Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-02 / 152. szám

Amatőr színjátszók Fesztivál a humanista pedagógia szolgálatában • A békéscsabai ..Tücsök” együttes a gyerekek együttese. Nagy jövő előtt állnak, sikerük máris ezt bizonyítja (Fotó: Demény) Körülbelül ti* eszitendőviel «Jött történt Egyik vidéki színház tárniIfvta kisvárosban vendégszerepelt. Előadás előtt néhány fiatal be_ szélgetésére lettem figyelmes „No, kíváncsi vágyóik, mit tud­nak a színészeik” — mondta egyikük, gúnyosan hangsúlyoz­va a színészek szót. Rövidesen kiderült, a városka amatőr szín_ játszói ugyanazt, a klasszikus drámát játszották a közelmúlt­ban. melyet aznap a színházi társulat is bemutatott. A beszél, getők az együttes lelkesebb tag­jai voltaik. Akik azért eljöttek megnézni a hivatásosokat is. De többségük otthon maradit, abban a szent meggyőződésben, hogy az ő produkciójuk úgyis különb. Sorolhatnám hosszan szokat a jelenségeket, amelyek az amatőr színjáték — a játék! — örömét hamis illúziók meleg, ágyává tették. Annál örvende- tesebb az a kép, melyet ma nyújtanak az együttesek. A kö­zelmúltban lezajlott Szóljatok, játszók, regölők című országos vetélkedő arról az egészsége®, jó irányú változásról tanúsko­dott. mellyel az utóbbi években az ama tőrszín játszó mozgalom megújult. Mennyiben volt a változás irányított, mennyiben járultak hozzá maguk a színjátszók, kik segítették őket — erről kérde­zem Asperjám György szerkesz­tőt, a Miagyar Rádió munkaitár. sát. aki a vetélkedő szervezője, egyik Irányítója volt: —- A Népművelési Intézőt, a Magyar Rádió és különböző társintézmények három alka­lommal hirdették meg az ama­tőr színjátszók országos verse­nyét — Mindhárom verseny azt igazolta, hogy az amatőr szín­játszók megértek arra. hogy bizonyítsák felkészültségüket, hogy megtalálták helyüket a színházi életen belül, és megta­lálták a maguk közönségét is. Korábban, valóban az volt a törekvésük. hogy színházak produkcióit, utánozzák, ponto­sabban', nem tudtak mást csinál­ni Nem voltak kellően felké­szített vezetőik, nem volit meg­felelő irodalmi anyag, amelyből választhattak volna. A mozga­lom átalakulása részben irányí­tott volt. de hozzájárult a fia­tal színjátszók spontán útkere­sése is. A Népművelési Intézet munkáit. Miért állítottak gátat elé, amikor már elméletben ki­dolgozta a módszert? — Nem mondhatom, hogy gátoltak. De nem is segítettek. A kísérletekhez különleges uránércre lett volna szüksé­gem. A Szovjetunióban van ilyen. Kaptam belőle barátaim útján, de kevés volt ahhoz, hogy érdemiben foglalkozzam a témával. Akkor abbahagytam. — Érdekelne közelebbről is a témája. — Nehéz népszerűén elma­gyarázni. Lényege, hogy a fél­kész koncentrátumot, tehát azt, amit mi Magyarországon elő­állítunk, tovább kell dúsítani ahhoz, hogy az atomerőműben felhasználhassák. — Fogialkozik-e vaLalii most ezzel 3 témával? — Biztosan, mert ez alapvető gond. De én semmit se tudok az újabb fejleményekről. — Ezekután már némiképp megértem az elkeseredését. — Valószínű, elmegyek a sze­gedi egyetemre tanítani Vagy az Akadémia szegedi intézetébe. Az ötvenöt méter magas ak­natorony tövében beszélgetünk a főmérnökkel. A JÖVÖ — A jövő? Ezerki lencszáz- nyolcvanig megterveztük. Ad­dig biztosan tudunk mit a fel­színre küldeni ebből a bányá­ból. Már ezer méternél mélyeb­ben járunk. Az érc jó. Körülöttünk dübörögnek a teherautók, szállítják az anya­got az üzemi étterem óbitésé- heat A