Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-13 / 188. szám

IUI ' 1 ip«., »»«■"■» Ilium «PÍHUI.M I A kiskörei vízlépcső zsilipje Kisköre a magasból Bizonyosan ran valami Jel­képes törvényszerű abban, hogy m felszabadulás utáni, szinte első igazán nagy fű­lnünk a Talpalatnyi föld volt, a Talpalatnyi föld, Piros Góz Jóska gyötrehnesen szép har­ca a természet és a társada­lom rontó erői ellen. S ha egy kicsit önkényesen «zükftem a kört, a film hőse a társadalmi igazság mellett a vízért küzdött Az éltető, életet adó vízért. Szinte látom a régi, sok pá­tosszal komponált képet: a szegénységben, reménytelen­ségben, élesettségében is szép emberpárt, ahogy lankadatlan konoksággal húzzák fel-fel a vizet, a öntik az aszálytól cse­repes földre. nödött, hogy beáll Giuíiano San­dájába. Este visszatértünk Palermőba, ahol a nagyszálló teraszán min­den asztalnál Giuíiano haláláról beszélgettek. Nyugodtan, béké­sen. A nők meztelen karja lúd- bőrös volt. Badalamenti, Pisci- otta, Mannino neve mint egy hí­res italmárka hangzott az elő­kelő közönség szájából, és ösz- szekeveredett a zenekar hang­jaival Voltak ott jeles személyiségek, akiknek arca ünnepélyesen ra­gyogott. Ott volt M. di Nicosia báró is személyesen, egy kék ruhás, brillantinos hajú úr. A Giuliano-bandának befellegzett: természetes, hogy di Nicosia földbirtokosnak, Giuíiano egy­kori „barátjának” asztaltársai kíváncsiskodnak: a két csupasz karú hölgy különösen izgatott­nak látszik Egy magas, elegáns angol is ül az asztalnál, pipával, meg valaki, aki azt mondja, nemrég jött Hollandiából. A báró halkan beszél. Egyike volt a Ponte Sagana-i uraknak, főszereplője annak az átalaku­lásnak. amelynek során a Giu- liano-banda a szeparatista had­sereg osztagává lépett elő. Most göngyölt mámát rendel, a töb­biek követik példáját. Mások is ünnepelnek ma este Palermóban. A hagyománvos, patriarchális maffia győzött a csatában, „helyreállította a ren­det.” A szigeten tehát visszatért minden a korábbi kerékvágásba: a maffiások éppoly véres kezébe, adut a banditáké volt. A „ becsű­Élt valaha is Piros Góz Jóska? Ha igen, de Jó lenne most, la ideállna mellém, s együtt nézhetnénk j vizet. Föntről, a hatalmas betonhídról, amelynek alatta fehéren hab­zik, örvénylik a Tisza, majd odébb szépen lecsöndesül, a megbékélve halad tovább partjai között Igen, Kisköréről szól ez a* írás, a Tisza 13-röl, a tiszai vízlépcsőről. Talán nem tűnik erőszakod­nak, ha ismét a jelképet a törvényszerűséget említem: az elmúlt év májusában avattuk a létesítményt s a vizek ál­lami tulajdonát negyedszázad­dal ezelőtt népköztársaságunk alkotmánya deklarálta. ■■■immnnMNnnmfnmafHuuaHM« letes emberek” kezébe, akik oly ■ sokáig együttműködtek Giulia- ■ novai, kihasználták, aztán hol- : tában átadták a rendőrségnek— ■ és most mossák kezüket Min- • den világos, A báró a szálloda teraszán hu- j szonnégy órával Giuíiano halá- * la után azt mondja: — Közönséges bűnözőről van ! szó. A báró 1951 tavaszán autóbal- [ eset következtében halt meg, : részt vett a „Szicíliai autósral- ; ley”-n. Ugyanezekben a napokban ki- ■ áltatta világgá a neveket Pis- ! ciotta, a bandita, a viterbói tör- : vényszéken, ahol a Portella del- ; la Ginestra-i tömegmészárlás ; ügyét tárgyalták Megvádolta a ■ felbújtókat, és arra kényszerít ! tette a törvényszéket, hogy be- ! idézzenek néhány jelentős maf- : fiavezért. : Még folyt a per, amikor az : újságírók hírül adták: Pássá- : tempót tűzharcban megölték : (mások szerint: holtan találták ■ egy dűlőúton). És hogy Geloso j C. öngyilkos lett, kútba ugrott, j Az összes vád alá helyezett és : bíróság elé állított banditát élet- ; fogytiglani börtönre ítélték. Az ártatlanul belekevert fiú- : kát fölmentették azzal, hogy ! „szükséghelyzetben”, azaz meg- ! félemlített állapotban követték c el tettüket. Gaspare Pisciottát a maffia! mérgezte meg cellájában, ahol : apjával együtt ült Palermóban, • az Ucciardone-börtönben (VÉGE) í Szerencsésnek mondhatom magam, hogy az építés min­den fázisában jártam itt, leg­utóbb föntről, repülőgépek magasságából néztem alá, Kisköre fölött körözött a gép: mintha játéképítmény lenne. Szabályos szerkesztésű, rende­zett és könnyed. Az elmúlt negyedszázad elkényeztetett bennünket. Olyan hatalmas jeleit terem­tettük meg az építőmunká­nak, mint Dunaújváros, a Du­nai Cement- és Mészmű, a kőolajfeldolgozás, finomítás hazai központja Százhalom­batta: mind látványos, hatal­mas méretű beruházás. A vízlépcső erőművével, csatornáival együtt is szeré­nyebbnek tűnik — nemcsak fentről — miért beszélünk vagy írunk hát róla annyit? Miért tesszük akár ünnepna­pi, akár hétköznapi számadás­kor legszebb, legfontosabb lé­tesítményeink sorába? Aki ismeri a mezőgazdasá­gi termelés fejlődéstörténetét, tudja, hogy az elmúlt tizenöt esztendőben a magyar mező- gazdaság szinte páratlan utat tett meg. Mindenekelőtt a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével, a megfelelő gaz­dasági keret kialakításával, a gépesítéssel, a kemizálással, s a nagy hozamú fajták hazai meghonosításával. Vannak még lehetőségek persze az említett területeken is a to­vábbfejlődésre, a technika, technológia csiszolására. De a következő lépés a fejlődésben mégis: az öntözés. Micsoda nyarakat élünk!? Esötlen volt a tavalyi nyár. Az idei tavasz. Éppen csak befejeződött az építés Kiskö­rén, amikor végigmentünk a nagykunsági főcsatorna men­tén. Ha teljesen befejeződik az építés itt, a kiskörei táro­lóban, négyszázmillió köb­méter vizet tudnak tartalé­kolni, s a két főcsatornán, a 5 BÉKÉS MEBYH NIPŐJSU, 1974. AUGUSZTUS 13. Épülnek az jászságin és a nagykunsághi háromszázezer hektár nagysá­gú terület öntözése válik le­hetővé. A nagykunsági főcsatorna mentén Kisújszállásig jutot­tunk él. A Búzakalász Tsz-ig. S mintha más világba érkez­tünk volna. Kopár mezejű, le­hangoló tájról reményekkel tele, üdén zöldeüő vidékre. Hatalmas búza-, kukoricatáb­lákra, takarmánynövényekre hullt az áldás, az öntözővíz. S talán a természet tette jóked­vében, kedvcsinálás gyanánt: az esőkön túl, a földi esőkön persze, szivárvány íve feszült a táj fölé. Színes zászló a zöld mezők felett. Valamikor — nem is olyan régen — szá­raz nyarakon, embertelen, ko­misz vidék volt ez is. Ez a kisújszállási határ. Guba Mi­hály, az öntözés helybeli pa­rancsnoka mondta: Az öntö­zés a tsz-nek évenként két­millió forint tiszta hasznot hoz, egy hold búza harminc mázsát fizet, egy hold kuko­ricából 60—70 mázsás ter­mést szednek le. Olyan ter­méseket, amilyenre itt ember nem tud példát semmilyen időből. De van egy másik, nem ke­vésbé fontos szerepe az öntö­zésnek. A mai modem mező- gazdálkodásban egyre nagyobb szerep« van a biztonságos ter­melésnek. Egy gazdaságban, ahol sok tízmillió forint érté­kű jószágállományt tartanak, egy aszályos év, amelyikben nem terem elég takarmány, helyrehozhatatlan nagy káro­őntőzőművek (MTI Fotó — KS> kát jelentene. Az öntözés biz­tonságot ad. Közelíti a mező- gazdasági termelést az ipari­hoz. A természet szeszélyeit, egyenetlenségét fékezi, csök­kenti. Kisköre a hazai öntözéses gazdálkodásnak legnagyobb táplálója. Hol is tartunk most az ön­tözésben? Messze attól, hogy teljesen aggodalom nélkül várjunk egy száraz nyarat, de közel ahhoz, hogy öntö­zésben az európai átlaghoz tartozzunk. Franciaországban, ahol az esöcsinálás több év­százados múltú, a művelhető terület 9 százalékát öntözik, nálunk, ahol alig negyedszá­zados múltú a „földi eső” a szántóföldek 6 százalékát ön­tözhetjük. Ebben van Kisköre haszna, jelentősége. Idei nyarunk kegyes volt. hullt az áldás, néha már so­kalltuk is. Kevesebbszer em­legettük Kiskörét, a csatorná­kat, az öntözést. Onnan, fönt­ről, a repülőgép ablakából még úgy tűnt: néptelen, sen­ki emberfia a láthatáron. A pilóta mondta: új jel a tér­képen, a repülés térképen. Igaz, nemrégen, alig egy-más- fél esztendeje. De jól látható jel lesz ké­sőbbi pilótáknak és földön járóknak is, hiszen az épít­mény csupa beton. Száz évig is „elél”. Hasznát még az utá­nunk következő nemzedék is láthatja, még nekik is meg­tenni gyümölcseit. Ibrányi Tóth Béla FIGYELEM! ÁRAMSZÜNET! A DÉMÁSZ gyulai kirendeltsége értesíti kedves fogyasztóit, hogy 1974. augusztus 14-én, 15-én és 15-án középfeszültségű hálózatkarbantartós miatt Áramszünetet tart. 1974. aug. 14-én az áramszünet érinti: Gyulán a Galbácskertben levő fogyasztóinkat. 1974. aug. 15-én Újvári- és Dénesmajorban levő fogyasztó­inkat. 1974. aug. 16-án Gyulavári belterületén levő fogyasztóinkat. Hálózatunk a fent Jelzett időben is feszültség alattinak tekin­tendő. 300845

Next

/
Oldalképek
Tartalom