Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-19 / 167. szám

/. „Múzeumi Híradó1' Második alkalommal jelent meg a Békés megyei Múzeumi Szervezet tájékoztatója, a Mú­zeumi Híradó, Ä Beck Zoltán szerkesztette füzet öt rovatba foglalja írá­sait, A „Kitekintés”-ben az el­múlt év múzeumi számadatai­ról olvashatunk, melyekből ki­tűnik: a békéscsabai múzeumot és tájházat 47 ezren, a gyulai várat, Dürer Termet és Erkel- házat 119 ezren, az orosházi múzeumot 6600-an, a békésit 10 ezren, a szarvasi Szárazmalmot 1500-an látogatták az elmúlt esztendőben. A „Muzeológia’’ rovat első írá­sa a csabai múzeum nemzetisé­gi néprajzi gyűjteményéről, a szarvasi múzeum értékes képei­ről, Erdélyi Attila megrázó ere­jű piktúrájáról tudósít. Itt ol­vashatunk egy részletes Kohán. életrajzot is, majd összefoglalót a csabai múzeum legutóbbi kép­zőművészeti tárlatáról. A mu­zeológia számol be a békéscsa­bai madárfészkelő-helyek rit­kulásáról is, és a múzeumi könyvtár nemzetközi kiadvány- cseréjéről. Sikeres tanév a dolgozók iskolájában Békéscsabán Sikeres tanévet zártak a dol­gozók általános iskolájában Bé­késcsabán. Az 1973/74-es okta­tási évben félezer dolgozó ta­nult általános iskolában, 201- en végezték el a nyolc általános iskolai osztályt. A csabai üzemek és vállala­tok anyagi és erkölcsi támoga­tást biztosítottak és biztosíta­nak az ismereteiket gyarapító dolgozóiknak. Különösen a Hű­tőház, a DÉMÁSZ, a Tégla- és Cserépipari Vállalat, a Kötött­árugyár és a Férfifehérnemű - gyár párt- és szakszervezeti bizottságai, valamint a gazda­sági vezetés támogatja tanuló dolgozóit. tinicói maffiavezért, Santo bá­tyámat, hogy tárgyaljon Giuli- anóval. A megbeszélés nehéznek ígérkezett. A jobboldali szeparatista mnz_ galom vezetői hirtelen mint a Savoyai-ház hűséges hívei lép­tek föl. komoly ígéretet tettek a tábornokoknak, akik ígéretű­ket továbbították Rómába, a Quirinaléba. Santo bátyám, az öreg maffia, vezér kénytelen volt nagy nehe. zen egész udvarával felkereked­ni, ha találkozni akart a ban­davezérrel: egyik helyről a má_ síkra kellett vándorolnia, míg elérte, mert az óvatos és ravasz Giuliano senkiben se bízott meg. A kövér Santo bátyám meg­állíttatta a kocsit egy dűlőút vé­gében. ahogyan Giuliano embe­re meghagyta, de csak egy gép. pisztollyal felfegyverzett fiút ta­lált aki újabb találkozási pon­tot mutatott a sofőrnek: a mon. realei maffiások házát. A kapu előtt azonban újabb legény állt, és azt tanácsolta Sapto bátyám­nak. hogv ha igazán találkozni akar Giulianóval. próbálja meg a Carolina-villában. Végül a maffiavezér itt talált egy csa­patkapitányt a monteleprei ban. dából. aki beszállt melléje az autóba. És megparancsolta a so­főrnek. hogy indul jon a . .. Santo bátyám ekkor vesztette el a türelmét : __ Mi ez a cirkusz? Hová a karsz vinni? Az érsek házába? Én azt kértem, hogy Turiddo Giulianóval találkozhassam, ve­le van beszélni valóm, nem őemi­nenciájával! A bandita elmosolyodott mel­lette, Munkásnők a harisnyagyárban A Gyulai Harisnyagyárban, a termeket járva mindenütt asz- szonyok, lányok hajolnak a hal­kan zümmögő vagy hangosab­ban zakatoló gépek fölé. Mun­kásnők, akiknek hétköznapjait a kettő vagy a három műszak feszített tempója szabályozza. — Ez speciális szakma — mondja kísérőm —, a szakmun­kásképzés sem olyan intenzív itt, mint a betanítás. Szeretik csinálni, mert a textilszakmá­ban körülbelül itt lehet a leg­jobban keresni. Nehéz, de fi­nom és érdekes munka. Nézem, amint Kovács Mi- hályné, egy szelíd, mosolygós asszony szemenként felilleszti a harisnya fátylát, s miután a gép megfejeli, ő puha mozdu­latokkal kezdi elölről. Sietnie kell, hiszen három gépet kezel egyszerre. Egy műszak alatt 560 gyermek nadrágharisnyát fejel meg, ezzel a teljesítménnyel el­éri a 135 százalékot. — Kell, hogy jól és pontosan dolgozzon az ember, különben nem ér semmit az egész — mondja a rokonszenves mun­kásasszony. Huszonegyedik éve, hogy a harisnyagyárban dolgozik. Itt lett szakmunkás, itt tanulta meg, hogy az emberi közössé­gekben mindenkit a munkája után ítélnek meg. Helyzetével, megbecsülésével elégedett. Ta­valy márciusban kapott kilenc százalék béremelést, s most 2800 forintot keres havonta Nyolctagú brigádja — amely­nek a vezetője — 1960-ban ala­kult és azóta háromszor nyer­te el az aranykoszorús jelvényt. Az idén április 4-én pedig ki­érdemelték a vállalat Kiváló Szocialista Brigádja megtisztelő címet. A?t bizonygatja, hogy régen is versengtek, sokszor bi­zony virtuskodtak egymással az emberek. Ha valaki „rávert a melóra”, a másik még többet csinált. Azonban mostanában a munkahelyek is, az emberek is és a versengések változtak. Egyedül, a kollektíva nélkül ma­— Jöjjön csak velem, lovag, jó helyre vezetem. A kocsi a főpap nyári rezi­denciája előtt állt meg. Kívül­ről kihaltnak látszott Ám a maffiavezér tapasztalt 6zeme nyomban észrevette, hogy a fé­lig behajtott zsaluk mögül pus­kacsövek kandikálnak ki. Itt várta Giuliano. Hát van ennél biztosabb menedék? Ki gyanít­hatná. hogy a banda vezérkara épp a monrealei érsek villájá­ban található? Giuliano dühös volt és fenye­getőzött : __ Azok a kisebb-nagvobb u racsok, akik a hullámat akar­ták eladni „ monarchiának, nem tudják, hogy nemcsak én ját­szom a fejemmel, hanem ők is? Szeparatista csapataik parancs­nokának jó voltam, most hirte­len a közrend útjában állok. Cí­meket és politikai tisztségeket ígértek a majdani független szi­cíliai kormányukban, most vi­szont. hogy meghajoltak a ki­rály előtt, el akarnak tüntetni, mint egy közönséges gonosztevőt vagy útonállót. A maffiavezér minden ügyes, ségét, tapasztalatát latba vetet­te, hogy Giuüanót lecsillapítsa, és előhozakodhasson javaslatai­val. Ezeket a javaslatokat nem­csak a palermói ..kisebb-nagyobb uracsok” nevében tette, hanem a Rómából érkezett nagyfejűek megbízásából is. — Üj egyezséget aiánlanak azok az uracsok? Miért nem jöttek hozzám ők maguk? (Folytatjuk) napság már aligha megy vala­mire az ember. A célok, az esz­közök, az elismerés formái újak, és ehhez kell igazodni. Biztos kenyér, nyugodt étet Az idén 20 millió, jövőre pe­dig 25 millió pár harisnya és öt-ötmillió darab nadrágharis­nya gyártását tervezik. És hogy ezek a termékek jó minő­ségűek, a külföldi piacokon is versenyképesek legyenek, fel­tétlenül szükséges a begyakor­lott munkáskéz, a stabil munka­erő. Petrócki Mihályné 1954 óta dolgozik a gyárban mint lán­coló. — Mi a titka hűségének, mi az, ami ideköti immár húsz éve? — Szeretem a munkámat — válaszolja —, ami biztos kenye­ret, nyugodt életet, megbecsü­lést kínál. Ha van egyáltalán titka, csak az lehet, hogy maga­ménak tartom az üzemet. Van egy 17 éves fiam, aki itt tanul­ja a géplakatos szakmát, és az minden vágya, hogy technikus legyen. Hogy mi a véleményem az üzemi demokráciáról? — kérdezi, majd egy kis töpren­gés után folytatja. — A lehe­tőségek adottak, de én úgy gon­dolom, nem elég csak a lehető­ségeket megteremteni, hangoztat­ni : tiéd az üzem. szólj bele a sor­sába. Számon kell tartani, tervek­be kell önteni véleményünket, akár a munka jobb szervezéséről, a vezetésről és más, őszinteséget kívánó kérdésről legyen szó. Ezzel a megállapítással egyet­ért Vincze Erzsébet is, aki így vélekedik: — Sokszor megvan az akarat a vezetőkben, de ők se tehet­nek semmit. Példát is mond­jak? Itt van a láncoló szak­munkások esete. Vagyunk so­kan. akik kitanultuk ezt a szakmát, csak éppen nem is­merik el. Tavaly, a központi bérrendezéskor derült ki, hogy betanított munkások lettünk. Hiába tanultunk két évet, kár­ba veszett. Azért ne gondolja azt, hogy nem szeretem a mun­kahelyemet, ezután is itt aka­rok dolgozni. 1968-ban kerül­tem erre a modern lánco'ógép­re s nyolc óra alatt 160 pár zokni kerül le a gépemről, amely 2100 forint keresetet je­lent havonta. „Itt minden a kedvemre van’ A negyedik ötéves terv köny- nyűipari beruházásokra, re­konstrukciók megvalósítására 27.4 milliárd forintot irányzott elő. Ez a termelés növelésén túl kihat a munkások kereseti vi­szonyaira, munka- és szociális körülményeire, a vidék ipari kultúrájának megteremtésére is. A rekonstrukció megoldásának módját megszabja az a sajátos helyzet, hogy alapvető gépcse­réket kell végrehajtani, ame­lyeket termelési kiesés nélkül, sőt a termelés növekedése köz­ben kell megvalósítani. Így van ez a Gyulai Harisnyagyárban is, ahol közel négy év alatt több mint 100 millió forintot fordí­tottak fejlesztésre. Létrehoztak egy 350 fős üzemet Dobozon, 260 ú j gépet vásároltak, és még az idén átadják azt az épület­szárnyat, ahol szociális helyi­ségeket, két szinten pedig kor­szerű kötődét helyeznek el. Ennek az üzemrésznek első emeletén már dolgoznak az új csehszlovák gyártmányú kör­kötőgépek. Nyolc gépet egyet­len nő figyel, amelynek kétezer­kétszáz alkatrésze van. Auto­mata jelzi a hibát, de az auto­matát számon kell tartani és a hibát kijavítani. Terék Mária fél éve kezeli ezeket a modern gépeket. Fel- alá jár közöttük és figyeli a munkát. — Hét évvel ezelőtt kerültem az üzembe tanulónak, hatvan- kilencben szabadultam, kitűnő eredménnyel, huszonegy éves vagyok és szeretek kirándulni — mondja sietve, s aztán el­hallgat, mintha ezzel minden lényegeset elmondott volna sa­ját magáról. — Elégedett az életével? — Igen. Én a múltat nem is­merem, csak hallomásból. Itt minden a kedvemre van. Három műszakban dolgozom, de nem fáraszt a munka. Járok a KISZ- be, olvasgatok. Tavaly voltam Lengyelországban, az idén pe­dig Fonyódra megyek nyaralni. Három gyerekkel — egyedül A termelés, de a dolgozók köz­érzete szempontjából is rend­kívül fontos, hogy a munkás­nők szívesen járjanak munka­helyükre, ott jól érezzék magu­kat. Ennek égjük sarkalatos pontja a kisgyermekes anyák munkájának könnyebbé tétele. Már két éve, hogy létrehozták az egjműszakos részleget, ahol 39 asszony dolgozik a gyorsan pörgő láncológépeken. Gombos Györgj'nének három fia van. A legnagyobb első éves ipari tanuló, a középső most vé­gezte a nyolcadikat, a legkisebb pedig még óvodába jár. Több éve egyedül neveli őket, a volt férje nem fizet tartásdíjat, ha a gyár nem segítene, nagyon nehéz lenne. — Mennyi a fizetése? — Megkeresem a 2700 forin­tot havonta, és amiért ezt a munkahelyet kitakarítom, kapok még 600-at. Az ősszel, amikor a gyerekek iskolába mentek, ad­tak 800 forintot, amiből tan­szert. iskolaköpenyt vásároltam. Ezenkívül kaptam 1700 forint nyereségrészesedést, és több mint ezer forint jutalmat, amelynek úgy örültem, hogy ei se tudom mondani. *** Műszakváltás. Kitódulnak a lányok, asszonyok, az öltözők­ben szépítkeznek, csinosodnak. Várja őket a vőlegény, a férj, a gyermek, a család. Várja őket a második mű­szak ... Seres Sándor A Mezöberényi Műszaki és Vasipari Ksz FELVESZ — lakatos és hegesztő szakmunkásokat, — betanított lakatosm»*nkára férfi munkaerőket, — 1 fő szállítási és gépkocsieloadói munkakörben jártas dolgozót. .lő kereseti lehetőség, kéthetenként szabad szombat. Jelentkezni lehet: Mezőberény, Gyomai út 26. sz. alatt. * Növekedik a munkásfiatalok száma a békéscsabai KISZ-szervezetekben A KISZ Békéscsabai városi Végrehajtó Bizottsága szerdai ülésén egyebek között a mun­kásfiatalok körében végzendő tagszervezésről tárgyalt. Tóth József a városi bizottság poli­tikai munkatársa beszámolójá­ban kiemelte: tovább szüksé­ges erősíteni a szakmunkáskép­ző intézetek és a munkahelyi, üzemi KISZ-szervezetek kapcso­latát. Beszámolója végén tájé­koztatást adott arról is, hogy Békéscsabán 13 KlSZ-alapszer- vezettel működik több, mint 1973-ban és ezerrel növekedett a munkásfiatalok száma a KISZ-alapszervezetekben. Ugyanakkor az egyéb kategóri­ákba tartozó fiatalok taglétszá­ma azonos a tavalyival. A végrehajtó bizottság tagjai a tájékoztatót követő vitában szóltak arról, hogy a jelenlegi­nél több figyelmet szükséges fordítani a brigádmozgalmak­ban tevékenykedő fiatalok nép­szerűsítésére. Erősíteni szüksé­ges az üzemi KlSZ-alapszerve- zetek fiataljainak kapcsolatát a munkásokkal. Jobban kell ko­ordinálni a szakmunkásképző intézetek és az üzemi KISZ- szervezetek munkáját. A har­madéves szakmunkástanulók ugyanis az utolsó iskolai évben már a munkahelyeken dolgoz­nak, ugyanakkor az iskolai KISZ-szervezetben tevékeny­kednek. Ez a kettősség sokszor arra vezet, hogy a fiatal elsza­kad az ifjúsági szövetségtől. A végrehajtó bizottság azt is megvitatta, hogy milyen mó­don lehetséges növelni a pro­paganda-, szervező munkát a vi­dékről bejáró munkásfiatalok körében. Feladatként határozta meg egyebek között a KISZ- alapszervezetek vezetőségének, hogy a bejáró fiatalok, a mun­kás és a szakmunkástanulók körében növelni kell a tagfel­vételt szervező munkát. B. J. íj uxemi híradó: a Szarvasi Vasmunkás Megjelent a Szarvasi Vas­munkás, a Szarvasi Vas-, Fém­ipari Szövetkezet üzemi híradó­ja I. évfolyamának 1. száma. A Beköszöntő tájékoztatást ad ar­ról, hogy a Szarvasi Vasmunkás célja a szarvasi és vidéki dol­gozók tájékoztatása a szövetke­zet életének fontosabb kérdé­seiről, termelési feladatairól. Le­hetőséget nyújt arra, hogy a dolgozók is kifejezésre juttas­sák véleményüket, javaslatukat, s így az üzemi demokratizmus kibontakozásának egyik fórumá­ul szolgáljon. A szövetkezet vezetősége a házi sokszorosítással készülő hír­adó negyedévenkénti megjelené­sét tervezi. Valamennyi szám ismerteti majd az időszerű gaz­dasági, kereskedelmi tevékeny­séget, a termelési eredménye­ket, a közös gondokat, a fej­lesztéssel kapcsolatos tennivaló­kat. A dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek helyzetéről, a mozgalmi életről, a művelődés­ről, valamint a sportról is rend­szeresen szó lesz — ígéri a Be­köszöntőben Székely László, a szövetkezet elnöke, aki egyúttal a híradó felelős kiadója is. Vé­gül arra kéri a szövetkezet dol­gozóit, hogy támogassák saját újságukat, mégpedig cikkek írá. sával, észrevételek, javaslatok, építő bírálatok beküldésével. Ha a célok megvalósulnak, bi­zonyára kamatostól visszatérül majd az a költség, amennyibe a nagy létszámú és a termelés­ben is kimagasló szövetkezetnek az üzemi híradó előállítása ke­rül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom