Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-16 / 164. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA W74. JtJUUS 16» KEDD ARA: I FORINT XXIX. ÉVFOLYAM. IfM S7ÍM Világ proletárjak MA; Államcsíny CIPRUSON (2. oldal) VASUTASNAP BÉKÉSCSABÁN (3. oldal) EGYMILLIÓ LITER TEJ A FOGYASZTÓKNAK (5. oldal) SPORT <7—8—9. oldal) Fűtőanyag-áremelés — bérpótlékkal A fogyasztón árak emelése nem tartozik a népszerű gazdasági in­tézkedések sorába, s ha ilyenre — ezúttal szeptember 1-én a tü­zelő- és az üzemanyagoknál — mégis sor kerül, annak nyomós okai, indítékai vannak. A ma­gyar gazdaság, amely a tőkés or­szágokkal is kereskedik, nincs és nem is lehet elszigetelve a tőkés piacoktól. Márpedig ezeken a pi­acokon az elmúlt egy-másfél esz­tendőben soha nem tapasztalt iramban emelkedtek az árak, részben a spekuláció, részben olyan jelenségek — az energia- válság — hatására, amelyek tar­tósaknak ígérkeznek. Magyarország energiahordo­zókban nem minősíthető gaz­dag országnak, a szükséglet egy­re növekvő hányadát — villa­mos energián kívül, kokszot, kő­olajat és földgázt is — impor­táljuk Elsősorban a Szovjetuni­óból, de kőolajat néhány esz­tendeje már a közel-keleti or­szágokból is, ahol a tőkés világ­piaci árak érvényesülnek. Az sem mellékes körülmény, hogy az energiaválság — és a rend­kívül megdrágult szénhidrogén- árak — következtében világszer­te felülvizsgálják az energiagaz­dálkodást és a gazdaságosság új követelmény« szerint alakítják a racionális energia- és üzem- •nyagfelhasználási struktúrát. Nyilvánvaló, hogy a népgaz­dasági érdekkel összhangban álló tüzelő- és üzemanyagfelhaszná­lást csupán a követelmények hangsúlyozásával, avagy felhí­vással nem lehet kialakítani, itt az áraknak kell érvelniük. Ezért szükséges és elkerülhetetlen1 egyrészt a tüzelő, és üzemanya­gok fogyasztói árának, másrészt' a kőolaj- és kőolajipari termé­kek termelői árának emelése. Az áremelésnek a fogyasztást- felhasználást befolyásoló szere­pét az átlagtól eltérő mértékek is tükrözik. A tüzelőanyagok ára átlag 25 százalékkal lesz maga­sabb, de a tüzelőolajé 40, a ve­zetékes gázé 20, a propán-bután- gázé 10, a szénié 16, a kokszé 24, a tűzifáé 18, a távfűtés és a me­legvízszolgáltatás díja pedig 20 százalékkal. Az üzemanyagoknál, amelyeket túlnyomó részben im­portált kőolajból állítunk elő, 40—45 százalékkal emelkednek az árak A tüzelő- és főként az üzem­anyagok árát az elmúlt hónapok­ban — néhány ország kivételével — világszerte felemelték, mi is rákényszerültünk erre in­tézkedésre. Az áremeléssel azon­ban nálunk az energetikai kér­dés megoldása nem zárult le. A gazdaságpolitikának sok az ösz- szetevője, azon belül azonban prioritása, elsőbbsége van az életszínvonalpolitikának. Az is szükségszerű volt, hogy a fo­gyasztód árak emeléséhez olyan ellenintézkedések társultak, ame­lyek az életszínvonal védelmét szolgálják. A tüzelőanyagok átlag 25 szá­zalékkal magasabb ára 1,5 milli­árd forint, az üzemanyagok drá­gulása pedig 800 millió forint többlet-kiadást okoz a lakosság­nak. Az ellenintézkedések. — ha­vi 50 forint bérpótlék a munká­soknak és alkalmazottaknak, a gyermekgondozási segély 50 fo­rinttal történő felemelése és a hasonló összegű juttatás a nyug­díjasoknak — éves szinten ösz- szesen 3,5 milliárd forinttal nö­veli a lakosság pénzbevételét. E központi intézkedések hatálya a fez-tagokra és isz-alkalmazot- takra nem terjed ki, de ily mó­don is a keresők mintegy négy­ötödét érinti. A többletkiadás és -bevétel ösz- szegének egybevetéséből is ki­tűnik, hogy a családok többségé­nél az áremelésnek nem lesz hát­rányos, a fogyasztást, az élet- színvonalat rontó hatása. A leg­több családban két kereső van, a havi 50—50 forintokból egy év alatt 1200 forint kerekedik ki. Hadd kalkuláljunk: ez az összeg a régi árszinten számított évi 4000—4100 forint értékű tüzelő- anyagfelhasználás költségnöve­kedésére nyújt fedezetet. Persze lesznek háztartások, családok, a nagy lakást olajjal fűtők, a gáz­zal főzök és gépkocsijukkal üzemanyagot is fogyasztók —, amelyeknél az áremelés és a bérpótlék összhatása kedvezőt­len lesz. Az életszínvonalpoliti- ka — jelen esetben az ár- és bérintézkedések összehangolása — soha nem lehet személyre szó­ló, nem veheti figyelembe egyes konkrét termékek családonként eltérő fogyasztását. A bérpótlék­nak, a gondozási segély feleme­lésének, a nyugdíjasoknak adan­dó juttatásnak az a célja, hogy a szeptember 1-én életbe lépő ma­gasabb árak se csökkentsék a la­kosság jövedelmének reálértékét, vásárlóerejét, s az idei évre ter­vezett életszínvonal-gyarapodás népgazdasági szinten maradékta­lanul megvalósuljon. (KS) Ezer öt száz fiatal a békési címerezőtáborokban Az első kukoricacímerező épí­tőtábor több mint 15 éve nyi­totta meg kapuit a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban, Azóta Bé­kés megyében mind nagyobb számban jelentkeznek a közép­fokú tanintézetek fiataljai a mezőgazdaságot segítő építőtá­borokban. Ezen a nyáron 8 cí­merezőtábor nyitja meg kapu­it, amelyben több mint 1500 fi­atal tölt el hasznos munkával néhány hetet A tálborok zömé­ben elsősorban a középiskolás lányok dolgoznak. Ilyen tábor nyitja meg kapuit ezen a héten a Hidasháti Állami Gazdaság­hoz tartozó Bakucon és Csár- fyállásrm aZ Ol'OShazi, a felSŐ­nyomasi és mezőhegyesi, vala­mint szarvasi állami gazdasá­gokban. a gyomai Győzelem és a telekgerendási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A fiatalok kulturális és poli­tikai neveléséről is gondosko­dik a KISZ Békés megyei Bi­zottsága. A napi munka befe­jeztével az Országos Rendező Iroda szervezésében együttesek adnak majd műsorokat a tábo­rokban, s a fiatalokat elviszik a gyulai várjátékok előadásaira is, Ezenkívül a Békés megyei párt- bizottság vezető munkatársai tartanak politikai fórumokat a címerezőtáborok lakóinak.. , _ T eljes erővel aratnak Korkép a megye déli részéből Aid egy évvel ezelőtt járt az újkígyósi Aranykalász Tsz mag­tisztító telepén, sok újdonságot ! láthatott, hiszen a szovjet gyárt-; mányú terményszárítóhoz serle- ges felvonókat készítettek, s | olyan szállítószalagokat szerel- tek, melyek emberi kéz érintése nélkül juttatták a terményt a dunaújvárosi színek alá. No, és a port, ami a munka közben ke­letkezett. Az itt dolgozó emberek műszak végére olyanok voltak, mint a bányászok. Csak a sze­mük fehérje villogott. Izzadt testükre a por rátapadt, vékony létegű sárrá változott. Csípte őket. Akkor fogant meg a gon­dolat: olyan előtisztító és utó­tisztító berendezést kellene szer­keszteni, amely ciklonnal össze­kötve zsákba gyűjti a port Hangyási Zoltán és Nagy Pé­ter mérnök elképzelése alapján Czene János szerelő, Szabó Lász­ló művezető, Tóth Balázs és Só- dar István elkészítette a porel­szívó berendezést, az elő- és az utótisztítót is összeszerelték. Ma már nem porol Eperjes, noha 8 SzK—4-es és 3 John » Deere kombájn ontja a szemet. Szom­baton és vasárnap teljes kapaci­tással dolgoztak a határban és a szárítóban is. Eddig 195 vagon termést takarítottak be. Ennek egy részét átadták a gabonafel­vásárlónak, a másik részét pe­dig a tsz saját szükségletére ta­karmányozási célra tárolja. A medgyesbodzás—pusztaott- lakai Egyetértés Tsz-ben távirá­nyítású aratás folyik. Báli Ist­ván tsz-elnök az utóbbi hóna­pok fáradalmát Harkányban pi­heni ki. Most kapott beutalót. Nehéz szívvel, munkatársai iránt érzett nagy-nagy bizalommal mégis nekivágott az évek óla ha­logatott üdülésnek Tavaly kül­földi utat mondott vissza, készen volt az olaszországi útlevele, de jött az aratás, s idehaza maradt. Most is nyugtatták munkatársai. —• Menj, pihenj egy kicsit, rád fér, s majd utána, ha visszajöt­tél teljes mellszélesseggel dol­gozhatsz. Jön a telefon mindem este. Harkány és Medgyesbodzás kö­zel kerül egymáshoz. — Mi újság? — kérdezik Har­kányból. És a válasz: — Minden rendben van. Le­arattuk a Libellulát, hektáron­ként 54—55 mázsa szemet adott Hétfőn délután már a kenyér- gabonának álltak a kombájnosok. Ahol befejezik az aratást, nyom­ban ottjámak a szalmagyűjtőik, vagy a szalmazúzók. Ezeket kö­vetik a műtrágyázógépek és a j tarlóhántó traktorok. Vozár 1st- ván és Laurinyecz István IHC traktorral hétfőn azt a táblát tárcsázta, melyről vasárnap ta­karították be a termést. — Az elnökünk nyugodtan üdülhet — mondja Kutas Imre üzemegységvezető —, bízhat bennünk, jól learatunk. Vasárnap teljes műszak volt a kunágotai Bercsényi Tsz-ben. Hetven vagon gabonát arattak, csépeltek. Hétfőn már itt is az utómunkálatok folytak a leara­tott táblákon. Kazlazták a szalmát. Szilágyi Károly, a ga­bonaágazat vezetője szerint 50 mázsa hektáronkénti termésre számítanák. A Gabonafelvásárló- és Fel­dolgozó Vállalat orosházi kör­zeti üzemében még nem érződik, hogy a határban teljes erővel aratnak. Csanádajpácán, Csórva- son, Nagyszénáson, az orosházi tárházban & malomban, vala­mint a takarmánykeverőben 75 vagon új búzát vették át hétfő délig. O. K, Környezetünk védelméért Tegnap, hétfőn Békéscsabán, a Technika Házában vitát ren­deztek a környezetvédelmi ke­rettörvényről. Nyári Sándor, a HNF megyei titkára köszöntötte a résztvevő­ket és rövid bevezetőjében szólt arról, hogy hazánkban az első ízben kiosztott 40 Széche­nyi emlékplakettből 3 Békés megyébe jutott, jelezve a fel­sőbb szervek elismerését, az itt végzett környezetvédelmi mun­káért. A díszes kivitelű em­lékérmet ekkor adta át dr. Már- ki-Zay Lajosnak, a környezete védelmi társadalmi bizottság Békés megyei titkárának. Ezt követően dr. MárM-Zay Lajos ismertette „Az emberi környezet védelméről” szóló törvénytervezetet. Hangsú­lyozta: Minden állampolgár jo­gosult arra. hogy emberhez méltó környezetiben éljen”. JÓL, esően állapította meg, hegy megyénk szerencsére nem tar­tozik környezetvédelmi szem, pontból a veszélyeztetett he­lyek közé, s igy ezért itt in­kább mindannyiunk feladata a megelőzés. Az ismertetés után a jelenlevők közül többen kér­ték szót és adtak hasznos ja­vaslatokat a tervezethez. Töb­bek között felszólalt Boros Jó­zsef. Mtiklya Jenő. Tarsoly La­jos, Gajdács György, Csontos Sándor. Ott volt a tanácskozá­son SkalicZki Károlyné és Ko­vács Pál országgyűlési képvi­selő is. Hogy a törvénytervezet minél szélesebb körben ismert legyen, ezért ma Gyulán, holnap pedig Szarvason rendeznek hasonló vitiát Az összegyűjtött, haszno­sítható javaslatokat az Orszá­gos Környezetvédelmi Tanács elé terjesztik. A csanádapácai Üj Barázda Tsz-ben négy kombájnnal aratják a búzát. A képünkön látható John Deere kombájnnal napi 1000 mázsa búzát takarít be Mihály Péter kombájnos. A mag­tár-tiszta szemekből Zatykó Gyula gépkocsivezető 130 mázsát szállít egyszerre (Fotó; Demény)

Next

/
Oldalképek
Tartalom