Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-04 / 154. szám
Miniszteri rendelet a háztáji zöldségtermelés támogatásáról A Magyar Közlöny 45. számában megjelent a mezőgazda- sági és élelmezés-ügyi miniszter rendelete a háztáji zöldségtermelés fokozását szolgáló egyes intézkedésekről. A rendelet a la. kosság ellátása szempontjából igen fontos növénytermesztési ágazatokban a hozamok növelését, a termelés korszerűsítését segíti, és az eddiginél hatékonyabb gazdasági ösztönzést tesz lehető, vé. Csaknem 800 ezer háztáji gazdaságot tartanak számon az or_ szágban, a gazdálkodás jó része zöldségtermeléssel is foglalkozik, mégpedig olyan sikeresen, hogy az évi termés 20—25 százalékát állítják elő. A gazdaságokból ‘kikerülő árura annál is inkább szükség van, mert a zöldség- termesztést nem minden növényfajtánál gépesítették —, általában igen magasak a költségek és gyakran a technikai felszerelés is hiányzik — s emiatt a piaci ellátásnál Időnként nélkülözhetetlen a háztájiból kikerülő áru. A rendelet egyebek között arról intézkedik, hogy közös mun- kas^ervezetben végzett tevékeny, ségnek kell tekinteni a tsz és a mezőgazdasági szakszövetkezet tagjának azt a munkáját, amelyet a háztáji gazdaságban zöldségtermelésre fordít, ha a tag az általa előállított terméket a tsz útján értékesíti, vagy a felvásárló vállalatnak adja el és erre a tsz-szel előzetesen megállapodást, illetőleg a felvásárló vállalattal , mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köt. <A rendelet mellékletében pontosan meghatározták, hogy' egy- egy mázsa zöldség értékesítéséért hány munkanapot kell a tag javára írni.) A rendelet előírja, hogy a háztáji zöldségtermelés címén jóvá., írt miunkanapokat figyelembe kell venni valamennyi társadalombiztosítási szolgáltatás megállapításánál, továbbá a betegségi és szülési segélyre való jogosultság elbírálásánál. Kimondja a rendelet, hogy hä a tag a terméket a felvásárló vállalat részére értékesíti, akkor a vállalatnak az áru mennyiségét, faját és vételárát igazolnia kell, az igazoló iratok benyújtása alapján írják a munkanapokat a tagok javára. A jóváírt munkanapokra külön munkadíj (részesedés) nem jár. A rendelet külön intézkedik egyebek' között -arról, hogy mi a teendő akkor, ha a termelésben a családtagok is részt vesznek. A rendelet kihirdetése napján hatályba lépett. A munkanapokat — az értékesítés megfelelő igazolása esetén — az 1974. év janáur 1-től, a rendelet hatályba lépéséig értékesített zöldség után Is jóvá kell írni, ameny- nyiben a tag a rendelet megjelenésétől számított 30 napon belül munkamegállapodást, illetőleg termékértékesítési szerződést köt a háztáji zöldségtermesztés további értékesítésére. - (MTI) 'nípujsúm 1974. JÚLIUS L Klubmunkával a munkásművelődésért Orosházi tapasztatok a szocialista brigádvezetők klubiáról és azok lájkonierenciáirdl I! munkásosztály legjobbjai szocialista brigádokba "tömörülnek. Önkéntes és kollektív elhatározás szüli ezeket a társulásokat, hogy szocialista módon dolgozzanak, tanuljanak, éljenek. A gyakorlati élet bizonyítja, hogy nagyszerű jelszavukat valóra váltva, a’ szocializmus építésének motorjaivá váltak. Az a tény, hogy a brigádok többségükben együtt dolgoznak, nekünk, népművelőknek fontos körülmény. Közösséggé alakult kis csoportok, ahol önként vállalt a szocialista szellemű munka, a rendszeres művelődés. S mert a munkában együtt vannak, csak természetes, hogy a tanulásban, a művelődésben is szívesen vesznek részt közösen. Orosházán, ebből a nagyon is kézenfekvő felismerésből kiindulva, már évekkel előbb is „meghívattuk” magunkat a brigádok gyűléseire és a brigád- vezetők beszámolói után, mintegy „második napirendi pontként” ismeretterjesztő előadásokat, filmvetítéseket tartottunk, programjavaslatokkal