Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-14 / 163. szám

A korszerű gyermekruhákról A eseesemS még nem tud pananskodni,, Mostanában gyakran esik szó a legkisebbek öltöztetéséről, s ez nem véletlen: előtérbe ke­rültek a kismamák, az édes­anyák, s kicsinyeik. Népesedési politikánk fontos része gyermek­ruházati iparunk korszerűsítése. Szükség van rá: jelenleg több mint kétmillió a 14 éven aluli gyermek. (Ennyien érdekeltek a javuló, immár naponta gazdago­dó ellátásban.) Csaknem 300 ez­ren egyévesnél kisebbek, s e csecsemők aligha panaszolhatják el, ha kényelmetlen a rékli, a rugdalózó, a hálózsák... Ha nem is szóval, de nevetéssel vagy sí­rással kifejezésre juttatják véle­ményüket.. A Könnyűipari Minisztérium megbízásából a Divattervező Vállalat — a negyedik ötéves terv könnyűipari rekonstrukciós programjának lehetőségeit fel­használva — kidolgozta a kor­szerű bébi- és gyermekruházat teljes kelléktárát, s azt a minap bemutatta az iparnak, s a ke­reskedelemnek. Ennek nyomán várhatóan tovább szélesedik gyermekruházatunk választéka, javul minősége. Addig is, né­hány megszívlelendő jó tanács! A korszerűség fogalma tág: egy időben — helytelenül, bizonyára az újdonság varázsá­nak hatása alatt — mindent kor­szerűnek mondtunk, ami szinte­tikus. Kétségtelen, a szintetiká­nak páratlan előnye: otthon, könnyűszerrel, gyorsan mosha­tók, vasalást nem igényelnek, ráadásul formatartók. Vannak azonban más szempontok is, amelyekre figyelemmel kell len­ni, főként, ha gyermekruházati cikkekről van szó. Íme, a leg­fontosabbak! seregnyi színben, fazonban ké­szülnek) — tudnunk kell: noha valóban könnyen, a pamutnál lényegesen könnyebben rendben tarthatók, különösen nyáron, melegben tapadnak, gátolják a test, a bőr pólusainak párolgá­sát. Főként kisgyermekeknek zokniból, harisnyából, harisnya- nadrágból a legegészségesebb a tiszta pamut. Ebben nem izzad a láb. Az orvosok, gondozónők, óvónők minduntalan kérik: leg­alább az egész napos játszáshoz, a bölcsődében, óvodában adjanak a kicsikre pamutzoknit. Igaz, csinosabb a színes, mintás krepp-nylon meg az akril, de azt használjuk alkalmi viselet­nek, naponta legfeljebb egy-két órára. A felsőruhák alapanya­gával már más a helyzet. Puló­vernek, ruhának, overallnak, kabátnak általában a szintetikus, illetve azzal kevert pamut vagy gyapjú a praktikusabb. A gyer­mek egyet fordul, s már a földön hempereg. Könnyebb e holmik mosása, szárítása, s amúgy sem közvetlenül a testére húzza a kicsi. A konsizerű gyermekfelső- ruha java része szintetikus kö­tött kelméből készül: s ez azért is előnyös, mert a szövöttnél ru­galmasabban követi a gyermek mozgását, fejlődő alakját. (cs. b. j9 Ingblúzból - nyári blúz Elsősorban serdülő lányoknak ajánljuk, akik a blúz ujját és hosz- szúságát hamar kinövik. De a fel­nőttek is csinos rövid ujjú nyári blúzt készíthetnek a régi, megunt ingblúzból a következő módon: A blúzujjat kifejtjük, felfejtjük az alsó varrást is, és szétvasaljuk. Ebből szabjuk a tűzéssel és farkas­foggal díszített bő, húzott ujjat. De- rékvonalon a blúz belső oldalára egy 5 cm széles pántot varrunk (a blúz levágott aljából vagy más vé­kony mosőanyagból) és középen is (2,5 cm) megtűzzük. Az így kiala­kult gumiházba gumiszalagot fű­zünk be. A gumizástól lefelé lo cm. re levágjuk a blúz szélét, behajtjuk és ugyancsak farkasfoggal és tűzés­sel díszítjük. (Mindkettő lehet szí. nes.) Az ingblúz gallérját, gombolás­pántját, egyszóval a ,,legkényesebb részeit” nem kell átalakítani, csak a derékba befűzött gumipánttal kös­sünk még egy gomblyukat, hogy jobban tartson. Szoknyával, nadrág­gal is viselhető üde, friss nyári blú­zunk lesz. Fáj a szívem?... Az orvosok véleménye indo­kolt: közvetlenül testre, kivált­képp gyermekeknek a tiszta pa­mutot javasolják. Ezek ugyanis — ellentétben a tiszta szinteti­kával, például a nylonnal — felveszik a test párolgását. Ugyanakkor jól szellőznek, egy­szóval kellemes közérzetet bizto­sítanak. A nylon fehérneműkről — (bár világszerte, nálunk is MaíEBBSfiBBailBSBSBSSBBSBBBtBMSEBBBBlZBB» BIZTATÓ | Kakasom, kakasom kukorékolj! Jércikém, jércikém : kotkodákolj! \ m Barim bégess: — be-e-ei Kecském, kecském jer ide! Ludam gágogj \ — gá-á-á! ■ Soha ne menj ; világgá! : Galambom, galambom : turbékoljál! : Udvarom, udvarom : gazdagodjál! Gazdag Erzsi 11 UMUíMSS * ■ am. július n MÁR SOKSZOR olvashattunk arról, hogy a szív soha nem fáj, mert nincs érző idege. Az orvosi rendelőben mégis elég sokan jelentkeznek azzal a panasszal, hogy fáj a szívük. Panaszuk helytálló, de azt nem a szív, hanem a szívtájék vala­milyen elváltozása okozza. Nem ritka dolog, hogy valaki halálfélelemtől gyötörtem betá­molyog az orvosi rendelőbe, bal kezét a szívtájékra szorítja és kínzó görcsös szívfájdalomról panaszkodik. Ez a kórkép a ro­hamokban jelentkező szívszoron­gás — szaknyelven az angina pectoris — ami a szegycsont tá­ján jelentkezik, s a mellkas bal öldalára vagy a bal karba su­gárzik és rendszerint nehéz lég­zéssel jár. Ezt rendszerint vala­milyen fizikai megerőltetés, lel­ki megrázkódtatás, erős dohány­zás vagy egyéb megterhelés okozza és feltehetően érelmesze­sedésre vagy a koszorús erek szűkületére vezethető vissza. SZÍVTÁJI FÁJDALMAT okoz­hat a túl bő táplálkozás i6, ami­kor az emésztőszervek puffadása felnyomja a rekeszizmot és tér­aránytalanság keletkezik a has, illetve a mellüreg között. A száraz szívburok ■ vagy mell­hártya gyulladása is okozhat szívtáji panaszokat éppen úgy, ahogyan a bordaközi izmok vagy idegek betegsége is. A bal oldali bordaközi idegek gyulladása olyan erős szívtáji fájdalommal járhat és a beteg olyan határo­zott szívpanaszokkal jelentkez­het az orvosnál, hogy gyakran sértve érzi magát, amikor az or­vos megmagyarázza, hogy szí­vének semmi baja, csupán a bor­da közti idegeit kell gyógykezel­ni. Persze ez is betegség, ez is fáj, de ebben nem a szív, hanem a szív feletti ideg vagy izom a ludas. Sőt. néha a nyaki gerinc­oszlopon van a baj, mert a csi­golyára felrakódott mész nyomja az onnan kilépő ideget, de a fájdalom mégis a szívtájon je­lentkezik. LEGGYAKORIBB az a nehe­zen körülírható, bizonytalan fáj­dalom, amit régebben szívideg­bajnak neveztek. Ennek semmi­féle kézzelfogható élettani oka nincs. Főleg ideges, nyugtalan vagy fáradt embereknél gyakori. Az orvosok ezt funkcionális — a mindennapi élettel kapcsolatos hangulatváltozás következtében jelentkező — idegrendszeri za­varnak tartják, aminek a szív­működéshez legfeljebb annyi kö­ze van, hogy vegetatív — élet- fenntartó — úton az érverést gyorsítva vagy lassítva, „maj­molja” a komoly szívzavarokat. ...ÉS MOST OTT VAGYUNK annál az úgynevezett szívfájda­lomnál, ami néha „megrepeszt- heti" az érzékeny, bánatos ember szívét. Igen! Tehát amikor úgy érzi, valóban fáj a szíve. Csak a sorrend itt más. Mert ebben az esetben sem a szív fáj (még a szívtájékkal sincs semmi baj), de a hangulattal igenis baj van. Valamit vagy valakit szeretne valaki. Szeretné elérni vagy meg­tartani — és elveszítette. Mél­tánytalanság vagy kár érte. Va­lamilyen bánata van stb. És ta- lám ez az otoa ammak, hogy az em­ber időtlen idők óta a szivet tartja az érzelem közipontjának, mondhatnánk, mindenért azt „okolja”. Pedig az ilyen szív- fájdalom csak a nótában szív- fájdító.. Dr, B h, /-SL J-7 r rt &— ij jn r *■ I.J ? i ! M i P^TrnrnTr Na, ez .J81 kezdődik ISéha azt hiszem „már nem szeretsz úgy. mint régen..; SBBBBBZEBBBSXEBSBBEBBBflBBBBBBBBBBBBBBBBBBBZBBSaBBBSS Kicsi a világ gyulai SZOT üdülőbe beutalóval érkeztem. A medencék nyüzsögtek a lármásan csapkodó-evic- kélö nyaralóktól. Több részük pirospozsgás nő volt. Egy is­merős férfitársam így tájékoz­tatott: — Vigyázz, a nők mind kül­földiek. Figyeld meg, csak úgy ostromolják őket a magyar fér­fiak. Ez nagyszerű — gondoltam magamban, milyen remek, hogy a szakszervezet két hétre ide- segített. De örök hála Csészés kartársnak is. aki a fizetése­mig kölcsönzött ezer forintot. Hiszen itt víz is van, nő is'van. hát mi kell még az élethez?: ezer forint és kész. — Ide figyelj — fordultam férfitársamhoz — milyen nem­zetiségűek ezek a nők? — Számomra kínaiak — vá­laszolta. — Miből gondolod? — Mert ferde szemmel néz­nek rám. Értem. Megakadt a szemem egy töltöttgalambon. Csudanő! És biztosan nem kínai, mert a nézése egyenes és csupa igé rét. Lehet vele mit kezdeni, feltéve, ha az ember tud an­golul. Mert angolul ostromol­ták a férfiak. Ezt tehát nem hagyhatom ki. Szerencsémre a pavilonban árultak angol nyelv­tankönyvet. Néhány komoly shakespearei idézet mellett bevágtam egypár közhaszná­latú szót: How do you do? Thank you very well. Do you slipi my dear Lady? Can yon with me to take a little prome- nation?... és így tovább. Ele­inte nehezen ment, de két nap után már törtem az angolt. A harmadik napon társalogtam is — a tükör előtt magammal. Délután a tűző nap elöl az ár­nyékba akarok feküdni, akkor meglátom az én bálványomat. A medence szélén ült és lábát a vízbe lógatta. Most vagy so­ha! Merészen odaoffenziváltam magamat: — Pardon, my dear Lady, l can what is here the eticette, but... — és daráltam a csodá­lattal rám meredő aranyszőke nőnek az angolt, legalább öt ■mondatot. S ekkor a drága nő közbeszólt: — Na ne marháskodjon! Ma­ga is úgy kezdi, mint a többi?: Elámultam: — Maga maga tud ma* gyárul? — Azért tudok néhány angol szót is, de azt csak azokkal a külföldieket majmoló, nyugat­imádó tolakodókkal alkalma­zom. akiknek viselkedése tet­szik nekem ás magamban jókat mulatok rajtuk. — Asszonyom! — szóltam a forró homokban — remélem engem nem sorol a tolakodók közé. Akár angol, afcár_ kínai vagy magyar, maga gyönyörű: — Persze, gyönyörű vagyok magának most. Mert még so­ha nem látott fürdőruhában, csak felöltözve. — Tessék? — Igen. Csak felöltözve lá­tott. Hát nem ismer? Egyéb­ként tudja mivel kedveskedhet­ne nekem a legjobban?: ha visszaad nekem 300 forintot ab­ból az ezerből, amit a férjem­től kért kölcsön. Nagyon fogy itt a pénz. — Hát maga... maga Csé- szésné Hajdúdorogról? Két nap, két éjjel azért kellett nekem angolul tanulnom, hogy az amúgy is kevés költőpénzem megfogyatkozzon három, piros­sal? Mégis, egyetlen dolog megvi­gasztalt. de ez az egy aztán olyannyira, hogy nevetőgörcs fogott elő: amikor újra talál­koztam üdülő férfitársammal, irigykedve, akár egy sárga kí­nai, így szólt hozzám: — Láttalak kérlek, hogy már megismerkedtél azzal az angol töítöttgalambbal. Csak így to­vább. Ugye mégiscsak érde­mes volt angolul megtanulnod? Hiába, ezek a külföldi nők mennyivel vonzóbbak, mint a mi egyszerű, magyar lányaink. Denes Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom