a búzának. Legjövedelmezőbb növényünk az 580 hektáron termesztett cukorrépa, amelyet az idén teljes egészében gépekkel „állítottuk elő”., A cukorrépa hektárjától 380—400 mázsa termést és 5 ezer forint nyereséget várunk. A 726 hektár lucerna az állattenyésztés igényeit elégíti ki olyan formán, hogy az ágazathoz kapcsolódik a gazdaság lucernalisztkészítő. (LKB) üzeme, amelynek ebben az évben 400 vagonnyi árut kell előállítania. Ebből 250 vagon a tervezett export A kukoricát immár harmadik éve termesztjük zárt rendszerben. Az új technológia erre az évre érik be igazán, most ugyanis 80 mázsás termésátlagra számítunk. A Felsőnyomási Állami Gazdaság egyébként a jövőben Békés, Csongrád és Szolnok megyei hatókörrel CPS-technoló- giai központként segíti mintegy 6 ezer hektáron a zárt rendszerű burgonyatermesztést. Gazdaságunk állattenyésztésében a szakosodás előrehaladottabb, mint a növénytermesztésben. A juhászat és a méhészet évekkel ezelőtti felszámolását a baromfitenyésztés megszüntetése követte. Jelenleg csak szarvasmarha- és sertéstartással foglalkozunk. Hagyományos sertéstelepünket is csupán addig tartjuk fenn, míg a Békés megyei Állami Gazdaságok közös sertéstenyészete meg nem erősödik. A hagyományos sertéstenyésztés helyett szeretnénk a korábban épített 240 anyakocás kísérlet} telepünket kifejleszteni. Az itt folyó kísérletek végső célja, hogy új technológiával specifikus kórokozóktól mentes (SPF) tenyészállatokat állítsunk elő. Fejleszteni kívánjuk 2000-es tehenészetünket is, az állomány rekonstrukciójára az ötödik ötéves terv ideje alatt kerül majd sor. A keresztezéseket már megkezdtük; Összességében; az* állapíthatjuk meg, hogy gazdaságunk, a Felsőnyomási Állami Gazdaság negyedszázados fennállása alatt napjainkra eljutott odáig, hogy nemcsak a népgazdasági elvárásoknak képes eleget tenni, hanem ki tudja elégíteni a dolgozók jogos igényeit is. Előbbit a 2000-es tehenészet, az 1000 holdas cukorrépa-termesztés, valamint az ugyancsak 1000 holdas zöldségtermesztés és a nyereségre törekvő gazdálkodás bizonyítja. Az utóbbit pedig legékeseb- ■ ben az igazolja, hogy a Békéscsaba—Szeged közti országút mentén az utóbbi két évtizedben modern, új község született. Az állami gazdaság központjában, Telekgerendáson működik a megye egyik legszebb művelődési központja. Szolgálati lakásokból utcasorok épültek, a lakások udvarán rózsakertek virulnak. A szarvasmarhákat villanypásztor „legelteti” £ * 3 i ies&azaasass5sasBss=csissuB9siBSflB! !£82SeaSSSSK5£Se2B2SS£53S3S&5SSacsaE1*S» ia*i»ja43igiaaaiiRaaaRRaiiaiaaaiiaiaaa*i«saaaaiiBiaia«iisiaaaiRaRaaaaaaa*a*aaa'iaaaRS*aa*3«sas*aaiaB«Rastiäaa'i<rasa:*«
