Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-25 / 172. szám
I Augusztus 19-én megnyílik a felújított csabai Brigád mozi Egyelőre nyári szünet — A díszelőadáson Kása Ferenc filmje Befejezéshez közelednek a | békéscsabai Brigád filmszínház felújítási munkálatai. A kivitelezők jelentése szerint alkotmányunk ünnepének előestéjén augusztus 19-én vetítenek először a megszépült, 450 személyes moziban. Az átalakított mozi megnyitásáig, elsejétől nyári szünetet tart a Szabadság téri ideiglenes mozi. A Fegyveres Erők Klubjában tehát július 30-án este lesz az utolsó előadás. Az augusztus 19-i, esti díszelőadáson Kosa Ferenc rendező új játékfilmjét, a Hószakadás című alkotást mutatják be. A második világháború utolsó napjaiban Erdély havasai között játszódó filmballada már a mű bemutatóján is nagy sikert aratott A békéscsabai bemutatót rövid ünnepség előzi meg. A Brigád moziban augusztus 20- tól A fej nélküli lovas című színes szovjet kalandfilmet vetítik, egy héten át. Szentendrétől Esztergomig fl Béke és Szccialfzmus júniusi száma Harminc esztendővel ezelőtt, 1944 júliusában nagy jelentőségű fordulat történt a lengyel náp és a lengyel állam ezeréves történetében. A hitleri megszállás alól felszabadult lengyel földön először alakult munkás-paraszt kormány Ennek az évfordulónak a jelentőségét méltatja cikkében Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A nemzetközi feszültség csökkenése kedvezően hat a nemzetközi szakszervezeti mozgalomra is, amelynek új jelenségeit ismerteti Pierre Gensous, a Szak- szervezeti Világszövetség főtitkára. A második világháború után az egységes szakszervezeti mozgalomban szakadás történt, amely súlyos károkat okozott a dolgozók érdekvédelmének. A hidegháborús idősrak után megkezdődött a különböző szakszervezeti központok közeledése egymáshoz, amely az utóbbi időben vált különösképpen érezhetővé. Május 6-tól 8-ig Prágában, a Béke és Szocializmus szervezésében tudományos elméleti konferenciát tartottak, amelynek témája „Az ifjúság társadalmi aktivitása és a kommunisták”. A konferencián 41 kommunista és munkáspárt képviselői vettek részt. A folyóirat júliusi száma Zarodov főszerkesztő vitaindító előadását közli, a következő helyezkedett, mások titkon bátorították. Crozza Black nagyon ravasz volt, összegyűjtötte a kompromittáló bizonyítékokat. Hatalma egyre nőtt, a kompromittáltak soha többé nem menekültek zsarolásai elől. Néhány összejövetel után, amelyeken Giuliano is részt vett (ott voltak a maffiavezérek, ott volt ügyvéd barátja, Gelaso C., az öreg hétpróbás gengszter meg pár politikai személyiség), elfogadtak egy általános tervet. Giuliano lett a front fegyveres erőinek parancsnoka, a titokzatos személyiségtől, a mindig láthatatlantól kapja majd a parancsokat, ha itt a cselekvés pillanata. Minden az 1947. április 24-i csütörtök és a rákövetkező, a május elseji csütörtök közt zajlott le. Április 24-én este nagy ünnepség volt Sarvatare Giulia- nóéknál. Mariannina tartotta esküvőjét Paspuale Sciortinóval. Crozza Black értésükre adta, hogy nyugodtan részt vehetnek a banditák a szertartáson meg a vacsorán. És csakugyan, semmi se történt. A Giuliano-banda teljes létszámban ünnepelte a vezér húgának lakodalmát: zene is volt, lányok is a tánchoz. A mon- realeí püspök engedélyezte, hogy a bandavezér otthonában tartsák a ceremóniát. A szertartást Di Bella tisztelendő úr. a mantelep- rei káplán végezte. Azon az éjszakán alakította meg Giuliano és barátja. Geloso C. a monteleprei malom és tésztagyár igazgató-tanácsát. Három nappal később Crozaa / számban folytatja az eszmecsere anyagának publikálását. A Béke és Szocializmus szerkesztősége két levelet kapott Chiléből. A levelek, amelyek az illegalitás nehéz körülményei között íródtak, nagy utat tettek meg, amíg eljutottak Prágába. A júliusi számban az első levelet olvashatjuk, amelyet René Castillo, a Chilei Kommunista Párt vezetőségének tagja írt „A forradalom tanulságai és perspektívái” címmel. Willy Brandt lemondásának hátterével foglalkozik „A személyek változnak, a politikai irányvonal változatlan” című cikkében Eberhard Weber, a Német Kommunista Párt vezetőségének sajtóreferense. Jugoszlávia és a KGST erősödő együttműködését elemzi Milan Alekszics, a belgrádi Külkereskedelmi Intézet igazgatója A konkrét eredmények azt mutatják, hogy már most is je'entős eredmények vannak a különböző területeken, a következő időszakban pedig további sikerek várhatók mindkét fél javára. A Béke és Szocializmus kegyelettel emlékezik Komócsin Zoltán elvtársra, a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjára, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom kiváló személyiségére. (KS.) Bladk elrendelte a május elsejei : akciót. — 1947. április 27-én — val- ! lotta később Genovese Giovanni ■ monteleprei bérlő Mauro vizs- • gálóbírónaik Palermóban — Giu- ! liano velem volt Saracinóban, a i Pianelli fivérek is ott voltak, ; meg Sarvatore Ferreri, más né- • ven Fra Diavolo. Délután három ! körül megérkezett Giuliano só- jj gora, Pasquale Sciortino, levelet : hozott a bandavezérnak. Félre- j vonultak, úgy olvasták el együtt. > Aztán Giuliano gyufával eléget- ■ te. majd odajött hozzánk, és azt ! mondta: „Fiúk, ütött a szabad- : ság órája!” § ■ Az események ezután mór esy ! tragikus film ritmusában pereg- : tek. Az 1947. május elsejére virra- 1 dó éjszaka. Cippiben, Montelepre közeié- j ben két testes ember, egy har- ! mincöt körüli meg egy sokkal : idősebb beszélget halkan. Egyi- J kük a monteleprei maffiavezér, a ■ másik Gnazio bátyám Monrealé- ■ bői — nagy tekintélyű maffiás ő j is. Testőreik a közelben cirkál- í nak. — Aspano Pisciotta azt mond-! ja, hogy a levél hamis volt —! dünnyögi a monteleprei maffi-: ás. : — És Giuliano mit mond? — Azt, hogy ha a többi város • lőni fog, akkor ő is. Santo bá- S' tyám megígérte neki, hogy álta- : lános amnesztiát rendelnek el. : Elmagyarázta neki, ahogyan ; Crozza Black mondta. (Folytatjuk) Kirándulás a Duna kanyarban Sokan Magyarország legszebb tájegységének tartják a Dunakanyart. Szentendre ihletet és romantikát sugárzó ódon házai, szűk kis utcái; Visegrád történelmet, királytalálkozót és reneszánsz pompát idéző romjai; Esztergom fenséges Vízivárosa és gyönyörű panorámát nyújtó Várhegye igazolja az állítást. Nyaranta sok ezer hazai turista, köztük igen sok Békés megyei keresi fel hazánk e szép vidékét; a prospektusok, útikönyvek csábító és kalauzoló szavai mellé hadd adjunk mi is néhány utazási kedvet serkentő vagy éppen értékelő szán. dékú gondolatot. e Ha Szentendrén a menetrend szerinti autóbuszra ülünk, vagy gyalogosan indulunk el a Lenin úton, a lankás dombok oldalán rövidesen eljutunk a skanzennek nevezett Szabadtéri Néprajzi Múzeumhoz. A sok száz holdas terület egyik sarkában áll három telken a Felső- Tiszavidék tájegységének építészetét bemutató házsor. A tájegység áttelepített, restaurált épületei a Tiszahát vidékéről, Szatmár megyéből származnak. A szegényparaszti család, a közép- és vagyonosabb gazdálkodók házaiba XIV— XV., illetve a XVII.—XVIII. században épültek. A szalmafedeles lakóházak, a melléképületek megőrizték eredetiségüket, puritán őszinteséggel vallanak a sok! száz évvel ezelőtti hétköznapokról. A tisztaszobák, a sra- badkéményes konyhák, a lakó- helyiségnek használt kamrák, a lábon álló ólak berendezve fogadják a látogatókat. A fa- zsindélyes harang .oronyból éppen csaik a harang hiányzik ... Érdekes és szép a néprajzi múzeum, csak éppen élettelennek tűnik így, lakói nélkül. Hiába zöldell a parányi veteményeskert a ház tövében, hiába van még rajta a boronán a rászáradt föld: a dolgos napok apró jelei csak a kihaltság, a letűnt, elpusztult világ illúzióját kényszerítik a néző ámulatába. Rövidesen tovább bővül a skanzen: a Kis-Alföld tájegységének házai, jellegzetes épületei költöznek ide. Hamarosan megyénk ősi épületeit is felépítik az Európa legnagyobb szabadtéri múzeumának készülő skanzenben. A magyar nép hagyományos életkörülményeit átfogóan bemutató „város” körülbelül az ezredfordulóra épül fel teljes gazdagságában, méretében. Aki ebben a szép, élményszer- j zésben kimondhatatlanul gazdag: kisvárosban jár, ne mulassza el 5 pFKÉS MEGjptfáSuM 1974. JŰL1US 35megtekinteni a Marx téren ál-1 ló egykori szerb iskola késő-copf | stílusú épületében berendezett Ferenczy Múzeumot, amely a j világhírű művészcsalád tagjainak életművét gyűjti egybe. A Vastagh György utca egyik műemlék házában Kovács Margit; kerámikusművész alkotásait bemutató kiállítás, a szentendrei ■művésztelepen pedig egy-egy fiatal képzőművész időszaki tárlata jelent programot. Hazánk színházi életének sa-' játsagos és talán ezért népszerű1 előadásai az ország különböző helységeiben rendezett szabadtéri bemutatók. Több éve a meleg júliusi esteken tánctól, mu-1 zsikától, komédiázástól hangos a szentendrei főtér. A Teátrum1 előadásai rangos eseménynek számítanak. Ezen a nyáron az olasz színjátszás XVIII. századi megújítójának, Carlo Goldoninak A kávéház című kétrészes vígjátékát mutatták be tizennégy alkalommal, Zsámbéki Gábor rendezésében. A komédia Velencében játszódik. A jóhiszemű Rodolfo — a címben szereplő kávóház tulajdonosa — a teljes lezülléstől! szeretné megmenteni a fiatal Eugeiliót, a rőföst. A dolog azon-1 ban nem ilyen egyszerű: a jószándék minduntalan beleütközik Don Marzio fösvénységébe, a pénzszerzésért minden esz- j közt felhasználó kapzsiságába, és j az ál-gróf kártyamánlájába.! Természetesen a darab végéről j ezúttal sem' marad el a happy end. Néhány apróság mindenképpen felkelti annak a nézőnek a figyelmét, aki látta a gyulai | várjátékok előadásait. Szentend-, rén az előadás kezdetét, a szünet végét stílusosan kolomp jelzi, a díszletül szolgáló lakóházak, üzletek mentesek az anakronisztikus pótolgatásoktól, kiegészítő díszletektől. S talán ez is segít abban, hogy minden néző Velence virágzó, bűntől sem mentes világában érezhesse magát. Hiszen még a szünetben a tér szabad részére kitódulókat sem éri el a kizökkenés illúzióromboló hatása: az előadás idejére a Marx térből velencei piazza válik. Az előadások hatalmas közönségsikerének részesei a Don Mar- ziot alakító Garas Dezső, Eugenio szerepében Márton András, i az ál-gróf figurájában Iglódi István voltak , < © A magyar történelem egvikt legnevezetesebb helysége Vise- j grád. A Duna kanyarulatába1 nyúló hegyen épült fel a felleg-1 vár a XIII. század közepén. A! ma már csak romokban álló védelmi komplexum falairól cső-1 dálatos kilátás nyílik a szentendrei sziget északi csücskénél! kettéváló méltóságos folyamra. ‘ Mátyás király palotájának feltárása tovább folytatódik, a magyar reneszánsz-építészet emlékeit az időjárás. romboló hatásai elől a Salamon-toronyban rendezett kiállításon mutatják be a közönségnek. Ugyancsak itt, az alsó-vár legendás tornyában városfestészeti kiállítás is fogadja a látogatókat. © A Duna jobb partján Is véges végig fára, villanyoszlopra, sziklára festett turistajelek vezetnek el az országúiról S aki enged a csábításnak, nem jár rosz- szul: természeti szépségek sora tárulkozik fel a fáradságot nem kímélő turista, előtt. Visegrád- tól északra a dömösi hajóállomástól vezet az út hazánk egyik legszebb völgyszakadéka, a Rám-szakadék felé. Több kilométeren át pihenőhelyekkel szegélyezett, gondozott erdej út teszi kényelmessé a gyalogtúrát. A szakadék bejáratánál tábla figyelmeztet, érdemes megfogadni a tanácsot: csak az vágjon neki a bár alig több mint másfél kilométeres útnak, aki rendelkezik némi hegymászói készséggel. A Malom-patak festői szépségű völgyében hol a vízben járva, hol függőleges sziklafalon láncba kapaszkodva lehet előrehaladni. De a fáradság megéri: a sokszor a patok felett szinte összezáruló zord sziklafalak természetes szépsége kárpótol a nehéz útért. S aki még nem fáradt el a szakadék végén, útját, folytatva a dobogókői turistaházhoz juthat el, o A Duna folyásával ellentétes irányban idegenforgalmi szempontból is legkiemelkedőbb helységbe, a Duna-kanyar legnagyobb városába, Esztergomba érünk. A tavaly ezeréves fennállását ünneplő város az évfordulóra különös gondossággal szépítette meg az egykori királyi fővárost. Az érseki palota emeleti termeit elfoglaló, hazánk legnagyobb vidéki kép- és gobelingyűjteményét is restaurálták. A Keresztyén Múzeum bejáratánál posztópapucsot kell a cipőjére húznia a látogatónak. A kiállítási termekben ugyanis légkondicionálással védik a világhírű, egyedülálló műkincseket, a magyar és az egyetemes piktúra kezdetének remekeit. A képek és textíliák mellett a XVII.— XVIII századból származó porcelánok is helyet kaptak a vitrinekben. A múzeumi séta után a magyar klasszicista építészet remekébe gyönyörködhet az utazó, ha felsétál a Várhegyre, az ország legnagyobb temploma, a Nagy-Boldogasszony székesegyházhoz. A monumentális épülettömb mögül szép kilátás nyílik a Duna-kanyar északi bejáratára. (Nemesi)
