Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-17 / 192. szám

A művész a felszabadulási évfordulót köszönti Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára sajátos eszközök­kel készülnek az emberek. A szabadság napjának köszönté­sére felajánlások születtek üze­mekben, intézményekben, és az élet legkülönbözőbb terüle­tein. Kis és nagy kollektívák, szocialista brigádok, ipari és mezőgazdasági üzemek dolgo­zói szeretnék termelékenyebb munkával, selejtmentes áruval, a költségek csökkentésével kö­szöntem a nagy napot. Az író, a költő tollal, a festőművész ecsettel, a szobrász vésővel örökíti meg az alkotóművész legszebb gondolatait: mit adott számára a felszabadulás, mit jelent szabad hazában al­kotni. Ruzicskay György festőmű­vész szülővárosában, Szarvason köszönti a felszabadulás évfor­dulóját. Szűliebb hazája, a Kö­rös parti város 1944 októberé­ben szabadult fel. Ruzicskay György franciaországi, angliai és olaszországi körútjáról sie­tett haza, hogy folytassa az el­múlt évben megkezdett nagy művet: a Holt-Körös partján, az Erzsébet-ligeti alkotóház falán 14 méter hosszú, ötven figurás falikép készül „Szarvas város nagyjai és népei” címmel. Ott látni a nagy gondolkodót, Tessedik Sámuelt, Gyónj Gé­zát, Krecsmarik Endrét, Vajda Pétert és más hírességet, aki a város fellendítéséért, a kultúra terjesztéséért sokat tett. Sze­repel a falon az országos hírű Világosság Dalkör, amely a Hor- thy-korszakban bátran emelte fel szavát a népet szabadságá­tól megfosztó, uralkodó osztály ellen. A nyárias szép időben, ha valaki Szarvason, az Erzsé- bet-ligetben jár, gyakran lát­ja az állványon a Mestert, aki gyönyörűnek ígérkező nagy művén dolgozik. A város fel- szabadulásának évfordulójára elkészül a Szarvas város nagy­jai és népei című alkotás. Antik római ünnepek Székesfehérváron A székesfehérvári István ki­rály Múzeum az idén is meg­rendezi az anitiik római ünnepe­ket hazánk egyik legjelentősebb római kori ásatásának színhe­lyén, a táci Gorsiumban. Szep­tember 8-án kerül sor a Ludi Romaní-ra, az antik Róma haj­dan leghíresebb ünnepére. A Ludi Romanitaz i. e. 366-tól min­den esztendőben megtartották a hajdani római polgárok. Lát­ványos felvonulásokat rendez­tek, s virágokkal feldíszített kocsikon az isteneket jelképező jelvényeket vittek. A játékokat vezető magisztrátus áldozatokat mutatott be, majd megkezdőd­tek az előadások. Gorsiumban elmarad a látvá­nyos felvonulás, helyette szel­lemi élményt kínál a Ludi Ro­mani. A színpaddá átalakuló fórumon a Győri Kisfaludy Színház művészei az Iphigiénia Aulisban című drámát mutat­ják be. Latin-Amerikában a házigazdák interjú a báb művészetéről Ojsághir: ;.Lat in-amerikai vendégszereplésre utazott a Bé­késcsabai KPVDSZ Napsugár Bábegyüttes. A népszerű művé­szeti csoport tagjai Kuba, Peru, Argentína, Venezuela nagyváro­saiban mintegy ötven bemuta­tót tartanak a két és fél hóna­pos turné alatt.” Az együttes ez éy júniusában, a IV. Nemzetközi Bábfesztivál házigazdája volt Békéscsabán. A fesztiválon készítettünk inter­jút dr. Szilágyi Dezsővel, az Állami Bábszínház igazgatójá­val, az UNIMA magyar köz­pontjának elnökével, melyből az alábbiakban köbünk részle­tet: — Kérem, mondjon valamit * hazai bábjátszás kezdeteiről. — A felszabadulás után Buda­pesten nyílt meg a „Mesebar­lang” hivatásos bábszínház, j amit 1949-ben államosítottak. Ezzel egy időben országszerte megindult az amatőr bábmoz­galom. 1700 együttes dolgozott. Legtöbbjük hamarosan meg­szűnt, hiszen a tojásbegyűjtés­sel, az agitációval összekapcsolt műsoroknak nem volt művészeti értéke. A megmaradt együttesek megerősödtek, de munkájuk hosszú időre elvált az Állami Bábszínház tevékenységétől. Ez utóbbi a fővárost, az amatőr- mozgalom a vidéket látta el kü; lönböző felfogású, stílusú műso­raival. 1962-ben azonban meg­alakult az UNIMA magyar köz- | pontja. Ettől kezdve nagy­arányú fejlődés következett. A közös irányítás egységesebb bábművészeti munkáit eredmé­nyezett. — Mit hasznosíthatott a hi­vatásos és az amatőr bábjáték egymás tapasztalataiból? — Az amatőrök hozták a legtöbb változást, akik műsorai­kat a népművészeti elemek, ha­gyományok: népdalok és népi ] játékok felhasználásával gazda-! gították. Megteremtették a folk- j lór bébjátszást. A hivatásosak elsősorban speciális szakmai, színészi segítséget adtak az együtteseknek. A közös munká­hoz kapcsolódtak a televíziósok, a Pannónia Filmstúdió bábfil­mesei és a bábpedagógusok is. — A fesztiválok szervezése is a hatvanas évekkel kezdődött. Pécs felnőtt-, Békéscsaba gyer- mekbábfesztivált szervez immár tíz éve. Milyen helyet fogiái­nak el ezek a nemzetközi báb­játszásban? — Ezeket a szakosított feszti­válokat elsőként rendeztük meg a nemzetközi bábmozgalomban. Újdonság az is, hogy Pécsett és Békéscsabán együtt játszanak a hivatásosak és az amatőrök: nem bejelentkeaéses a fesztivál, J hanem az UNIMA helyi köz­pontjainak javaslatai alapján, i mi keressük meg a résztvevő­ket. Ezek az újítások elismerést váltottak ki a szakemberek nemzetközi körében. Az elmúlt öt évben különösen sokat nőtt a presztízse nemzetközi feszti­váljainknak. Ma már valameny- nyi földrész bábosai érdeklőd­nek irántunk, az UNIMA nem­zetközi szervezet évi program­jába iktatta a két város rendez­vényeit. — ön nemcsak egyik hazai és nemzetközi irányítója e művé­szeti ágnak, hanem aktív alko­tóművész. Legutóbb Vörösmarty Csongor és Tünde című költe­ményét alkalmazta színipadra. Miben látja a bábművészet továbbfejlődésének lehetőségét? — A legfontosabb az, hogy a bábelőadás nézője olyan él­ményt kapjon, amilyet más mű­vészetben nem talál meg. Töb­bet keli adnunk ebben a speciá­lis környezetben. A több a mű­ködő és működtető fantázia le­hetőségeiben rejlik. Gyermekek, néd ezt a csodás elemek, fel­nőtteknél az asszociációs és képi metaforák világa adja meg. Ez az, amire az élő „ember-színház” teljességgel nem tud építeni. A bábjátszás hőskorában egysze­rűen utánozták az élő színház előadásait Má már tudjuk, hogy a báb öntörvényű lény, önálló képzőművészeti forma, amely megelevenedik. A meg­formált képek gyönyörködtet­nek. A bábjátékban egyik mű­vészeti ág sem lehet alárendel ve a másiknak. Szigorú kapcso­lata van a zenével, a formákkal, az irodaiammal. Ezeket a lehe­tőségeket kell miniéi tökéleteseb­ben kihasználni. Réthy István Tervezett házasságuknak 1 akadálya nincs Látogatás az anyakönyvvezetőnél Fiatal pár lép ki a Békéscsa­bai Városi Tanács kapuján. Ké­zen fogva, vidáman jönnek. — önnél jártak ezek a fiata­lok? — kérdezem Nagy Alfréd- né anyakönyvvezetőt, amikor irodájában hellyel kínál. — Igen. Cegle Mihály és me­nyasszonya, Varga Éva. Nagyon kedves pár. — Július 1-én lépett életbe a családjogi törvény. Mennyiben változott azóta az anyakönyvve­zető munkája? — Sokkal több lett — mond­ja röviden. Majd hozzáteszi: — Akik egyébként csak szeptem­berben jöttek volna házassági szándékukat bejelenteni, az egy­hónapos, illetve 30 napos vára­kozási idő miatt már most fel­keresnek minket. — Volt már olyan fiatal, aki meggondolta magát ez idő alatt? — Nem. Ilyennel még nem ta­lálkoztam. Az viszont gyakran előfordult* hogy nem akarták kivárni az egy hónapot. Ezt ter­mészetesen csak indokoltan, pél­dául halállal fenyegető betegség esetén nézhetjük eL Az anyakönywezetőt hallgat­va az esküvők jutnak eszembe, amelyeken megnyugtatóan, ked­vesen mosolyogva beszél a ka­rosszékben ülő fiatal párhoz. — A házassági korhatár válto­zása jelent-e újat az anyakönyv­vezető munkájában? — Ezzel a gyámhatóság fel­adatai csökkentek, de nekünk nem jelentett változást. — Hogy fogadják a menyas­szonyok a névválasztási lehető­séget? — Hát nem kapkodnak érte — mondja mosolyogva. Általá­ban a hagyományos asszonyne­vet választják. A családjogi tör­vény életbe lépése óta hárman éltek azzal, hogy az öt névva­riáció közül válasszanak. Általá­ban a férj nevéhez ragaszkod­nak. — Lehet, hogy nem ismerik az új lehetőséget? — Ez ritkán fordul elő, s ha van ilyen bejelentő, azt mi vilá­gosítjuk fel. Olyan asszony sem jött hozzánk, aki már régebben férjhez ment, s most új nevet Pályázat kőzmű-alagutak és közmű-folyosók tervezésére Sok gondot okoz a városok­ban, hogy gyakran fel kell bontani az úttestet és ezzel for­galmi akadályt okozni, hogy ki­javíthassák a megsérült közmű- vezetékeket. A megoldás az, hogy a felszín alatti víz-, csa­torna-, elektromos-, gáz-, táv­fűtési- és távközlési vezetékeket, esetleg később a szemét eltávo­lítását szolgáló vezetékeket is közös alagútban helyezzék el, amelyekben a javítás, a kiegé­szítés, a vezetékcsere könnyen1 elvégezhető, az úttest felbontá­sa nélkül. Ezért hirdetett most országos pályázatot az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­térium a Nehézipari Miniszté­riummai és az Országos Vízügyi Hivatallal közösen közmű- alagutak és közmű-folyosók gazdaságos szerkezeti és techno­lógiai megoldásainak megterve­zésére. Az érdeklődők már átvehetik a pályázati kiírást az ÉVM gaz­dasági hivatalában (Budapest, V. kerület. Beloiannisz utca 2— 4.), s a kész terveket legkésőbb december 20-ig kell beküldeni. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására összesen 2,60 ezer forintot irányoztak elő, s a bíráló bizottság legkésőbb jö­vő év februárjáig közli a pályá­zat eredményét. T Az első tsavak Mezőkövesden szálltam meg egyszer az ötvenes években, szálloda híján egy magánház­nál, ahol rendszeresen fogadtok fizetővendégeket. Rendszeresen, de mégsem állandóan, így a ne­kem szánt szoba akkor már há­rom vagy négy napja fűtetlen volt, noha didergető januári idők jártak. Amíg bemelegedett, behívtak a háziak az ő szobá­jukba, ahol már amúgy is elég nagy volt a népsűrűség: egy idős és egy fiatal házaspár, egy nagylány és egy csecsemő fo­gyasztotta a szűkében levő le­vegőt. Ahhoz képest, hogy mi­lyen fullaszt» volt az ájer — az emberszagon felül némi pelén- ka- és csikkillat is keveredett bele —, a gyerek nagyon vígan fickándozott az egyik ágyon. Anyjának kedve is támadt, hogy kivegye, felültette az asztalra, úgy játszadoztak, heccelődtek, kacarásztak. Ennivaló kis piros­pozsgás kislány volt, mindössze tizenegy hónapos, de már telje­sen tisztán mondta: „Buta ma­ma, buta mama, buta, mama!” Anyja visszafele!t: „Nem buta (4.) szeretne, pedig ez év december , 31-ig erre is nyílik alkalom. A gyerekek családi nevének kiválasztásában ugyancsak az apa nevéhez ragaszkodnak a szülők és leendő szülők. — Azokkal a fiatalokkal, akik házassági szándékukat jönnek bejelenteni, el szoktak beszél­getni? — A fiatalok kijelentik, hogy tervezett házasságuknak akadá­lya nincs. Családi nevet válasz­tanak. Megmondják, van-e há­zasságon kívül született gyere­kük. Közösen kiszámítjuk a vá­rakozási idő leteltét, kijelöljük a házasság időpontját. És ha va­lóban nincs akadálya az eskü­vőnek, s ünnepélyes formában szeretnének egybekelni, átadom a TÜSZSZI tájékoztatóját. Az ajtón félénken kopogtat­nak. Egy idős bácsi lép be. — Halálozás? Az idős ember szomorú arc­cal bólint, s vár. Igen, Itt az anyakönyvvezető­nél egy óra leforgása alatt ma­ga az élet zajlik le. Új emberke jön a világra, hogy majd felnő­ve, a kedvessel kézen fogva újra idejöjjön, megházasodjon, aztán szomorú arccal, kisírt szemmel kopogtat megint. Egyedül ma­radt. Az öregember átveszi Iratait, s nesztelenül, ahogy jött, be­csukja maga után az ajtót. Nagy Ágnes Nemzetközi orvostörténetiül Augusztus 25-e 31-e között hazánk fővárosában, rendezik meg a XXIV. nemzetközi orvos­történelmi kongresszust. A budapesti tanácskozáson mintegy 500 részvevő képviseli majd a világ orvos történés zeit. Dél-Amerikától Japánig, a skan­dináv országoktól Indiáig. Négy szekcióban több mint 300 elő­adást tartanak a szakemberek inniunnHmtf ituininiiiifimimitn mama. Buta Kata, buta Kata!” A kicsi nem ellenkezett. Híven visszhangozta: „Buta Kata, bu­ta Kata, buta Kata!” ö volt a legfiatalabb emberi lény, akit valaha beszélni hal­lottam. Fogalma se lehetett per­sze, mi az, hogy buta. Fújta a magáét, mint egy jól nevelt pa­pagáj. Azt viszont, hogy ő a Kata, anyja a mama, már bizonyo­san tudta, s akkor is tudta vol­na, ha még nem képes kimon­dani. Látható, tapintható, megfog­ható dolgoknak a gyerekek oly­kor hirtelen hamar megtanulják a nevét. Például a saját testré­szeiket. Kis némák még, egy ér­telmes szó nem jött ki még a szájukon, de ha megkérdezzük, hol a baba lába, hol a keze, hol a feje, hol a haja, hol a füle, hol az orra, boldogan mutatják, hogy itt, itt, itt. Ha a szájukat kérdezzük, azt többnyire kitát­ják, úgy böknek bele, ha meg a szemüket, azt behunyják, úgy dugják oda a mutatóujjukat. Megunhatattanul kedves, szfvimelengető játék ez. Az ek- korányi gyerekek jobbara na­gyon okosak. Egyszer-kétszer el­mondjuk nekik, s már azt is tud­ják, hol a térdük, a könyökük, hol a hasuk, hol a nyakuk. A mieinkkel még az olyan maga­sabb tudományok szféráiba is elmerészkedtünk, hol a torkuk és hol a tarkójuk. Ezt persze össae-összetévesztették, kétszer- háromszar is él kellett néha mondani: „Nem a torkod! A tarkód!” De amikor rájöttek végre, akkor megkapták az illő dicséretet, boldog összenevetés formájában. De esetleg szóban is: „Okos Andris! Okos Andris!” vagy: „Okos Bubu! Ok06 Bubu!” Bubu különösen korán értett meg egyes szavakat, neveket, de későn tanulta meg kimondani őket. Hat-hét hónapos korában többször is hallottuk ugyan tőle, napokon át: „Kejkó! Kejkó!”, s ezt az egész család úgy magyarázta, hogy Gergő ne­vét mondogatja, de ké­sőbb ez a Kejkó lekopott róla, s egyéves is elmúlt, mire sikerült két igazi névre úgy- ahogy rátörnie a nyelvét: én Appa lettem, Dombi pedig — másik becenevén Donó — ettől fogva Nyonyónak hivatott. Majd egy-két hét múlva Annyát is tu­dott már mondani, hogy aztán sorra megnevezze a család töb­bi tagját is, el ne eméssze őket a sárga irigység. így is emész­tette őket eleget, hogy nem ők voltak az elsők, akiket a szájá­ra vett, pedig Gergő is, Magdus is félórák hosszat ültek mellette, s mutogattak magukra, százszor elismételve önnön nevüket. A lányok egyébként rendsze­Varga Domokos: kOlyokkústolgaiú

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom