Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

Korszerű magánlakás-építés Békés megyében A tnmt arról már hírt ad- tűnik, július 25-én, csü­törtökön az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Békés megyei Ta­nács rendezésében Békéscsabán megtartották a korszerű ma­gánlakás-építési értekezletet és ugyanezzel a címmel kiállítás is nyílt, amely a megyeszék­helyen augusztus 3-ig tart nyit­va. Az értekezlet és a kiállítás is a családi ház és a magán- kezdéményezésű lakásépítés korszerűsítésének lehetőségei­ről adott és ad tájékoztatást. Megyénkben a fenti lakásépí­tési forma igen kedvelt, s mi­vel elterjedt is, lakásfejleszté­si terveinket alapvetően hatá­rozza meg. A mostani értekez­leten elhangzottak legfőbb ta­nulsága a magánlak ástépítés korszerűsítésével kapcsolatban az, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a telepü. léseik fejlesztésében a gazdasá­gosságra. Törekedni kell arra, hogy a különböző lakásépítési formák ne elkülönült lakótele­peken valósuljanak meg. Ellen­kező esetben ugyanis a közmű­építés költségei egy időben több helyen jelentkeznek, illetve va­lamennyi kapcsolódó beruházás — óvoda, bölcsőde, szolgáltató es kereskedelmi egységet —, az­az a lakótelepeken élők ellátott­sága is nehezebben oldhajjo meg. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium e célki­tűzések megvalósítására külön, bizottságot hozott létre, amely­nek vezetője a Békés megyei konferencián beszámolt azok­ról az intézkedésekről, amelyek kél igyekszenek elősegíteni, bogy az építkezők minél ol­csóbb, korszerű építőanyagok­hoz, gyorsan összeszerelhető épületszerkezetekhez juthassa­nak. A bizottság feladatai közé tartozik az is. hogy meghono­sítsa azokat a jól bevált lakás­építési technológiákat, amelyek eleddig még nem terjedtek el, •ugyanakkor összhangban áll­nak a már kialakult beépítési módokkal. A kezdeményezések Mórába tartozik a bizottság munkájá­ban a békéscsabai mintalakó­telep kiépítése is. Ennek a te­lepnek célja, hogy a megye lakosságát megismertesse a leg­korszerűbb technológiákkal, be­építési módokkal, lakóépületek­kel és lakásokkal, V égül, de nem utolsó­sorban igen fontos fel­adat, hogy a magán- közösségek építkezéseihez az állam a korábbinál nagyobb, szervezési, tervezési és anyagi biztonságot nyújtsoq. A szakirányítás törekvéseinek eredményességét egyébként jól tükrözik a lakásépítés jellem­ző adatai. Ha csak a megyén­ket vizsgáljuk is, megállapítha­tó, hogy a magánlakás-építés növekvő súllyal szerepel a la­kásépítési tervek megvalósítá­sában, ugyanis míg a magán­építés az összlakásépitésen belül a második ötéves tervben 76, a harmadik ötéves tervben pedig 85, addig a jelenlegi tervidő­szakban várhatóan 92 százalé­kos arányt képviselt. Örvende­tes, hogy ezzel egy időben a többszintes OTP- és szövetkeze­ti lakásépítés szerepe szintén növekszik, illetve, hogy a telep­szerű többszintes a lakásépítés­be megyénkben a korábbi négy településsel szemben ma már 18 település kapcsolódott be. Az értekezleten felszólaló valamennyi szakember hang­súlyozta a családiház-építés je­lentőségét. Egy biztos, orszá­gunkban és megyénkben soha nem épült annyi családi ház, mint a legutóbbi ötéves terv ideje alatt. A cél továbbra is az. hogy az építtetők megtakarí­tott pénzükből és OTP-hitelből minél nagyobb használati ér­tékű lakásokat építhessenek. Ez egyébként nemcsak egyéni, hanem közös érdek is, tudni­illik a felépülő lakások több generáció lakásgondját oldják meg. T ulajdonképpen ilyen el­gondolásból jött létre a Békés megyei Magán- tervezési Szakértői Bizottság is, amely az építtetőnek és a ter­vezőnek egyaránt segítséget ad. E tekintetben nem elhanyagol­ható megyénkben a 227 magán- tervező szerejie sem. Mindazon­által a magántervezők mellett az építtetők egy részének igényeit a jövőben is forgalom­ban levő típustervek elégítik ki. A típustervekkel váló ellá­tottság mennyiségi mutatóit vizsgálva megállapítható, hogy az európai átlagot elértük. Eh­hez képest azonban az építte­tőknek viszonylag kis százaléka használja csak ki ezeket a le­hetőségeket. Más kérdés, hogy a tervek minőségén-, milyensé­gén van még mit javítani, hi­szen a tervezőknek nemcsak la­kást, hanem otthont is kell ter­vezniük, ahol a család nyu­godt környezetben élhet. Figye­lembe kéű. venniük a család nagyságának, összetételének vál­tozását és gondoskodniuk kell a lakás, az épület bővíthetősé­gének lehetőségéről. Olyan új megoldásokat kell bevezetni a lakásgondok enyhítésére, mint például a tetőtér korszerű be­építése, amivel Magyarországon egymillió négyzetméterrel le­hetne a lakható területet nö­velni, I gaz ugyan, hogy a laká­sok száma érteikül is gyorsan emelkedik az utóbbi években. Megyénkben is szaporodik az OTP-hitellel épülő családi házak száma, még a települések peremterületén is. Növekedett a telepszerű több­szintes lakások népszerűsége. Ehhez a kedvezően, változó hi­telfeltételek) is hozzájárultak. Nyolc-tíz évvel ezelőtt ugyanis még csak 40—50 ezer forintot, ma már 60—80 ezer forint köl­csönt tudnak az építők felvenni, ugyanakkor a felépült laká­sok megóvására, korszerűsítésé­re is nyújtható ma már OTP- hiteL Kiterjedtté Vált a lakásépítés munkáltatói támogatásának rend­szere is, amelynek kedvezmé­nyeit megyénkben eddig több mint ezren vették igénybe, en­nek ellenére a munkáslakás­építésben a vállalatoknál ma­radt még tennivaló, néhány he­lyen a lakásépítés lehetőségeit még maguk a vezetők sem is­merik. Említést érdeméi e tárgykör­ben az is. hogy a megye la­kásprogramjának megvalósításá­ban egyre többet tesznek a lakás­építő szövetkezetek. 1971-ben megyénkben tíz szövetkezet ala­kult mintegy 600 taggal, ebből hét Békéscsabán. Jelenleg Bé­kés megyében mintegy J.1 szö­vetkezet építkezik. A szövetke­zetek megalakulása óta élteit rövid idő alatt 120 lakást ad­tak át. A negyedik ötéves terv végéig pedig mintegy 400 szö­vetkezeti lakás talál majd gaz­dára. A második Békés megyei magánlakás-építési érte­kezletről és kiállításról összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a konferencia résztvevői és a kiállítás látogatói — Bé­késcsabán augusztus 2-ig, Szeg­halmon augusztus 5—13-ig, Me- zőkovácsházán augusztus 15— 22-ig — hű képet kaphatnak a megyében folyó magánlakás­építés korszerűsítésének és fej­lődésének folyamatáról, illetve a Békés megyében előállított és megvásárolható építőipari anya­gok választékáról. Amiért is a ki­állítást és az értekezletet ered­ményesnek és hasznosnak ítél­jük, ennek alapján pedig idő­szakonkénti megrendezését a jövőben is szükségesnek tart­juk. K. E, P. R kongresszus tiszteletére vállalták... Híradás a Trimetálból Szegedi Irén laboráns a vegyszer hőmérsékletét ellenőrzi munkafolyamat; a trimetál. Vé­gül szárítóasztalra kerül, ahol infralámpákkal megszárítják és védőréteggel vonják be. Egy műszak alatt 60 darab különböző méretű ofszetlemezt készítenek. Évi termelésük ér­tékben meghaladja a 12 millió forintot. Fő törekvésük a mi­nőség állandó javítása. Ezért a jól felszerelt laboratóriumban rendszeresen végeznek műszó rés vizsgálatokat. Ennek kö­szönhetik, hogy termékük az egész országban keresett. Hiszen a három alapító nyomdán kívül szállítanak például a debreceni Alföldi, a budapesti Ságvári, Glóbusz. Ofszet, Pénzjegy Nyom­dának és érdeklődnek Lengyel- országból, Csehszlovákiából is, A Trimetál fiatal üzem, és a dolgozók többsége is fiatal. Ko­vács Gyula, az üzem vezetője mindössze 31 éves. Moszkvában végezte el a nyomdaipari egye­temet. Szabó Béla az üzem megalakulása óta dolgozik itt, azelőtt a Kner Nyomdában gépmester volt. Amikor esti ta­Békescsabán, a forgácsolö- saerszám-gyár mögött szeré­nyen húzódik meg az ország első Trimetál Ofszetlemez-készí- tő üzeme. Az üzemet az Athe­naeum, a Zrínyi és a Kner Nyomda közösen létesítették. Az építkezés 1968-ban indult meg, amely több mint 20 millió fo­rintba került. Az üzemszerű ter­melést 1972. júniusában húsz dolgozóval kezdték. De mi is az a trimetál, hogyan csinálják az ofszet! emezt? A tágas, világos üzemcsarnok­ban találjuk a gyártási folya­mat .jelkét”, a galvanizáló-sort. Fölötte van felfüggesztve a hi­degen hengerelt vaslemez, ame­lyet Jávorcsik Sándor, egy 19 esztendős szőke fiú, csigasor se­gítségével könnyedén mozgat. Először a lemezt elektrolitikus fürdőbe helyezi, ami 3—5 perc alatt megszabadul a rozsdától, a szennyeződéstől, majd 16 per­cig ciános oldatba, 48 percig savas oldatba mártja. Ennek eredményeként 1,5, illetve 6,5 mikron rézbevonatot kap. Öb­lítés után 7,5 perc alatt a kró- mos oldatban 1,5 mikron króm­réteg képződik a lemezen. Ez tehát a három legfontosabb Jávorcsik Sándor az elektrolitikus öblítést Ancsin István szárítás után védőréteggel vonja be a lemezt (Fotó; Deményí goZaton elvégezte a nyomdaipa­ri technikumot, kinevezték az egyik műszak csoportvezetőjé­nek. Most 32 éves. Az idén lett kiváló dolgozó. Ancsin István fekete hajú, bajuszos fiatalem­ber. Huszonöt éves, és 1970-ben került a Trimetálba mint gal- vanikus. Tavaly szeptemberben alakította meg 13 fős komplex brigádját. A XI. pártkongresz- szus és hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójára vállalták, hogy ez év december 10-ig 16 ezer négyzetméter ofszetlemezt gyártanak, amelyből a selejt nem éri el az 5 százalékot Most formálódnak, kovácso- lódnak egybe. Tavasszal az Al­földi Nyomdában voltak tapasz, talatcserén. Nemcsak óhajtják, tesznek is azért, hogy célkitű­zésük megvalósuljon, és még az idén elnyerjék a Szocialista címet — seres — 9 BMjmsm 1974, JULIUS 38,

Next

/
Oldalképek
Tartalom