Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-14 / 163. szám

Tanácstag és védőnő A találko. zás időpont, ját nehéz egyeztetni. Leginkább úton van, hol védőnői teendői, hol a tanácstagi megbízatás szólítja el a városi ta­nácsi irodá. jából, tulaj­donképpeni munkahelyéről, Az íróasztal mögött rit­kán látják, csak amikor a leg­szükségesebb adminisztrációt kell elvégezni. Breceka Mária legszívesebben a körzetekbe megy, beosztottjaival, kolléga­nőivel, hiszen Szarvason veze­tő védőnő. Ez a ragaszkodás a körzetihez érthető, 15 éven át dolgozott ilyen területen, s csupán három éve van a mos­tani poszton. Erről a munkáról, a hivatá­sának választott pályáról be­szél, amikor sikerül egy röpke félórát szánnia találkozásunk, ra — A legnehezebb kerületben kezdtem 18 évvel ezelőtt. A múlt rendszerben itt élt a város legszegényebb rétege, peremén „ cigányteleppel. Nem volt ró­zsás a helyzet -, felszabadulást követő években sem. Sok elő­ítélettel. babonás szokásokkal kellett megküzdeni. De szeret­tem ezt a munkát, mert szere­tem a gyerekeket és az embert. Hét évig voltam a IV. kerületi körzetben. Igyekeztem mindig a kis emberpalántákban a jö­vő nemzedékét látni, s így fog­lalkoztam a családokkal. A lá­togatások rendszeresek voltak, láttam a változást, tanácsaim megtagadását, s azt is. hogyan fejlődnek a kisgyermekek, mennyire javul a higiénia, a gyermekek táplálkozása. Amint múltak az évek, a családok egy­re igényesebbek lettek önma­glukkal szemben. A háztartások korszerűsödése pedig még in­kább segítette ezt. A hét éy alatt megszerettek az emberek és eljutottam ad­dig is, hogy egyenesen sértés­nek vették, ha látogatásaim so­rán véletlenül, vagy idő híján valamelyik családhoz nem ju­tottam el. Persze ez ritkán fordult elő. Hiszen öröm volt számomra Is a látogatás, megfigyelni a cse­csemők fejlődését látni, ami­kor először mosolyognak, elő­sző,. nyúlnak a játékhoz, kez­dik a tipegést. Az édesanyák pedig boldogan úiságolták eze­ket az apró. számukra mégis nagy eseményeket. Amikor kezdtem, a városban csak egy gyermekorvos volt, ma már körzetek vannak és három gyermekgyógyász. Amióta veze­tő védőnő vagyok, sajnos keve­sebbet tartózkodom a körzetek­ben. Hat védőnő munkáját kell irányítani, s emellett az egyéb teendők .. . Brecska Mária tanácstag is. __ Meglepetés, de egyben ö röm is volt számomra e meg­tiszteltetés. Bár őszintén szól­va nem tudtam, mi is egy vá­rosi tanácstag feladata. Eleinte csak hallgattam másokat, most viszont én szó'*-k mások érdeké­ben ... A körzetemben főleg idősebbek élnek. Nem sok az igénvük. Villany, járda, víz van mindenütt. Néha azért hozzám fordulnak eg:v-egy kéréssel, ja­vaslattal. ezt továbbítom. De egy tanácstagnak nyitott szem­mel kell járnia s meg kell lát- ni a azt is, amit a választók nem tesznek szóvá. Az egész várost Ismerem, így nemcsak a körzet ügyében szólalok fel a tanácsülésen, Itt van például az egészségház: zsúfolt. Végre az idén már el­kezdik az új. tíz munkahelyes rendelő építését. Ennék szor­galmazása szintén a mi felada­tunk. Közvetve így is képvise­lem a körzetemet. Kasnyik Judit ba lépjen Salvatore Giulianó­val. Giulianónak szüksége volt kép­zett emberekre, alvezérei, csa­patkapitányai bátor és értel­mes fiúk voltak, de művelet­lenek. Giuliano maga folyton kereste az alkalmat, hogy ta­nuljon, szebben írjon, sokat ol­vasson, képezze magát — meg is volt az eredménye. Pasquale Sciortino a tanács­adója lett. Sciortino lelkes sze­paratista volt, hamar megbe­csülést szerzett a mozgalom­ban, kényes feladatokat látott el. Legkomolyabb megbízatása az volt, hogy létesítsen kapcso­latot Giuliano és az EVIS (ön­kéntes Hadsereg Szicília Füg­getlenségéért), Giuliano és a mozgalom vezetői közt. Már említettük, hogy milyen különös lelkiállapotban volt a fiatal bandita: szeretett volna kiszabadulni a közönséges bű­nöző törvényen kívüli é1 étéből, szeretett volna egy zászló ne­vében harcolni. És Giuliano számára a szeparatizmus lett ez a zászló: a lehető legigazabb politikai mozgalom volt a sze­mében. mert Szicíliát el akar­ta szakítani a csendőrök Olasz­országától, és azt akarta, hogy az Egyesült Államok egyik köz­társasága legyen. Egyébként az amerikai tit­kosszolgálat ügynökeivé lett hajdani gengszterek is arra buz­dították Giulianót, hogv csat­lakozzon a szeparatistákhoz. Már mondtuk, hogy gyakran ta­lálkozott velük a maffiavezé­reknél, például a parönicói Santo bátyámnál, a campore- alei Vanninál vagy Monrealé- ban a Micelieknél. Bár Giuliano már azelőtt ts, hogy zászlót ragadott a kezébe, : elég erős volt ahhoz, hogy kő- j tétlenül mozoghasson egész bi- S rodalmában. Gyakran töltötte ; az éjszakát otthonában, anyjá- j val, húgával és nővérével, Ma- £ riannával és Giuseppinával. £ Különösen a húgát szerette. : Szerelmes is volt: szoros kap- : csolat fűzte egy rhonrealei £ lányhoz, feleségül is akarta ; venni, de nagyon sok akadály £ állt közéjük, és a lány boldog- [ tálán volt. [ — Nekünk nincs jövőnk, mint £ a többi szerelmesnek — mon- £ dogatta Giulianónak titkos ta- £ lálkáikon, amikor átölelte. Egyik este Giuliano így £ szólt: — Holnap este elmegyek a £ püspökhöz, össze kell, hogy ad- £ jón bennünket. Késő este kopogtatott a mon- 5 realei érsek házának kapuján. S Fiatal diakónus nyitott ajtót; : Giuliano azonnal megmondta, £ kicsoda, és kérte, hogv beszél- £ hessen őeminenciájával. ’ S Azt akarta, hogy az összes 5 formaság betartásával rendez- : zék meg az esküvőt: fehér £ menyasszonyi ruha, tanúk, es- £ küvői lakoma. • Túl sok volt azonban az • akadály. Már a kihirdetés is ne- | hézségekbe ütközött volna, hi- : szén Giulianót többszörösen kö- ; rözték. A főpap igyekezett le- £ beszélni. — Nem, eminenciás uram' a £ szertartás a dómban legyen, ké- £ ső éjjel. ; Am a főpan nem eeve*ha*e*t £ bele. bár emberileg megértette £ a fiatal banditát nyes a többi £ szicíliai fiatalt is akik az al- £ világ karmaiba kerültek, és " szüntelenül a rendőrkon ók elől S menekültek. (Folytatjuk) Füzesgyarmat—1974 júliusában — A víz, a víz a legnagyobb gondunk. — Hát igen, elég sok esőt kaptunk az utóbbi időben. — E-z igaz, de én most nem erre gondoltam, hanem arra, hogy a vízmüvünk még csak ezután készül majd el- Addig pedig a község vízellátása egy­szerűen megoldatlan marad. Makai István, a község párt­titkára hosszan ráncolja homlo­kát. Ujjai gyors ritmust vernek az a6ztallapon. Ki segít a községen ? — Van persze más gondunk is. Igaz ugyan, hogy itt, Füzes­gyarmaton negyedszázad ailatt nem építkeztünk annyit, mint az utóbbi 4—5 évben. Ennek el­lenére még mindig nincs meg­felelő iskolaépületünk és saját erőnkből nem is igen lesz. A fiataljaink pedig legfeljebb a strandon vagy pedig a könyv­tárban tölthetik kulturáltan a szabad idejüket. Más, 'korszerű létesítmény nem áll a rendel­kezésükre. Vagyis sorolni lehet­ne a gondokat. De minek? A panasz nem sokat segít. A gon­dok megoldása végül is jórészt ránk vár. Hol többet, hol ke­vesebbet. Mikor mennyire telik az erőnkből. És Füzesgyarmat erejéből az utóbbi négy évben elismerésre méltóan sokra futotta. Igaz, ma még rendezetlenek az utcák, járda sincs mindenütt, de rövi­desen elkészül a község víz­müve és szennyvízcsatornája. Ebben az évben befejezik a Má­tyás utcai portalanított út épí­tését. Készen áll az új ABC- áruház. Átadták az új takarék­szövetkezetet és a Vörös Csillag Tsz kivitelezésében felépült 21 lakásos társasházat. A község kenyérgyára is ebben az évben lépett üzembe. Maholnap a gyerekek óvodai elhelyezése sem okoz már fej­törést Füzesgyarmaton. A köz­ségi tanács és az Aranykalász Tsz közös erővel alakít ki egy új csoport-szobát az óvodások­nak, ugyanakkor a Vörös Csil­lag Tsz régi irodai helyiségét adja majd a község kicsinyei­nek birtokába. Enné) sokkal nehezebb lesz. a tanteremhiány okozta nehézsé­geken úrrá lenni. NégV tanter­mes új iskola építésére pénz hi­ányában nem vállalkozhatnak a füzesgyarmatiak. A meglevő Is­kolában déle’őtt és délután is tanítanak, sőt a kabinetrend- szerú oktatás bevezetésével megfelelő színvonalú szertára­kat is fel tudtak szerelni. Mind­ez persze — mindenki tudja —, csak szükségmegoldás ... Víz áll a földeken „Térszúkében” szenvednek az Aranykalász Tsz-ben is. Kiss István, a tsz elnöke mondja: — A központi irodánk össze­sen 244 négyzetméter. Ezen a 244 négyzetméteren zajlik ná­lunk a közélet. Itt tartjuk a KISZ- és párttaggyűléseket, az oktatást, a munkaértekezleteket és üzleti tárgyalásainkat is. Egy­szer már akartunk építkezni. Akkor az árvíz vitte el a pénzt. — Sok baj van ezzel a vízzel itt, Gyarmaton. Az elnök mosolyog, ha nem is meggyőződéssel, hiszen kemé­nyen formálja a szavakat: — Ellenünk fordult megint a víz. Ott áll a földeken. Az ara­tásba is beleártja magát. Nehéz nyarunk van. Nagyon nehéz. Az eddigi legnehezebb betakarítás elé nézünk. Pedig két új szov­jet kombájnt is várunk, s talán a szárítónk is üzembe lép a jövő héten. Arccal az aratás felé! Ez most a jelszavunk. Minden a betakarítástól függ ugvanis. Még a terveink teljesítése is. Ez utób­biból pedig tapodtat nem enge­dünk, Nem túlteljesítésre törek­szünk. csak teljesítésre. A ter­veink éppen eléggé feszítettek. 1 Ha sikerül elérni év végére, hogy 17 millió forint kerüljön a fejlesztési, illetve 16 és fél mil­lió a részesedési alapunkba, ne­künk az lesz az igazi ünnep. A tsz párttitkára, Lázár Ist­ván tovább fűzi a gondolatot: — Az elnök elvtárs szavaihoz hadd tegyek hozzá még annyit, hogy a termelési kötelezettsége­ink mellett eleget kell tennünk a nagyközségi tanáccsal kötött együttműködési megállapodá­sunknak is. Eszerint többek között a község szépítésére, kul­turális, gazdasági, egészségügyi és sporttevékenységének fejlesz­tésére, a szövetkezetben kifize­tett bérek 3 ezrelékét fordítjuk a költségvetéssel nem rendel­kező községi szervek támogatá­sára. Gépeinket rendszeresen el­küldjük a községi közmunkákra, és így tovább. Ez egyébként azt hiszem, természetes is. Amit- a községért teszünk, magunkért tesszük, És ez így van megfor­dítva is. Nyolcezer embert ellátni Hogy mennyire igaz Lázár István megállapítása, annak ta­lán leginkább Szénási András, a füzesgyarmati ÁFÉSZ igazga­tóságának az elnöke a meg­mondhatója. A község 7300 la­kójából ugyan legtöbbet a két termelőszövetkezet, az Aranyka­lász Tsz és a Vörös Csillag Tsz foglalkoztat, ám az ÁFÉSZ-nek egyedül van annyi tagja, mint a két tsz-nek közösen, azaz több, mint kétezer. — Négy évvel ezelőtt átalakí­tottuk, korszerűsítettük a presz- szót. Az új strandon felállítot­tunk egy falatozót, önkiszolgáló boltot hoztunk létre. Megnyi­tására vár az új ABC-áruhá- zunk, létesítettünk egy borozó­falatozót Sárszigeten. A követ­kező tervciklusban iparcikk- áruházat építünk, ha lesz pén­zünk. Ez ígv egvütt már a tíz­millió forint felé közelít. Hogy kinek jó mindez? A költői kérdésre természete­sen a kérdés költője, Szénási András válaszol: — Jó az ÁFÉSZ-nek is, mert mint mondani szokták, csak a pénz szül pénzt. No, de ezzel együtt emeljük a község ellátá­sának színvonalát is. Tehát a községnek is ló, ami nekünk jó. De tudok példát a fordítottjára is. 1972 óta a budapesti EAMO- VILL Szövetkezettel kötött szer­ződés alánján a rádió, a tv és az autó kivételével, mindenféle „házi” gépet és motort mi javí­tunk. Ráfizetéssel. Mégsem hagyjuk abba, mert nemcsak a község lakói általában, hanem köztük saját tagjaink is számí­tanak erre a szolgáltatásra. így hát, ami a községnek jó, az a tagjainkon keresztül nekünk is jó. Hácz Ba’ázshoz, az ÁFÉSZ szövetkezetpolitikai osztályveze­tőjéhez fordulok: — Ügy haHoHam, a füzes- gyarmati ÁFÉSZ Szeghalmon értékesíti húsáruját. Ez is jó a füzesgyarmatiaknak ? — Nem fogott meg bennün­ket. mert Gyarmatot a Vörös Csillag Tsz látja el hússal. Ne­künk ezért jól jön a „külföldi” piac. No. de a pénzt hazahozzuk. Muszáj is. Nyolcezer embert kell ellátnunk. Ezért is vállalta hat szocialista brigádunk, hogy a szövetkezet tervezett 90 mil­lió forintos forgalmát egymillió­val túlteljesíti ebben az évben. Hol vannak a fiatalok? — Mit csinálnak a fiatalok Füzesgyarmaton, ha már a kul­turált szórakozás lehetősége nem adatott meg nekik? El­mennek, ingáznak? — kérdem Makai Istvántól. — Legfeljebb, ha 150—200-an járnak el a szeghalmi Csepel Autóba dolgozni. Hogy mit csi­nálnak? Tudja mit, jöjjön el velem a községi járműjavító és -készítő szövetkezethez. „Azon ne múljon’’ — gondol­tam. Elmentünk. Nem bántam meg, mert megismerkedtem egy olyan szövetkezettel, amit a leg­alsó szinttől a legfelsőbb szintig fiatalok vezetnek. A községiek szerint nem is rosszul. Az elnöknek. Szegedi Sán­dornak 33 éve van még a 'nyug- díjig. Czinege Kálmánnak, a szövetkezet műszaki vezetőjének ugyanennyi, De az évek számá­ra a főkönyvelő sem panaszkod. hat. Az egyik részi eg vezetőnő pedig még alig múlt húszéves. Ezek a fiatalok, ha a szabad idejüket nem is, munkaidejüket feltétlenül tartalmasán tölthetik el. Van mit tenniük. Erről Sze­gedi Sándor számol be: — Hol is kezdjem? Nekünk a község és a megye felszaba­dulásának 30. esztendeje egyben új időszámítás kezdetét jelenti. A szövetkezet ebben az évben szilárdul meg annyira, hogy ez kiindulópontja lehet a további fejlődésnek. E-z az új telepünk ugyancsak 1976-ra épül fel tel­jesen. de már most megkezdtük áz átfogó szervezést. Igyekszünk megteremteni a gazdaságossági számítások alapjául szolgáló megfelelő szám- és ügyvitelt. De törekszünk a termelés szerke­zetének egyszerűsítésére is, mert eddig egy évben százféle termé­ket is gyártott a szövetkezet. Most úgy tervezzük, hogy meg­tartjuk az exportot jelentő ha­gyományos hintógyártást, emel­lett azonban többek között a községben lakó nők munkába vonására alapozva, az olyan ke­resett termékek, mint például a transzformátorok gyártását ve­zetnénk be. A jelenlegi 160 fog­lalkoztatottunk között már 50 nő dolgozik. Korábbi szolgálta­tásaink ellátására másodállást engedélyezünk szakmunkásaink­nak. A jövőben szakmunkásain­kat, a lakatosokat, az asztaloso­kat, a bognárokat és a ková­csokat szeretnénk itt, a szövet­kezetben képezni. Várjuk tehát a füzesgyarmati fiatalokat. No meg a vízmű üzembe lépését. Ipari üzemnek éltető eleme a víz. (Tegyük hozzá, a mezőgazda­ságinak legalább annyira. És egyáltalán! Élet víz nélkül?!) * *** Szóval, Füzesgyarmaton vár­ják a füzesgyarmati fiatalokat. A füzesgyarmati fiatalok pedig a pillanatot várják, amikor át­léphetik az új községi ifjúsági ház küszöbét, ellátogathatnak a jól felszerelt új művelődési ott­honba, beülhetnek az új köz­ségi filmszínházba egy jó elő­adásra. Hogy mikor lesz ez a pilla­nat? Hogy mennyi vizet ad még addig az új vízmű? Ki tudná megmondani? Egv biztos, a ví­zen kívül a Füzesgyarmaton élők a fentieket sem nélkülöz­hetik. Kőváry E. Péter A Békés megyei Vendég­látói oari Vállalat selejte­zésből származó faanyagot és egyéb ég­hető anyagot kazánfű­tésre állami vállalatnak vagv szövetkezetnek átad. Igénybejelentés az analiti­kus könyvelésen a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatnál Gutenberg u. 3. sz. alatt. x BtKjUmSsZ. 5 1974- JÚLIUS 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom