Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-12 / 161. szám
1974. JÚLIUS 12.. PÉNTEK Ara; 8« fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM Világ proletárjai MR: LÁNYOK A VARRÓGÉPNÉL {3. oldal) ZAVARELHÁRÍTÓ BRIGÁD (4. oldal) NEMZETKÖZI ÜDÜLŐTELEP földváron (5. oldal) Értelmiség a mezőgazdaságban A közvéleményben a mező- gazdasági értelmiséggel kapcsolatban makacsul tartja magát néhány nézet. Ezek: a mezőgazdasági jellegű egyetemekre és főiskolákra már közepes végzettséggel is könnyű bejutni, mert kevés a jelentkező; egyes tsz-ekben azért nincs agrármér nők, mert a végzett fiatalok nem akarnák vidékre menni, inkább elhelyezkednek városban, más szakmában. A dolgon ügy lehetne segíteni, ha speciális szakmákra képeznék ki a fiata lókat. Most pedig lássuk, mi a tényleges helyzet. Az idei tanévben az 1974-ben vagy í-égebben érettségizettek közül a műszaki egyetemekre nagyjából kereken kétszer any nyian jelentkeztek, mint ahány férőhely van. Ezzel szemben a mintegy kétezer mezőgazdasági egyetemi és főiskolai férőhelyre több mint ötezren jelentkeztek. A jelentkezés aránya tehát lényegesen magasabb, mint a műszaki egyetemeken. Ez tehát az érdeklődés a pálya iránt. És mekkora az érdeklődés, a gyakorlat, a ,.vidék" iránt? Tavaly 1740 fiatal végzett a mezőgazdasági pályára felkészítő egyetemeken és főiskolákon. Ezek hetven százaléka bejelentette, hogy közvetlenül a gyakorlatban vállalt állást. Egy részük nem jelentett be semmit, de bizonyos, hogy ebből a részből is számosán mentek tsz- be vagy állami gazdaságba. Kimondhatjuk tehát, hogy a végzős mérnökök nem lelnek sem a Gyakorlattól, sem a vidéktől. Ehhez persze hozzájárul, hogy kereken kétszer annyi állást hirdettek meg, mint ahány végzős hallgató volt. A gyakorlatban való elhelyezkedést a biztató kilátásokon túl. még két tényező segíti. Egyik, hogy a hallgatók túlnyomó része vidéki gyerek és a megyei vezetők már tanulmányaik során is foglalkoznak velük, megmutatják nekik a várható lehetőségeket. A másik, hogy a hallgatók negyven százaléka társadalmi ösztöndíjas. Ök kötelesek abban az üzemben munkát vállalni, amely az ösztöndíjat folyósította. Ezt a rendszert sokan bírálták. mondván, hogy előfordulhat: a hallgató tovább akar tanulni vagy a küldő üzemnek nem is lesz rá szüksége. Mindkét aggodalom helytálló volt, ma azonban a helyzet már nem merev. Ha a hallgatót egy tsz ..pénzelté', de egy állami gazdasag akarja alkalmazni, akkor lehetőség van arra, hogy az állami gazdaság _ yisz- szatérítse a tsz-nek a folyósított ösztöndíjat, Ha pedig a tsz-ben nincs alkalmas munkahely, akkor lehetőség van arra, hogy a hallgató a járáson vagy a megyén belül más tsz-nél helyezkedjen el. Sok-e a mezőgazdasági értelmiségi vágy kevés? A válasz egyértelmű: kevés. 1971-es felmérés szerint a tsz-ekben 1-4 ezer felsőfokú végzettséghez kötött munkakörből 2900-at olVan ember töltött be, akinek csak ggwic általános iskolai végzettsége volt. A helyzet azóta javult, de ma sem megnyugtató. Kell tehát a szakember és nem fognak csalatkozni azok sem. akiket most vesznek fel az egyetemre. Külön problémát okoz, hogy a mezőgazdasági üzemeknek nem csupán mezőgazdasági szakemberekre van szükségük. Kell még például közgazdász, jogász, építészmérnök stb., vagyis olyan szakember, akit más egyetemeken, főiskolákon képeznek ki. Ilyen szakemberekhez hozzájutni azonban rendkívül nehéz, egyszerűen azért, mert ebeken az egyetemeken nem számolnak a mezőgazdaság igényeivel. Nem tartozik szorosan ide, de meg kell említeni, hogy a mező- gazdaságnak egyre nagyobb része van az értelmiség foglalkoztatásában. 4963-ban az országban dolgozó diplomások 17,3 százaléka dolgozott az iparban és mindössze 4,4 százaléka a mezőgazdaságban. 1971-ben már 19,8 százalék az iparban és 8,8 százalék a mezőgazdaságban, tehát az arány nyolc év alatt megd upiázódott. Kell-e mezőgazdasági szakembereket speciális pályára kiképezni? A vita meg fart, de sókkal erősebbnek tűnik az az álláspont. amely szerint nem A mezőgazdasági pálya . már most is meglehetősen tagolt. Tavaly például az egyetemeken (a főiskolák nélkül) 708-an végeztek. Közöttük csak 317 volt az agrármérnök. tehát légi fogalmaink szerint „agroriómus”. A többiek pedig: 142 mezőgazdasági gépészmérnök, 125 kertészmérnök, 57 állatorvos és 67 erdőmérnök. A túlságosan szűk szakmára képzéssel óvatosan kell bánnunk. Szarvason például folyik öntözőmérnök képzés, Budapesten pedig volt kisáliattenyésztő kar. Ezeket.a hallgatókat azonban nem volt könnyű elhelyezni, mert öt évvel előre nagyon nehéz volt megsarcolni, hány öntözőmérnök vagy hány kisál- latlenyésztő kell. Ezt az utóbbi kart meg is szüntették. Szarvason viszont teljes növényiéi' - mesztő képzést kapnak a hallgatók és ehhez adalékként az öntözést. Kétségtelen, hogy a jövőben egyre több, szűk területre specializált szakemberre lesz szükségünk. a zárt rendszerű növénytermesztés, az iparszert! állattenyésztő telepek, a közös vállalkozások stb. mind speciális munkaterületek. A szakemberek mai véleménye szerint azonban az egyetemeket! nem úgy kell a képzést megváltoztatni, hogy csak a szűk szakmára képezzünk, hanem' úgy, hogy u végzős hallgató képes legyen gyorsan elsajátítani a különleges munkakörhöz szükséges ismereteket. Legyen alaposabb műszaki és kémiai felkészültsége, legyen alkalmas a tanulásra, tehát a diploma után — szakkifejezéssel: posztgraduá- lisan — szerezze meg a speciális képzettséget, F, BMegyénkbe Nguyen MaCam* cf VDK nagykövete frank Ferenc elvtárs üdvözli a vietnami vendegeket Tegnap, július 11-én megyénkbe látogatott Nguyen Manh Cam elvtárs, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi rendkívül“ és meghatalmazott nagykövete, valamint Hguyen Huynh elvtárs, a nagykövetség kulturális és saj- tóattaseja. A megyei pártbizottságon a vendégeket fogadta Frank Ferenc,' az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, Enyedi C. Sándor, az Foto: Gál Edit MSZMP megyei bizottságának titkára, Klauko Mátyási, a megyei tanács elnöke, és Nyári Sándor, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkára. Délelőtt a vendégeket Frank Ferenc elvtárs tájékoztatta megyénk életéről, gazdasági ' eredményeiről, gondjairól. Délután ellátogattak a Békéscsabai Konzervgyárba, ahol látogatásukéit befejezték. umnimim imMEmEuiiiimmsmtmmiiimmisnmsi'r «•< A békéscsabai tanács vb-ütésérol jelentjük A város termelőszövetkezetei a múlt évben 49,8 millió forintot fordítottak beruházásra - Ót év alatt 37 százalékkal emelkedett a könyvforgalom Tegnap, július 11-én Van- I tara Janos tanácselnök-helyettes elnökletével ülést tartott a Békéscsabai városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként Kovács Ferenc osztályvezetőnek, a város termelőszövetkezeteinek múlt évi tevékenységéről szóló beszámolóját tárgyalta meg a testület. Békéscsaba hat termelőszövetkezete 13 ezer 995 hektáron gazdálkodik. A szövetkezeti tagok száma 4 ezer 574, 39 százalékuk nyugdíjas, a múlt évben a növénytermesztés területén a szövetkezetek kimagasló termelési eredményeket értek el. Ezt elsősorban a zárt technológiai rendszer alkalmazása tette lehetővé, valamint az, hogy több mint 20 millió forint értékű műtrágyát és 7 millió forint értékű növényvédő szert használtak fel. A növénytermesztés értékesítési tervét 21 százalékkal teljesítették tűi. Noha sokat javult a termelő- szövetkezetekben az állattenyésztés helyzete, a szarvasmarha-állomány fejlesztési tervét 89 százalékra, a sertésállo-1 mányét pedig csak 87 százalékra teljesítették. Az állattenyésztési ágazatból származó árbevétel 13 százalékkal több volt a tervezettnél. Jó eredményt értek el a baromfitenyésztésben, és emelkedett a hízó marha értékesítéséből eredő bevétel is. A múlt évben a város hat termelőszövetkezetében a bruttó termelési érték meghaladta a 371 millió forintot. Beruhá- j zásra mintegy 49.8 millió farin- i tot fordítottak. Ebből az összegből szakosított telepek, szárítók, istállók építésére 29 millió forintot, korszerű gépek vásárlására és új technológia bevezetésére 18,8 millió forintot költöttek. A tagok közös munkából származó évi átlagos jőve- j delme meghaladta a 26 ezer i forintot. A végrehajtó bizottság a beszámolót tudomásul vette, majd határozati javaslatot fogadott el. Utasította a termelés-ellátásfelügyeleti osztályt, hogy a termelőszövetkezeteknek adjon szakmai segítséget a leader- és munkaerő, valamint a beruházások fejlesztésének egyeztetésére. Második napirendi pontként Gajdács Pál osztályvezetőnek a város kultúrcikk-ellátotíságát ismertető beszámolóját tárgyalták meg. Az utóbbi öt év alatt Békéscsaba két könyvesboltjában á könyvforgalotn 97 százalékkal emelkedett, a zeneműveké pedig 150 százalékkal. A Tanácsköztársaság útján épül majd egy új a korszerű igényeknek meg_ felelő könyvesbolt. Az ülés a beszámolót javaslatokkal és hozzászólásokkal kiegészítve elfogadta. Ezt követően a végrehajtó bizottság bejelentéseket tárgyalt meg.
