Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-30 / 176. szám

A pszichológus írja ... 1. Nyári veszélyek — nyári tanácsok Amit a gyalogosoknak tudni kell — Kerékpár és kerékpáros — Élmény és viselkedés Közlekedési szempontból a nyár az évi közúti forgalom csúcsidőszaka. Városban és vi­déken egyaránt forgalomnöve­kedés tapasztalható. Milyen ve­szélyek fenyegetik ilyenkor a gyalogosokat, a kerékpárosokat, és az utasokat? S hogyan lehet a veszélyeket időben elkerülni? A rossz példa ragadós Sokan abban a tévhitben él­nek. hogy a közlekedési szabá­lyok csak a gépjárművezetőkre vonatkoznak. Ez a tévhit nem véletlen: a gyalogosok közúti magatartásának szabályait ugyanis a gép járművezetőiknek írt kézikönyvek ismertetik, amit viszont a gyalogosok nem olvas, nak — nem jut a kezükbe. Ho­gyan tartják meg tehát a közle­kedési szabályokat? Sajnos, se­hogy ... A legtöbb gyalogos megszokásból, másak példájá­nak utánzásával alkalmazkodik a közlekedés rendjéhez. Nyáron sokan utaznak vidékre, nyaralóhelyekre és fogalmuk sincs róla. hogy a vidéki közle­kedés sok tekintetben eltér a várositól. A forgalom nem olyan sűrű. de lényegesen gyorsabb, és a közutak világítása is rosszabb, mint a városban. A nagyobb se­besség miatt a gépjárművek megállási úthosszúsága is na­gyobb, így hosszabb a veszély­zóna is, amely a gyalogosokat balesettel fenyegeti. A vidéki közlekedési balesetek ezért többnyire súlyosabbak, és gyak_ rabban végződnek halállal, mint a városiak. Mit kell tehát a gya­logosnak feltétlenül tudnia, hogy elkerülje „ veszélyt a nyá­ri forgalomban? Világos ruha, kézilámpa Az első és legfontosabb tanács: mielőtt áthalad a közúton, áll­jon meg, és nézzen jól körüL Hogy miért? A gyalogos nyolc méter széles úton hat másod­perc alatt halad át. Ugyanennyi idő alatt a száz kilométeres se­bességigei haladó gépkocsi 168 métert tesz meg. Az áthaladást — jelen esetben — teihét csak akkor lehet megkezdeni, ha a gépkocsi még legaláfbb kétszáz méter távolságiban van. Ha pe­dig nincs járda — vidéken ez elég gyakori — a gyalogos az úttest bal oldalán haladjon, mindig szemben a forgalommal. Sajnos ezt a szabályt csak ke­vesen- ismerik. Az idén jelen­tősen emelkedtek a vidéki köz­lekedési balesetek, főként a gya_ logosok rossz közlekedési maga. tartása, helytelen 'közlekedési szokása miatt. Ha a gyalogosok sötétben ha­ladnak a közúton — ami üdülő­helyeken általános jelenség —, viseljenek világos ruhát vagy lámpával világítsanak. Kétkerekű ■veszélyforrás Köztudott, hogy a nyár a ke­rékpározás főszezonja Az vi­szont már nem. hogy a baleseti statisztikák szerint a kerékpárom zás sem mondható veszélytelen közlekedésnek. Sőt... Hazánk­ban hárommillió kerékpár van forgalomban, ez önmagában is indokolja a kerékpárosok köz­lekedési magatartásának, fegyel­mének fontosságát. Egyelőre, legalább azt jó lenne elérni, hogy hátsó világítás és fény­visszaverő felület nélküli ke­rékpárokat a kereskedelem ne hozzon forgalomba. Közlekedés, biztonsági szempontból ugyanis a kerékpárosnak nemcsak látnia hanem magát is láttatnia kell hogy a baleset elkerülhető le­gyen. Ne siessen, ne ugráljon Az utasok legtöbb közlekedési balesete a mozgó járművekre való feL és leugrásiból szárma- 1 zik. Bár ennek a veszélyességé­re plakátok is figyelmeztetnek, az ilyen balesetek száma koránt­sem csökken. Csak plakátoktól ez nem is várható. Az autóbusz­ra. vagy villamosra való felug­rás a sietés élményén alapszik. Álló helyzetből senki sem ugrik fel a mozigó villamosra... A felugrás — a rohanás befejezé­se Ahhoz tehát, hogy a fel. és leugrásoa balesetek csökkenje­nek, a sietés, a rohanás élmé­nyét és törekvését kell megszün­tetni. liftnek pedig egyetlen mód­ja: időben elindulni az úticél felé... Dr. Réti László pszichológus * -v— ,'$&***> :' 1 Mi Képünkön a békés'-s-baj 1. számú Lakásépítő Szövetkezet be­fejezéshez közeledő épülettömbjét mutatjuk be Gépesített szervezetlenség? A címül választott két szó kérdőjel nélkül hangzott el, azaz megállapításként. A beruházó képviselője dobta oda kesztyű­ként a kivitelezőknek, elsorol­va, mennyi gépet hoztak az építkezéshez, s lám, mégis kép­telenek betartani a határidőket. Való igaz: az építőiparban a hatvanas években meggyorsult a technikai alapok korszerűsödése. Ugyanakkor a létesítmények át­adásával még mindig sok a baj. Hol a hiba? Kinek van iga­za? Említettük: a hatvanas évek­ben meggyorsult a fejlődés. Egy évtized alatt — teljesít­mény szerint — megháromszo­rozódott az építőipar géppark­ja. Tavaly december végén 84,2 ezer gép, berendezés volt talál­ható az építőipari vállalatoknál, s munkaképességük meghalad­ta az 1,1 millió lóerőt! Egy va­lami bizonyos: a technikai esz­közök bővítése nélkül az épí­tőipar képtelen lett volna meg­felelni a követelményeknek. Mennyiségben, minőségben ösz- szehasonlíthatatlanul mást nyújt ma az ágazat, mint évti­zede. Ebben a gépeknek döntő a része. , Mi a baj akkor? Az, hogy a meglevő állománnyal sokkal többet is lehetne adni. Ez azon­ban aligha elhatározás kérdése. Indokok a többre Száz fizikai dolgozó közül az építőiparban harminc szállítás­sal, anyagmozgatással foglalko­zik. Riasztóan nagy szám! S ez csak egy példa arra, hogy na­gyon is indokolt — , amire hangsúlyosan mutatott rá a jú­nius közepén Békéscsabán ren­dezett építőipari anyagmozga­tási országos konferencia — az eszközök gyarapítása ezen meg más területeken. A társadalom támasztotta kö­vetelményeknek egész egysze­rűen csakis így felelhet meg az építőipar. Mert gondjainak, mulasztásainak tetemes része abból származik, hogy hosszú éveken át kevés jutott fejlesz­tésre. Kevés mind a hazai igé­nyekhez, mind a nemzetközi adatokhoz viszonyítva. S e vi­gyázva csepegtetett erősítés sem mindig a legcélszerűbbet szol­gálta. Jelentősen csökkent a gépek segítségével a nehéz fizikai munka. Bizonyos tevékenységek teljesen vagy már nagyrészt gépesítettek, így egyebek között a betonkeverés, a parketta­csiszolás stb. Ugyanakkor rend kívül alacsony a gépesítettség foka a közműépítés ben, a be­fejező szak- és szerelőipari fel­ad ltoknál. Ezért nem ritka eset, hogy az épitömesterileg kész létesítmény hónapokig vár az átadásra. Akkor készülnek a közművek, nincs elég szak­iparos, kevés a gépük... Hiányzó láncszemek Ma az építőipari munka már nem kisipari s még nem ipar­szerű. Az iparosodás első sza­kasza elkerülhetetlen volt, de fölös buktatókkal is járt. Ez utóbbiakhoz sorolhatjuk, hogy túl sokféle gépet vásároltak a vállalatok külföldről, de meg­oldatlan maradt a karbantar­tás. az alkatrészellátás. A hazai építőanyaggyártás csak az igé­nyek egyharmadát fedezi. Min- dtn ezer forintból, amit az új gépekre adnak ki. 680—700 fo­rint az importgép ellenértéke. Ez viszont megkövetelné a nem­zetközi kínálat jobb ismeretét. Amire ma már vannak törek­vések, éppen a kedvezőtlen ta­pasztalatok miatt. Könnyen kitapinthatjuk a másik érzékeny pontot is: a gépek, berendezések kihasz­náltságát. Vizsgálatok igazolják, hogy a gépek műszak közbeni állásidejének kétharmada a szervezetlenségből származik, s egyharmada csupán a karban­tartás, a helyszíni javítás. Bi­zonyos gépcsoportok kihasz­náltsága öt év alatt semmit sem javult, sőt akadnak olya­nok, amelyeknél rosszabb e mutató, mint fél évtizede. Ami arra int, hogy túl sokat vannak úton a gépek, s az elfogadha­tónál jóval több ideig állnak a helyszínen. A szervezés: lánc­szemek összekovácsolása. Ám a fentiek szerint nemcsak gyenge kovácsokról, hanem hiányzó láncszemekről ls beszélni kell. Döulu: a munkahelyi szervezés Tavaly 521 torony- és 819 autódaru dolgozott az építő­ipari vállalatoknál. Ha a tény­leges kihasználtságot nézzük, akkor ennek a fele csupán. Az­az különösebb beruházás nél­kül lényeges teljesítménynöve­kedést lehet elérni a gépek fog­lalkoztatásának jobb megszer­vezésével. Ami döntően válla­lati, munkahelyi teendő. S persze, nemcsak a gépek, ha­nem az emberek munkáját ugyanúgy szervezni kell. Van rá lehetőség! Három év ala;t például a 10—20 millió forint értékhatár között levő techno­lógiai szereléseknél az átlagos kivitelezési idő 844 napról 507- le csökkent! Ami nem jelen­téktelen dolog. De az sem, for­dított előjellel, hogy az 1-2 mil­lió forint közötti — tehát ki­csi! — létesítményeknél az át­lagos .kivitelezési dő t970-et és 1973-at összevetve, 394 nap­ról 509 napra növekedett. Amennyire igazságtalan volt a cikk bevezetőjében említett megállapodás, annyira igaz az, hogy a gépekhez, a növekvő technikai alapokhoz korszerű szervezési módszereket kell társítani. Az építőipar ugyan­olyan gondokkal küzd, ’ mint az ipar sok területe. Csak éppen itt szembeszökőek — mert a nyilvánosság előtt zajlók — a szervezési melléfogások, mu­lasztások, gyengeségek. Ami csak tény, de nem magyarázat. S nem a magyarázatot kell ke­resi — amire tapasztalható haj­landóság —, hanem az okokat. A források feltárása, az elcsor- gó „vizek” megfogása sok mil­lió forinttal gyarapíthatja kö­zös javainkat. Az építők bizo­nyítványa az elkészült alkotás. Most már egyre inkább az is belekerül ebbe a bizonyítvány­ba, hogy mibe került, mennyi idő alatt készült el ez az alko­taS Mészáros Ottó 4IV. ötéves tervidőszak végéig 541 szövetkezeti lakás épöl fel megyénkben Az utóbbi bárom évben me­gyénkben i* elfoglalta méltó he. lyét a szövetkezeti formában történő lakásépítés. Bizonyság erre az a 14 lakásépítő szövet­kezet, amely nagyszerű terveik valóra váltóséit tűzte maga elé. Nevezetesen e szövetkezetek ke­retében a IV. ötéves terv végéig 541 lakás épül fel. Különösen jó ütemben halad az építkezés Szarvason, ahol rr.ár két tömböt adtak át boldog tulajdonosaiknak. Ugyanakkor befejezéshez közeledik a har­madik. miközben még az idén lerakják az alapjait a negyedik tömbnek is. Gyulán 40 lakás épí. tését kezdték meg. Medgyes- egyházán 32, Mezőberényben 8 szövetkezeti lakág építését ter­vezik. A munkálatokat mindkét helyen hamarosan megkezdik. Meggyorsult az építkezés Békés­csabán, a Kastélyt szőlők részen is. ahol négy szövetkezet épít­kezik és 44 lakás épül fel. A MÉSZÖV és a megyei szer. vek már elkészítették az V. öt­éves tervidőszak szövetkezeti formában történő lakásépítési programját is. Az előzetes fel­mérések alapján az új tervidő­szakban 54S lakás épül fel az említett formában. — Balkas — Ügyintézői képesitést szereztek Eredményesen zárult me­gyénkben az a kétéves ügyinté­zői tanfolyam, amelyen 25 taka­rékszövetkezeti dolgozó szerezte meg az államilag elismert kö­zépfokú véfíettséget. A MÉ­SZÖV Takarék- és Lakásszövet, kezeü Titkársága ez év őszén újabb ügyintézői tanfolyam be­indítását tervezi. Ugyanis a nö­vekvő pénzügyi feladatok jó eL látás,, megfelelő szakmai felké­szültség nélkül mindinkább el­képzelhetetlen. B. I. FELHÍVÁS! Értesítjük kedves Földgázfogyasztótnkat. hogy a Békéscsaba és Gyula várost ellátó nagy nyomású gáztávvezetéken szükségessé váló javítási munkák misftt: 1974. augusztus l-én (csütörtökön) 16—19 óra között Békéscsaba és Gyula városok területén gázkorlátozás lesz! A fent jelzett Időben, a két város lakossági és kommunális fogyasztóinak csökkentett gáznyo­mást tudunk csak biztosítani. Kérjük kedves Földgázfogyasztóinkat, hogy a fenti időtar­tamban (augusztus l-én 16-tól 19 óráig) —a lehetőségekhez képest — szüntessék meg, illetve mérsékeljék gázfogyasz­tásukat. mert az elosztóhálózat esetleges leürülése hossza­dalmas gáz alá helyezési munkákat igényel. A szükségszerű gázkorlátozás végrehajtásában a , lakosság megértésére és közreműködésére számítunk. Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat 3Ä0M1 " 1 " 11 M 1,1,1 mir — ii I, »■—

Next

/
Oldalképek
Tartalom