Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-27 / 174. szám
MA: A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. JÚLIUS 27., SZOMBAT Ära: 1,— forint XXIX. ÉVFOLYAM, 174. SZÄM Világ proletárjai; VELÜK együtt — NEKIK ÉPÜL! (3. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK! (7. oldal) JÖVÖ HETI RADIOES TV-MÜSOR (6. oldal) Muka szeriül Népgazdasági, vállalati és egyéni érdeket egyaránt szolgálja a szocialista mumkaver- seny terjedése. A Szocialista Brigád címért való versengésben. az ipari, mezőgazdasági üzemek, kereskedelmi vállalatok, intézményeik dolgozói közül mind többen vesznek részt. Az egyénileg versenyzők száma ugyancsak tekintélyes. A növekvő eredmények láttán ritka az olyan tisztségviselő, fizikai és szellemi dolgozó, aki tagadná a szocialista verseny éloire- lendítő szerepét. Téves szemlélet es néhol hibás gyakorlat azonban előfordul. Számos brigádban, csoportban, üzemrészben találkozunk az egyenlősdivel. Furcsa módón az élenjáró dolgozók is itt-ott hangot adnak annak, hogy „együtt, közösen vívtuk ki a sikert, az érte járó elismerést is egyenlően osszák meg.” Akár őszinte az egyenlősdi pártfogása, akár azért történik, mert látszólag népszerű — mindenképpen szükséges hadakozni ellene. A gyakorlatban, különösen hosszabb távon az egyenlősdi. nem szolgálhatja a termelést. A. gazdasági tisztségviselőnek — minden fórumon — következetesen azt a szocialista elvet szükséges megvalósítania, hogy aki többet ad, szorgalmasabban dolgozik, kiválóbb minőségű árut készít, az érdemei arányában kapja a jutalmat is. A feladata magaslatán álló üzemi csoport vagy brigádvezető szívós vitával, türelmes magyarázással és eszmei felvilágosítással feltétlenül érvényt szerez a szocialista anyagi elismerésnek. Bírálandó az a szemlélet is, amelyik egyoldalúan csak az anyagi ösztönzést hangsúlyozza és az erkölcsi megbecsülést mellőzi. E felfogás az emberek téves értékeléséből táplálkozik. Vitathatatlan, hogy lehet találni olyan munkást, parasztot és értelmiségit, akit csak az anyagiak érdekelnek. Még több az olyan, aki szavakban valóságos érzelmeinél hangosabban beszél a pénz „felsőbbrendűségéről”. Am a legtöbb emberben nemcsak él, hanem erősödik is a vágy a jó szóra. A megérdemelt erkölcsi elismerés kifejezésének ezért is nagy a jelentősége. mert akkor is betöltheti ösztönző szerepét, amikor anyagi juttatásokra nincs elég lehetőség. Az üzemekben, termelőszövetkezetekben, intézményekben, üzletekben a dolgozókkal beszélgetvén, világosan, kifejezésre jut hogy ott cselekszenek helyesen, ahol a kollektíva véleményére támaszkodva az anyagi és erkölcsi megbecsülést egyaránt alkalmazzák. Rendkívül nagy jelentőségűn kollektíva emberekről való véleményének kifejezése, a kritikai szellem erősödése — egyszersmind az üzemi demokrácia éltetői ezek. A gondok, problémák, feladatok megbeszélése, a sikerélményekben való elvtársi osztozkodás, az elvégzett munka szerinti anyagi elismerés értelme abban mutatkozik meg, hogy folyamatos a termelékenység növekedése és a minőség javulása. Gazdaságosabb a termelés a Békés, Csongrád megyei téglagyárakban I tervezettnél kevesebb nyers tégla készült Teljesítik kongresszusi felajánlásukat a szocialista brigádok Állandó kiállítás a Szovjetunióról Békéscsabán Csütörtökön délután a békéscsabai MAY állomás kultúrtermében megnyitották azt az állandó kiállítást, amely bemutatja a Szovjetunió életét, a szovjet emberek hétköznapjait, a magyar és a szovjet nép barátságát. A kiállítás nyitánya és része annak az eseménysorozatnak, amit hazánk felszabaduló sának 3». évfordulója tiszteletére megyeszerte rendeznek. A kiállítás megnyitása után sokan megtekintették a tablókat (Fotó: Demény) ■á&»tt«ae!s»üiíssss'**a**a*s**ai«*iSM*i-aiMM*ésssMMM**#aiBsss#SM«sis*««íS®iisíKBS!£®í!s»aa.* Jövőre mintaboltot nyit Békéscsabán is az Alföldi TÜZÉP Vállalat A Békés megyei Tégla- és Cserepipari Vállalat gyáraiban a kedvezőtlen, esős időjárás miatt sokszor szünetelt a termelés, ennek következtében az első félévben 19 millióval kevesebb nyers tégla készült, mint tavaly hasonló időszakban. Egetett téglából négymillióval többet gyártott a vállalat, ami főként a szegedi I-es és a szentesi III-as számú alagútkemencés gyár jobb, szervezettebb termeléséből ered. Egetett cserépből 40 milliót gyártottak, ami kétmillióval kevesebb ugyan, de a békéscsabai cserépgyárban előállított tízmillió kitűnő minőségű cserép a különbséget értékben kiegyenlítette. A termelékenység 6,4 százalékkal nőtt. Bár több gyárban létszámhiány volt (és van jelenleg is), a túlórák száma 14 százalékkal csökkent. Javult a termékek minősége és kevesebb lett a selejt, ami a jó műszaki előkészítésnek és a gondos munkának köszönhető. Ennek alapján a vállalati árbevétel téglából 1,7 cserépből 2,4 százaléickal volt magasabb. Az anyagfelhasználási költség fél százalékkal csökkent. Középíalaző-blokkból igen nagy volt a kereslet és a folyamatos termelés eredményeként a szegedi I-es számú téglagyárban csaknem kétszer annyi, a békéscsabai II-es számú téglagyárban pedig 300 köbméterrel több készült. A fentiek alapján az I. félévben a vállalat nyeresége 600 Huszár István látogatása a kiskörei ezer forinttal volt magasabb. A munkások átlagbére 4,1 százalékkal emelkedett. Az idén a vállalat 132 brigádja (2178 dolgozója) tűzte célul a szocialista cím elnyerését. A brigádok a pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére külön felajánlást tettek a termékek minőségének javítására, a selejt csökkentésére, az anyagtakarékosságra és az árbevétel növelésére. Mindez értékben kilencmillió 327 ezer forintot tesz ki, amelybő] fél év alatt több mint négymillió forintot valósítottak meg. Időarányosan tehát kisebb elmaradás van, am; azonban —, ha kedvezőbb lesz az időjárás — a második félévben pótolható. A munkában különösen kitűntek a békéscsabai I-es és II-es számú, az oroshá&a I-es számú, a szegedi I-es és II-es számú, az eleki, a hódmezővásárhelyi és a makói téglagyárak dolgozói. A békéscsabai I-es számú téglagyárban Sajben Pálné és Var- iga Adámné nyerscserépprés, Felföldi Péter garatos, Miklya János kemenceberakó, Döczj Imre gerinccserépgyártó, valamint Csizmadia Miklós famü- helyi brigádja, a békéscsabai II- es számú gyárban Hovorka Sándor tégiaégető, Baukó András blokküzemi és Szabó Károlyné nyerscserépgyártó, a hódmezővásárhelyi téglagyárban Kiss Sándorné nyerstéglagyártó és Kordó Lajosné téglaégető, a makói gyárban Guvat Lajosné nyerstéglagyártó és Árvái János téglaégető brigádja érdemel külön elismerést. Kiemelkedően dolgoztak az orosházi I-es és a szegedi I-es, II-es számú, valamint az eleki téglagyár szocialista brigádjai. P. B. Aa Alföldi TÜZÉP Vállalat pénteken sajtótájékoztatót tartott Szegeden, amelyen Szép Károly igazgató ismertette, milyen szoros kapcsolatot tartanak a Szegedi Ipari Vásáron részt vevő Békés megyei vállalatokkal. Igen jó az Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken Dégen Imre államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének társaságában Szolnok megyébe látogatott. Kiskörén a II. tiszai vízlépcsőnél dr. Gergely István, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke fogadta a vendégeket. Nagy Illés, a Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője adott tájékoztatást a kiskörei vízlépcső hasznosításának eddigi eredményeiről, majd levetítették a vízmű építéséről készült dókumentumfilmet. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután megtekintette az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet öntözőtelepét, majd a Vízgépészeti Vállalat 1-es számú kunhegyesi gyárát kereste fel. A többek között hidroglóbuszokat készítő üzemben Nagy Lajos igazgató fogadta és kalauzolta. A gyárlátogatás után a Minisztertanács elnökhelyettese szocialista brigádvezetőkkel találkozott. (MTI) Szárítani ke Továbbra is kisebb-nagyopb esőzések késleltetik az aratást, a mintegy 13 ezer kombájn vezetője azonban jól kihasználja az esők közötti szüneteket, és így a körülményekhez képest megfelelő ütemben halad a betakarítás. A kombájnokból nedves állapotban kerül a gabona a szállító járművekre, a traktorok és a tehergépkocsik a megengedettnél 4—6 százalékkal nagyobb víztartalmú gabonát közvetlenül nem is vihetik a raktárakba, előbb a szárítóberendezésekre kerülnek a szemek. Ezekben a napokban az elmúlt két évben beszerzett szárítógépek különösen jó szolgálatot tesznek. A mezőgazdasági nagyüzemekben naponta 5000 va- gonnyi gabonát tudnak megszárítani, mintegy 20—25 százalékkal többet, mint 2—3 évvel ezelőtt. E gépek nélkül most ugyancsak lelassulna a nagy nyári szezonmunka, mert a gabonákat megszárító napsugár egyelőre elkerüli a határt, A 1 a gabonát gabonaforgalmi vállalatok gépéi naponta további 2450 vagonnyi búza nedvességtartalmának eltávolítására képesek. Az üzemekben is maximális teljesítménnyel járatják a gépeket, és így az új búza megfelelő, Í3— 14 százalékos nedvességtartalommal, úgynevezett légszáraz állapotban kerül a tárolókba. Az ipar idén .10 százalékkal növelte az anyagmozgató gépek számát, az átvevőhelyeken ezekben a napokban 4300 gép működik, s így lényegesen meggyorsult a gabona fogadása. Az idei aratási szezon egyik jellemzője, hogy eddig lényegesen kevesebb szerződési vitára került sor a termelők és felvásárlók között. Mindössze kilenc ízben kifogásolták a termelők a számukra sérelmesnek vélt vagy valóban annak számító szabálytalanságokat, rendellenességeket. A panaszokat nyomban, még a helyszínen kivizsgálták és megfelelő intézkedéseket hoztak a vita rendezésére. (MTI) együttműködés a tégla- és cserépipari vállalattal, valamint a vásáron nagydíjat kampóit újkígyósi ÁFÉSZ fedél- lemez-gyárával. A bemutatott termékekre vásárlási szerződést kötöttek, mert azok keresettek a piacon. Igen' nagy az érdeklődés a vázkerámiai béléstestes födémszerkezet iránt. A sajtó- tájékoztatón bejelentettékj hogy 80 millió forintos üzletkötés történt már 12 ezer fürdőszoba-garnitúra megvásárlására. Az Alföldi TÜZÉP Vállalat Kiskunhalas, Baja* Szeged után jövőre Békéscsabán is megnyitja mintater- mét, ahol bemutatják mindazokat a termékeket, amelyeket a vállalat forgalmaz. Jelentős az is, hogy megvalósítják a házhoz szállítást és a TÜZÉP által forgalmazott fa- házgk összeszerelését ia