Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

Szarvas készül

Kéményseprőt látok...

az évfordulóra

A készüld víztorony

•f

Magyarországon a torok uralom, alóli felszabadulás után fellendül az építkezés, a kéményes házak egyre jobban tért hódítanak. Ám a kéménytüzek is gyakoribbá válnak, emiatt a hatóságok a kéményseprés tűzrendészet! fontosságának mind nagyobb jelentőséget tulajdonítanak.

A XVII. század tűzvédelmi szabályrendeletében már megtalálhatók a kémények tűzbiztos építésére, rendszeres tisztán tartására, a tűz keletkezésének megakadályozására vonatkozó első intézkedések. A kéményseprő az — írta elő a rendelet —■, akinek legényeivel együtt legelső kötelessége a tűz elfojtásában való közreműködés. Így hazánkban az első szervezett tűzoltó testület tagjai kéményseprők voltak. Innen ered a rokoni kapcsolat, s ezért volt Szent Flórián a kéményseprők ég a tűzoltók közös védszentje.

Mária Terézia 1748-ban kiváltságlevelet adott a pozsonyi és a budai kéményseprő céheknek. Idők múltán a céhek kéményseprő ipartársulattá alakultak át.

Érdemes visszapillantást vetni a történelemnek egy másik időszakára. Napóleon hadserege elfoglalta Moszkvát, s a franciák ottléte alatt a házak sorra- rendre kigyulladtak. Vajon mi okozta a tüzet? Sem a franciáknak, sem az oroszoknak nem, volt céljuk a város elhamvasztása. Tolsztoj a Háború és béke című regényében kifejti, hogy Moszkva lényegében azért égett le, mert a franciák csak fűtöttek a házakban, de egyáltalán nem törődtek a kémények tisztán tartásával,

esBBBaagisBaeaeeecsscKiscssssgiisgisssiiSiSffsit'

A csinosodó, szépülő Szarva® látképe t m- Fotó: Ambrus György

Szarvason nagy készülődés folyik. Csinosítják. szépítik a városközpontot és a különböző létesítményeiket, hogy hazánk és s város felszabadulásának 30. évfordulóját méltóképpen ünnepelhessék. A főteret parkosítják, díszbckrolkat. fákat ültetnek, s ebben a lakosság társadalmi munkával is segít. Ezenkívül az utcákat rendbe hozzák. A felszabadulás 30. évfordulójára több létesítmény elkészül, illetve megkezdték ezek építését. Többék között 1975-ben átadják rendeltetésének az új központi orvosi rendelőt, melynek

alapozásait migg ez év tavaszán megkezdték.

Megkezdték az ifjúsági ház építését is, valamint az úttörőtábor korszerűsítését. A jelenlegi autóbusz-pályaudvart a városközpontból áthelyezik s megkezdik az új autóbusz-pályaudvar építését. Befejezéshez közeledik az új víztorony építése, jelenleg a kehely beemelését végzik. A tervek szerint 1975. júniusára lesz kész, s ezzel megoldódik a most még iagy gondot okozó vízellátás. Megfelelő ütemben folyik a Tessedik-ház felújítása, amely szintén a jövő évben készül eL

H»!f*8»*BBf«B*IS»Bee*SI»eB8SS*SSa*S*«*a»B*sa««**Ml*9*lM9*tBSeaSSSS5S9aa89aSM«aeM«»*««*«« 1*«n*«*#BSBBS*BB**S»S'SS5S*S9 3S§SB«S*»SStiS%S*3SS»

Kiállítás

Nagyszabású 'kiállításra készül a Duna-kanyar Intéző Bizottság. A jövő évben Visegrá- don. hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére, kiállításon mutatják be a Duna-kanyar fejlesztésében elért eredményeket. A három megye területén fekvő, természeti szépségekben gazdag táj gyarapodását fotókkal, tablóké

teal, makettekkel illusztrálják,

Táncosok

A közeljövőben magyarországi vendégszereplésre érkezik a Kolo Jugoszláv Állami Tánc- együttes. hogy .három alkalommal, augusztus 15_e és 17-e között a margitszigeti szabadtéri színpadon gyönyörködtesse produkciójával a fővárosi közönséget.

