Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-13 / 188. szám
IUI ' 1 ip«., »»«■"■» Ilium «PÍHUI.M I A kiskörei vízlépcső zsilipje Kisköre a magasból Bizonyosan ran valami Jelképes törvényszerű abban, hogy m felszabadulás utáni, szinte első igazán nagy fűlnünk a Talpalatnyi föld volt, a Talpalatnyi föld, Piros Góz Jóska gyötrehnesen szép harca a természet és a társadalom rontó erői ellen. S ha egy kicsit önkényesen «zükftem a kört, a film hőse a társadalmi igazság mellett a vízért küzdött Az éltető, életet adó vízért. Szinte látom a régi, sok pátosszal komponált képet: a szegénységben, reménytelenségben, élesettségében is szép emberpárt, ahogy lankadatlan konoksággal húzzák fel-fel a vizet, a öntik az aszálytól cserepes földre. nödött, hogy beáll Giuíiano Sandájába. Este visszatértünk Palermőba, ahol a nagyszálló teraszán minden asztalnál Giuíiano haláláról beszélgettek. Nyugodtan, békésen. A nők meztelen karja lúd- bőrös volt. Badalamenti, Pisci- otta, Mannino neve mint egy híres italmárka hangzott az előkelő közönség szájából, és ösz- szekeveredett a zenekar hangjaival Voltak ott jeles személyiségek, akiknek arca ünnepélyesen ragyogott. Ott volt M. di Nicosia báró is személyesen, egy kék ruhás, brillantinos hajú úr. A Giuliano-bandának befellegzett: természetes, hogy di Nicosia földbirtokosnak, Giuíiano egykori „barátjának” asztaltársai kíváncsiskodnak: a két csupasz karú hölgy különösen izgatottnak látszik Egy magas, elegáns angol is ül az asztalnál, pipával, meg valaki, aki azt mondja, nemrég jött Hollandiából. A báró halkan beszél. Egyike volt a Ponte Sagana-i uraknak, főszereplője annak az átalakulásnak. amelynek során a Giu- liano-banda a szeparatista hadsereg osztagává lépett elő. Most göngyölt mámát rendel, a többiek követik példáját. Mások is ünnepelnek ma este Palermóban. A hagyománvos, patriarchális maffia győzött a csatában, „helyreállította a rendet.” A szigeten tehát visszatért minden a korábbi kerékvágásba: a maffiások éppoly véres kezébe, adut a banditáké volt. A „ becsűÉlt valaha is Piros Góz Jóska? Ha igen, de Jó lenne most, la ideállna mellém, s együtt nézhetnénk j vizet. Föntről, a hatalmas betonhídról, amelynek alatta fehéren habzik, örvénylik a Tisza, majd odébb szépen lecsöndesül, a megbékélve halad tovább partjai között Igen, Kisköréről szól ez a* írás, a Tisza 13-röl, a tiszai vízlépcsőről. Talán nem tűnik erőszakodnak, ha ismét a jelképet a törvényszerűséget említem: az elmúlt év májusában avattuk a létesítményt s a vizek állami tulajdonát negyedszázaddal ezelőtt népköztársaságunk alkotmánya deklarálta. ■■■immnnMNnnmfnmafHuuaHM« letes emberek” kezébe, akik oly ■ sokáig együttműködtek Giulia- ■ novai, kihasználták, aztán hol- : tában átadták a rendőrségnek— ■ és most mossák kezüket Min- • den világos, A báró a szálloda teraszán hu- j szonnégy órával Giuíiano halá- * la után azt mondja: — Közönséges bűnözőről van ! szó. A báró 1951 tavaszán autóbal- [ eset következtében halt meg, : részt vett a „Szicíliai autósral- ; ley”-n. Ugyanezekben a napokban ki- ■ áltatta világgá a neveket Pis- ! ciotta, a bandita, a viterbói tör- : vényszéken, ahol a Portella del- ; la Ginestra-i tömegmészárlás ; ügyét tárgyalták Megvádolta a ■ felbújtókat, és arra kényszerít ! tette a törvényszéket, hogy be- ! idézzenek néhány jelentős maf- : fiavezért. : Még folyt a per, amikor az : újságírók hírül adták: Pássá- : tempót tűzharcban megölték : (mások szerint: holtan találták ■ egy dűlőúton). És hogy Geloso j C. öngyilkos lett, kútba ugrott, j Az összes vád alá helyezett és : bíróság elé állított banditát élet- ; fogytiglani börtönre ítélték. Az ártatlanul belekevert fiú- : kát fölmentették azzal, hogy ! „szükséghelyzetben”, azaz meg- ! félemlített állapotban követték c el tettüket. Gaspare Pisciottát a maffia! mérgezte meg cellájában, ahol : apjával együtt ült Palermóban, • az Ucciardone-börtönben (VÉGE) í Szerencsésnek mondhatom magam, hogy az építés minden fázisában jártam itt, legutóbb föntről, repülőgépek magasságából néztem alá, Kisköre fölött körözött a gép: mintha játéképítmény lenne. Szabályos szerkesztésű, rendezett és könnyed. Az elmúlt negyedszázad elkényeztetett bennünket. Olyan hatalmas jeleit teremtettük meg az építőmunkának, mint Dunaújváros, a Dunai Cement- és Mészmű, a kőolajfeldolgozás, finomítás hazai központja Százhalombatta: mind látványos, hatalmas méretű beruházás. A vízlépcső erőművével, csatornáival együtt is szerényebbnek tűnik — nemcsak fentről — miért beszélünk vagy írunk hát róla annyit? Miért tesszük akár ünnepnapi, akár hétköznapi számadáskor legszebb, legfontosabb létesítményeink sorába? Aki ismeri a mezőgazdasági termelés fejlődéstörténetét, tudja, hogy az elmúlt tizenöt esztendőben a magyar mező- gazdaság szinte páratlan utat tett meg. Mindenekelőtt a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a megfelelő gazdasági keret kialakításával, a gépesítéssel, a kemizálással, s a nagy hozamú fajták hazai meghonosításával. Vannak még lehetőségek persze az említett területeken is a továbbfejlődésre, a technika, technológia csiszolására. De a következő lépés a fejlődésben mégis: az öntözés. Micsoda nyarakat élünk!? Esötlen volt a tavalyi nyár. Az idei tavasz. Éppen csak befejeződött az építés Kiskörén, amikor végigmentünk a nagykunsági főcsatorna mentén. Ha teljesen befejeződik az építés itt, a kiskörei tárolóban, négyszázmillió köbméter vizet tudnak tartalékolni, s a két főcsatornán, a 5 BÉKÉS MEBYH NIPŐJSU, 1974. AUGUSZTUS 13. Épülnek az jászságin és a nagykunsághi háromszázezer hektár nagyságú terület öntözése válik lehetővé. A nagykunsági főcsatorna mentén Kisújszállásig jutottunk él. A Búzakalász Tsz-ig. S mintha más világba érkeztünk volna. Kopár mezejű, lehangoló tájról reményekkel tele, üdén zöldeüő vidékre. Hatalmas búza-, kukoricatáblákra, takarmánynövényekre hullt az áldás, az öntözővíz. S talán a természet tette jókedvében, kedvcsinálás gyanánt: az esőkön túl, a földi esőkön persze, szivárvány íve feszült a táj fölé. Színes zászló a zöld mezők felett. Valamikor — nem is olyan régen — száraz nyarakon, embertelen, komisz vidék volt ez is. Ez a kisújszállási határ. Guba Mihály, az öntözés helybeli parancsnoka mondta: Az öntözés a tsz-nek évenként kétmillió forint tiszta hasznot hoz, egy hold búza harminc mázsát fizet, egy hold kukoricából 60—70 mázsás termést szednek le. Olyan terméseket, amilyenre itt ember nem tud példát semmilyen időből. De van egy másik, nem kevésbé fontos szerepe az öntözésnek. A mai modem mező- gazdálkodásban egyre nagyobb szerep« van a biztonságos termelésnek. Egy gazdaságban, ahol sok tízmillió forint értékű jószágállományt tartanak, egy aszályos év, amelyikben nem terem elég takarmány, helyrehozhatatlan nagy károőntőzőművek (MTI Fotó — KS> kát jelentene. Az öntözés biztonságot ad. Közelíti a mező- gazdasági termelést az iparihoz. A természet szeszélyeit, egyenetlenségét fékezi, csökkenti. Kisköre a hazai öntözéses gazdálkodásnak legnagyobb táplálója. Hol is tartunk most az öntözésben? Messze attól, hogy teljesen aggodalom nélkül várjunk egy száraz nyarat, de közel ahhoz, hogy öntözésben az európai átlaghoz tartozzunk. Franciaországban, ahol az esöcsinálás több évszázados múltú, a művelhető terület 9 százalékát öntözik, nálunk, ahol alig negyedszázados múltú a „földi eső” a szántóföldek 6 százalékát öntözhetjük. Ebben van Kisköre haszna, jelentősége. Idei nyarunk kegyes volt. hullt az áldás, néha már sokalltuk is. Kevesebbszer emlegettük Kiskörét, a csatornákat, az öntözést. Onnan, föntről, a repülőgép ablakából még úgy tűnt: néptelen, senki emberfia a láthatáron. A pilóta mondta: új jel a térképen, a repülés térképen. Igaz, nemrégen, alig egy-más- fél esztendeje. De jól látható jel lesz későbbi pilótáknak és földön járóknak is, hiszen az építmény csupa beton. Száz évig is „elél”. Hasznát még az utánunk következő nemzedék is láthatja, még nekik is megtenni gyümölcseit. Ibrányi Tóth Béla FIGYELEM! ÁRAMSZÜNET! A DÉMÁSZ gyulai kirendeltsége értesíti kedves fogyasztóit, hogy 1974. augusztus 14-én, 15-én és 15-án középfeszültségű hálózatkarbantartós miatt Áramszünetet tart. 1974. aug. 14-én az áramszünet érinti: Gyulán a Galbácskertben levő fogyasztóinkat. 1974. aug. 15-én Újvári- és Dénesmajorban levő fogyasztóinkat. 1974. aug. 16-án Gyulavári belterületén levő fogyasztóinkat. Hálózatunk a fent Jelzett időben is feszültség alattinak tekintendő. 300845
