Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-20 / 168. szám

MAi A labdarúgó NB I teljes őszi sorsolása <8. Oldali Se^Hőkész§ég;gel Revizorok jártak a vállalat­nál, a Pén2áigytnimsztérium Bevételi Főigazgatóságának emberei.- A szokásos, éven­ként ismétlődő rutinellenőr­zést végezték eL Ténykedé­sük befej eztekor azonban korántsem a szokásos módon távoztak. Rövid értekezlet keretében megköszönték azt a támogatást, melyet a vál­lalat vezetőitől kaptak, s elis­meréssel szóltak az egy év alatt végbement változások­ról. Egyebek között nemcsak a gazdálkodási eredmények növekedéséről. hanem az ügyvitel áttekinthetőbbé té­teléről, a párhuzamosságok kiküszöböléséről, a készlet­nyilvántartás korszerűsítésé­ről. A vállalati emberek többsége csodálkozott. Még ilyet! Az ellenőrök dicsérnek! Ritkaság? Ma még az. Ám már nem fehér holló a bírá­ló észrevételek, megállapítá­sok, jegyzőkönyvi felhívások és figyelmeztetések seregé­ben. A gazdálkodó egységek, legyenek vállalatok vagy szövetkezetek, időről időre át­esnek különböző vizsgálatok próbatételén. Ez természetes kísérője a mának. Az eszkö­zök hasznosítása, a szociális ellátottság, a pénzügyi tevé­kenység, az árképzés kiraga­dott példa csupán, de sejteti, mi mindenre terjedhet ki az átfogó vagy éppen az egy-egy részletet kiemelő ellenőrzés. A legfőbb tulajdonos, a tár­sadalom nevében jelennek meg az ellenőrök, kérik szá­mon, mivel hogyan sáfárkod­tak. miként igazodtak a tör­vényekhez, rendeletekhez. Számon kémek; segíteni akar­nak. Túlzás lenne a gondolati kapocs? Hiszen a revizor szó­nak, az ellenőrzés kifejezés­nek mintha mellékíze lenne, valami kellemetlenről, szük­séges rosszról tudósítana. S ráadásul mennyi alkalom e mellékiz kóstolgatására, hiszen az átfogó felügyeleti ellenőrzéstől a népi ellenőrök vizsgálódásán át, banki, szak- szervezeti emberekig, sokan, sokféle ügyben járhatnak el, kérhetnek félvilágosítást, foghatják vallatóra a némán is beszédes papírokat. A közhiedelemmel ellentétben korántsem olyan sűrű, rend­szeres, alapos az ellenőrzés, mint kellene, mint amit a társadalmi érdek indokolna. Nem számít ritkaságnak, hogy egy-egy gazdálkodó egység­hez csak három-négy évente jutnak el a felügyeleti vizs­gálat megejtői, s az sem, hogy egy-egy részkérdés elemzése ugyan megtörténik, de hát­térben marad az átfogó kép, 82 egész helyzetről szóló ítél­kezés. Helyeselő etők tehát azok a törekvések i— mind az állami, mind a szövetke­zeti gazdálkodásban —, me­lyek a következetes ellenőr­zést, a tartalmi elmélyülést szorgalmazzák. Itt kapcsolódik gondolat- menetünk a közösen már el­ismert, szükségesnek tartott erőfeszítésekhez. A jobb, ha­tékonyabb ellenőrzés ugyan­is, megítélésünk szerint el­választhatatlan attól, hogy a számonkérés egyben lendítő­erő, s közvetítő is legyen. Lendítőerő a jó tapasztalatok elismerő összegezésével, a hé- lyes kezdeményezések dicsé­retével, az előző ellenőrzés óta végbement változások kedvező vonásainak kiemelé­sével. Közvetítő szerepre pe­dig azért kell vállalkoznia az ellenőrzésnek, hogy átvi­gye, átadja más területeken a célra vezető módszereket, megoldásokat, illetve, ha kel, gyűjtse össze, jelezze a pon­tatlan jogszabályokat, az egész­séges fejlődést nehezítő ren­delkezéseket, mindazt, amit túlhaladott az elet. Mert ezek legalább annyira tarto­zékai az ellenőrzésnek, mint a hibák feltárása, a rossz módszerek kimutatása, a mu­lasztások, felelőtlenségek jegyzőkönyvezése. Ahogy csintalan gyermek a sokat emlegetett mumusra, némelyik gazdálkodó egység úgy tekint az ellenőrzésre. Tegyük hozzá: főként ott van ez így, ahol akad takami- való. Szervezetlenség, ügyvi­teli rendetlenség, pénzügyi fegyelmezetlenség. Sőt, eset­leg visszaélés, bűn. Akinek oka van rá, az tartson, na­gyon is tartson a számonké­réstől. Aki hajlana a szabály­talanra, a rendelkezések át­hágására, az lásson csak mu­must az ellenőrben. Ám fö­lösleges bizonygatni, mert természetes, hogy a döntő többségnek semmi oka erre. Arra sokkal inkább, hogy meglelje az ellenőrzés, a szá­monkérés, s a napi gyakor­lati munka tökéletesítésének összetartozását, ezerféle kap­csolódását. Azt, hogy közös célok elérését, érdekek érvé­nyesítését szolgálják, más-más oldalról, különböző eszközök­kel, * azonos kötelezettségek­kel. S' a hangsúly természe­tesen nem az eszközök kü­lönbözőségén, hanem a köte­lességek azonosságán, a cél egyeződésén van. Az elisme­rést, a köszönetét ugyan az ellenőr mondja, de valójában a társadalom véleményének tolmácsolója. E szerep sar­kallja arra, hogy jóról, rossz­ról egyaránt beszéljen. Mészáros Ottó Leonyid Brezsnyev a lengyel fővárosba érkezett Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitká­ra pénteken délután különrepülőgépen Var­sóba érkezett, hogy a LEMP KB, az Állam­tanács és a kormáig meghívására részt vegyen' a népi Lengyelország megalakulása 30. évfordulója ünnepségein. Leonyid Bregsnyevet a repülőtéren Ed­ward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz miniszterelnök, valamint a LEMP PB és a kormány tagjai fogadták. A zenekar eljátszotta a két ország himnu­szát. Díszszázad sorakozott fél. A szovjet párt vezetőjét a repülőtéren összegyűlt tízezres tömeg forró ünneplésben részesítette. Az SZKP főtitkára hosszú percekre elvegyült a tömegben, elbeszélgetett az emberekkel Közben a lengyel ifjak és lányok egy népes csoportja a „Sto lat” című népdallal éltette A repülőtérről a Belweder-palotához ve­zető utcák mentén százezrek sorakoztak fél Leonyid Brezsnyev üdvözlésére. (MTI) Tájékoztató az 1974. szeptember 1-én életbe lépő jövedelemnövelő intézkedések egyes kérdéseiről Az 1974. szeptember 1-én életbe lépő fogyasztói áremelé­sekről és jövedelemnövelő in­tézkedésekről szóló közlemény • tájékoztatást nyújtott a legfon­tosabb tudnivalókról. A lakos­ságot érintő egyes részletkérdé_ sekre ad választ az alábbi tá­jékoztató: A közlemény hangsúlyozta, hogy az első ízben szeptember­ben kiűzetésre kerülő kiegészí­tés nem számít be az átlagbér­be. Ez a megoldás azt biztosít­ja, hogy az ötven forintot sem­miféle levonás ne terhelje. A bérkiegészítésből sem nyugdíj- járulékot, sem jövedelemadót nem vonnak le. sőt a dolgozó keresetnövekedésének ellenére az 50 forint 25 százalékával a lakbérhozzájárulás összege sem csökken. Az 50 forint kiegészí­tés a keresetigazolásokban sem szerepelhet.' Így a gyermekjólé­ti és egyéb intézményekben fizetendő térítési díj megállapí_ tásánál az 50 forint kiegészí­tést nem számítják bé a szü­lők jövedelmébe, ennél fogva — a családi jövedelem emel­kedése ellenére, a térítési díj változatlan marad. Mivei a kiegészítés nem szá­mít be az átlagbérbe, a kere­set alapján megállapított jut­tatások esetén, például a beteg­A lakásépítő és lakásfenn­tartó szövetkezetek elterjedé­séről, a fejlesztés újabb lehe­tőségeiről tartott sajtótájékoz­tatót pénteken a Parlament­ben dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke. Szilágyi La­jos építésügyi és városfejlesz­tési miniszterhelyettes is jelen volt és válaszolt az ÉVM ha­táskörét érintő /kérdésekre. Dr. Molnár Frigyes hangsú­lyozta: a lakásépítő szövetke­zetek célja, hogy az önkénte­sen társult építtetőknek lehető­re folyósítandó táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély mellett is, jár a teljes ösz- szegű kiegészítés. Az 1974. szept. 1. után nyug­díjba menőknél a nyugdíjakat a kiegészítést nem tartalmazó átlagkereset alapján állapítják meg ugyan, de az így számított nyugdíj összege szinten kiegé­szül a havi 50 forinttal. A vállalatokra is vonatkozó eljárási szabályokat a Magyar Közlöny július 15-i számában megjelent kormányrendeletek tartalmazzák. (MTI) Pénteken délután tartott ülé­sén a megyei aratási operatív bizottság értékelte a betakarítás helyzetét. A Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Szövetsé­gének képviselője arról számolt be, hogy az aratást területükön is késlelteti az eső. Ennek ellené­re a mezőkovácsházi járásban több gazdaságban a jövő héten befejezik a betakarítást. A fel­szabadult kombájnokat és gépe­ket pedig átirányítják azokra a területekre, ahol szükség van rájuk. Arról is tájékoztatta a bi­zottságot, hogy a búza minősége megfelelő, az alkatrész-ellátás­séget nyújtson a szövetkezés előnyeinek, a rendelkezésre ál­ló anyagi eszközöknek, a tagok munkájának, a vállalatoktól és más munkáltatótól kapott tá­mogatásnak hatékony kihasz­nálására. Jelenleg 318 lakásépí­tő szövetkezet működik, s a ter­vezett 18 098 új otthonból ed­dig 3679-et építettek fel. A la­kásfenntartó szövetkezetek több mint 90 000 otthon karbantar­tásáról, felújításáról gondos­kodnak, (MTI) Hazaérkezett Irakból a magyar kormányküldöttség A magyar kormányküldöttség, amely Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter vezetésével részt vett az Iraki Köztársaság nemzeti ün­nepének rendezvényein, pénte­ken hazaérkezett. A küldöttsé­get a Ferihegyi repülőtéren dr. Orbán László kulturális minisz­ter, Madara» Attila pénzügyi államtitkár és dr. Trehhon Fe­renc pénzügyminiszter-helyettes, valamint Szigeti Károly, a Kü! ügyminisztérium csoportfőnöke fogadta. Ott volt Widad A. Aj- jam, az Iraki Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. (MTI) ban nincs fennakadás^ A Körösök Vidéke Termelő- szövetkezetek Szövetségének képviselője elmondta, hogy te­rületükön nem mindenütt kezd­ték meg a búza betakarítását. A kedvezőtlen időjárás miatt például Szeghalom környékén, ahol az elmúlt években általá­ban elsőként fogtak hozzá eb­hez a munkához, az idén még olyan nagy a gabonák nedvesség- tartalma, hogy csak rendre lehet vágni. Dévaványa és Ecsegfalva térségében pedig csak lánctal­pas betakarítógépekkel tudnak boldogulni. * A Körösök Vidéke Szövetség területén 15 termelőszövetkezet várja a felszabaduló kombájno­kat, A Gabonafelvásárlő és Fel­dolgozó Vállalat Békés megyei telepei eddig 3 500 vagon gabo­nát vettek* át. A szállítás azon­ban nem folyamatos, mivel a gazdaságok minden szállítógépet a betakarításban használnak. Az AGR.OKER igazgatója ar­ról tájékoztatta a bizottságot, hogy békéscsabai telepén har­minc új kombájn áll még ké­szenlétben. Eddig még minden alkatrészigényt ki tudtak elégí­teni. Gajdács György, az operatív bizottság elnöke összefoglalójá­ban megállapította, hogy me­gyénkben eddig az aratási mun­kák 23 százalékát végezték el. A bizottság javasolta a gazdasá­goknak, hogy azokon a területe­ken, ahol a gabonák gazosak, magasabb tarlóval arassanak. B, 1. ség és szülési szabadság ídejé­Sajtótájékoztató a Parlamentben a lakásépítő és a lakásfenntartó szövetkezetekről Mély a talaj, nehéz az aratás megyénkben I /

Next

/
Oldalképek
Tartalom