Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-17 / 192. szám
1974, AUGUSZTUS 17., SZOMBAT Ära: 1,™ Ft XXIX. ÉVFOLYAM, 192 SZÁM Äs SZMT elnökségi ülésének napirendjén Az információs rendszer tapasztalatai — I fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítése — fiz öregek napközi és szociális otthoni ellátottsága Tegnap, augusztus 16-án, délelőtt Békéscsabán, az SZMT székhazában ülést tartott a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának Elnökségei Erdős Károly éLnökletével. Az első napirendi pontban elhangzott a szakszervezeti információs munka tapasztalatairól, valamint annak továbbfejlesztéséről szóló beszámoló. Az elmúlt három esztendő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a szakszervezeti munkában javult az információs tevékenység. .Ennek során gazdagodott, gyarapodott a tagság politikai; gazdasági, munkahelyi ismerete, meggyorsult a véleményeik cseréje, s a javaslatok eljutottak az illetékes fórumokhoz. Mindez hozzájárult a szakszervezeti demokratizmus fejlődéséhez. Az információ nyomon követte a párt politikájának megvalósítását. A fejlődés ellenére az információs műnkig több helyen még nem mentes a hibáktól. Esetenként tapasztalható, hogy a tömegek véleménye az infoi**» máció különböző lépcsőfokain elakadt, s megszépítve került a felsőbb szervek asztalára. Éppen ezért ennek a kiküszöbölésére a jövőben feltétlenül több figyelmet kell fordítani. Ezt követően a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek, a szakmunkástanulóknak, a középiskolai hallgatóknak ösztöndíjrendszerét tárgyalta meg. Az MSZMP X. kongresszusa határozatának végrehajtása során a munkás- paraszt szülők tehetséges gyermekei továbbta- n utasának segítésére a szervezett társadalmi és állami akciók megyénkben is továbbfejlődtek. Rendszeressé váltak már a felvételi előkészítő tanfolyamok. Tavaly is 120 végzős középiskolai tanuló vett részt ezeken a bentlakásos felvételi előkészítőkön. Ennék eredményeként az elmúlt tanévben az egyetemi és főiskolai felvételek során a megyénkből jelentkezettek 46,5 százaléka felvételt nyert, s 60 százalékuk fizikai dolgozok gyermeke. A szakszervezet kiemelt feladatként kezeli a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását, az ösztöndíjak létesítését, segélyezését. A felsőoktatási intézményekbe felvett elsőéves hallgatók közül __ az idén első alkalommal — a legjobban rászorultakat egyszeri, nagyobb összegű segélyben részesíti az SZMT elnöksége, az iskola igazgatója, pánt- 3 szervezete és KISZ-szervezete javaslatai alapján. A felvételi előkészítőket a jövőben még több tanuló bevonásával rendezik. A munkásifjúság általános és szakmai képzettségének növelé_ se állandó feladatként jelentkezett minden' évben a szakmunkásképző-intézetekben és a munkahelyeken. Ezt szolgálja az évenként megrendezésre kerülő szakmunkásfiatalok tanulmányi versenye. Az utolsó napirendi pontban a Békés megyében működő öregek napközi és szociális otthonainak ellátottságát tárgyalták meg. A beszámolóból kitűnt, hogy megyénkben 29 öregek napközi otthona működik, 850 férőhellyel. A szociális otthonokban mintegy 1300 gondozott él, s az ötödik ötéves terv időszakában a férőhelyek számát mintegy ötszázzal bővítik. Az elhangzott beszámolókat az SZMT elnöksége elfogadta. Az ülés bejelentésekkel ért véget. 25 éves a művelődési otthon mozgalom Pályázatok eredményhirdetése és emíékműsor Békésen A művelődési otthon mozga- , lom negyedszázados jubileuma I alkalmából Békésen rendezett ünnepi eseménysorozat tegnap | délelőtt tovább folytatódott a1 megyei művelődési központok igazgatóinak tanácskozásával, a közművelődési intézmények szakemberellátásának problémáiról. Délután a járási művelődési központ új kiállítótermében Kiss Jenő, a Kulturális Minisztérium főosztályvezető, helyettese nyitotta meg a Népművelési Intézet és a Békés Megyei Művelődési Központ által meghirdetett országos fotópályázat bemutató kiállítását, majd Vészi János, a Népművelési In. tézet osztályvezetője ismertette a fotó-, az amatőrfüm- és a történelmi dokumentum-gyűjtő pályázat eredményeit. A fotópályázaton, amelynek megjelölt témája a művelődési otthonok élete volt, Benkő Imre és Eifert Jfinos kapták a 3000—3000 forintos első díjat, Müller Ferenc és Ruzsonyi Gábor az 1500—1500 forintos második díjat, rajtuk kívül tizenkét pályázó részesült díjazásban. Az ámatőrfilm-pályázat 400 fo_ rintos első díját „A népművelés és természettudomány” című amatőrfilm nyerte, a tatai Megyei Művelődési Központ „Celluloid” amatőrfilm-klubjának alkotása. Második díjat Takács László, a harmadik díjat Rozs- 1 nyai Balázs, negyedik díjat Uzsoki János nyert, a zsűri kü- lőndíját Steit György kapta. Többek között oklevéllel és pénzjutalommal ismerték el Szabó Gerzson békési amatőr- filmes „Sorsodra bízva” című fimjét. A történelmi dokumen- tumgyűjtő-pályázaton az első díjat, 3000—300 forintot Kovács Béla, Sallai Miklós, Fejes Erzsébet és Kovács József nyerte, második díjat egy pályázó kapott, a Népművelési Intézet különdíját pedig a Fővárosi Művelődési Ház honismereti szakköre vehette át. Este nagy sikerű emlékmű- sornak tapsolt a város közönsége, mely zsúfolásig megtöltötte az újjávarázsolt művelődési központ színháztermét. Az országos ünnepségsorozat ma reggel 9 órakor emléktábla- leleplezéssel, majd emléküléssel folytatódik Békésen, a járási művelődési központban. Negyvenezer üveg Traubisoda A Kunbajai Állami Gazdaságban is megkezdődött a Traubisoda gyártása. Az aromán kívül az alapanyagot is a helyszínen állítják elő, és a kész üdítő italt olasz gyártmányú töltőgépen palackozzák, majd pa sztörizáljak. Ügy tervezik, hogy napi negyvenezer üveg Traubisodát fognak gyártani. Képünkön; Laboratóriumi ellenőrzéssel ügyelnek a megfelelő minőségre Ölési fartőit az árvízi helyreállítási bizottság Tegnap, csütörtökön délután ülést tartott az árvízi helyreállítási bizottság. Ezen Gál István, a megyei tanács ópítási-közleke- dósi és vízügyi osztályának főmérnöke tájékoztatta a testületet a kárfelmérési bizottságok eddig végzett munkájáról. A tájékoztatót a bizottság megvitatta. Megállapította, hogy a kárfelmérés csak részben történt meg, így ezt a munkát tovább folytatják, és mielőbb be akarják fejezni. A vitában felszólalók megnyugtatónak ítélték, hogy a hivatalos felmérés alapján a (kár jóval kisebb, mint az közvetlenül az árvíz idején látszott. Ugyanakkor sürgették a kárt szenvedett terület helyreállítását és megtisztítását. A vitát követően határozatot hoztak, amelyben felkérik az újjáépítésiben részt vevő vállalatokat, szövetkezeteket és kisiparosokat, hogy a fűtési idény kezdetéig a kárt szenvedett családok részére legalább épületenként egy lakószobát biztosítsanak, Ennek lehetőség«» adva van, ugyanis az épülő házakhoz a típustervek elkészültek, s a kialakított építési területek közművesítése is megkezdődött. Határozatában a testület .'javasolja a különböző gazdasági ágazatok megyei vezetőinek, hogy a károk helyreállításához kezdeményezzék az illetékes főhatóságok támogatását. Kéri továbbá, hogy a kárfelmérési munkákat minden ágazat mielőbb fejezze be, hogy a végleges kárérték rendelkezésre álljon. Állást foglalt a bizottság abban is, hogy a következő —, s egyben utolsó ülésen — a Körösvidéki. Vízügyi Igazgatóság vezetője adjon tájékoztatást több olyan kérdésre, amely a deltában tervezett helyreállítást, illetőleg újjáépítést befolyásolhatja. Jogsegély Nincsenek arra pontos statisztikai szarni tások — legfeljebb csak egy-egy vállalatnál, intézménynél vállalkoztak afféle vizsgálódásra —, hogy menynyi veszteséget okoz a munkából való ilyen-olyan ok miatt történő néhány órás, fél- vagy egyhapos távolmaradás. Mert el kell menni a tanácshoz, az OTP-be vagy éppenséggel az útlevelet intézni, mert a különböző hivatalok — többnyire méltánylandó, ám ezúttal nem részletezendő okok miatt —* makacsul ragaszkodnak hagyományos munkarendjükhöz, s emiatt az ügyfelek is csak munkaidőben tudják ügyes-bajos dolgaikat elintézni. Pontos összegezés nélkül is állítható, hogy a fentiek miatt keletkezett anyagi kár, éves átlagban, országosan csak hét-nyolcjegyű számokkal írható le. Az pedig semmiféle műszerrel sem mutatható ki — de azért mindenkinek van róla némi fogalma —; hogy mennyi vesződséget, bosszúságot, idegeskedést, s további — igaz közvetett módon jelentkező — anyagi veszteséget okoz az állampolgárok jogi, államigazgatási tájékozatlansága. Sokan a legegyszerűbb ügyekben is tétován téblábol- nák, mert fogalmuk sincs, hogyan, honnan induljanak, mit tegyenek, kihez, milyen fórumhoz forduljanak. Következésképpen: szaporodik a felesleges ügyintézés, az erre hivatott intézmények, apparátusok egyre nagyobb nyomás alatt dól- goznak, érdemi ügyintézés helyett tájékoztatással, jogi segítséggel foglalkoznak. Már ahol, s már akik ezt megteszik, mert ne feledjük: sok helyen cseppet sincsenek tekintettel az állampolgárok tájékozatlanságára, egyáltalán nem akceptálják az ezzel kapcsolatos felvi- lágosító, oktató- vagy propagandamunka fogyatékosságait vagy éppenséggel hiányát. Feltehető, hogy a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséről szóló mostani kormánydöntés javít ezen az állapoton. Az intézkedés —amely a Központi Bizottság határozata alapján a SZOT közreműködésével született — célja; az üzemi dolgozók érdekeinek jogi védelme, a jogi tájékoztatás, tanácsadás, segítségnyújtás, a jogi képviselet minden olyan ügyben, ahol egyébként nem feltétlenül kell személyesen megjelenni; Az intézményes jogsegély rendszerét a vállalati szak- szervezetek szervezik, szolgáltatásai ingyenesek, költségeit — mert ily módon a vállalatok is jól járnak — a munkahelyek fedezik. A szakszervezeti jogsegélyről szóló kormányhatározat rokonszenves intézkedés; szimpat1 kus, mert az új módszerek iránti fogékonyságról árulkodik, sikere azonban a gyakorlati megvalósítás ötletességén/ ésszerűségén múlik. Az üzemek dolgozói nyilván örömmel és ; egyetértéssel fogadják, az pedig a helyi gazdasági és szak- szervezeti vezetőkön múlik, hogy örömük ne változzék csalódássá. A vállalati szakszervezeteknek nagyon gondosan fel kell készülniük a szóban forgó határozat végrehajtására, s megfelelő öntevékenységgel a lehető legegyszerűbb módját kell megtalálniuk a jogsegély- szolgálat gyakorlati alkalmazásának. S hogy az egész ügy csak leírva látszik egyszerűnek, az kiderül a kormányhatározatból is: Egyelőre ugyanis ötven vállalatnál vezetik be a jogsegélyt, hogy kellő tapasztalatokat gyűjtve, és ezeket értékelve 1975 végén döntsenek a végleges formákról, azok általános alkalmazásáról. Ám az ilyen jellegű segítségnyújtás addig sincs megtiltva egyetlen más vállalat és szövetkezet számára sem
