Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-02 / 152. szám
Hormine év alatt pi<-y x 'rwwM'W» Hatszor a Föld körűi —156 tonna postai küldeménnyel A békéscsabai RSposta dolgozói az elmúlt napokban két munkatársi] ka,) búcsúztatták nyügdíjbavonulásufc alkalma, bői. Mind a keltán 30 esztendőt töltöttek a Magyar Posta szolgálatában. A kerek! tanyavilágban élők kedves mindennapi vendégüktől köszönték el a közelmúltban. 1943-ban. testvérével együtt öltötte magára a postás uniformist Vantara Mihály, s azóta egy körzetben teljesített szolgálatot. A hozzá tartozó területen naponta 35 kilométert te megtett gyalog, kerékpáron, lóháton. Fáradságot nem ismerve, hóban, sárban, hőségben, zuhogó esőben ment. hogy a küldeményeket eljuttass« a címzetthez. Sokszor ő jelentette a tanyavilág és a város között az élő kapcsolatot. A lététéit, árulta az értékcikkeket. Szóval, amolyan élő postahivatal volt. Látta felcseperedni a tanyasi gyereket, megöregedni a parasztgazdát, szemtanúja, olykor segítője volt a mezőgazdaság szocialista átalakulásának. Jó munkájával, példamutató magatartásával kétszer is rászolgált a „Kiváló Dolgozó” kitüntetésre. Beszélgetésünk *o_ rán a 30 év örömeiről és nehézségeiről beszélt. — A legszamorúbb emlékém a világháborúhoz kapcsolódik, Hordtam a frontbehívókat és a szomorú híreket. .. Nem szívesen emlékszem még vissza az 1953-as. 54-es télre sem. A nagy hóviharban jól ismert utakon eltévedtem, s volt olyan nap, hogy négyszer-ötször is elestem a lovammal. Nagyon kemény tél volt. — Kellemesen emlékszem vetekkel, különféle értékcikkek^ kel megrakott hatalmas postás- táskája reggeli induláskor gyakran 20 kilót, is nyomott. Vitte a híreket, gyüj lőtte a takarékbe-1 vissza a felszabadulás első napjaira, amikor minden megváltozott. Nekünk is könnyebb lett az életünk és a munkánk. Talán legkedvesebb emlékem a) •MlilllliUSIIMaiMlimillliaMIIIIIIiMUIIllMUItllIIMHItmitlUIMMIJIMIllII levő aranykészletet ne a 42,2 dolláros hivatalos áron, hanem a szabadpiaci áron, tehát ejnnek négyszereséért lehessen értékesíteni. Az olaszoknak ezt a követelését Franciaország is támogatta, s végül a Közös Piac kilenc országa olyan javaslatot terjesztett a Nemzetközi Pénzügyi Alap elé, hogy az arany- tartalékokat szabadpiaci áron lehessen felhasználni. pénzügyi mérlege „erősítő | injekciót” kapott. Nagy-Bri- ■ tannia csak nagyon kevés « arannyal rendelkezik, számá- ; ra az új intézkedés nem jelent különösebb kedvezményt. A legerősebb pénzügyi helyzetben levő NSZK pedig alighanem a hitelező szerepét fogja játszani. így a Kilencek országait nagyon különböző módon érinti az új aranyfordulat, ami azt jelenti, hogy pénzügyi ellentéteik fokozódhatnak. Vanlara Mihály múlt évhez fűződik. Tavaly ugyanis 530 ezer forintot gyűjtöttem körzetemben a takarékba, s ezzel a megyében a második lettem. Nyugodtan mondhatom. tartalmas 30 évet. dolgoztam. Ha még egyszer fiatal len_ nék. és elölről kellene kezdenem az életemet, ugyanezt tenném, mint amit tetteim. Szikora János rovaitoló 1944. március 20-tól postás. Kézbesítőként kezdett, majd elvégezte a munkájához szükséges szak- tanfolyamokat. Az utóbbi években már segédtisztként dolgozott. A Békéscsabára érke_ ző könyvelt küldeményeket osztja szét osztályonként és az ilyen jellegű küldeményeket irányítja Kezében naponta mil- liós nagyságban fordulnak meg a bankjegyek és egyéb küldemények. Feladatát nagy szeretettel és pontossággal végezte. Amikor az utolsó munkanapon beszélgettünk, már csak a szép_ re emlékezett. Áttekintette azt B mérhetetlen fejlődést, amit az elmúlt 30 év magával hozott. — Jó kollektívában, kellemes éve_ két töltöttem el. Mtost átadom a helyemet a fiatalságnak. Ez az élet rendje. Nekik már lényegesen könnyebb, mint mikor én kezdtem, és ez a jó! A kis háziünnepségen a szak- szervezet és a kollégák ajándékokkal kedveskedtek a nyugdíjba vonulóknak, s kellemes pihenést kívántaik nekik. Szekeres András Nyereménybetétkönyv sorsolás Az Országos Takarékpénztár hétfőn Budapesten tartotta a nyereménybetétkönyvek 1974. második negyedévi sorsolását. A húzáson az 1974. június 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban levő nyereménybetétkönyvek vettek részt. At, amerikaiak nem akarták elfogadni ezt a javaslatot. Végül kompromisszum született. Ennek lényege, hogy a központi bankok páncélkamráiban levő aranyat nem lehet ugyan szabadpiaci áron eladni — de fel lehet használni letétként, ha a szóban forgó ország nemzetközi hitelt akar felvenni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha az adott ország a hitelt nem tudja határidőre visszafizetni, akkor szabadpiaci áron számított aranyat utalhat át tartozása fejében a hitelezőnek. Az intézkedés közvetlen politikai hatása az. hogy Olaszország és Franciaország Az új aranyrendelkezés két • nagy vesztese: Japán és az ; olajat nem termelő fejlődő : országok. Japán minden csepp : olajat importálni kénytelen és ! pénzügyi tartalékainak mind- ; ossz» 7 százaléka fekszik ; aranyban. így az új rendel- ; kqzés számára semmiféle ! előnyt nem jelent. Ami pedig a harmadik világ olajat nem termelő országait illeti, azoknak sem devizájuk, sem aranyuk nincs — viszont a felemelt olajárat ki kell fizetniük. Mint már annyiszor — a legszegényebb országokat ismét az arany-országút szélére lökték. Mindazok, a betétkönyvek, amelyek sorszáménak utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1974 második negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték: Senám- Nyer©S®á.rrw Nyerevégmény végmény % ződés % ződés Őrt) S5 588 25 005 25 663 200 117 25 727 25 184 25 742 25 220 50 306 25 23,3 25 344 25 27« 25 862 28 309 310 25 25 891 25 309 25 903 25 40-2 50 93a 25 41« 25 »82 100 402 25 987 25 A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító OTP-fiók vagy postahivatal július 15-től fizeti ki Két téma azonos tanulság A napirendet tekintve, két átfogó, nagy témakörről tanácskozott az országgyűlés. Megtárgyalta a múlt évi költségvetés végrehajtását s ezzel összefüggésben a fizetési mérleg, a gazdasági és pénzügyi egyensúly alakulását, majd áttekintette a népgazdaság egyik fontos területének, a könnyűiparnak a helyzetét, különös tekintettel az iparág nagyszabású korszerűsítési programjára. Valójában két különálló kérdéscsoport ez, kapcsolatuk azonban magától értetődő, különösen ha egyik-másik képviselő hozzászólásának tükrében vizsgáljuk őket. Azért említjük ezt, mert kitűnik belőle, hogy még a teljes egyetértés esetében is milyen sok színnel, lényeges momentummal — gazda, gíthatja a helyi viszonyokat tüzetesen ismerő, esvszersmind a népgazdasági összefüggéseket jól értő ember a napirendre tűzött kérdések tárgyalását és a döntést felőlük. Az ülésen felszólalt Tolna megye egyik képviselője, alki „civilben” a simonlomyai bőrgyárat igazgatja, és elmondotta, milyen óriási fejlődés előtt áll üzemük. Bárki azt hihetne, hogy az erősen iparosodott község, amely újabb, kiemelkedően nagy beruházásra számíthat, általában is fejlett, korszerű viszonyokat tud biztosítani lakóinak. A képviselőnő szavaiból kiderült, hogy nem egészen ígv áll a helyzet. Hasonló nehézségekkel küzdenek más ipari községek is. Egy másik képviselőnő — könnyűiparról lévén szó. a nők felettébb aktívak voltak ezen az ülésszakon —, aki történetesen egy ruhagyárban dolgozik, most fogyasztóként a szebb, jobb s lehetőleg olcsóbb gyermekruhák gyártásáért szállt síkra: ugyanakkor mint konfekcióipari munkás arra a következtetésre jutott, hogy bár roppant fontos feladatok ezeűt, megvalósításúik igen naigy nehézségekbe ütközik. E nehézségek egyike-másika pedig a megváltozott világáéi események következőién > e, amin aligha tudunk változtatni. A népi ellenőrzés országos vezetője, aki számos jelentős vizsgálat tapasztalatainak birtokában szólt hozzá, arra mutatott rá, hogy a könnyűipar gyártmányaitól, különösen a ruházati cikkektől a vásárlók elsősorban a tartósságot kérik számon. Mások szemeben viszont, akik ugyancsak sokan vannak — a divat gyors követése a fontosabb, aligha szorul bizonyításra, hogy ez a két követelmény gyakori ellentét a szóban forgó szakmákban. Még egy példa, ugyancsak a könnyűiparból. A textilgyárakban igen elterjedt a két- és háromra (iszákos munkarend. Az éjszakai műszaktól azonban sokan idegenkednek, s ez a körülmény — a munkaerő-hiány közepette — bizony nem növeli a textiiszakma, illetve egyes munkakörök vonzó erejét. De családvédelmi és szociális okokból is korlátozni igyekszik az Ipar a harmadik műszakot. A nagy teljesítményű, drága berendezések jobb kihasználása viszont a népgazdaságnak, a gyárnak és az ott dolgozóknak is érdeke. Az országgyűlésen elhangzottak nyilvánvalóan hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt az ellentmondást még szűkebb térre szorítsák vissza. Mindezt azért említjük, hogy ízelítőt adjunk abból, még az ilyen, alapjában és egészében jelentős eredményeket összefoglaló országgyűlési tanácskozások is jó alkalmat adnak az előadóiknak és hozzászólóknak a téma sokoldalú megvitatására A képviselők többnyire élnek ezzel az alkalommal. Mert — hogy ezzel fejezzük be ösa- szefoglalónkat — a mostani tanácskozás valóban biztató. Örömteljes eredményeikről adhatott számot Az elmúlt esztendő — a költségvetés adatai ezt kézzelfoghatóan bizonyítják — a termelés, a külkereskedelem, a pénzügyi helyzet alakulása és nem utolsósorban a lakosság jövedelmi és életviszonyai szempontjából kiemelkedően sikeresnek mondható. Mindenesetre, a legjobb eredményeket felmutató esztendő eddig a jelenlegi tervidőszakban, amelyek nem lebecsülhető nehézségek közepette születtek. Ami pedig a könnyűipart, annak folyamatban levő lendületes korszerűsítését illeti, a textil- és ruházati ipar. a bútor- gyártás a kereskedelmi kínálatban mindenki által tapasztalható gyors fejlődése mindennél többet mond. Ez a folyamat pedig, mint a könnyűipari miniszter hangsúlyozta, csupán jó kezdetnek tekinthető. Tokaji bor kiállítás Vasárnap délelőtt a mezőgaz-1 dasági múzeumban dr. Bodnár j Ferenc, a Borsod megyei párt- j bizottság első titkára megnyitót- j ta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Tokajhegyaljai Állami Gazdaságok borkombinátja, a hegyaljai termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek területi szövetsége, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, valamint a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat által Tokaj-hegyalja borgazdaságáról rendezett kiállítást. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, képviseltette magát a történelmi borvidék szinte minden gazdasága, termelőszövetkezete* valamint a kereskedelem is. A termelő gazdaságok és a kereskedelem együttműködésének jelentőségét egyebek között az is illusztrálja, hogy napjainkban 70 külföldi országba jut el a tokaji bor. A kiállítás látogatói megismerkedhetnek a tokaj-hegyaljai szőlőtermelés, a borászat történetével témák szerinti csoportosításában a híres szőlőterület termőföldjével, az ott termelt fajtákkal , a művelési módokkal és eszközökkel, képet kapnak a tokaj-hegyaljai szüretekről, a feldolgozásról és az értékesítésről. is. A kiállítás augusztus 21-ig hétfő kivételével mindennap 10— 17 óra között tekinthető meg. (MTI) A Békés megve! Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kedvező feltételek mellett megvételre felajánl 1 DB TAKARMÁNYKEVERŐ BERENDEZÉST. Ügyintéző: Kacsala János Telefon: Békéscsaba 11-668 i 300 125 1974. JŰL1US S.
