Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-03 / 180. szám
A pszichológus ír ja ... Antilop és teknősbékg Veszélyforrás a csomópont — Ingcrhrlyzet és reagálás — Miért kell az ellenállási élmény? Minden látó élőlénynél „ látási és mozgási szervek harmóniában ‘ vannak egymással. Egyszerűen ezt úgy mondhatjuk — amilyen gyorsan futunk, olyan gyorsan látjuk és észleljük környezetünket. A motorika tehát harmóniában van az optikával. Ha viszont az ember mozgási szerveit „felerősítjük” a gépjárművel. nyomban megbomlik a harmónia. Az ember — a járművezető — olyan kevert lény lesz. akinél az optika már nem tudja követni a motorikát. Hasonlattal élve a járművezető olyan antilophoz hasonlít, aki egy teknősbéka észlelési és reagálási képességével rendelkezik ... Kritikus helyzet — hibás magatartás Ezt a jellemzést főként a közlekedési csomópontokon közlekedő gépjárművezetőnek nem szabad elfelednie... Itt ugyanis annyi információt kell felfognia, amennyi alternatíva között kell választania, amennyi teljesítőképességének a maximumát veszi igénybe Máskor, vezetés közben nincs mindig szükség az alkalmazkodási kié-i p ességek teljes igénybevételére. Menetközben lehet beszélgetni, rádiót hallgatni, dohányozni és így tovább... A teljesítőképesség egy része energiatartalékot képez, amelyet csak kritikus helyzetben kell felhasználni. Ilyen kritikus helyzet éppen a közlekedési csomópont. Itt az út több irányú elágazása miatt a különböző irányból érkező gépjárművek és gyalogosok irány- és iramváltozásai olyan bonyolult ingerhelyzetet teremtenek, amelyek megoldásához éppen az alkalmazkodó. és szabályokat követő képességek teljes aktivizálódása és igénybevétele szükséges. Különböző okok miatt ez nem mindig — és nem minden I gépjárművezetőnek sikerül. — j Túlzás nélkül állíthatják, 1 biztosítja a kiemelt vállalatok; közé tartozó üzemnek a nagy- ; szériás. igen gazdaságos gyár- ■ tást, termékszerkezetének mo- • dernizólását. : Házgyárak. A magyar—szov- j jet építésügyi együttműködés : kézzelfogható eredménye a kor- : szerű házgyári hálózat, amely- * hez a Szovjetunió szállította a ■ modern panelgyártó gépsorokat. « Budapesten három, vidéken j négy szovjet házgyár dolgozik, ! és még az idén felavatják a j veszprémit, a jövő évben pedig ! az országos hálózat utolsó bá- j zisát, a kecskeméti házgyárat. : A magyar és szovjet tapasz- | tálatok egybevetésével újfajta : gépsort alakítottak ki, amely • a korábbinál jóval több épület- : variációra nyújt lehetőséget. A j legújabb házgyárakat ilyen j gyártósorokkal látták el. Az : üzemszerűen dolgozó hét szov- : jet' házgyár kapacitása évi ; 21 600 lakás, ami az újabb két ■ üzem átadása után 26 600-ra : emelkedik. Szoros műszaki-tu- j dományos és gazdasági együtt.- : működésben kezdték meg a j legkorábban épített házgyárak j rekonstrukcióját is, amellyel jj 10 évenként kerül sor a bérén- j dezések megfiatalítására. Az • együttműködést most '“kiterjesz- ! tették a legújabb építésmódra, : a könnyűszerkezetes módszerre, ; s gyártás-szakosítással és tér- • melési kooperációval segítik e | fejlett eljárás ki bontakoztató- j «át. ~ j iFolytatjuk) ; hogy a közlekedési _ csomópontok első számú veszélyforrása éppen a gépjárművezetők hibás magatartása. Ezt bizonyítja, egy érdekes statisztika is. Mit mondanak a szakemberek? 1972-ben az útalakzatok szerint ,, következő megoszlásban történtek a balesetek. Egyenes útvonalon — és Budapesten — történt a balesetbe 35,8 százaléka Vidéken: a balesetek 61.9 százaléka. A forgalomirányítású kereszteződésekben 7.1. illetve 0.8 százaléka. A forgalomirányítás nélküli kereszteződésekben Budapesten 50,1 vidéken 22,7 százaléka. A mélyebb összefüggéseket kutató tudományos elemzés azt is kiderítette, hosy a szabályozás nélküli csomópontokon nemcsak a - baleset sok, hanem a baleseti veszély- forrás is- Mindez nem véletlen. A kutatók szerint a gépjármű- vezetők viselkedésére döntően hat a kereszteződés forgalom- sűrűsége, illetve: a kereszteződés építési alakzata. A forgalmi sűrűs'g viszonyait a gépjármű- vezető — megismerő tevékenységének elvont műveleteivel — távolság- és sebességlbecsiés- sel ragadja meg. A kereszteződés építészeti alakzatáról pedig közvetlen vizuális szemlélettel szerez tudomást. Az előbbi lassabban, az utóbbi gyorsabban lezajló pszichikai folyamat, ezért az utóbbi esetben ennek befolyásai is előbb jelentkeznék. Előfordulhat például, hogy az út építési alakzatának felszólító jellege ellenkezik a jogi szabályozással: * széles utcán hajtva a járművezetőnek önkéntelenül Is az a benyomása támad, hogy védett útvonalon halad — pedig a jogi szabályozás szerint szó sincs védett útvonalról. Ugyanez történik akkor is, ha a védett útvonal védettsége — optikailag indokolatlanul — új szabályozással megszűnik. A vizuális észlelés benyomásai ugyanis előbb szabályozzák a magatartás, mint a megismerő tevékenység műveleteit ... Környezel! feltélclek A valóságban gyakran előfordul a kereszteződés akadályozó hatásának gyengesége is. Így például a kereszteződés mögött előugró fal belátási szögének, vagy az útszegélykőnek a hiánya. amely a gépjárművezetőben a továbbhaladással szembeni. ellenállási élményt válthatná ki. Márpedig, akadályozási élmény hiányában a kereszteződés észlelésének időpontja eltolódást okoz például a sebesség csökkentésében... A gépjármű- vezető későbben lép a fékre, mint kellene. Mi tehát a megoldás? Ahhoz, hogy a közlekedési csomópontokon csökkenjenek a baleseteit. erősíteni kell a gépjárművezetők közlekpdósbiz^os magatartását. Ez pedig csak abban az esetben lehet eredményes, ha a gépjárművezetők magatartását befolyásoló, eddig alkalmazott tényezőkön kívül nagyobb szerepet kap a mérnöki, tervezői munka. Ha a fizikai környezet feltételeit is a helyzetfelismerés szolgálatába állítjuk. Dr. Réti László pszichológus Bim Hierein 1974. AUGUSZTUS 3. Az ÁFÉSZ-ek felvásárlási tevékenységét vizsgálta nteg a NEB A közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 16 ÁFÉSZ-nél vizsgálta meg a burgonya, a zöldség, a gyümölcs és egyéb mezőgazdasági termék és termény, valamint a baromfi, a nyúl, a galamb felvásárlását. A népi ellenőrök arra is választ kerestek, hogy mennyire hatékony a szerződéses termelés, milyen a társadalmi tulajdon védelmének helyzete, hogyan szervezték meg az AFÉSZ-ek a fel- vásárlási tevékenység ellenőrzését. Elgondolkoztató adatok Az ÁFÉSZ-ek' a múlt évben 29 845 vagon burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt vásároltak fel az országban. A legtöbb áru — 22 242 vagon — a háztáji és egyéni termelőktől származóit. Az ÁFÉSZ-eknek ugyanis egyik fő feladata a kisgazdaságok termelésének megszervezése, valamint termékeinek, terményeinek felvásárlása. A megyei adatok azonban az ellenkező tényekről tanúskodnak. Míg országosan az ÁFÉSZ-ek nagyüzemi felvásárlási részesedése 25 százalékos volt, addig a megyei AFÉSZ-eké 43 százalékos. A vizsgált 16 ÁFÉSZ 1972-ben 220 vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásárolt fel, a múlt évben pedig 186 vagont. A felvásárlás üteme 16 százalékkal csökkent. A kistermelőktől vásárolt áruk mennyisége még a 10 százalékot sem éri el. A tapasztalat azt igazolja, hogy a háztáji és egyéni termelőktől zöldséget és gyümölcsöt oíak akkor vásárolnak, ha a közelben levő ÁFÉSZ-bol- toknak arra szükségük van. A központi ellátás- érdekében ritkán mozdulnak meg. A kistermelők többsége áruikat maga értékesíti a nagyobb községekben, városokban. A 16 ÁFÉSZ-nél 73 szakcsoport működik. Közülük csupán 12 foglalkozik zöldségtermeltetéssel. Kistermelőkkel termeltetési szerződést csak néhánv ÁFÉSZ kötött. Az ÁFÉSZ-ek kapcsolata a kistermelőkkel sok kívánnivalót hagy maga után. Termelésszervezéssel alig foglalkoznak. Kevés helyen árulnak vetőmagot. A múlt évben a boltoknak mintegy 30 százaléka hozott forgalomba műtrágyát és növényvédő szert. Az ÁFÉSZ-ek többsége nem lát lehetőséget a burgonya-, a zöldség- és gyümölcstermelés, -felvásárlás fejlesztésére. Bizonyára ez az oka annak, hogy csak két ÁFÉSZ tárgyalta meg igazgatási ülésen a kormány zöldség- és gyümölcsellátásra vonatkozó határozatát. A következményen nem is lehet csodálkozni. A múlt évben felvásárolt zöldségnek és gyümölcsnek mintegy 50 százalékát a lakosságnak adták el. Az ÁFÉSZ- ek körzetében élő lakosság számát figyelembe véve a statisztika szerint egy lakosra 5 kilogramm burgonya, zöldség, gyű- j mölcs jutott Elgondolkoztató ez | 'azért is, mert az országos egy főre eső burgonya-, zöldség-, gyümölcsfogyasztás 1972-ben 225 kilogramm volt. Megyénkben a vizsgált AFÉSZ-ek a helyi lakosság ellátásához csupán egy százalékkal járultak hozzá. A felvásárlási árak körül sincs minden rendben. Az AFÉSZ-ek többsége nem adott ki árkialakításra vonatkozó írásos rendelkezést. Nem egy esetben helytelenül állapítják meg az .árrést. Az orosházi ÁFÉSZ-nél az árrésbe 20—25 százalékos romlási veszteséget is bekalkuláltak. Jól dolgozó szakcsoportok Ügy látszik, amit az ÁFÉSZ- ek elvesztettek a vámon, igyekeznek behozni a réven. A kisállattenyésztés szervezésére és felvásárlására nagy gondot fordítanak. Persze ebben messzemenő szerepe van a felvásárlási árban rejlő kedvező gazdasági lehetőségnek, valamint az értékesítési biztonságnak. Szinte valamennyi ÁFÉSZ-nél kettő, de van olyan, amelynél öt kisállattenyésztő szakcsoport működik. Jelentőségüket mi sem bizonyítja kézzelfoghatóbban, mint az, hogy a kisállattenyésztő szakcsoportok részesedési aránya a többi szakcsoportokéhoz képest meghaladja a 83 százalékot. Az ÁFÉSZ-ek tenyészállatok beszerzésével is foglalkoznak, mégpedig olyan mértékben, hogy a termelők igényeit ki tudják elégíteni. Súlyt fektetnek a takarmánykeverék és a táp értékesítésére, melynek nem kis szerepe van abban, hogy a kisállat- tenyésztés fellendült a községekben. Megszervezték az állategészségügyi ellátást is. A szakcsoportokon keresztül jelentős szakfelvilágosító munkát végeznek a termelők között. Ennek ellenére kevés termelővel kötnek termékértékesítési szerződést. A felvásárlás során pedig a minősítést nem az ÁFÉSZ-ek felvásárlói végzik, hanem az átvevő vállalat szakemberei. Nyilván nem akarnak kockázatot vállalni. Több felvásárló esetében ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen nagyon alacsony a keresetük. Ugyanakkor néhány felvásárlóé aránytalanul magas, olyannyira, hogy a bérezésre vonatkozó rendeletben előírt felső határt 1000—2000 forinttal túlhaladja. Van olyan felvásárló, akinek havi keresete megközelíti a 8000 forintot. Nyilván a felvásárolt | termék minősítésének az imént említett formája nem a felvásárlók elhatározásából honosodott meg. hanem az ÁFÉSZ-^k döntéséből fakadt. A belső ellenőrzés A felvásárlási nyilvántartások foghíjasok, állapították meg a népi ellenőrök. Van olyan ÁFÉSZ is, amelyik a felvásárlási jegyek igénybevételével kapcsolatos szabályzatot el sem készítette. A békéscsabai ÁFÉSZ- nek ugyan van szabályzata, de az ügy rendelkezik, hogy a fel- vásárlási jegyet nem kell külön - .külön termelőként kiállítani. Így végeredményben a felvásárló munkája ellenőrizhetetlenné válik. A tótkomlósi ÁFÉSZ-nél a kiállítás módjáról a szabályzat nem egységesen rendelkezik. A felvásárlási a raktárbevételi jegyek kitöltését á 16 ÁFÉSZ közül 8-nál megfelelően végzik. A gyulai ÁFÉSZ eleki felvásárló telepén és a szarvasi ÁFÉSZ-nél valamennyi termelőtől vásárolt szabad árut egy vételi jegyre vették fel. Ellenőr legyen a talpán, aki ilyen esetekben eléget tudna tenni feladatának. A vésztői ÁFÉSZ-nél ennél is furcsább eset történt. Az ÁFÉSZ 65 darab kényszervágásból származó bőrt vásárolt. A felvásárlási jegy meg is van, csak a 65 darab bőrnek veszett nyoma. A vásárlások lebonyolítására a felvásárlók ellátmányt kapnak. Az ÁFÉSZ-ek többsége jól gazdálkodik az ellátmánnyal, a visszafizetés körül azonban nincs minden rendben. A vésztői, a köröstarcsai, a kondorosi ÁFÉSZ-eknél háromnegyed- évenként számolnak el az ellátmánnyal. A pénzkezeléssel kapcsolatos lazaságok következtében egyes egységeknél hol hiányt, hol pedig jelentős többletet állapítottak meg. A népi ellenőrök megvizsgálták a belső ellenőrzés helyzetét. Hét ÁFÉSZ-nél a belső ellenőrzés jól szervezett. A battonyal, a kunágotal, a kondorosi, a mező- berényi, a tótkomlósi, a nagy- szénási és a dévaványai ÁFÉSZ- eknél a hivatali ellenőrzést programszerűen végzik. Legtöbb hiba abból adódik, hogy a felvásárlások helyszíni ellenőrzésére alig kerül sor. De hiányoznak az átfogó, tervszerű vizsgálatok is. Elsősorban ez az oka annak, hogy a belső ellenőrzés nem hatékony. A kormány zöldség- és gyümölcstermesztés és -ellátás fejlesztésére vonatkozó programja nagy horderejű. Végrehajtása társadalmi érdek. Nem csoda, hogy a népi ellenőrök, amikor az ÁFÉSZ-ek tevékenységét vizsgálták', nagyon alaposan foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A feltárt hiányosságok arról tanúskodnak, hogy az ÁFÉSZ-ek nem fektettek kellő súlyt a kormány- program végrehajtására. A népi ellenőrök határozati javaslatot tettek a zöldség-, a gyümölcs- termelés előmozdítására, a termelési szolgáltatások biztosítására, a kistermelők támogatására, a szervezett felvásárlásra. Megyénkben különösen a zöldségtermesztésnek nagy hagyománya van. Ezzel, de a különböző más adottságokkal jobban kell élniük az ÁFÉSZ-eknek. Nyilvánvaló az is, hogy a kormány- program végrehajtása nemcsak néhány szerv feladata. Nagyon is indokolt az együttműködés, különösen a helyi tanácsokkal. Ám az együttműködés csak akkor lehet eredményes, ha az ÁFÉSZ-ek a mainál sokkal hatékonyabban kiveszik részüket a tei'melés szervezéséből. Serédi János A Ivásrédelem A gyulai AFIT telepén korszerű korróziógátló anyaggal fújják be a gépkocsik alvázát. Mivel a száraz, meleg időben gyorsabban és hatásosabban tudják ezt a munkát elvégezni, jelenleg havonta 30—40 kocsi alvázvédelmét látják el (Fotó: bemény)