főépület körül már meg. évről évre tanfolyamokat indí­tott a színjátszók vezetői részé­re. Külön programfüzeteket ké­szítettek az együtteseik munká­jának megsegítésére. A csopor­tok sokait tanultak egymástól is. Ha egy együttes kísérletképpen megvalósított egy elképzelést és az eredményesnek bizonyult, hi_ heíetlen rövid idő alatt átvette a többi együttes is. Az első je­lentős újítást a pódiumszín.ját­szás megteremtése hozta. Nem kellett egyéni, karakter játékra törekedni -— amely színészi kép­zettséget igényel —, helyette stirláris megoldásokat alkalmaz­nak. Az új forma új tartalmat is kíván. I — Az amatőr művészeti moz­galmaikra — így a színjátszókra is — a túlságosan belterjes kö­zösségi élet kialakulása jellem­ző: Egyetért-e ezzel a vélemény­nyel? — Nem Számomra lenyűgö­ző, hogy milyen nagyszerű kö­zösséggé kovácsolódnák az együttesek. Ml tart össze egy közösséget? Egy célért küzde­nek. a sikerben együtt osztoz­nak. Akaratlanul megtanulják, sikert csak akkor lehet elérni, ha egyénenként áldoznak-is ér­te. Szabad időt, munkát, tanulást. És azt is megtanulják, hoev az áldozathozatal sohasem hiába­való! Járatosak lesznek a világ. irodalomban, népművészetekben, zenében ... Talán, nem látvá­nyos formában válnak közösségi emberré. De számukra termé­szetes. hogyha valaki lát példá­ul egy izgalmas, jó filmet, azon nyomban megveszi húsz társá­nak ia a jegyet, mert az él­ményt. úgy érzi, tovább kell ad­nia. A diákegyüttesek iskolá­jukban mutatják be elsőként műsoraikat, aztán gyárakban, üzemekben tartanak előadáso­kat. Más diáíkszínjátszók éven­te TO—80 előadást tartanak ta­nyákon. apró falvakban, ahová hivatásos színművészek soha­sem jutnak el. Mi ez. ha nem a közösség szónak leglobb érte­lemben vett megvalósulása? A mozgalomra még egy szép feladat vár Hazánk felszabadu­lásának harmincadik évforduló, jóra úiabb vetélkedő* hird-'tek meg az amatőr együttesek részé­re. Szóljatok szép szavak, ha­zánkról rímmel. Azután néhány csendes év következik. Megúj­hodásért munkálkodó évek. László Ilona száradt a betonozás, és ahol ; még pár hónapja tengelyig süly. ; lyedtek a gépkocsik, porzik az j autók kereke. ■ — Az új bánya, bár nem va- ! gyök szakember. szerintem ; milliárdokba került. Ahhoz, j hogy az ércet felszínre hozzák, • sok követ kell megmozgntniok. j Többet, mint bárhol a világon, : hiszen sehol se bányásznak j uránt ilyen mélységben. Mii az j oka annak, hogy ekkora erő- : feszítéseket tesznek a bányáért. ; a magyarországi uránbányá- • szatért? — Urán bőven van a világon. • Szerintem a nagyhatalmak kö- • zott is nemsokára megszűnik az : embargó. Ha a békés felhaszná- i lás még inkább növekszik, úgy adják-veszik majd, mint a sze­net, a cementet vagy bármilyen más anyagot. S hogy mi mégis bányászunk, és nem mindig nagy haszonnal, annak már nem stra­tégiai oka van Magánvélemé­nyem, de valószínű, fedi a való­ságot: mi azért bányászunk, mert jó pár ezer embernek mondhatnánk fel. ha megszün­tetnénk a munkát. S miután kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió, az uránértékesítés javítja rubelmérlegünket is. A Szovjetunió viszont úgy lehet, hogy van elég uránja, mégis át­veszi a mienket, mert érdekelt ebben a vállalkozásban. Sok tő­két befektetett annak idején, amikor a bányákat, az ércosz- tályozót és dúsítót éri‘ ettük, berendeztük. (Folytatjuk) MÁR ÖTÖDIK napja folytak a színházban a bábelőadások. A színpadon éppen a Lengyel Népköztársaság együttese ját­szotta lenyűgözően szép folklór bábműsorát. A paraván mögött kórus énekelt, a díszletek kö­zött gazdasszonyok szerezték be téli szükségleteiket, majd az őszi vásár mulatságai következ­tek, ahol a hajában körtét, al­mát, szőlőt viselő ősz Anyó táncolt E költői kép közben a nézőtéren hirtelen nagyot sóhaj­tott valaki: — Anya! Itt vagyunk a báb­színházban ! Napiok óta szebbnél szebb műsorok szemtanúja volt ez a kislány, de alig lehetett ideje, hogy feldolgozza a látványt. Persze, ha jól meggondoljuk, az életre szóló hatások bármi­kor érnek is be — sohasem késnek! És ezek a bábelőadá­sok egész életre szóltak. A negyedik békéscsabai nem­zetközi bábfesztiválon fellépő tíz ország 21 együttese a feszti­vál idején igen komoly társa­dalmi értéket „állított elő”. Szemléletes, színes műsoraik csaknem négyezer Békés me­gyei, óvodás korú gyermek fi­gyelmét irányította a világ dol­gaira. A mesék, a történetek mindenekelőtt az alapvető fo­galmak tisztázását segítették. Megkülönböztették a jó és a rossz, az igazságos és az igaz­ságtalan, a bátor és a gyáva cselekedeteket és embereket. Bemutatták ezek küzdelmeit és a jó ügy győzelmét. Mélyen em­beri érzéseket, gondolatokat erősítettek a négyezer gyermek­ben. Mi ez, ha nem társadalmi érték, azaz a későbbiekben az­zá váló hatás!? Mondhatnák most, hogy ezért nem szükséges bábelőadá­sokat rendezni, hiszen ugyanezt el lehet érni az otthoni vagy óvodai meséléssel. Csakhogy itt még nem ér véget a felsoro­lás! A bábelőadásoknak van a A békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállasat FELVESZ állandó munkára női és férfi segédmunkásokat, villanyszerelő, ács. lakatos, hegesztő szakmunkásokat, valamint 16 évet betöltött diákokat az iskolai szünidő tarta- ; máig. : Érdeklődni lehel: a vállalat ; felvételi irodájában. : 84990 meséléssel szemben egy óriási előnyük: o látvány megterem­tésének lehetősége, és ennek szinte korlátlan kibontása, fo­kozása. A BEMUTATOK szoros prog­ramjának szüneteiben nyilvános vitákat rendeztek a résztvevő országok képviselői. Egy ilyen vitán valaki meghatódva szólt a romániai „Teatrul de Papusi” együttes produkciójáról és (minden túlzás nélkül) a görög tragédiák katarti'kus hatásához hasonlította azt. Elsősorban azért, mert az ősi kecskemí­toszt megelevenítő történetet a jelképes totemállat-flgurákkal, a román népművészetet tükrö­ző díszleteikkel hozták érzelmi közelségbe. Ezt a látványt a legtökéletesebb mesélés sem {kitolhatta volna. A képzőmű­vészeti megoldások természete­sen nemcsak a cselekmény megértését szolgálják, hanem önálló értékük van. Esztétikai, pontosabban ízlésformáló érté­kük. A budapesti Vasas Művelődé­si Központ „Astra” bóbegyütte_ se a Noé bárkája című előadá­sával képzőművészeti bravúrt csinált. Színeik, formai ötleteik és ezek mozgatása szemet gyö­nyörködtetett. A pufók kis- elefántból hattyú lett, a zongo­rázó kezek négykezest játszó polipokká alakultak, a polipok meg léghajóvá. Közben dörgött az ég, az eső szakadt, majd a nap szivárványt kevert az ég­re. A Szovjetunió harkovi báb­színháza klasszikus szépségű bábjaival hagyományos stílus­ban játszott. Nemcsak az em­beri beszéd, hanem az állatkák tekintete és mozgatása is ját­szópajtásokká varázsolta a négylábúakat. A zrenjanini „Po- zorlste Lutaka” együttes Toso macskája és Zuca kutyája már puszta megjelenésével Is beszélt, életre kelt, a gyermekek szívé­be zárta magát. A Spanyolor­szágból érkezett „Titelles Gari­baldis” Vivaldi zenéjére való­ságos tavaszt csalt a paraván möge, majd egy tölcsérből el­lenszenves lovagot, egy locso­lóból ravasz hölgyet formált. Az öregember és a művész című epizódban fenséges madárrá változtatta a szobrászt. A bé­késcsabai „Napxsugár” formai ötleteiből remek Kígyó Kázmér, Horgony Henrik. Cini Samu és Matróz Marci született. A szek­szárdi „Musica” bábcsop)ort szí­nes posztóval megrajzolt faka­nálfigurái, hímzett népművésze­ti viseletbe öltöztetett bábjai, magyaros motívumé táblaképig! hatalmas tapsot kaptak a gyer­mekektől és a szakmai közön­ségtől is. A „Musica” együttes produk­ciója zenei ismeretterjesztő ér­tékeivel is kiemelkedett. Békés megyei népdalokra és Bartók- feldolgozásokra építették a Já­tékot. Furulyaszólójuk és kórus- munikájuk nemzeti dalkincsünk szeretetét erősítették a gyerme­kekben. A kecskeméti „Ciróka” együttes programját is ez az igény jellemezte. Előadásukat szebbnél szebb óYodásénekek- kel vezették be. Érdekes mó­don. főként a magyar együtte­sek fordítottak nagyobb figyel­met a zene megválasztására. Elsősorban ők éltek a ritmus- érzék fejlesztésének bábjáték közbeni lehetőségeivel. A zren- janiniaik — egyébként nagysze­rű gyermekműsorába — pél­dául nem illett a „Dubroyniki trubadúr” című esztrádzene. A fesztivál bemutatóiról szól­va nem feledkezhetünk meg • közönséggel való együttjátsjás- ról és a korszerű technika al­kalmazásáról. Nagy érdeklődés­sel és elismeréssel figyeltük a svájci Rolf Mayer és Martin. Friedli technikai megoldásait. A szivattyúval működő parányi kutat, a fények alkalmazását vagy a zrenjaniniak futószalagos díszletmozgatásáit. A gyermekek­kel való együttjátszás jó példáit az NDK és az NSZK együtte­seitől láthattuk. Az NDK-sok nagyszerű ötlete volt, amikor elefántjukkal lerajzoltattak egy nézőt, a közönség saraiból. Az NSZK művészei ügyesen foglal­koztatták a gyerekeket. Mind­ezek gazdagították a gyermek­fantáziát. A BÉKÉSCSABAI nemzetközi bábfesztivál gyermekműsorai a legkülönbözőbb műfajok és technikai megoldások alkalma­zásával elérték a világ vala­mennyi bábjátékosának célki tű_ zését: a gyermekek szépre, jó­ra küzdésre nevelését, a huma­nista pedagógia alapvető felada­tának megvalósítását segítették. Munkájuk és a város széle* körű szervező gárdájának mun­kája a jövő nemzedékének, tár­sadalmának életét alapozta, ez­által felsőfokú elismerés illeti valamennyiéi ükét. Félhy István Tízezer fiatal a filharmónia- hangversenyeken Az Ifjú Zenebarátok elmúlt évadi bérletes hangverseny-so­rozata megyénkben sikerrel be­fejeződött. Békés megyében 132 hangversenyen közel 10 ezer ál­talános és középiskolás, vala­mint szakmunkástanuló gyö­nyörködött a komoly zene szép­ségében. A következő évadra öt város­ban és egy járási székhelyen 28 bérleti hangversenyt szervez az Országos Filharmónia megyei kirendeltsége. Eddig hat megyei helység kérte, hogy a Magyar Rádió és Televízió Gyermek- kórusa is szerepeljen. Az Országos Filharmónia tá­mogatni szeretné a klubmozgal­mat. SzendreV-Karper László gitárművész, Mező László gor­donkaművész és .Kertész Lajos zongoraművész közreműködésé­vel komolyzenei műsorokat visznek el a városok és falvak ifjúsági klubjaiba. A máris nagv érdeklődéssel kísért kez­deményezés segíti a fiatalok művészeti neve1ósét. gazdagab­bá a szabad idő eltöltését. C békis mrn-s, 19U JLLllUtj 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom