Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-02 / 152. szám
A kiképzési felelős Polgári védelmi értekezlet Csorváson Ast étellift héten a megyében, elsőiként az Orosházi járási Polgári Védelmi Parancsnokság rendezett Csorváson egész napos értekezletet Szén részt vettek a községi polgári védelmi parancsnokok, politikai megbízottak, a termelőszövetkezeti elnökök, valamint a járási szakszolgálat parancsnokai. Az értekezlet célja az volt, hogy a résztvevők eligazítást, tájékoztatást kapjanak az 1974/75. kiképzési év feladatairól. A tanácskozásnak nagy fontosságot tulajdonítottak a megye es a járás vezetői is, amit az is bizonyít, hogy azon részt vett a megyei parancsnokság helyettes vezetője. Káplár Károly, az orosházi Járási Hivatal elnöke, Antali Károly, a párt járási bizottságának osztályvezetője és Pólyák Jánosné járási vöröske- eesztes titkár. Elsőként Káplár Károly köszöntötte a résztvevőket, majd rövid megnyitójában elmondotta, hogy a járási értekezlet ösz- szehívását többek között az tette szükségessé, hogy az elkövetkezendő időkben jelentős kiképzési feladatok állnak a parancsnokok előtt és ezek maradéktalan végrehajtására minden egyes résztvevőnek nagy gondot kell fordítani. Az Orosházi járási Polgári Védelmi Parancsnokság nemrégiben adta ki a 2-es számú intézkedést, amely „A szervezett polgári védelmi erők és az üzemi dolgozók 1974—75. évi polgári védelmi kiképzéséről szól. Ezt ismertette többek között Halász János alezredes, polgári védelmi törzsparancsnok. Beszédének bevezetőjében szólt arról, hogy a polgári védelem igyekszik minél sokoldalúbban felkészíteni a védelmi szerveket és a lakosságot egy tömegpusztító fegyverekkel vívott háború esetén az eredményes védekezésrev Hangsúlyozta, hogy a korszerű technika elmossa a különbséget az arcvonal és a hátország, a polgári lakosság és a szervezett hadsereg között. A korszerű haditechnikai eszközök felfokozzák a háborút kísérő jelenségeket, ami rendkívüli módon igénybe veszi a lakosság erkölcsi erejét, ellenálló képességét, áldozat- készségét. Megemlítette, hogy az atomháború hatásairól a köztudatban, az emberek vélekedésében számos túlzott pesszimista véleményt terjesztenek. Ezek a téves nézetek általában az atomháborúval foglalkozó közlemények helytelen értelmezéséből erednek és két hibás, szélsőséges nézetben jutnak kifejezésre. Az egyik ilyen nézet, amely elháríthatatlan, kivédhetetlen katasztrófának tekinti a tömeg- pusztító fegyverekkel vívott háborút. Ennek következtében hiábavalónak, reménytelennek tartja az elhárítást, a védelemre való felkészülést. A másik szélsőséges elképzelés szerint a tömegpusztító fegyverekkel vívott háború nem jelent reális veszélyt, „arra úgysem kerül sor” E nézet következménye, hogy feleslegesnek minősíti a felkészülést, szükségtelennek a polgári védelmi kiképzési gyakorlatot. Mindkét nézet káros hatása nyilvánvaló. Akár reménytelenségből. akár alaptalan, túlzott optimizmusból becsüli le valaki a polgári védelmi felkészülés szükségességét, helytelen a nézete. Nem kis szerepet tulajdonított a polgári védelmi munkában az erkölcsi, politikai munkának. Köztudott, hogy hatékony védelmi felkészülés csak szilárd társadalmi, világnézeti alapon képzelhető el. A lakosságra és a teljes védelmi állományra kiterjedő erkölcsi, politikai munka elsősorban a párt politikai apparátus irányításával, a politikai megbízottak feladata. Azonban elengedhetetlenül szükséges, j hogy minden vezető és parancs- j nők, valamint minden védelembe bevont ember a maga helyén és a lehetőségeivel élve, fejtsen ki állandó nevelő, felvilágosító munkát, korrigálja ki a téves és hibás nézeteket, értelmi és érzelmi ráhatással igyekezzen kialakítani a helyes hangulatot. Az új feladatok között említette többek között a törzsfoglalkozásokat, törzsgyakorlatokat, a munkahelyi kiképzés során differenciált képzés végrehajtását, az agitációs és propagandamunka hatékonyabbá tételét, valamint a zárógyakorlatokra való lelkiismeretes felkészülést. Befejezésül felhívta a figyelmet, hogy az új kiképzési program megvalósítása szerves része hazánk, s ezen belül megyénk honvédelmének. A megyei parancsnokság képviselője felszólalásában többek között a következőket mondotta: A feladatok ismerteié** a résztvevőkkel „Meggyőződésem, hogy ezen az értekezleten nem kell különösebben bizonygatnom a hátor-j szágvédelmi, egyáltalán a polgári védelmi munka fontosságát. Kormányunk jelentős összeget fordít ennek a munkának a támogatására, hatékonyságának növelésére. Ennek eredménye- j ként biztosítva van a személyi es tárgyi feltétele annak, hogy a sorra kerülő kiképzéseket minél jobban végrehajtsák.” Elmondotta azt is, hogy a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága elismeréssel nyilatkozott arról a Békés megyei kezdeményezésről, amely egyre több helyen megvalósul: az árokóvóhelyek létesítése. Ez kettős célt szolgál. Egyrészt jól segíti a kiképzésben részt vevők gyakorlati anyagának elsajátítását, másrészt fel lehet ezeket használni tárolásra, raktározásra. Majd így fejezte he felszólalását: ,JÜgy; hiszem, ez a tanácskozás is elősegíti az előttünk álló feladatok tökéletes megértését és végrehajtását.” Ezt követően szekcióüléseken folytatódott a munka. Külön- külön megbeszélték és pontosították az elkövetkezendő időszak feladatait a községi politikai megbízottakkal, a termelő- szövetkezetek elnökeivel, a köz- I ségi parancsnokokkal, a járási törzstagokkal és a szakszolgálati parancsnokokkal. Az értekezletet értékelte és zárszót mondott Káplár Károly. B. O. Éiísí W SS Mindenki ismeri a gyulai kór_ házban, A portás pontos útbaigazítást ad, de még útközben is megkérdezem: hol találom Fáskertiné Radnai Miária irodáját? Azonnal mutatják, így aztán, a portáitól odáig néhány perc az út Az első benyomásom az róla, hogy életvidám, jókedvű asz- szony. Ügy is mondhatnám, hogy optimista, hogy segítőkész, hogy mindenki ügyében figyelmes ember. Zöld lornbú fák hajladoznak odakint, ez már igazi nyár. Sok a dolga, rengeteg a dolga. Kezídte is sorolni, de aztán abbahagyta. Maradt a másik nagy feladat: a polgári védelem. Most csak erről kérdezem. A hatalmas kórház polgári védelmi kiképzési felelőse, és ha hozzátesszük, hogy ezt a felada_ tot már évek óta nagy figyelemmel. körültekintéssel és ala_ possággal látja él, nem is kell tovább bizonyítani azt. hogy Fáskertiné miért érdemelte ki 1969-ben a Honvédelmi Érdemérmet. „Arra vagyok a legbüszkébb, mondja, hogy a polgári védelemben dolgozó nők között elsőnek kaptam kitüntetést Nagyszerű érzés, nem is tudom meg. fogalmazni. Tudja, olyan, mint a jó szó. a dicséret, csak, nem illan el, ott marad a kezemben, és csillog tovább ...” 1953-ban a városi légoltalom törzsében dolgozott, aztán a polgári védelemnél dr. Gyenge 1st. ván, Gyula város akkori tiszti főorvosa mellett „Sokat tanultam tőle, jegyzi meg. elsősorban a pontosságot, a határozott fellépést. ügyszeretetét Az a véleményem. hogy enélkiül nem lehet tenni semmit.” A kiképzési felelős nagy év előtt áll. Már készíti az őszi kiképzési beosztásokat, szervez, tárgyal, jegyzetel. A kórház tel_ jes személyi állománya bekapcsolódik a polgári védelmi kép. zésbe. Ezt megszervezni. úgy, hogy a lehetőségeket maximálisam kihasználják: elsősorban a kiképzési felelős dolga. ,,Már nem is tudnám élképp zelni az életem a polgári védelmi szolgálat nélkül. Hozzám, nőtt, mint a két karom, nélküle nagyon nehéz lenne. Így vagyok ugyanakkor a véradómozgalam. mai is. Azt sem hagyom, ott i® tevékenykedem. Gehet, hogy so_ kan közhelynek tartják, én még_ is kimondom: a közért, az emberekért tenni valamit, a legszebb feladatok egyike. És mi más a polgári védelem? Csak a két szót nézzük: az emberek védelme. Védelem, életek megvédése, embertársaink szeretete. Ezért vállaltam hat éve a kiképzési felelős beosztását is, hiszen ha mindenki többet tud arról, hogyan védheti meg önmaga életét, egészségét & másokét is, már sokat tettünk értük. Nem könnyű munka, az biztos. Itt a kórházban különösein, ahol a gyógyítás ezernyi követelményét figyelve kell biztosítani a kiképzés zavartalanságát is. Öröm azonban, hogy ebben az én munkám is benne van.” Búcsúzóul azt kérdeztem, hová megy nyáron? „A Mátrába A kórház üdülőjébe kaptam beutalót Gyönyörű lesz. És aztán jöhet a szeptember, a kiképzés,” S. fcTűzkeresztség az árvíznél Beszélgetés az egészségügyi szakszolgálat munkájáról Az elmúlt hetekben <n Körösökön levonuló árhullám és az ismert elemi csapás jelentős feladat elé állította a polgári védelmi alakulatok közül a megyei egészségügyi szakszolgálat egy részét. Ennek a több mint egy hétnek az eredményeiről, tapasztalatairól beszélgettünk az elmúlt napokban az egészség- ügyi szakszolgálat tömegalaku- lat-felelősével, Öz Ferenccel. — Június 13-án, 14-én. amikor a Körösökön elrendelték a harmadfokú árvízvédelmi készültségét, egyben riasztották a megye egészségügyi szakszolgálatának törzsét is. Mint minden elemi csapásnál, így az árvíznél is fél kellett készülnünk egy esetleges bevetésre — mondta bevezetőben a tömegalakulat felelőse. — Az egészségügyi szakszolgálat parancsnokával, dr. Sarnyai Ferenccel, valamint a polgári védelem megyei törzsparancsnokával az első órában felmértük a várható veszély nagyságát. <Ügy ítéltük meg — s a későbbiekben meglátásunk sajnos igazolódott —, hogy szükséges a veszélyeztetett községek és városok egészségügyi szakaszainak, illetőleg századainak készenlétbe helyezése. Ennek alapján elrendeltük a készenlétet Sarkadon, Gyulaváriban, Dobozon, Békésen, Gyomén és Gyula városában. Békéscsabán is felkészülve vártuk az esetleges kitelepítési, befogadási feladatokból adódó munkát. Már az első órában 2 század és 13 szakasz állt készenlétben a megyében. Az első órákban pontosítottuk a riasztási terveket, a szakaszparancsnokokat berendeltettük a veszélyeztetett községek tamácsaihaz, s ugyanakkor intézkedtünk az egészség- ügyi táskák steril anyagokkal vailó feltöltéséről. Az 1970-es árvíz tapasztalatai alapján arról is intézkedtünk, hogy a szak- szolgálat bevetésre kerülő tagjainál nagyobb mennyiségű különböző fájdalomcsillapító gyógyszerkészlet legyen. Lényegében ezekkel az intézkedésekkel az előkészítés időszaka befejeződött. Ezt követte a konkrét bevetés. Elsősorban Sarkad és Gyulavári térségében vált szükségessé jelentősebb erő kirendelése a gátakra. Most, miután a közvetlen veszély elhárult. volt időnk felmérni, elemezni intézkedéseinket és a szakaszok munkáját. Véleményünk szerint a Sarkadon bevetett négy szakasz és a gyulavári két szakasz szolgálatellátása a veszély idején kiemelkedő volt. De a többi egységek is dicséretesen dolgoztak. A gyulaválj, elvtársak tevékeny részesei voltak a delta kitelepítésének. Különösen a Dénes-major- ban lakók és magatehetetlen, idős vagy beteg emberek szállításában vették ki részüket. A sarkadiak pedig a védelmi vonalon adtak sokoldalú segítséget a gátakon dolgozóknak. A továbbiakban Öz Ferenc azokról a feladatokról beszélt, amelyek majd a lakosság visszatelepítése során hárulnak az egészségügyi szakszolgálatra: Ezek között hajtják végre a KÖJÁL« orvosainak irányításával a fertőtlenítéseket és segítenek a védőoltások elvégzésében. A több mint egyhetes bevetés alkalmával az egészségügyi szakszolgálat beosztottjai, parancsnokai bebizonyították, hogy a kevés kiképzési óraszám ellenére mindazt elsajátították, ami egy-egy elemi csapásnál várhatóan feladatuk. A tűzkeresztségen jól megállták a helyüket. — Az értékelés, amelyet a veszély megszűnése után a szak- szolgálat parancsnokságával elvégeztünk, azt a meggyőződést alakította ki bennünk, hogy a jövőben több időt szükséges fordítani a szakaszok felkészítésénél a szolgálatra háruló feladatok elvégzésére elemi csapósok esetén. Ezért az 1974—75. év' kiképzésében nagyobb gondot fordítunk erre Br í