Az 50 tagú együttes 1948- ban alakult azzal a céllal, hogy a Jugoszláviában élő népek táncait és dalait művészi mó- qűb mutassa b&,

Régészet

A Somogy megyei Öreglak | község határában, a honfogla- : láskori temető területéin három • újabb sír feltárását fejezték be. • Az egyik sírból értékes leletek jj kerülték a napvilágra: két fül- : függő, karperecek, vas testőre- jj dékek. egy tűtartó agyaglenyo- ■ mata. Legérdekesebb lőhet az or_ • só-karika, amelyből a Kárpát- : medencében eddig még csak j öt került elő. A temető feltá- j rását a közeljövőben folytat- jj ják. *

Ma már nem céhek, nem is ipartársulatok, hanem vállalatok tartják rendben és tisztán a kéményeket. A mi megyénkben a Békés megyei Kéményseprő Vállalatra hárul a feladat. Városokban, községekben, tanyákon egyaránt. Akár kicsi a kémény, akár nagy. Minden gyárkémény is, ha füstöl, ha nem. A gáz például nem füstöl, mégis kell hozzá kéményseprő.

Ám, ahogy a tüzelőanyagok fejlődtek és a szalmát, a kukoricaszárat, a csutkát, a fát meg a szenet sok helyen felváltotta a gáz és az olaj, a kéményseprőnek is mind többet kellett tanulnia. És már nem elegendő, ha a kéményekét a koromtól kitisztítja, hanem azt is tudnia kell, hogy például egy kéményig a gáz- és olajkészülék rákapcsolható-e vagy sem. Ezt pedig csak műszerrel tudja megállapítani, amely megmutatja a huzat erősségét, a füstgáz hőmérsékletet, kémiai összetételét, a kéményben lerakodó korom mennyiségét. Mindezekből a következtetést levonva képes arra, hogy akár a nagy-, akár a kisfogyasztónak tanácsot adjon.

Manapság a kéményseprők tehát gyakorlatilag tüzelés- technikai szakemberek is. Közreműködésükkel egy-egy gyár évente több tízezer, egy-egy lakástulajdonos több száz forintot takaríthat meg. Ott pedig, ahol mondjuk a cserépkályhába gázégőt helyeznek el, bekötés előtt a kéményseprő vállalat szak- véleményt ad, nehogy az égéstermék a lakásba szivárogjon vagy éppenséggel robbanás következzen be,

Békés megyében Jócskán akad olyan ház, ahol a régi kéményt új tüzelőberendezéssel párosítják. Varga János, a vállalat igazgatója nem egy olyan példát tud, ahol a gáz vágj' az olaj nagyon rossz hatásfokkal ég.

— Néhol rákötik az olajkályhát a húsfüstölőre. A huzat kicsi, a tűz kormot, meleget alig ad, az olaj fogy és a tulajdonos szidja a kályhagyártó vállalatot —- mondja,

— Mit kell tennie ilyenkor?

— Kérjen tanácsot a kéményseprőtől. Ha akarja, a vállalat rendbe is hozza a kéményt, s akkor kéménytűz sem lesz, mint volt áprilisban Békéscsabán.

A vállalat dolgozói megye- szerfce mindenütt megtalálhatók. A legtávolabbi tanyavidékeket is felkeresik időnként. I Messziről fel lehet ismerni őket jellegzetes fekete öltözékükről, seprűjükről és legtöbbször a vidámságukról is. Kerékpáron járnak. A szerencsét viszik magukkal, hiszen nyomukban — egy időre — megszűnik a kéménytűz veszélye, amely — ha lángra kapna — olykor féktelen pusztítást vinne végbe.

A kéményseprők tehát a tűz keletkezésének megelőzői. Talán ebből ered, hogy valamikor a babonás emberek kéményseprővel való találkozáskor megfogták a ruhájuk egyik gombját és skandálva ismételgették: „Kéményseprőt látok, szerencsét találok”.

Hogy ez a szerencse még biztosabb legyen, újév napján kéményseprőnél levő keféből kihúztak egy szál szőrt és gondosan megőrizték. És azért a naptárért sem sajnáltak néhány fillért, amit 6 ilyenkor osztogatott.

Manapság újév napján nem kalapolnak a kéményseprők. A kedves ügyfelekhez eljuttatják ugyan a vállalat falinaptárát, de az nem csupán arra hivatott, hogy a boldog új év kívánságot tolmácsolja, hanem egyúttal reklám is. Egyebek közt ajánlja a vállalat: „A tüzelő- berendezéseket szakszerűen karbantartjuk, műszerrel a legjobb

hatásfokra beszabályozzuk. Űj és felújított kémények üzembe helyezhetőségi . szakvizsgálatát elvégezzük és a lakhatási engedélyhez szükséges bizonylatot kiadjuk”.

A hagyományos kéményseprést nem kell ajánlania, mert az kéthavonként kötelező. Ez azonban a kéményseprők munkájának az 50 százalékát sem teszi ki. Ahol több a gáz- meg az olajfűtés, ott kevesebb a kéményseprés. Persze, csak ha jó a tüzelőberendezés és a kémény, mert akkor nem rakódik le a korom.

Ha pedig kevesebb a korom, a kéményseprő ritkábban veszi fel a hagyományos öltözékét és fogja kézbe a kéménytisztító szerszámokat. Ahelyett kék munkaköpenyt vesz magára és mérőműszereket a kezébe. A járókelők nem is sejtik, hogy kéményseprőt látnak. És a kék munkaköpenyes nemcsak a táskájában, hanem a fejében is többet hord. '

— Mit kell ismernie ma egy kémény seprőnek ?

A kérdésre Varga János igazgató így válaszol:

— A tüzelési módokat, a tüzelőberendezéseket a tüzelőanyagok tulajdonságait, kémiai összetételét, hatását a berendezésre és a környezetre, ismernie kell a műszereket es természetesen a tüzeléstechnika szabályait.

— Hol szerzik meg a tudnivalókat?

— Tanfolyamokat tartunk. Aki elvégzi, anyagilag is előrelép. A kéményseprőknek rendszeres továbbképzésre van szükségük, mert — mint minden — a tüzelési technika is napról napra fejlődik. Az ÉVM nemrég tankönyvet adott ki a továbbképzésre. ‘ Havonta egy nap gyakorlati foglalkozást is tartunk, amit Fehér István főművezető irányít.

A kéményseprés valamikor apáról fiúra szálló mesterség volt. Nagy Lajosnak azonban egyetlen rokona sem űzte ezt a foglalkozást, ű szerencsével lett kéményseprőinas, amiért sokan irigyelték. Ifjúkori elképzeléseire így gondol vissza:

— Láttam, hogy nagyon jól megy a sorsuk a mestereknek. Elhatároztam. hogy egyszer majd én is az leszek. A fel- szabadulás előtt nem sikerült, csak 1949-ben, amikor a vállalat megalakult. Azóta vagyok, itt műszaki vezető. A kereseti lehetőség persze sokkal korlátozottabb, mint az egykori mestereké volt.

Kéményseprő korában újév napján ő is vitte a Szent Flo- riános naptárakat. A körzetében vagy száz helyre, A gazdagok egy fillért sem adtak, csak a tisztviselők, boltosok, iparosok tettek ki magukért. Össze is jött neki egyhavi keresetnek megfelelő összeg.

Ma a kéményseprés nem nagyon divatos szakma. Néhány évvel ezelőtt az egyik általános iskola igazgatója így jellemzett egy VIII. osztályos tanulót: „Tiszteletlen, kötekedő, a kollektívába beleilleszkedni nem tud, de kéményseprőnek megfelel”. Pedig ebben a szakmában is magas a követelmény. A gyorsan fejlődő tüzeléstechnika hozzáértő, művelt embereket kíván.

Ha pedig arra gondolunk, hogy szeptembertől nálunk is emelik a tüzelőanyagok árát, különösen érthetővé válik, hogy mennyire fontos a tüzelőberendezések hatásfokának a növelése.^ A kéményseprők munkája egyúttal kihat a környezetvédelemre. a levegő tisztaságának megóvására is. És talán helyes lesz, ha — mint ahogy kérték —- a vállalat elnevezését Békés megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalatra változtatják, mert ez a mai tevékenységét már jobban kifejezésre juttatja. Pásztor Béla