Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-09 / 158. szám
Vítorhígsőrepüfőnk Tolna megyében Rotttzertlei ehíéJi Megkezdődött a II. Gemenc-bajjnokság Sportember a kultúra szolgálatában A megfiatalított iskola, mely a környező tanyák kulturális központja lett A Kiváló Termelőszövetkezet kitüntetést viselő békési Egyetértés Termelőszövetkezet párttitkára, dr. Búzási János lelkesen beszélt azokról a változásokról, melyek az I-es számú üzemegység területén, Rosszerdőn történtek az elmúlt évek során. Mintegy 150—200 család él még ma is kint e tanyaközpontban. Munkájuk, lakásuk egyaránt odaköti őket. Régen életkörülményeik sokkal rosz- szabbak voltak, mint a faluban lakóké, de a termelőszövetkezet fejlődésével egyidőben náluk is sok minden megváltozott. Pormentes út épült, rendszeres autóbuszjárat közlekedik, és ma már villany világít csaknem minden tanyában. Szaporodott a tv-, rádióelőfizetők száma és mindenki olvas valamilyen újságot. Nagyon hiányzott viszont egy olyan helyiség, ahol összejöhetnek, egy-egy estét eltölthetnek, különböző rendezvényeket tarthatnak. A régi, még a felszabadulás előttről maradt tanyasi olvasókör már majdnem összedőlt, gerendákkal kellett megtámogatni, és teljesen alkalmatlan volt ilyen célokra. Ezért határozott úgy a tsz vezetősége, hogy a szüneteltetett iskolát a tanácstól ideiglenes használatra átveszi, és rendbe hozza Pénzük azonban nem volt elegendő, ezért társadalmi munkát kértek — és kaptak — a tagoktól. Rövid idő alatt úgy rendbe hozták, hogy ma már rá sem lehet ismerni. Tv-terem, két játék- és szórakozóterem és egy 100 személyes nagyterem ad lehetőséget a tagságnak, a KISZ-szervezetnek, hogy programjaikat megtarthassák. Itt vannak a Hazafias Népfront rendezvényei, a tsz részközgyűlései, brigádgyűlései és itt játszik hetente egyszer a mozi is. Ezért a moziért mentünk ki tulajdonképpen Rosszerdőre. Ütközően a zöldellő határban szorgoskodtak az emberek, 100—200 méterenként követték egymást a szép tiszta tanyák. Közben a mozi gépészét hallgatjuk. — Nagyon megkedveltem az itt élő egyszerű embereket Té- len-nyáron. ha esik, ha fúj, hetenként egyszer találkozunk. Amíg a régi helyen, az itteni lakosok szerint a „bagolyvárban” voltak a vetítések, nemegyszer dagasztottuk a bokáig érő sarat a közönséggel együtt. Még ma sem tudom, hogy Csapiár Misi éjjel 11 órakor honnan szerzett egy Zetort, amivel kihúzta a tengelyig sárba ragadt autómat. — Több mint két éve már, hogy minden héten kijárok, csaknem mindenkit ismerek személyesen. Egy-egy előadás előtt sokat beszélgetünk, de bemutatkozni még máig is elfelejtettem. Mindenkinek — fiatalnak, idősnek egyaránt — csak „mozis bácsi” vagyok. — Ezt az új helyet össze sem lehet hasonlítani a régivel. Közel van a kövesút, tiszták, rendesek a helyiségek és a jól felszerelt külön gépház megköny- nyíti a munkát. Alig érkeztünk meg az öreg, de mégis ifjú iskolába, máris jöttek az első látogatók. A gépész még a szokásos karbantartási munkákat végezte, ők pedig kíváncsian kukkantottak be a „boszorkánykonyhának” nevezett gépházba és érdeklődtek. Jó lesz-e a film, meddig tart az előadás? Közben ki cukorral, ki cigarettával kínálta a munkában elmélyedt gépészt. Néhány perccel nyolc óra előtt mintegy gombnyomásra megelevenedett a határ. Motoron, kerékpáron, gyalog igyekeztek az emberek a moziba. Csaknem százan ültek a teremben, amikor elkezdődött az előadás. Mivel már láttuk a filmet, így most mást' figyeltünk. A gépészt, aki gondosságát megosztotta a vetítőgép és az emberek között, és néztük az embereket, akik ezen az estén valóban szórakoztak a napi munka után, és szinte átélték a film történetét. — Nagyon szeretik az egyszerű, emberi filmeket a tanyasiak — mondja a gépész. — Volt már olyan, hogy egyvég- tében két előadást ültek végig, mert volt egy film, amit okvetlen látni akartak, és máskor nem tudtam volna levetíteni nekik. Éjfél utánig tartott a vetítés, és másnap négy órakor keltek, de azt mondták, megérte. Érdekes, hogy menynyire törődnek egymással. Sok köztük az erős dohányos, de ők javasolták, hogy csak a szünetben lehessen rágyújtani. Vannak itt elvégre öregek is, meg asszonyok és gyermekek, akik nem bírják a füstöt. Mi meg kibírjuk azt az órácskát nélküle — mondták. A múltkor meg egy fiatalember kissé kapatosán jött be. Volt is nagy felzúdulás — eredj Jóska haza, aludd ki magad, ne zavarj miilket, nyugodtan akarjuk nézni a mozit! — hát ilyen emberek ezek. Az előadás végén egyszerű volt a búcsúzkodás is. Viszontlátásra, mozis bácsi! Sietett haza mindenki, hiszen holnap is dolgozni kell. Gépkocsink vagy három kilométeren át előzte a haza igyekvőket. Sokan integettek, látszott, hogy szeretik a mozis bácsit. És most, végezetül hadd mutassuk be őt a rosszerdei lakosoknak. Baranyai Kálmán a neve, és civilben a Békés megyei Tanács sporthivatalának dolgozója, aki talán éppen a rosszerdei lakosoknak köszönheti, hogy az elmúlt évben szocialista munkaversenyt nyert a Moziüzemi Vállalatnál. (Lónyai) Tolna megyében sportcsemegénél lényegesen több: társadalmi esemény az Öcsényben immár hagyományos vitorlázórepülő-verseny. Az MHSZ és Mezőgazdasági Repülők II. gemenci vitorlázórepülő-bajnökság ünnepélyes megnyitójára vasárnap került sor. A vendéglátó MHSZ Szekszárdi Gyulai György Repülőklub figyelmességéből már erre a napra megjelent a versenyújság első száma. Cikkei közül különösen figyelemre méltó, amelyet Somi Benjamin, az MHSZ Tolna megyei Bizottságának titkára írt. Ebben — egyebek között — emlékeztet arra, hogy az első magyar óceánrepülésnél Endresz György társa a szekszárdi születésű Magyar Sándor volt. A Békés megyei Repülő és Ejtőernyős Klub színeit Kiszely Zoltán képviseli azon a kéthetes „mérkőzésen”, amelyen hazánk úgyszólván valamennyi repülőklubja részt vesz. A fiatal sportoló 1967 óta repül. Tavaly versenyzett először, akkor is öcsényben, az I. Gemenc bajnokságon. Kategóriájában a jónak nevezhető kilencedik helyen végzett Mucha típusú gépével. — Izig-vérig alföldi gyerek vagyok — mondotta Kiszely Zoltán. — Ennek alaposan megadtam az árát a tavalyi versenyen. A Dunánál levő. fordulópontnak megjelölt bogyiszlói révet például összetévesztettem a szintén dunai faddi hajóállomással. Savanyú vigasz volt számomra, hogy nálam tapasztaltabb régi rókák ugyanígy megjárták... A verseny végére „megtanultam” a j sok-sok faluval ékes Dunántúl délkeleti részét. Az utolsó ver- | senyszámban, az Öcsény—Pécs— í öcsény hurokban első lettem. J — Mire számítasz most öcsényben? — Ismét Muchát repülök; ez jó. Állítólag a bátraké a szerencse, ezért merem mondani, hogy ebben az évben ott szeretném folytatni, ahol esztendeje abbahagytam. — Kit tartasz legveszélyesebb ellenfelednek? — Ügyis tudod... Schlett Laci bácsit, a szekszárdi klubból. Ha egyszer ő befűt az E—31-nek, nem könnyű lépést tartani vele! Borváró Zoltán Kosárlabda Portorico három városában folytatódtak a férfi kosárlabda világbajnokság küzdelmei. A ii^rmadik játéknapon, a nagy esélyes, Szovjetunió ismét biztosan győzött, de nyertek az amerikaiak és a kubaiak is. Így a csoportok élén ennek a három országnak a válogatottja vezeti a mezőnyt. Egy utolsót igazít Baranyai Kálmán a nagy teljesítményű AP—14-es vetítőgépen es kezdődhet az eloadas 9 mjsms ism, jtjjuus it. flz MNK döntő negyedik helyén végeztek cselgáncsozóink Döme Géza rovszki fölényesen, hét ponttal győzött ellene. Ez a mérkőzés viszont alaposan ivénybe vette és a döntőben nem tudta megismételni teljesítményét: bírói döntéssel vereséget szenvedett Szabótól (Bp. Spartacus). A Szalvaynál az edzésék augusztus 1-ig továbbra is folynak. majd 15 nap pihenő következik. A válogatottak számára azonban kevesebb a szabadság. A felnőttek tíznaoos edzőtáborban a Hungária Kupára, a legtehetségesebb ifjúsági és serdülő versenyzők pedig az MCSSZ központi táborába készülnek. A két keretbe Pet- rovszki, Komán, Kovács, Kovarszki Pál, illetve Gyáni. Se- licza. Kovarszki János, Nagy, Mengván és Kovarszki Pál kapott meghívást.. A Szalvay SE versenyzői és vezetői számára még egy program vár: az egyesület július 26-án tartja a szakosztály első félévi értékelő összejövetelét. Magyar Népköztársasági Kupával befejeződött a cselgáncso-1 zólk első félévi versenyprogram_ ja. A kupáért a Játékcsamok- ban 17 csapat 105 judósa küzdött. Győzött 141 ponttal a Bp. Honvéd, 2. Bp. Spartacus 36. 3. Ü. Dózsa 27, 4. Szalvay SE 20 ponttal. A Szalvay-versenyzők egyéni eredményei így alakultak: 63 kg: 5. Hipszki Pál. 70 kg: 5. Döme Géza. 93 kg: 2. Kristóf János. Nehézsúly: 3. Petrovszki Mihály. Abszolút-kategória: 2. Petrovszki Mihály. Örvendetes, hogy Petrovszki hosszabb sérüléséből felépülve kezdi elérni régi formáját. Ezúttal kétszer találkozott nagy riválisával, Vargával (Bp. Spartacus). aki szép eredményekkel büszkélkedhet az utóbbi időben. (Többek közt az idei EB-n harmadik lett az abszolútkategóriában.) Nehézsúlyban Varga bírói döntéssel tudott nyerni, az abszolút-kategória küzdelmei során viszont PetKristóf Janos
