Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
Ifjú szakmunkások az első munkahelyen Július első napjattól sok fiatal szorongó szívvel igyekszik a gyárakba, üzemekbe; dolgozni. Az idén felszabadult szakmunkás- tanulók először lépik át szakemberként a munkahelyek kapuit. A MŰBÚTORASZTALOS BIZONYÍT Békéscsabán, a Rerényi úton, a város szélén üzemel a bútoripari szövetkezet. A hatalmas, tágas műhelyekben gépek zúgnak, munkások illesztik össze a kész bútorelemeket. A csarnok közepén, az egyik gyalupadnál dolgozik Gergely István, fiatal asztalos. Néhány percet vele beszélgetünk munkahelyéről, munkájáról. — Itt voltam tanuló, s a szakmunkásvizsga után ismerősök közé jöttem dolgozni. Mégis az első napokban szorongva léptem át a kaput, s az volt az érzésem, hogy mindenki engem figyel. — Sikerült beilleszkednie a kollektívába? — Az az érzésem, hogy igen. Igaz, ebben sokat segítettek a Salvador Allende szocialista brigád tagjai. Megmagyaráztak minden egyes munkafolyamatot, mert a tanműhelyben nem mindent tanultam meg. Hosz- szabb idő szükséges ahhoz, hogy igazi szakemberré váljak, de a gyalupad mellett munkámmal akarok bizonyítani. —- Ha még egyszer választani kellene, melyik szakmát választaná? — Ugyanezt — mondja határozottan. — Az elmúlt hónapban 1800,— forintot kerestem, s ezért a bérért naponta 12 szobabútor könyves részét kell összeállítanom. Számításomat megtaláltam, munkahelyemmel elégedett vagyok. kán gyöngyözik a veríték. Iparkodnak, mert néhány perc múlva kezdődik az étkeztetés. Eb ben az egységben dolgozik Képíró Róza szakácsnő is. — Most van a hajrá nálunk — mondja. — Hogy érzi magát az első munkahelyén ? — Tanuló koromban is itt. dolgoztam, a munkahely tehát ismerős volt. Furcsa, hogy egyik nap még tanulóként mentem haza, másnap már vizsgázott szakácsként álltam a tűzhely mellé. Régi mestereim most már a munkatársaim. Az önálló főzéssel a felelősségem is megnőtt, s néha ez nyomasztó érzés, — Mennyi a kezdő fizetése? — Az alapom 1300 forint, s erre a forgalom után százalékot is kapok. Az első teljes fizetésemet a hét.végén kapom, amit izgalommal várok. Ha még egyszer szakmát kellene választanom, szakács nem lennék, annak ellenére, hogy imádom a konyhaművészetet. Egy nőnek azonban nagyon fárasztó 600 emberre főzni. Meg aztán a vendéglátóiparban nincs vasárnap, se ünnepnap. — Tervei ? — Egyelőre dolgozom, pénzt akarok keresni. Néhány év ^múlva — ha a munka mellett bírom majd — szeretném elvégezni a vendéglátóipari szak- középiskolát. AZ ELÉGEDETT KÖTÖGÉPSZERELÖ A Békéscsabai Kötöttárugyárban évente több textilipari ágazatban folyik a szakemberképzés. Az elmúlt hónapban vizsAZ IFJÚ SZAKÁCSNŐ A Csaba Szálló és étterem konyháját délelőtt kerestük fel. A tűzhelyen többféle étel fő. 4 hatalmas üstben fórra leves. A konyha dolgozóinak homlogáztak az ifjú szakmunkások, így többek között Maléth Béla lánckötő tmk-s is. — A Kötött ipari tanulója voltam és itt maradtam. Közülünk sokan elmentek a gyárból. Én számításaimat egyelőre megtaláltam, és jól is érzem magam a régi falak között. — Hogy fogadták az idősebb munkások? — Kedvesen, segítőszándékkal. A szakma tökéletes elsajátításához mindent megadnak, segítenek, mert a szakmunkásbizonyítvány nem jelenti azt, hogy most már nincs mit tanulnunk. — Mi a munkája? — A meghibásodott lánckötőgépeket javítom, s rendszeresen végezzük a karbantartási munkákat. Most éppen a kötőgépekre szereljük fel az elektromos fonalőr-berendezése- ket. Ez a szerkezet megkönv- nyíti majd a gépen dolgozók munkáját. — Szakmai fejlődésére van lehetőség? — Ajaj! A műhelyben darabjaira szétszedve, jobban, alaposabban megismerhetjük a gépek szerkezetét és a tűágyak beállításánál az alapvető és a bonyolultabb kötési módozatokat. — Elégedett? , — Ügy érzem, igen. Kollégáim segítenek, az órabérem 8,50 forint. Igaz, kicsit olajos, piszkos a szakmánk, de én ezzel együtt szeretem. A tanulást nem fejeztem be, szeptembertől esti tagozaton, textilipari szakközépiskolában tamilok tovább. GÉZA, A NŐI SZABÓ Kicsit furcsának tűnt, amikor először hallottam róla. — Miért választotta ezt a szakmát? — ez az első kérdésem, mikor felkeresem a barna, halk beszédű fiatalembert, Kőszegi Gézát, aki a Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Ktsz-nek 3. számú részlegénél dolgozik, — Az édesapám férfiszabó. Sokat segítettem neki még ál talános iskolás koromban. Akkor ismertem meg a szakma szépségeit, s amikor pályaválasztásra került a sor, úgy döntöttem, édesapám munkáját folytatom. — Hogy lett mégis női szabó? Azt hiszem, ez nem kimondottan férfinak való foglalkozás ? — Ennek Is külön története van. Én férfiszabónak jelentkeztem, de kevesen voltunk, így ilyen osztály nem indult. Társaim más szakmát választottak, én pedig angol szabó lettem. — Ez mit jelent? — Van angol és francia női szabó. Az én asztalpmra, vagyis varrógépemre kosztümök, nadrágok, a francia szabóéra pedig ruhák, blúzok kerülnek — Mikor szabadult? — Most, június közetjén, de szeretnék majd továbbtanulni s megszerezni az érettségit. Elmondja azt is, hogy nem volt nehéz beilleszkednie a munkahelyi környezetbe, hiszen az idősebb munkatársak mindenben szívesen segítettek, — Ha valami nem sikerül, elnézően mondják; „Gyakorlat teszi a mestert”. — Szépen is, gyorsan is dolgozni, az nekem még nem megy. Majd idővel megtanulom. Addig arra vigyázok, legyenek megelégedve a munkámmal, s ne valllak szégyent édesapám és munkatársaim előtt, akik szeretettel s bizalommal avatnak be a szakma titkaiba. * Szakmunkás-bizonyítványukat éppen hogy átvették, még csak most ismerkednek az é’ettel. a felnőtté válással, de valameny- nyien szakemberként dolgoznak már. Ahhoz, hogy jó szakmunkások legyenek hátra van még egy komoly próba, mégpedig az élet próbája. Érzik: bizonyítaniuk kell, hogy munkájuk képessé teeve őket nagyobb feladatok megoldására. Nagy—Szekeres I tettek szivetsége •• Ü nnepnap köszöntött hazánkra, alkotmányunk születésének évfordulója, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének ünnepe. És ünnepe ez a nap az új kenyérnek, szimbóluma, jelképe a közös munkának, a közös áldozatvállalásnak, amelynek nyomán mind gazdagabbá válik a dolgozó nép élete. Nem volt még történelmünknek olyan időszaka, amelyben oly egyetértésben, megértésben munkálkodtak volna együtt a nép, a haza felemeléséért a társadalom különböző osztályai, rétegei, mint az elmúlt évtize_ dekben. A népi hatalom megszilárdításával, a munkásosztály és a parasztság szövetségének szüntelen megújításával, erősítésével végképp száműztük, a széthúzást, amely történelmünk megannyi tragikus időszakában nem valami ősi átokként kísértett, hanem a kizsákmányoló társadalmi rend terméke volt, eszköz a hazai és az idegen elnyomók kezében a nép fékentartására. Nem emlékeztethetünk szebb, magasztosabb feladatra az ünnepen, mint a nemzeti egység alapját megteremtő, fenntartó munkás-paraszt szövetség szüntelen erősítésében reánk váró tennivalókra. E szövetség, bár-, mennyire szilárd is, nem egyszer s mindenkorra adott, hanem nap mint nap meg kell újítani. Nem szavakkal, a testvéri szövetség unos-untalan kinyilatkoztatásával, hanem tetekkel, a szocialista, építőmunka mindennapi gyakorlatával. A munkásosztály és a parasztság testvéri összefogásának eredménye, ként indulhattak ki a mezőkre annak idején az első traktorok, a munkásosztály segítségével találta meg a parasztság az utat a gazdagabb jövőhöz, a nagyüzemi gazdálkodáshoz, A munkásosztály volt az, amely jelentős segítséget adott a közös gazdaságok megerősítéséhez. A szövetkezeti parasztság pedig eredményesen kamatoztatta a segítséget, felvirágoztatta mező- gazdaságunkat és kemény, sokszor áldozatos helytállással teremtette elő a dolgozók asztalára a mindennapi kenyeret. A munkásosztály vezető szerepét alkotmányunk törvényben rögzíti. Az osztály és annak vezető ereje, a párt, sohasem uralkodásként, hanem szolgálatként fogta fel e fontos történelmi hivatását. Mély felelősség- érzet, a dolgozó nép hű és önzetlen szolgálata — ez vezérelte mindenkor a munkásosztályt, annak legjobbjait, és vezeti akkor is, amikor a saját sorait erősíti, amikor saját tagjainak helyzetét, körülményeit javítja. Ilyen értelemben kell gondolkodnunk a párt Központi Bizottságának az idén márciusban megtartott ülésén a munkásosztály vezető szerepének erősítéséről, helyzetének további javításáról elfogadott irányelvekről is. A munkásosztály vezető szerepének erősítése .ugyanis nem szűkén vett osztályérdek, hanem érdeke a szövetkezeti parasztságnak, az értelmiségnek, a kispolgárságnak is. Pártunk politikája a munkás- osztály politikája, amelynek tartalma, kerete minden dolgozóosztály és -réteg szövetsége, testvéri együttmunkálkodása a közösen áhított, a mindannyiunk érdekeit szolgáló szocialista célok megvalósításáért. Ezért, ha hazánkban intézkedéseket hozunk valamely osztály vagy réteg helyzetének javítására, abban mindig a népi nemzeti egység erősítésének szándékát kell látnunk. Felszabadulás utáni történelmünk bizonyítja; sikereket értünk el a szocialista építésben, kiálltuk a legnehezebb próbákat is — legyen az természeti csapás vagy a nem- , zetközi helyzetből adódó válságos periódus —, amikor szilárdnak, megbonthatatlannak bizonyult nemzeti egységünk s benne mindenekelőtt a munkás- osztály és a parasztság szövetsége. A népi nemzeti egység s a bázisát alkotó munkásparaszt szövetség erősítése nemcsak nemzeti, hanem internacionalista érdek is.- Szocializmust építő hazánk annál nagyobb szolgálatot tehet a szocialista országok s a nemzetközi munkásmozgalom egységének megteremtéséért, erősítéséért, minél szilárdabb a belső egysége. Így válik a munkásparaszt szövetség, a nemzeti egység ápolása, erősítése ténye-, zőjévé annak a világtörténelmi küzdelemnek, amely világméretekben folyik a szocializmus, a haladás pozícióinak erősítéséért, a világ, békéjéért, az emberiség boldogabb jövőjéért. A Férfifehérnemű-gyár békéscsabai gyárának dolgozói is jelentős felajánlásokat tettek az MSZMP XI kongresszusa tiszteletére. A gyár 1974. évi árbevételi tervét 110 százalékra, a tervezett normaóra-mennyiséget - 100 százalékra teljesíti; nyereségtervüket egy százalékkal túlteljesítik; javítják az első osztályú áruk részarányát; fokozott gondot fordítanak a balesetek csökkentésére, illetve megelőzésére. Felajánlottak még 11 ezer A BÉKÉS MEGYEI VENDÉGLÁTÖIPARI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES gyakorlattal rendelkező, könyvelésben járlas dolgozókat Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés: » vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba. Gutenberg u. 3. , 500 társadalmi munkaórát, amelyből eddig 9 ezer 492 órát teljesítettek. A gyermekintézmények támogatására kommunista műszakokat szerveznek a békéscsabai és az orosházi üzemben egyaránt. Az orosháziak például 5 ezer 833 társadalmi munkaóra értékét — 68 ezer forintot — utalták át a városi tanácsnak óvodai férőhely bővítésére. A vállalások teljesítését minden hónapban értékelik és jelentős pénzjutalmat osztottak ki. Júliusban a legjobb eredményt a 122-es szalag munkásnői érték el, második a 121-es, a harmadik pedig a 131-es szalag lett. Első helyezést ért el még a labor, a készruharaktár ég a vegyes karbantartók kollektívája. A munkaverseny kiszélesítése és népszerűsítése érdekében a műszaki, adminisztratív dolgozók ' vállalták az egyes termelő- egységek vállalásainak számszaki értékelését és a versenyhíradó elkészítését, amelyen ismertetik a verseny állását. —Seres— i Eredményes a munkaverseny