éltünk. Ezek a találkozások és együtt- létek érlelték meg 1970-re a brigádvezetők klubjának megalakítását, Ügy véltük, hogy a művelődési otthonoknak ez a munka egy olyan lehetőséget ad, amit vétek volna elszalasztani, hiszen ismeretes, milyen nehéz a közművelődéshez közösségeket szervezni a munkásosztály soraiból. Abból Indultunk ki, hogy magukat a brigádvezetőket kell megtanítani közösségeik kulturális irányítására. A ter- melőmunka irányítását már kitűnően végzik. Miért ne irányíthatnák kis közösségüket a művelődés területén is? Intézményünk egyébként képtelen lenne minden brigádhoz külön-kü- lön rendszeresen eljutni. Igen, de hogyan kovácsoljunk össze klubot különböző üzemekből, termelőszövetkezetekből, intézményekből összejött brigádvezetőkből? Ma már bebizonyosodott, hogy azok az emberek, akik a termelésben — szakmai érdekeltségük miatt — messze esnek egymástól, a művelődés, a kulturált szórakozás területén közel kerülnek, együtthaladó barátokká válnak. Mindazokat az ismereteket, melyekkel a klubfoglalkozások idején gazdagodnak, alkalmazni tudják saját területükön. A magunk részéről barátokat, aktívákat leltünk bennük, akik mögött kisebb-na- gyobb kollektívák, összességükben dolgozók állnak. A klubesteken előkerültek a brigádnaplók, Ismertté váltak a jó vezetési módszerek, de a klubba eljöttek az üzemek igazgatói, a szakszervezetek vezetői is. akik ismertették gyakorlati módszereiket, kapcsolataikat a szocialista termelés legjobbjaival. Bensőséges emberi találkozások jöttek létre, alkotó viták teremtek, melynek eredménye nem eev esetben üzemi állapotok javulása lett. A brigádvezető klubtagok között megindult egy tapasztalatszerzési fo- Ivamat. a nemes versengés a jobb brigádvezetés érdekében. A közös színház- és mozilátogatáson túl, fellendült a tárlat- és múzeumlátogatás, a könyvtári kölcsönzés, a politikai rendezvényeken való részvétel. A színház- és hangversenybérletek hamarabb- gazdára találtak, s nem egy esetben a klubtagság „kisajátított” egy-egy nagytermi rendezvényt azzal, hogy a brigádtagok gondoskodtak valameny- nyj belépőjegy megvásárlásáról. Mindez természetesen nem spontán, hanem intézményünk irányításával alakult. így történt még 1970-ben, hogy az egyik brigádvezető kulturális vetélkedőre hívta meg másik társát, illetve annak brigádját. Sokáig mi segítettük anyaggal, ötletekkel ezeket a találkozókat, Ma már segítésünk nélkül is rendeznek vetélkedőket. 1971 nyarán szerveztük meg a szocialista brigádvezetők I. orosházi tájkonferenciáját. Az volt a célunk, hogy más megyék brigád- vezetőit is megismerjük. Ez a kétnapos találkozó jó kezdet volt, sok tapasztalattal gazdagodtunk és ma is élő barátságokkal. Az 1972-ben rendezett II. táj konferencia a munkásművelődést állította a tanácskozás központjába. Mind ez a tájkonferencia, mind a bázisfeladatul kapott területi munka megértésre talált az üzemi párt- és gazdaságvezetőknél. így érkezett el intézményünk és klubtagságunk részére az az idő, hogy Békés megye más intézményeiben is megismertessük módszereinket. Ma már 11 községben, városban, ha nem is teljesen ugyanazon szervezeti keretek között, de élnek és működnek a szocialista brigádvezetők klubjai. Minden reményünk megvan arra, hogy megyénk valamennyi városában, községében klubokba tömörüljenek a i brigádvezetők, rajtuk keresztül tovább bővüljön az önművelés, a beiskolázás, a kulturálódási lehetőségek közös kihasználása. 11 Szakszervezetek Me gyei Tanácsával közösen rendeztük meg 1974. május 25— 26-án a szocialista brigádvezetők III. orosházi tájkonferenciáját. Elsősorban Békés megyei gazdaságvezetőkre, brigádvezetőkre támaszkodtunk, de elküldtük meghívóinkat Budapestre, Szegedre, Kecskemétre, Salgótarjánba, Szolnokra a többszörösen kitüntetett brigádokhoz is. Eljöttek a Békés megyében alakult klubok küldöttei, szakszervezeti vezetők, művelődési otthon igazgatók. A 187 vendég szívesen áldozta hét végi szabad idejét, hogy részt végyen a tájkonferencián és meghallgassa Fábri Tibornak, a SZOT osz- • tályvezető-helyettesének vitaindító előadását, aki „A szocialista brigádmozgalom időszerű kérdéseiről” beszélt. A napirend bebizonyította, hogv a nagv országos tanácskozások mellett kellenek a kisebb méretű találkozók is, mert a speciális brigádproblémák megválaszd1 ására ez az alkalmasabb fórum. Ezért volt | gazdag a hozzászóláslista: mun- I kaverseny, társadalmi munka értelmezése; értékelése, a túlterhelés, a brigádtagok katonai szolgálata, a gyermektartási segély stb. A tanácskozás második napja egyértelmű választ adott a hármas jelszó „élni, tanulni, dolgozni” meghatározások értelmezésére. Verbai Lajos, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának titkára rámutatott a tanulás, a művelődés objektív szükségességére. Országos és nagyüzemi példákon keresztül nyert bizonyítást a munkásosztály ilyen irányú történelmi lemaradása, a párt közművelődési határozatának időszerűsége, a köz- művelődési intézmények kezdeményező felelőssége. A ‘munkás iskolázottsága, rendszeres továbbképzése, esztétikai művelődése ma politikai kérdés. A jól felkészült brigádvezető sokat tehet e téren. A brigádtagokkal való közvetlen kapcsolata, a kollektíva serkentő ereje, a segítő jószándék alapvető tényezők a munkásműveltség emelése terén. A magasabb képzettség, az erkölcsi, észté‘lkai műveltségi szint nem fog egy csapásra általánosan megjavulni, csak akkor, ha formákat keresünk és találunk, melyeknek keretében szervezetten dolgozhatunk. Ezért van máris jelentősége Békés megyében a klubba tömörült brigádvezetők törekvéseinek vagy a medgyesegyházi kezdeményezésnek, mely a vetélkedő-forma kiszélesítését szorgalmazza. II táikonfere,tc!a során jó érzés volt hallani az élenjáró munkások felelősséggel folyt vitáját, megállapításait, a munkásművelődésben bevált gyakorlati módszerek alkalmazását ’ Az orosházi klubélet eredményei és hatékonysága jó példának bizonyult. A küldöttek közül ^zámosan hangoztatták elhatározásukat hasonló kezdeményezésre. A Békés megyében szervezett brigádvezető-klubok eredményei hasonlóan bizonyítják e forma fenntartásának lét-, jogosultságát. Elsősorban a közművelődés irányítóinak, a népművelés dolgozóinak kell felismerni mindenütt e téren a tennivalókat. Feldmann József az Orosházi Művelődési Központ igazgatója (Megjelent a Megyei Művelődési Központ „Békési műhely” cint fi kiadványának ez évi 2. számában.) Ha a világ Ez a címe a telekgerendási művelődési ház irodalmi színpada, a helyi óvodában bemutatott műsorának. A szokásos próbanapon tartották az összeállítás főpróbáját. Az alig több, mint fél éve alakult csoport lánytagjai — .mert „egy szem fiúnk van, ő is Csabáról jár át” — diákok, de van, aki már dolgozik. A művelődési ház igazgatónője is tagja a csoportnak. Valóban óvodásoknak, kisiskolásoknak szánt a Weöres, összeállítás. A csodaszép versanyag nemcsak mese, hanem dallam, ütem, muzsika — mindenki szívesen meghallgatná. Mert olyan lelkesedéssel, az irodalom és a közönség iránt érzett szeretettel tanulták, adják elő. Az együttes vezetője' Eabulyá- né Gátvölgyi Éva. Még ezen az estén is, a főpróbán ontja a mű. sort finomító instrukcióikat, a szín padosokkal együtt enekel, rigó lenne... | kórusban szavalja a verset; mo- ‘ solyog, irányit. — összeszoktunk, ismerjük egymást, ősszel a művelődési házban „Bemutatkozik a falu” címmel a házban működő szakkörök és klubok — persze mi is — rövid műsorral lép szín-' padra: hadd ismerjék meg a község lakó) a fiatalok időtöltését. szabadidős munkáját! Csoportunk a világ d rám a i rod alma _ na'k klasszikusaitól, egy-egy ismert színdarabból részleteket játszik terveink szerint. Jelzésekkel természetesen, hiszen a cél „csak” az. hogy megszerettessük másokkal iá az irodalmat, esetleg a színházat... A „Ha a világ rigó lenne...” című összeállítással óvodákat I szeretnének felkeresni. A helyi társadalmi vezetők támogatják i ebben az együttest. I (—esi) A barátság A minap egy. látásból ismert asszonyka állított meg az utcán és nekem támadt: Csalódtam magában! Hagyta, hogy a férjem idáig csússzon! Pedig tudom, hogy jó barátok voltak! Az utca siető forgatagában nehéz volt megértetnem az asz, szonyká val. hogy néhányszor összefutottunk ugyan, de ezek a találkozások nem lépték túl az alkalmi beszélgetés kereteit, valójában a férje sosem tüntetett ki barátságával. A barátság az egyik legszebb emberi kapcsolat életünkben. Érzése előrelendítő és megtartó erő. Segít bennünket abban, hogy örömünket kétszer éljük, hogy feloldjuk magunkban a naponta szerzett hántásokat. Nagy életbölcsességet sűrít ez a közmondás: Bajban tudod meg, ki az igazi barátod! Nos. az indokolatlan szemre, hányást tevő asszony férjének zuhanásában nem volt egy utánanyúló baráti kéz, amely értelmes kapaszkodót adhatott volna számára. Akik körülvették, ivócimborák voltak, nem igaz barátok. A barátság nem mindig életre szóló állapot. Akkor őrizhető meg ha miagunk is teszünk érte. Nemcsak azzal, hogy kellemesen elpoharazgatunk. vagy a Aap vagy a hét megadott időpontjában rendszeresen találkozunk. Tartósabb kötelékekre van szükség. Egy idő után az is bizonyossá válik, hogy tartalmas élet nélkül tartalmas barátságok sem szövődnek. Egy kicsit mindig felelősséget is vállalunk azért, akivel barátságot vállalunk De ez nem jelent elvtelenséget. Sok szubiéktivizmusnak, elhibázott döntésnek volt már alapja az elvtelen barátság. Nemcsak ma. hanem amióta léteznek emberi közösségek, barátságok. Vannak, akik szeretnek a befolyásos emberek árnyékában sütkérezni, tetszelegni önmaguknak. Akik ily módon próbálják egyéni akcióikat elleplezni* valójában nemcsak a tár, sadalomra károsak, nemcsak ki, sebb vagy nagyobb emberi közösségnek ártanak, de ártanak .befolyásos” barátjuknak is. Valójában ők az egyik legszebb emberi érzésnek a vámszedői. Alig vannak vezetők, fontos be_ osz'ásban levő emberek akiket ne kísértenének meg ezek a vámszedők. A barátságnak énnen pbhan van felbecsülhetetlen értékű^ ereje, hogy segít ösztönzést ad az embernek abban, hogy maga is változzék, levetkőzze hibáit. A család mellett az ember másik legintimebb közege a ba_ rád kör Ma már ezek légkörét hangulatát sam lehet társadalmi életünktől függetlenül megítélni. Gyakran azt L tapasztaltok, hogy a barátságban választóvíz. ha a baráti kör estok taffia fontos beosztásba ' kerül. Ismerek igazgatót, aki magasabb be, osztásiban f=°m feledkezett el egykori munkatársairól, barátairól, aiki ma is jól érzi magát barátia. volt brigádtárs„ nálánál trión szegényesebb otthonában Az együtt elért munkmsike, rek. mecannvi emlék és élmény ma is átfűti kapcsolatukat, s ragyogás* ad a kopott bútoroknak, a szűk szobának is. De ismerek olyan vezetőket is. akik rét* elf°'~dttto eevkori barátaikat. akik új környezetükben keresték — s nem to'rios. hoev igazán meg is találták — új barátaikat. Az igazi barátság embert értékeink egyik leeszebbike. Tartást ad mindnváiunknak. hogy erősebb szálakkal kötődjünk a világhoz. Társadalmi életünk fejődésének. a demokratizmus erősödésének természetes következménye. hogv azok a barátságok. amelyek' anyagi vagy egyéb önző érdekekre épültek, egyre inkább válságokba kerülnek. Egészséges társadalomban csak egészséges emberi közösségek adhatnak sc"'tséget ©gv_ másnak a bajban, megértőd., ha olykor hibázunk. Hamar Imre
