Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-27 / 174. szám
MS i premier a szegedi Dóm-színpadon Várszínház! arcok Celió A szabadtéri játékok második bemutatója fölújítás tavalyról, Kacsóh János vitéze, melyet az előjelekből Itélhetően nem leihet elégszer játszani a Dóm-színpa_ dón. A négy előadásra hónapokkal ezelőtt elkelteik a jegyeik. A színlap is azonos a tavalyival (Turpi nskki Béla, Házy Erzsébet, Gobbi Hilda és a szegedi színház művészei), a rendezés (Horváth Zoltán) és a dísizletek- (Sándor Lajos). A karmester, Szalatsy István negyedszer dirigálja az 1959-es felújítás óta, s ha számba vesszük a 30_a,s évek kiét premierjét, a daljáték idén hetedszer került színre, mindannyiszor zsúfolt házaik előtt És lassan megérkeznek Szegedre a minszki balett előhírnökei. A Szeged; Szabadtéri Játékokon augusztus 3—4-én A hattyúk tavát mutatják be a Lenin-renddel kitüntetett Belorusz Állami Akadémiai Nagyszínház vendégművészei, akik ezt követően a Margitszigeten lépnek közönség elé, etűdökkel. Jelenet a János vitézből: Túrpinszki Béla, Házy Erzsébet őyij. c-iabal lestül idíoiíLZ ,' Nem könnyű feladat szavak-1 kai bemutatni egy festőművészt, hiszen előbb képéit kell mégis- mernünk, s azok önmagukért j beszélnek. Aki ismeri és érti a j művész alkotásait, az ismeri magát az embert is. Nagy segítséget jelentett viszont, hogy a békéscsabai Pet- rovszki Pál jó elbeszélő. Nem j szereti, ha róla írnak — mégis, vállalkozott egy kis beszélgetés- i re. Elmondta, hogy mindig is vonzódott a festészethez, de családi körülményei, majd a háború miatt nem tanulhatott tovább, i • •■«aaiiaaaaa • Valaki észreveszi a kereszteket a házakon. Egyik szakszervezeti vezető azonban megnyugtatja az embereket: — Ránk akarnak Ijeszteni, de mi már szavaztunk, — A választási kampánynak vége — mondja valaki tréfálkozva. — Elfordították a Garibaldi- képet. — A szél lehetett. San Giuseppében egy rom gyos csavargó-asszony, akit mindenki boszorkánynak hív, megy keresztül a városkán, és mintha magában beszélne, sötét jóslatot motyog. — Menjetek csak, menjek, és a Jato patakban vér folyik majd, nem viz. Menjetek tuu,,, menjetek, most énekeltek, de sírva jöttök majd vissza. Egy asszony alamizsnát ad a boszorkánynak, frissen sült, meleg kenyeret. Giuliano és Pisciotta közben kiválasztotta az állást a fegyvereknek: a nyolc golyószórót a hegyoldalban állítják föl, minden fegyver mögött egy bandita foglal helyet. Badalamenti följebb vezeti embereit a Portellára néző hegyoldalon, majd félkörben felsorakoztatja őket, mint a támadásra készülő katonákat.' Mindenkinek ugyanaat a parancsot adja: — Akikor kell lőni, amikor Giuliano lő. És oda kell lőni, ahova Giuliano lő. Giuliano magának a géppuskát választotta, s a golyószórók meg a fiúk arcvoiiala közt, a csapat közepe táján helyezte el. A néma csöndben csak Pisciotta köhécselése hallatszik, aki egyik amerikai cigarettát a másik után szívja. A Portella della Ginestrának nevezett zöld ellő völgyszorosba már megérkezett két kocsi és vagy tíz fiatal, akik tüstént fel is állítják az emelvényt a május elsejei ünnepséghez. Minden évben elvégzik ezt a munkát. Vörös és fehér zászlókkal, transzparensekkel, szentképek- kel, Barbatóriák, a parasztmoz- galrnak vezetőjének és lelkesítőjének képeivel díszítik az emelvényt, és a Portella közepén itt a kő is a felirattal, amely azok- i-a a régi május elsejékre emlékeztet. És érkeznek mór a mozgóáru- ‘ sok, virágdíszes szekereiken, cseresznye, paradicsom, hagyma, kenyér, bor. Ide-oda járkálnak a völgyben a vállalkozó szellemű kereskedők, kezdetleges nyársakat állítanak föl, hegyes vasakra szúrják a bárányt vagy ürü- cambot, és hozzákészülődnek a tűzgyújtáshoz. Giuliano messzelátón figyeli az átellenes hegyet. Látja, hogy vannak odafönt. Elégedett. Odainti magához Pisciottát, átadja neki a távcsövet. Pisciotta is belenéz, aztán Manntnóhoz és Ter- ranovához megy vele. Ok Is megnézik a Cumeta-hegyon várakozó embereket. (Folytatjuk) Későin, csak 1946 után végezhette el a Képzőművészeti Szakiskolát. Meglátogatta a nagymarosi és a tokaji művésztelepet, részt vett megyei tárlatokon. Szegeden és Budapesten a Fiatal Művészek Klubjában is bemutatta képeit. Képviseltette magát Zrenjaninban. és jelenleg is a testvérvárosban van kiállítva ,.Legelésző nyáj” című képe. Mindent szívesein fest; tájat, portrét, figurális kompozíciókat, de legkedvesebb marad továbbra is neki a paraszti téma! Paraszt-festőnek vallja magát, s az is a szó legszorosabb értelmében. Egyszerűen ábrázolja a valóságot, a parasztok életét, ismeri és átérzi sorsukat. Képeiről a paraszti munka iránti tisztelet és szeretet sugárzik. Petrovszki Pál sokoldalú művész, minden iránt érdeklődik. Nemcsak fest, de rajzol, kisplasztikákat is készít. Tanórai és barátai, akiktől a legtöbb segítséget kapta Sass Árpád, Filip- pinyi Sámuel és Mokos József voltak. Eredményesen szerepelt több kiállításon. 1967-ben a debreceni tárlaton, a Képzőművészeti Körök országos kiállításán bemutatott Mezőberényi templom című képe helyezést ért el. Budapesten a Fegyveres Erők’ köreinek kiállításán díjat nyertek a „Lófürösztés”. a „Kapu”, valamint a „Zöld park” című képei. Figyelemre méltó, hogy minden képe más hangulatot tükröz. Petrovszki Pál nem is tagadja, hogy a „hangulat embere”. Pillanatnyi benyomásai, érzései életre kelnek a vásznon. Képei egyszer derűsek, < vidámak, máskor borúsak, komorak. Függetleníti magát a divatos művészeti Irányzatoktól, stílusa egyéni. sokrétű. Petrovszki Pál kezdeményező volt a Fegvveres Erők Klubjában működő „Kénzőművészek Köre” megalakításában. A szakkör tagiai szép eredményeket értek ei. megvalósították nemcsal! saját, de a „mester” álmait is. Uhrin Edit 5 iirmut 1974, JÚLIUS 27. Idegenforgalmi rekordot hozott az elmúlt hétvége Szegeden, két: nap alatt ötvenezer vendég lépte át a határt Részkénéi. Eseményekben is bővelkedett a fesztivál. Megnyitották a XV. nyári tárlatot és átadták a díjait: Zombori László, Mihaltz. Pál festőknek. Kajáin Gyula. Tassy Béla grafikusoknak. Pa/tó Róza és Hondromati- dlsz Ragasz szobrászoknak.. Befejeződött a pedagógiai, megkezdődött a művelődései méleti nyári egyetem, ez utóbbi témája: Szoctelista közösség, szocialista közművelődés. Körültekintő szervezés előzte meg a nyolcadik szegedi ifjúsági napokat, július 26—29. -között az ország legkülönbözőbb vidékeiről tízezer fiatal randevúzik a Tisza-parti váródban, A főprog. ram: ifjúsági karnevál 44 humoros, szatirikus, meseszerü produkcióval, ifjúsági nagygyűlés és utcaibál a Széchenyi téren. Varsa Mátyás egy évv4l ezelőtt végzett a Színművészeti Főiskolán. A kecskeméti Katona József Színház tagja. Első alkalommal játszik a gyulai várban. Ö „Celió”. — Nem hiányzik a főiskolai évek után Budapest, a főváros művészeti élete? — Pest a televízióval, filmmel, rádióval szélesebb lehetőséget ad a kezdő színésznek. Gyorsabban juttat a népszerűséghez. Azt hiszem viszont, hogy ez a csillogás a kezdő esetében jobbára csak látszat. Nem sok köze van az igazi színészi munkához, a tartalomhoz. Vidéken más a helyzet. A kezdő színész nagy szerepeket, komoly feladatot is kap. A vidéki színháznak érdeke, hogy a fiatal színészből minden bemutató után jobb színész legyen. A film ezzel szemben elsősorban csak használja, a külsősége» megoldásokkal kevesebbé teszi. Van, akit persze jobban izgat a gyors népszerűség, mint maga a munka. Én az utóbbit szeretem. Egyelőre nem hiányzik a film. Meg akarom alapozni a művészetemet. Olyan játékot akarok majd csinálni, aminek fortélyait már alaposan ismerem. Ehhez az alapozáshoz kitűnő színtér a vidéki színház, ahol nem sodor el a népszerűség és játszani lehet a Troilus és Cressidában Ajaxot, a Bolond vasárnapban Sovárgovot, a Négy süvegben a Négyes ikreket... — Mi ad biztonságot ezekhez a szerepekhez, és egyáltalán a színpadhoz? — A félelem leküzdése. Pontosabban az az állapot, amikor már érthetővé vált számomra az alaphelyzet, valóságos játékká vált bennem a szerep, belefeledkeztem és önmagamat tudom játszani. Ilyenkor a mozgás már nem technikai feladat csupán, hanem érzelemmel telített cél. Szóval, ez az állapot küzdi le a félelmet, ez ad biztonságot. Azt tartom tehetséges színésznek, aki önmagát képes játszani. Ez a legnehezebb feladat. Aki ezt megcsinálja, az más embert is tökéletesen stilizál. Erre törekszem. — Milyen szerepálmai vannak, és mit tart izgalmasnak egy-egy figurában? — Rómeó. Hamlet, Medici. III. Richard. Ezekben a szerepekben a szituációk ragadnak meg. Az foglalkoztat, mi teszi őket olyanná, amilyenek. A tüneteket kell megmutatni, hogy tenni tudjunk ellene. Szeretnék játszani Shakes- peare-bolondokat és egészen egyszerű embereket! Régmúlt korokból moeskosszájúakat, a maiak közül őszinte hétköznapiakat. Konfliktusaik érdekelnek: „mi a tisztességes és mi a tisztességtelen?” Fejes Endre világát nagyon szeretem. Azt az áradó szerelmet és őszinteségre vágyást. „A hazudósból” a monológot, amivel Marokkói költőnő megyénkben A gyomai művelődési ház meghívására hétfőn megyénkbe érkezik a Marokkóban élő magyar költőnő Czakó Magdolna. Hazánk irodalmát az arab nyelvterületeken terjesztő műfordító a gyomai, a sarkadl, a hunyai és a nagyszénási ifjúsági klubokban tart előadásokat, esteket munkásságáról, valamint az Atlanti-óceán partján elterülő fejlődő ország tájairól, embereiről. (Fptó: Szekeres) öt évvel ezelőtt felvettek a főiskolára. .. És szeretem az abszurd drámák karaktereit és konfliktusait. Azt például, amikor a gyerekek megmutatják, mennyi bennük az önzés... Beckett önmagunkká] való szembesítéseit. Azt. ahogyan megmutatja, milyen kilátástalan a magányos élet. (Nincs igazuk szerintem azoknak, akik egyoldalúnak tartják, hiszen ebből az egyoldalúságból érthetően következik a másik oldal, a tapasztalás: tehát: a közösségi életet kell választanunk.) — Ügy tudom, színdarabot, novellát és verseket is ír. Mi szüksége lehet erre egy színésznek. akinek van más módja az önkifejezésre? — Volt, aki azt hitte, a sikerért írok. Nem. Azért, mert lelkifurdalásom van, ha nem csináltam meg valamit, amihez tehetséget érzek. Egyszer rendezni is szeretnék. — Természetesen a színházművészethez áll legközelebb... — Semmilyen művészetben nincs olyan csodálatos lehetőség, mint a színházban! Közönség van, akihez közvetlenül' szólhatok. Beszélgethetek velük alkotás közben is. Kimondom a gondolatot, az arcokról leolvasom a hatást és ez máris alakítja a következő érzést, gondolatot. Ebben a pezsgésben a színész által közösséggé válik a közönség. * * * Hamarosan Celió következik: Varsa Mátyás 'Sietve öltözni megy. Közben elárulja még. hogy a Várszínház előadásai után Jugoszláviába , utazik: „Nyáron nyaralok, télén telelek” — idézi mókázva a „Mici- Mackót”, és eltűnik a boltíves színészbej áróban. Rcthy István Sláger: a mini kancsó Pázmány Péter balatonfüredi népi iparművész, akinek kézi festésű falitányérjai keresettek a népművészeti boltokban — mini kancsókat készít az ajándéktárgy-választék bővítésére. Az 5—6 centiméter magas kancsók 25-féJe formában készülnek, és kézzel festett, régi városlődí minták díszítik. A mini kancsók az ajándék- pavilonok slágerei: külöríösen a külföldiek vásárolják szívesen. (MTI)
