Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-03 / 180. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! a megyei pártbizottság és a megyei t'anács lapja NÉPÚJSÁG *974. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT Ara: I,— Ft XXIX. ÉVFOLYAM, 1?0. SZÄM MA: AZ ÁFÉSZ-EK ES A NEB (3. oldal) FELNŐTTOKTATÁS A KÖTÖTTÁRUGYÁRBAN (5. oldal) a xxm. spartakiadon (9. oldal) Újdonságok — kísérletek A világ eüső közvilágítási társasága 1810-ben alakult ötvenezer font alaptőkével. A London Westminster Gascom- pagnie ötmillió fontot, alapító-, kéje százszorosát költötte kísérletekre, míg végül is 1814-ben tényleni kezdtek az utcai lámpafüzérek. A ráfordítás bat év alaitt megtérült.... Ritka kivételtől eltekintve minden újdonság kísérletezéssel jár. A kísérletezés kockázattal Ne vállal, juk? Vannak, akik elhárítják. Az igények sürgette vállalkozásnak útját állja az óvatoskodás. Mi lesz ha; nem látszik biztosnak; kétséges a haszna — így kezdődnek a magyarázatok. A máj érdekek túlzott súlya hamis irányba billenti a mérleg nyelvét, s az a látszat, mintha fölösen fogyasztaná a forintokat a kísérleti üzem. a kutatólaboratórium. Az viszont, hogy a termelőrészlegekben végzett kísérletezgetés mennyibe kerül — milyen sokba! —, nem lényeges, hiszen egybemosódik a különböző költség- nemekkel, áthárítható a felhasználóra, a fogyasztóra. Ám mi lesz holnap, holnapután? Hazánk nemzeti jövedelmének három százalékát költi tudományos kutatásra, ami nemzetközi összehasonlításban sem rossz arány. Összegszerűen ez tavaly több, mint tízmilliárd fo_ rint volt. Nagy summa. Sajnos azonban, legésszerűbb felhasználásának láncolatában itt-ott gyengék a szemek. Kedvezőtlen az élő- és a holt munka aránya a kutatásban és kísérletezésben, szegényes az eszközellátottság, A tudományos intézetekben is, s az üzemekben még inkább. Némelyik üzemi kísérleti műhely a század elejéről itt felejtett ipartörténeti emléknek nevezhető csak, s nem korsze rű kutatóhelynek. Olykor a legegyszerűbb eszközök pótlására is kunyerálni, kérincsélni kell a pénzt. Mintha szegény rokonként kopogtatnának érte, úgy kezelik őket. Holott ők a bábái a holnapi többnek. Persze, ha értelmét látják igyekezetüknek; ha a vállalati szervezetben érvényesül a logikus rend. rendszeresség. S ha nem akkor rángatják élő a kísérleti üzemieket, amikor a munkahelyi próbálkozások csődbe mentek. Mert ez sem ritkaság. Kétszázötven körül van a vállalati, gyári kutatóhelyek száma, s majdnem harmincezer ember tevékenykedik ott. Esztendőnként 13—14 ezer témával foglalkoznak. Az ezen a területen dolgozók egyharmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ügy tűnik, tekintélyes a sereg. Csakhogy a majd’ harmincezer főnyi gárda idejének csupán egyharmada jut tényleges kutató-, fejlesztőmunkára. A szegényes felszereltség miatt a szükségesnél jóval tovább tart egy-egy vizsgálat, elemzés, mérés. Pocsékolódik az idő, az energia. S vele füstté válhatnak a holnapra, holnaputánna remélt többlet forintok. Ez az a „takarékosság”, mely tíz forint fejében ötvenről mond le. Vizsgálatok szerint ugyanis a jól működő vállalati kutatóhelyek, kísérleti üzemek ilyen arányban gyarapítják a befektetett forintokat. Igaz, ma még nem alakult ki olyan — ahogy ezt szakmai tolvajnyelven mondják — kényszerpálya, mely a kívánatos irányba, a kutatóhelyek, a kísérleti üzemek fejlesztésére sarkallná a termelőket. Elboldogulnák anélkül is. Ám véletlennek tartsuk, hogy a legdinamikusabban fejlődő iparágaknál leljük a legtöbb üzemi kutatóhelyet, kísérleti üzemet? S ott, ahol az erős exportérdekeltség. a nemzetközi piacokon tapasztalható éles verseny ezt kikövetelte? Amikor valami már égető szükség, azit a cselekvés késedelmességének rovására kell írnunk. A hatékony vállalati gazdálkodás egyik alappillére az időbeni fölisme- rés, akár termék- vagy gyártás- fejlesztésben, akár kutatási irányokban, kísérletekben. Nem különálló dolgok ezek. Egyik sem lehet meg hosszabb ideig a másik nélkül. A kutatások eredményeinek alkalmazását meggyorsítja a kísérleti üzem. s az ott született eredmények már nagyobb kockázat nélkül ültethetők át a napi termelésbe. Egyszerű igazságok a fentiek. Talán éppen ezért nehéz elfogadni, s tudatukban cselekedni? Világos képet adott a gondokról a párt Központi Bizottsága a tudománypolitikai irányelvekben, amikor egyebek között megáHapította: „Nem fejlődtek eléggé az üzemi kutató- fejlesztő helyek. A termelésben alkalmazható kutatási eredmények realizálását hátráltatja, hogy hazánkban nem létesültek megfelelő számban kísérleti jellegű, gyártásra alkalmas félüzemi részlegek.. A Központi Bizottság fentieket 1969. június 26—XV—i ülésén szögezte le. Öt év telt el azóta. Az akkor, megrajzolt képet lényegesen módosító változások csak lassan érlelődnek. Pedig e változások gyümölcseinek közös tálunkon nagyon is lenne helye. Mészáros Ottó Családi életre nevelés az iskolákban Az 1974—75-ös tanévben — kísérleti jelleggel — 60 általános és 30 középiskolában megkezdik a családi élettel kapcsolatos ismeretek oktatását. Az osztályfőnöki órákon évi 4—6 órában ismertetik majd — meghívott oívoselőadókkal együtt — a családi élettel kapcsolatois etikai, szociológiai, jogi, egészség- ügyi és társadalmi kérdéseket, Foglalkoznak a fiúk és a lányok kapcsolatával, s a szexuális élettel összefüggő legfontosabb ismeretekkel is. A komplex ismeretek oktatását már az általános iskola ötödik osztályában — a 11 éves gyermekek számára — elkezdik. Fokozatosan bővített ismereteket kapnak a diákok a középiskolában és a felsőoktatási intézményekben is. Százmillió turista a KGST-országokban Készül a KGST-országok hosszú távú idegenforgalmi fejlesztési koncepciója Az ENSZ adatai szerint az utóbbi tíz évben az egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági tevékenység világszerte az ide. genforgalom. A szabad idő növekedése, a jövedelem fokozódása és a motorizáció terjedése nyomán különösen a szocialista országokban fejlődik a turizmus, 1968 és 1973 között kétszer gyorsabban, mint a világátlag. Ezért a KGST-orszá- gok elhatározták: egyeztetik idegenforgalmi távlati fejlesztési tevékenységüket, mert az elképzelések összehangolásával jobban megalapozhatják az idegenforgalom fejlesztésének irányait, s többek között elősegíthetik az idegenforgalmi beruházások bizonyos fokú nemzetközi szakosítását is. A közös munka összehangolását a szocialista országok idegenforgalmi kormányszerveinek évenként összeülő értekezlete segíti. A két évvel ezelőtti értekezleten az Országos Idegenforgalmi Tanácsot bízták meg a közgazdasági bizottság munkájának megszervezésével és irányításával. A bizottság a tagországokkal együttműködve már készíti a KGST-országok' 1990-ig szóló hosszú távú idegenforgalmi fejlesztési koncepcióját. A prognózis elkészítéséhez a magyar szakemberek figyelembe veszik a többi ország fejlesztési terveit, s bár az előrejelzés összeállítása még tart, azt már kiszámították: 1990-ben a KGST-országok előreláthatóan összesen 100 millió turistát fogadnák, kétszer többet, mint 1973-ban. A turisták többsége — mintegy 70 millió — a szocialista országokból utazik majd. A növekedés fő oka, hogy a nemzetközi adatokból nyert tapasztalat szerint az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem bizonyos szintjénél tömeg jellegűvé válik a turizmus, a szocialista országok pedig néhány éven belül elérik vagy máris elérték ezt a szintet. A növekvő idegenforgalom hatása Magyar- országon különösen érződik majd, földrajzi helyzetéből adódóan ugyanis a tranzitutazások nagy része hazánkon is áthalad. Az eddig értékelt adatok azt is jelzik, hogy a következő évtizedekben is csökken a turizmusban a vasút szerepe, a turisták szívesebben kelnek útra autóval vagy repülővel. Ez pedig a programok összeállítását is megváltoztatja, kedveltebbé válnak a több ország, több város1 megismerését célzó utazások, háttérbe szorul az egy helyben üdülés. Az előrejelzéseket a rövid távú idegenforgalmi fejlesztési tervezésnél és a népgazdasági tervek elkészítésénél is felhasználják az egyes országok. Hazánkban például már elkészült az 500 kilométeres autópálya terve, mely nemcsak a hazai autósok utazását könnyíti majd meg, de szerves része lesz a nemzetközi autópálya-hálózat, nak is. A hosszú távú nemzetközi koncepció előreláthatóan az év végéig készül el, s az idegenforgalmi kormányszervek 1975 első felében Moszkvában ösz- szeülő X. értekezletén kerül előterjesztésre. Felhasználása hozzájárul, hogy az integrációban rejlő gazdasági előnyök az idegenforgalomban is érvényesüljenek. (MTI) A-z ez év június elején bekövetkezett körösi árvizek miatt a gyulai deltából kiköltöztették a lakosságot, közöttük a gyularemetei állami gyermeknevelő otthon gondozottait is. A víz levonulása után a gyer- meknevelő, otthon dolgozói, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádja, a Gyulai Bútoripari Vállalat tmk- dolgozöi, a fa-, fémipari szövetkezet KlSZ-fiaitaljai, valamint a Békéscsabai MEZŐGÉP KanA megyei operatív bizottság ölese A nyári betakarítási munkák összehangolására létrehozott megyei operatív bizottság tegnap, augusztus 2-án ülést tartott. Megtárgyalták azokat a lehetőségeket, amelyekkel az egyes gazdaságokban felszabad dúló kombájnokat rövid idő alatt csoportosíthatják át a lemaradókhoz. Ezenkívül megvitatták az aratást kiegészítő munkák — a saalmálehüzás és a talajművelés — meggyorsításának feltételeit is. dó Kálmán Szocialista Brigádjának tagjai társadalmi munkával segítették az otthon helyreállítását. Az általuk végzett munka érteke' meghaladja a húszezer forintot. A megyei tanács végrehajtó bizottsága. pedig mintegy 180 ezer forintot adott eddig felújításra. Az összefogás eredményeként az otthon lakói csütörtökön beköltöztek a felújított épületbe. muiunui:! Nyolcszintes lakóház Békéscsabán Épül Békéscsaba második legmagasabb lakóháza a Tanácsi társaság útja és a Kinizsi utca sarkán. A nyolcszintes ép két szintjén szolgáltató részlegek működnek majd, hat szil pedig lakások lesznek. A vaspillérckkel megerősített, uné szerkezettel készülő épület Békéscsaba egyik legszebb laki Zi* les,ít Fotó: Dem Visszaköltöztek a lyilaremetei nevelőotthon lakói
