Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
Világ proletárját, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ Ára: 1,20 forint XXIX. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM II munkásosztály célja egész népünk érdeke Álkotmánynapi nagygyűlés Kecskeméten Losoncai Pál mondott ünnepi beszédet Ünnepel o főváros Budapesten hétfőn délután ünnepélyes külsőségek között — a Gellérthegy ormán felvonják nemzeti lobogónkat és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját, az Országház előtt az állami zászlót. Az ünnepnap előestéjén díszkivilágítással fényruhába öltöztetik a fővárost, az Országházat, a Várpalotát, a hidakat. Délelőtt lesz a hagyományos tisztavató ünnepség a Kossuth Lajos téren. Augusztus 20-a „fénypontja* lesz ezúttal' is az ünnepi tűzijáték. (MTI) Ma: Közgazdász világkongresszus kezdődik hazánkban A Nemzetközi Közgazdasági Társaság IV. világkongresszusát augusztus 19. és 24. között Budapesten tartja. Minden várakozást meghaladóan, a kongresszusra 74 országból több mint 1600 közgazdász jelentette be részvételét, hazánkat 230 szakember képviseli. A Szovjetunióból mintegy 250 közgazdász érkezett, a többi szocialista országból pedig 340. Az Egyesült Államokból 86, az NSZK-ból 115, Japánból 12, Ausztráliából 23 szakember jött el a világtalálkozóra, s nagy számban vesznek részt a fejlődő országok közgazdászai is. A világkongresszus hétfőn kezdi meg munkáját. Fritz Maohlup amerikai professzornak, a társaság leköszönő elnökének ünnepélyes megnyitója után az első plenáris ülésre kerül sor, amely az integráció típusaival foglalkozik. A kongresszus második plenáris ülését délután tartja, amelyen azt vizsgálják, hogy van-e az integrált területnek optimális nagysága. (MTI) A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei, kecskeméti városi és járási bizottsága vasárnap . délután Kecskeméten ünnepi nagygyűlést rendezett az alkotmány születésének 25. évfordulója tiszteletére. A nagygyűlés, elnökségében, o Szabadság téren felállított díszemelvényen, helyét foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Horváth István, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, a megyei, járási és városi párt-, tanács és népfront-szervek, a társadalmi és tömegszervezetek több vezetője, a munkások, parasztok, értelmiségiek képviselői. A Himnusz hangjai után dr. Bodóczky László, a Bács-Kiskun megyei népfrontbizottság elnöke köszöntötte a megyei nagygyűlés több mint huszonötezer résztvevőjét. Ezután Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Tisztelt ünnepi Gyűlés! Kedves Elvtársnők és Elvtársak! Alkotmányunk napjának, az új kenyér hagyományos, szép ünnepének előestéjén tisztelettel köszöntőm nagygyűlésünk minden résztvevőjét, Kecskemét, Bács-Kiskun megye lakosságát és egész dolgozó népünket, örülök, hogy a mostani ünnepet, alkotmányunk megszületésének negyedszázados fordulóját együtt tölthetem el — a költő szavaival élve — „Az Alföld tenger- sík vidékének” munkásaival, parasztjaival, értelmiségiéivel. Megtiszteltetés számomra, hogy augusztus 20-a alkalmából átadhatom valamennyiüknek — országunk minden dolgos emberének, egész ünneplő népünknek — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a kormány szívélyes üdvözletét, legjobb kívánságait. ;Ügy érzem, jogos derűvel, elégedetten tekinthetünk a közösen végzett munka eredményeire, s úgy ünnepelhetünk, hogy büszkén mondhatjuk: szocialista társadalmunk — amelyet azért hoztunk létre, amelyen azért munkálkodunk, hogy az ember javát szolgálja —, mindinkább kiteljesedik, mind több érett gyümölcsét kínálja népünknek. — kezdte ünnepi beszédét az Elnöki Tanács elnöke. Az idei, mostani ünnepségünknek és megemlékezésünknek a 25 éves távolság, a negyedszázad alatt megtett út sajátos fényt és jelleget ad. Huszonöt esztendő telt el azóta, hogy a magyar országgyűlés 1949-ben ünnepélyesen törvénybe iktatta népköz- társaságunk alkotfnányát, azt az alaptörvényt, amely — a nép akaratából, a nemzet programjaként — szentesítette a munkásosztály, a dolgozó nép kivívott hatalmát, és törvénybe foglalta a szocialista társadalom megteremtésének szándékát. Az 1949-ben elfogadott alkotmányunk már összegezhette a kibontakozóban levő új korszak első vívmányait is: felmérte azt a néhány esztendős utat, amelyet a magyar nép azt követően járt végig, hogy a Szovjetunió — a második világháborúban kivívott nagy győzelmei nyomán — óriási véráldozatokkal felszabadította hazánkat is, lehetőséget teremtve ezzel az igazságos, kizsákmányolástól mentes, szocialista társadalom megteremtésére Magyarországon. , Méltán emlékezhetünk rá, hogy a felszabadulást követő három-négy év alatt akkora utat járt be az életerőre kapott ország, amekkorát soha addig egész íratlan és írott történelme 6orán; Ebben a rövid időszakban a forradalmi változások egész sora viharzott végig országunk és népünk életén: a.munkásosztály, a kommunisták vezetésével, az áldozatok súlyát vállalva a harc élére állt; eldőlt az ezeréves per a parasztság javára; a forradalmi erők megteremtették a maguk demokratikus hatalmát; kikiáltottuk a köztársaságot; visszavertük a reakciós ellentámadásokat; a munka aranyfedezetével jó pénzt teremtettünk; az újjáépítés viharos lendülettel folyt; államosítottuk a bányákat, bankokat és a nagyipart, jórészt a nagy- és külkereskedelmet. A baloldali erők tömörítésével, a munkás-paraszt szövetség kikovácsolásával, a két munkáspárt egyesülésével politikailag is bezártuk a kört: győzelemre vittük hazánkban a szocialista forradalmat. Ezzel válhatott a szocializmus felépítése az alkotmányban rögzített, lelkesítő nemzeti céllá. És ha most — alkotmányunk megszületésének negyedszázados ünnepi évfordulóján — visszatekintünk a végigjárt útra, dicsekvés és túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy valóra váltottuk az akkor nemzeti célként kijelölt feladatokat: leraktuk a szocializmus alapjait, sikerrel folytatjuk a szocializmus építését. Ország- gyűlésünk 1972-ben már azért fogadhatta el alkotmányunk új, egységes szövegét, mert ami 1949-ben jórészt még cél volt, immár valósággá lett. Ezek alapján válik kézzelfoghatóvá a megállapítás, hogy' az ország egészén és életünk minden vonatkozásában korszakalkotó átalakulás zajlott le. Népünk történelmet formáló munkája nyomán jelentősen és meghatározóan előbbre léptünk a felszabadulást követő években kiharcolt óriási politikai, társadalmi és gazdasági vívmányokon: újabb, gyökeres változások menteik végbe társadalmunk életének egészében. Alkotmányunk ezt tömören így fejezi ki: „A Magyar Népköz- társaság szocialista állam, a Magyar Népköztársaságban (Folytatás a 2. oldalon)
