Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-02 / 179. szám

Bepillantás a nyelvtudomány műhelyébe 1 rádió és a televízió mű­sorában nem ritkák a nyelv­művelő, nyelvhelyességi témák. Napi- és hetilapjaink is közöl­nek néha ilyen témájú írásokat. Néhány nyelvészünk nevét az ország lakossága szinte olyan jól ismeri, mint közéletünk egy-egy személyiségéét. Mégis, ha valaki a nyeltudományt csak ezekből a megnyilvánulásokból ítélné meg, könnyen téves képet alakíthat­na ki magában. A nyelvtudo­mányi kutatómunka ugyanis — minden többi tudományághoz hasonlóan — sokkal szélesebb körű annál, mint amit a napi hírközlő szervek segítségével megismerhetünk belőle. Az utóbbi két évtizedben nyelvtudományunknak kialakul­tak a kutatóhelyei, ahol a mun­ka meghatározott tervek sze­rint folyik. Ezek a kutatóhelyek az MTA Nyelvtudományi Inté­zete, illetőleg a felsőoktatási in­tézmények nyelvészeti tanszékei. Az intézet elsősorban kutatási feladatokat lát el. A tanszékek dolgozóinak viszont az óktatás a fő feladatuk, és emellett folytat­nak kutatómunkát. A társadalomtudományi kuta­tómunkának — így a nyelvtu­dományinak is — kettős feladata van. Egyrészt ki kell elégítenie a szakterület korszerű elméleti, módszertani, szakmai igényeit, másrészt eleget kell tennie a tár­sadalmi hasznosság követelmé­nyének. Ez a kettős cél a kuta­tómunka során természetesen nem válik el ilyen mereven egymástól. Mert kétségtelen, hogy pl. a Magyar Értelmező Kéziszótár c. munkát, amely 100 000 példányban jelent meg, készítői gyakorlati céllal állítot­ták össze: hogy közvetlenül emelje társadalmunk széles ré­tegeinek anyanyelvi műveltségét. De ahhoz, hogy ezt a gyakorlati célt korszerűen meg tudják va­lósítani, előzőleg alapos és szer­teágazó tanulmányokat kellett végezniük a nyelvtudomány több területén. Mert a nyelvtudo­mánynak igen sok ágazata van! S közülük nem egyet nálunk is eredményesen művelnek. Ha rö­viden is, tekintsük át ezek közül a legfontosabbakat! flz általános nyelvészet a nyelv általános jellegű, elméleti kérdéseivel foglalkozik. A nem szakember részére minden bi­zonnyal meglepő, hogy még ide­ológiai, filozófiai vonatkozásban is milyen bonyolultak az efféle — oly egyszerűnek látszó, de megnyugtató módon máig meg nem oldott — kérdések, mint az, hogy: ml a nyelvi jelentés; a szó­jelentés és a szóalak viszonya; a mondat meghatározása; a nyelv és a gondolkodás, a nyelv és a (társadalom összefüggései; me­lyek azok a sajátosságok, ame­lyek minden nyelvre jellemzőek; stb. Hasonlóan sok problémát vetnek fel az egyes módszertani kérdések elméleti vonatkozásai is (pl. a matematikai módszerek alkalmazása a nyelvtudomány­ban), illetőleg a különféle újabb elméletek, irányzatok — például az utóbbi időkben a generatív nyelvészet, a szemiotika, a nyelvszociológia, stb. — megis­merése, alkalmazása és megho­nosítása. A felmerült problémáknak vi­ták során való tisztázása a tu­domány egyik fő feladata. A ha­zai általános nyelvészeti kutatá­sok eredményeiről, problémáiról az Általános nyelvészeti tanul­mányok c. sorozatból kaohatnak áttekintést az, érdeklődők. Nyelvészeink többsége termé­szetesen a magyar, illetőleg a finnugor nvelvtudománv terüle­tén dolgozik. Vizsgálják a mai köz- és irodalmi nyelvet, nyelv­járásainkat, a magvar nvelv tör­ténetét Folvnak különböző mód- «aertani eljárások alapján nyelv­tani, a szókészlettel foglalkozó, stilisztikai, jelentéstani, kísérle­ti fonetikai stb. kutatások. A finnugor nyelvészek pedig első­sorban a legközelebbi rokon szovjetunióbeli nyelvekkel, a vogullal, osztjákkal, illetőleg a zürjénnel, a cseremisszel, vala­mint a szamojéd nyelvekkel fog­lalkoznak. Itt és most még a leg­jelentősebb könyvek felsorolásá­ra sincs mód, legfeljebb néhány nagyobb, egészben vagy részben elkészült összefoglaló művet em­líthetek meg. Pl.: A magyar nyelv értelmező szótára; a A mai magyar nyelv rendszere; A magyar nyelv történeti-etimoló­giai szótára; A magyar szókész­let finnugor elemei; A magyar nyelvjárások atlasza; Petőfi-szó- tár; stb. Előkészületben van több má6 nagyszabású munkálat is; pl.: Nyelvművelő kézikönyv; A magyar kiejtés kézikönyve; Urá­li etimológiai szótár; Magyar szi­nonimaszótár; Üj magyar táj- szótár. Elkezdődtek — többek között — egy történeti magyar nyelvtan, valamint a magyar nyelv gyakorisági szótárának a munkálatai. .Az érdeklődő olvasó a Magyar Nyelv, a Magyar Nyelvőr, illetőleg a Nyelvtudo­mányi Közlemények c. folyóira­tok alapján kaphat némi átte­kintést ezen a két nagy terüle­ten folyó munkáról. Hagy hagyományi vannak Ma­gyarországon a szláv nyelvek ku­tatásának, a szlavisztikának. Az orosz mellett főleg a szlovák és a szerb-horvát nyelv történeti kérdéseivel, e nyelvek magyar- országi nyelvjárásaival foglal­koznak kutatóink. Folyóiratuk a Studia Slavica. Nemzetközi viszonylatban is igen tekintélyes ága a magyai; nyelvtudománynak a keleti nyelveik kutatása, az orientalisz­tika. Hazai kutatói főleg a tö­rök és a mongol nyelveket ku­tatják. Itt említhetjük meg, hogy az arabnak, a kínainak is van­nak elismert szakemberei Ma­gyarországon. Az orientalisztika folyóirata az Acta Orientalia. Fontos területe a hazai nyel­vészetnek a romanisztika és a germanisztika. A ramanisztiká- ban főképpen olasz, román és francia, kisebb mértékben spa­nyol vonatkozásban, a germa­nisztikában pedig a német és az angol viszonylatában folynak számottevőbb kutatások. Külö­nösen jelentősek a hazai német nyelvjárási és nyelvtörténeti ku­tatás eredményei. Gyorsan fejlődő területe a nyelvtudománynak az alkalma­zott nyelvészet. Művelői különös­képpen arra törekednek, hogy kutatásaik eredményeit a társa­dalom követlenül is felhasznál­hassa. A nyelvművelés és a he­lyesírás témaköre mellett ná­lunk ma különösen előtérbe ke­rültek a magyar nyelvet vala­milyen más nyelvvel (angol, orosz, francia, német, szerb- horvát) egybevető „kontrasztív” nyelvtani kutatások, a különféle statisztikai vizsgálatok, s elsősor­ban ezen a területen egyre na­gyobb szerepet kapnak a nyel­vészetben is a számítógépek. S ; a nyelvtudósok részt vesznek ! természetesen az anyanyelvi ok- : tatás korszerűsítését előkészítő : munkákban is. Bepillantás a magyar nyelvtu- j domány műhelyében — ez en- : nek a rövid beszámolónak a cí- • me. A címmel magával is jelez- ■ ni akartuk: nem kívánjuk átte- ! kinteni még csak vázlatosan sem j a nálunk ma folyó nyelvészeti • kutatások minden részletét, csu- S pán érzékeltetni szeretnénk, hogy j milyen sokszínű tudományág is ; a nyelvészet. y I Imre Samu j a nyelvtudományok doktora, ; az MTA Nyelvtudományi In­tézetének megbízott igazgatója. • Megjött az újságos Középiskolás diák. Tavaly a vakációban a szőnyegszövőben dolgozott. Megtanulta a hurko- lást ugyan, de nagy volt a hő­ség, sok szöszmöszt nyelt a nyolc óra alatt, így az idén az újság­kihordásra adta fejét. Reggel hétkor pattan az elöl- hátul megpakolt kempingkerék­párra és elindul jó négyórás út­vonalán. A békéscsabai utcákon dolgozik Szeles Imre. Naponta 3—400 napilapot, hetilapot és folyóiratot oszt szét. Havonta 7—8 ezer forint fut át a kezén. Mielőtt munkába állt, a hír­laposztályon tűzvédelmi, baleset- védelmi és közlekedési tájékoz­tatót kapott, így nem gyulladt még ki a rakománya és a közle­kedési szabályok ellen sem vé­tett. — Eleinte azt hittem, hogy le­nézik az újságost az emberek, de kellemesen csalódtam. Már a kapuban, az ablakban várnak. Persze, nem biztos, hogy engé- met... Valószínűleg az újságot, de a lényeg az, hogy várnak — mondja. — Szeretnék, ha ko­rábban érkeznék, de hát nem le­het repülni ezeken az utakon. Meg a pesti lapokat is meg kell várni. A reggeli gyorssal érke­zik a küldemény. A. nyugdíjasok, a szabadságo- sok behívják az újságos diákot és elbeszélgetnek vele. Égy idő­sebb ember, aki a Bohn SC-ben játszott valamikor, foci-múltját meséli. Más a lánya fényképeit mutatja és csupán mellesleg jegyzi meg, hogy a fiú már más­sal jár... Van, aki jó vastag új­ságot kér, mert papírra van szüksége, mások az előző napi cikkekről beszélnek. Egy helyen málnaszörppel várják, a másik házban ebéddel. És az út végén gombfocizni szokott. Ügy érzi, ezek is a munkához tartoznak: Senkit sem szabad megsérteni, ezért akárhogy is siet, pár percet mindig áldoz a kedves meghí­vásnak. Kis füzetben jegyzi, hová mit kell tennie: megyei lap a villany­órához, „Füles” az ablakba, me­(Fotó: Gál) gyei a lábtörlő alá és így tovább. Az újságkihordó diák jövőre Bulgáriába szeretne menni. Eh­hez az úthoz rakja most egybe a pénzt és a tapasztalatot. R. I. Harmincnégy év a vasút szolgálatában Kádár Pál a MÁV Békés­csabai Pályafenntartási Főnök­ségének vezetője. Már 14 éves korában kezdett dolgozni, asz­talos ipari tanulónak szegődött el. Álma, hogy a füstölgő, za­katoló gépparipák mellett dol­gozhasson, akkor ..még nem vál­hatott valóra, nemi vették fel. A hároméves tanulóidő alatt, gyalulás vagy éppen söpröge- tés közben is a vonatokról áb­rándozott a serdülő legényke, ám amikor mint asztalos sza­badult. a katonaság megint meggátolta vágya teljesülését. Leszerelése után újból kérvényt nyújtott be a Magyar Állami Vasutakhoz, s végre 1940. jú­liusában a csongrádi pálya- . mesteri szakaszra felvették pá­lyamunkásnak. Emlékezetes nap 1968. de-1 sember 1-e Kádár Pál számá­ra. Ekkor a Békéscsabai Pálya- fenntartási Főnökség vezetésé­vel bízták meg, s most innen búcsúztatták munkatársai, ba­rátai. Kádár Pál a kétszeres ..kiváló dolgozó” és „érdemes vasutas”, aki jó munkájáért az idén igazgatói dicséretben is részesült, nyugdíjba vonul. 34 évet dolgozott a vasútnál. Sze­rette munkáját, s ez a lelkese­dés két' gyermekére is hatás­sal volt, hiszen most ők veszik I át a „stafétabotot”, ők is vas­utasok. Augusztus 1-én 650 pálya­fenntartási dolgozó búcsúzott Kádár Páltól, kívánt neki jó pihenést, és hosszú életet. Hagyomány már Körösla- dányban, hogy az ÁFÉSZ „kö­rösi napok” keretében több na­pig tartó, vásárral egybekötött árubemutatót rendez. Az utóbbi két évben tapasztalt nagy • kö­zönségsiker nyomán a nagyköz­ség lakosságának, szövetkezet^ tagságának ismételt kívánságá­ra augusztus 3 és 9 között is­mét megrendezi az ÁFÉSZ a „körösi napok”-at. A szövetke­zet e nagyszabású rendezvé­nyen — mint a korábbi évek­ben — az ipar által gyártott és a kereskedelemben forga­lomba hozott új termékeket kí­vánja bemutatni, az érdeklő­dőkkel megismertetni. A „körösi napok” keretében megrendezésre kerülő, vásár­lással egybekötött kereskedel­mi napokat augusztus 3-án, szombaton délelőtt 10 órakor nyitják meg a körösladányi Tü- köry Lajos Gimnáziumban. Felice Chilanti: Három zászlót Salvatore Gioliaoónak 25. A szomorú menet lassan vo­nul a városkák felé. A halot­takat letakarták a zászlókkal meg a transzparensekkel. A muzsikusok újra elrendeződtek, most a lovak előtt mentek, me­lyek a holttesteket szállítják. Néhány zenész is megsebesült A, zeneszerszámokat is át-át- ütöt'ték a golyók. A muzsikusok gyászinduió- kat játszanak, hangjuk beleve­gyül az asszonyok elnyújtott zokogásába, fohászába. Az Állotta Házaspár egészen a nv»ne+ élén halad. Az anya átölelve tartja a ló hátán a há­roméves fiúcskát, de most hir­telen összerezzen. A sebből nem csorog a vér. A kisfiú meghalt. Az asszony kétségbeesetten si­koltozik. valaki odamegy hozzá, az apa karjába veszi holt mag­zatát. Vito meghalt, Vito meghalt! A menet folytatja útját, ami­kor elhalad az apa karjában fekvő kis test előtt, a parasztok leveszik 1 kalapjukat, az asszo­nyok keresztet vetnek. Elhalad a gvászlndulókat ját­szó zenekar. És az Állotta há­zaspár visszaáll a sorba, de most a halottak közé. Az út vé­gén feltűnik a Piana dei Gre- ciből érkező távolsági busz, mögötte emberek szaladnak a menet elé. A buszon a vezető mellett az öreg tisztelendő. A tizenegy vágtató bandita most egy magaslat felé tart. Az elöl haladó két bandita hirte­len megáll, fölemeli karját, a többiek is lefékeznek. Valaki jön. A szintkülönbség miatt nem tudia ideiében kikerülni a veszedelmes találkozást. Egy öregember az Busellini, a csősz. Szokásos körútja után tart hazafelé. A tizenegv bandita körülfog­ja. az öreg kiabál: — Nem ismerlek benneteket, nem láttam semmit, becsületes ember vagyok! — Rossz csillagzat' alatt szü­lettél, Busellini: én ismerlek, és te is tudod, kik vagyunk. Besúgó vagy te, — Zsaru. A csőszt lefegyverzik, közben vagy száz méterre tőlük két pa_ raszt meglátja a lovasokat, de a búza közé rejtőznek, és ki­hallgatják a banditák minden szavát. A lovasok most egy szakadék felé lökdösik a csőszt. Mit számít egy ilyen?! A szegény ember már ott is találja magát a mélység fölött. Felhangzik a sortűz, és az em­ber már zuhan is. Elkeseredett kiáltás: — Ezt is megöltük, hát állan­dóan gyilkolnunk kell?! — Ez a sorsunk, és ennek már sose lesz vége! — Palma Abbate, veled me­gyek Afrikába vagy egyedül megyek a pokolba! Megsarkantyúzzák lovukat, és kettesével különböző irányba indulnak el. Giuliano bandája felbomlott. A pap megáldotta a halotta­kat. és most az asszonyok ka­réjában rögtönzött temetést ren­dez. A legsúlyosabb sebesülteket föl teszik a buszra, amely nyomban elindul Monrgale és Palermo felé. A legközelebbi városkákból érkezett már néhány közüzemi autó, a többi sebesültet kór­házba viszik. Eleonóra, a terhes fiatalasz- szony férje mellett akart ma­radni, aki szere tön- féltőn karol­Ismét megrendezik a „körösi napokat0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom