Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-14 / 163. szám
Tanácstag és védőnő A találko. zás időpont, ját nehéz egyeztetni. Leginkább úton van, hol védőnői teendői, hol a tanácstagi megbízatás szólítja el a városi tanácsi irodá. jából, tulajdonképpeni munkahelyéről, Az íróasztal mögött ritkán látják, csak amikor a legszükségesebb adminisztrációt kell elvégezni. Breceka Mária legszívesebben a körzetekbe megy, beosztottjaival, kolléganőivel, hiszen Szarvason vezető védőnő. Ez a ragaszkodás a körzetihez érthető, 15 éven át dolgozott ilyen területen, s csupán három éve van a mostani poszton. Erről a munkáról, a hivatásának választott pályáról beszél, amikor sikerül egy röpke félórát szánnia találkozásunk, ra — A legnehezebb kerületben kezdtem 18 évvel ezelőtt. A múlt rendszerben itt élt a város legszegényebb rétege, peremén „ cigányteleppel. Nem volt rózsás a helyzet -, felszabadulást követő években sem. Sok előítélettel. babonás szokásokkal kellett megküzdeni. De szerettem ezt a munkát, mert szeretem a gyerekeket és az embert. Hét évig voltam a IV. kerületi körzetben. Igyekeztem mindig a kis emberpalántákban a jövő nemzedékét látni, s így foglalkoztam a családokkal. A látogatások rendszeresek voltak, láttam a változást, tanácsaim megtagadását, s azt is. hogyan fejlődnek a kisgyermekek, mennyire javul a higiénia, a gyermekek táplálkozása. Amint múltak az évek, a családok egyre igényesebbek lettek önmaglukkal szemben. A háztartások korszerűsödése pedig még inkább segítette ezt. A hét éy alatt megszerettek az emberek és eljutottam addig is, hogy egyenesen sértésnek vették, ha látogatásaim során véletlenül, vagy idő híján valamelyik családhoz nem jutottam el. Persze ez ritkán fordult elő. Hiszen öröm volt számomra Is a látogatás, megfigyelni a csecsemők fejlődését látni, amikor először mosolyognak, elősző,. nyúlnak a játékhoz, kezdik a tipegést. Az édesanyák pedig boldogan úiságolták ezeket az apró. számukra mégis nagy eseményeket. Amikor kezdtem, a városban csak egy gyermekorvos volt, ma már körzetek vannak és három gyermekgyógyász. Amióta vezető védőnő vagyok, sajnos kevesebbet tartózkodom a körzetekben. Hat védőnő munkáját kell irányítani, s emellett az egyéb teendők .. . Brecska Mária tanácstag is. __ Meglepetés, de egyben ö röm is volt számomra e megtiszteltetés. Bár őszintén szólva nem tudtam, mi is egy városi tanácstag feladata. Eleinte csak hallgattam másokat, most viszont én szó'*-k mások érdekében ... A körzetemben főleg idősebbek élnek. Nem sok az igénvük. Villany, járda, víz van mindenütt. Néha azért hozzám fordulnak eg:v-egy kéréssel, javaslattal. ezt továbbítom. De egy tanácstagnak nyitott szemmel kell járnia s meg kell lát- ni a azt is, amit a választók nem tesznek szóvá. Az egész várost Ismerem, így nemcsak a körzet ügyében szólalok fel a tanácsülésen, Itt van például az egészségház: zsúfolt. Végre az idén már elkezdik az új. tíz munkahelyes rendelő építését. Ennék szorgalmazása szintén a mi feladatunk. Közvetve így is képviselem a körzetemet. Kasnyik Judit ba lépjen Salvatore Giulianóval. Giulianónak szüksége volt képzett emberekre, alvezérei, csapatkapitányai bátor és értelmes fiúk voltak, de műveletlenek. Giuliano maga folyton kereste az alkalmat, hogy tanuljon, szebben írjon, sokat olvasson, képezze magát — meg is volt az eredménye. Pasquale Sciortino a tanácsadója lett. Sciortino lelkes szeparatista volt, hamar megbecsülést szerzett a mozgalomban, kényes feladatokat látott el. Legkomolyabb megbízatása az volt, hogy létesítsen kapcsolatot Giuliano és az EVIS (önkéntes Hadsereg Szicília Függetlenségéért), Giuliano és a mozgalom vezetői közt. Már említettük, hogy milyen különös lelkiállapotban volt a fiatal bandita: szeretett volna kiszabadulni a közönséges bűnöző törvényen kívüli é1 étéből, szeretett volna egy zászló nevében harcolni. És Giuliano számára a szeparatizmus lett ez a zászló: a lehető legigazabb politikai mozgalom volt a szemében. mert Szicíliát el akarta szakítani a csendőrök Olaszországától, és azt akarta, hogy az Egyesült Államok egyik köztársasága legyen. Egyébként az amerikai titkosszolgálat ügynökeivé lett hajdani gengszterek is arra buzdították Giulianót, hogv csatlakozzon a szeparatistákhoz. Már mondtuk, hogy gyakran találkozott velük a maffiavezéreknél, például a parönicói Santo bátyámnál, a campore- alei Vanninál vagy Monrealé- ban a Micelieknél. Bár Giuliano már azelőtt ts, hogy zászlót ragadott a kezébe, : elég erős volt ahhoz, hogy kő- j tétlenül mozoghasson egész bi- S rodalmában. Gyakran töltötte ; az éjszakát otthonában, anyjá- j val, húgával és nővérével, Ma- £ riannával és Giuseppinával. £ Különösen a húgát szerette. : Szerelmes is volt: szoros kap- : csolat fűzte egy rhonrealei £ lányhoz, feleségül is akarta ; venni, de nagyon sok akadály £ állt közéjük, és a lány boldog- [ tálán volt. [ — Nekünk nincs jövőnk, mint £ a többi szerelmesnek — mon- £ dogatta Giulianónak titkos ta- £ lálkáikon, amikor átölelte. Egyik este Giuliano így £ szólt: — Holnap este elmegyek a £ püspökhöz, össze kell, hogy ad- £ jón bennünket. Késő este kopogtatott a mon- 5 realei érsek házának kapuján. S Fiatal diakónus nyitott ajtót; : Giuliano azonnal megmondta, £ kicsoda, és kérte, hogv beszél- £ hessen őeminenciájával. ’ S Azt akarta, hogy az összes 5 formaság betartásával rendez- : zék meg az esküvőt: fehér £ menyasszonyi ruha, tanúk, es- £ küvői lakoma. • Túl sok volt azonban az • akadály. Már a kihirdetés is ne- | hézségekbe ütközött volna, hi- : szén Giulianót többszörösen kö- ; rözték. A főpap igyekezett le- £ beszélni. — Nem, eminenciás uram' a £ szertartás a dómban legyen, ké- £ ső éjjel. ; Am a főpan nem eeve*ha*e*t £ bele. bár emberileg megértette £ a fiatal banditát nyes a többi £ szicíliai fiatalt is akik az al- £ világ karmaiba kerültek, és " szüntelenül a rendőrkon ók elől S menekültek. (Folytatjuk) Füzesgyarmat—1974 júliusában — A víz, a víz a legnagyobb gondunk. — Hát igen, elég sok esőt kaptunk az utóbbi időben. — E-z igaz, de én most nem erre gondoltam, hanem arra, hogy a vízmüvünk még csak ezután készül majd el- Addig pedig a község vízellátása egyszerűen megoldatlan marad. Makai István, a község párttitkára hosszan ráncolja homlokát. Ujjai gyors ritmust vernek az a6ztallapon. Ki segít a községen ? — Van persze más gondunk is. Igaz ugyan, hogy itt, Füzesgyarmaton negyedszázad ailatt nem építkeztünk annyit, mint az utóbbi 4—5 évben. Ennek ellenére még mindig nincs megfelelő iskolaépületünk és saját erőnkből nem is igen lesz. A fiataljaink pedig legfeljebb a strandon vagy pedig a könyvtárban tölthetik kulturáltan a szabad idejüket. Más, 'korszerű létesítmény nem áll a rendelkezésükre. Vagyis sorolni lehetne a gondokat. De minek? A panasz nem sokat segít. A gondok megoldása végül is jórészt ránk vár. Hol többet, hol kevesebbet. Mikor mennyire telik az erőnkből. És Füzesgyarmat erejéből az utóbbi négy évben elismerésre méltóan sokra futotta. Igaz, ma még rendezetlenek az utcák, járda sincs mindenütt, de rövidesen elkészül a község vízmüve és szennyvízcsatornája. Ebben az évben befejezik a Mátyás utcai portalanított út építését. Készen áll az új ABC- áruház. Átadták az új takarékszövetkezetet és a Vörös Csillag Tsz kivitelezésében felépült 21 lakásos társasházat. A község kenyérgyára is ebben az évben lépett üzembe. Maholnap a gyerekek óvodai elhelyezése sem okoz már fejtörést Füzesgyarmaton. A községi tanács és az Aranykalász Tsz közös erővel alakít ki egy új csoport-szobát az óvodásoknak, ugyanakkor a Vörös Csillag Tsz régi irodai helyiségét adja majd a község kicsinyeinek birtokába. Enné) sokkal nehezebb lesz. a tanteremhiány okozta nehézségeken úrrá lenni. NégV tantermes új iskola építésére pénz hiányában nem vállalkozhatnak a füzesgyarmatiak. A meglevő Iskolában déle’őtt és délután is tanítanak, sőt a kabinetrend- szerú oktatás bevezetésével megfelelő színvonalú szertárakat is fel tudtak szerelni. Mindez persze — mindenki tudja —, csak szükségmegoldás ... Víz áll a földeken „Térszúkében” szenvednek az Aranykalász Tsz-ben is. Kiss István, a tsz elnöke mondja: — A központi irodánk összesen 244 négyzetméter. Ezen a 244 négyzetméteren zajlik nálunk a közélet. Itt tartjuk a KISZ- és párttaggyűléseket, az oktatást, a munkaértekezleteket és üzleti tárgyalásainkat is. Egyszer már akartunk építkezni. Akkor az árvíz vitte el a pénzt. — Sok baj van ezzel a vízzel itt, Gyarmaton. Az elnök mosolyog, ha nem is meggyőződéssel, hiszen keményen formálja a szavakat: — Ellenünk fordult megint a víz. Ott áll a földeken. Az aratásba is beleártja magát. Nehéz nyarunk van. Nagyon nehéz. Az eddigi legnehezebb betakarítás elé nézünk. Pedig két új szovjet kombájnt is várunk, s talán a szárítónk is üzembe lép a jövő héten. Arccal az aratás felé! Ez most a jelszavunk. Minden a betakarítástól függ ugvanis. Még a terveink teljesítése is. Ez utóbbiból pedig tapodtat nem engedünk, Nem túlteljesítésre törekszünk. csak teljesítésre. A terveink éppen eléggé feszítettek. 1 Ha sikerül elérni év végére, hogy 17 millió forint kerüljön a fejlesztési, illetve 16 és fél millió a részesedési alapunkba, nekünk az lesz az igazi ünnep. A tsz párttitkára, Lázár István tovább fűzi a gondolatot: — Az elnök elvtárs szavaihoz hadd tegyek hozzá még annyit, hogy a termelési kötelezettségeink mellett eleget kell tennünk a nagyközségi tanáccsal kötött együttműködési megállapodásunknak is. Eszerint többek között a község szépítésére, kulturális, gazdasági, egészségügyi és sporttevékenységének fejlesztésére, a szövetkezetben kifizetett bérek 3 ezrelékét fordítjuk a költségvetéssel nem rendelkező községi szervek támogatására. Gépeinket rendszeresen elküldjük a községi közmunkákra, és így tovább. Ez egyébként azt hiszem, természetes is. Amit- a községért teszünk, magunkért tesszük, És ez így van megfordítva is. Nyolcezer embert ellátni Hogy mennyire igaz Lázár István megállapítása, annak talán leginkább Szénási András, a füzesgyarmati ÁFÉSZ igazgatóságának az elnöke a megmondhatója. A község 7300 lakójából ugyan legtöbbet a két termelőszövetkezet, az Aranykalász Tsz és a Vörös Csillag Tsz foglalkoztat, ám az ÁFÉSZ-nek egyedül van annyi tagja, mint a két tsz-nek közösen, azaz több, mint kétezer. — Négy évvel ezelőtt átalakítottuk, korszerűsítettük a presz- szót. Az új strandon felállítottunk egy falatozót, önkiszolgáló boltot hoztunk létre. Megnyitására vár az új ABC-áruhá- zunk, létesítettünk egy borozófalatozót Sárszigeten. A következő tervciklusban iparcikk- áruházat építünk, ha lesz pénzünk. Ez ígv egvütt már a tízmillió forint felé közelít. Hogy kinek jó mindez? A költői kérdésre természetesen a kérdés költője, Szénási András válaszol: — Jó az ÁFÉSZ-nek is, mert mint mondani szokták, csak a pénz szül pénzt. No, de ezzel együtt emeljük a község ellátásának színvonalát is. Tehát a községnek is ló, ami nekünk jó. De tudok példát a fordítottjára is. 1972 óta a budapesti EAMO- VILL Szövetkezettel kötött szerződés alánján a rádió, a tv és az autó kivételével, mindenféle „házi” gépet és motort mi javítunk. Ráfizetéssel. Mégsem hagyjuk abba, mert nemcsak a község lakói általában, hanem köztük saját tagjaink is számítanak erre a szolgáltatásra. így hát, ami a községnek jó, az a tagjainkon keresztül nekünk is jó. Hácz Ba’ázshoz, az ÁFÉSZ szövetkezetpolitikai osztályvezetőjéhez fordulok: — Ügy haHoHam, a füzes- gyarmati ÁFÉSZ Szeghalmon értékesíti húsáruját. Ez is jó a füzesgyarmatiaknak ? — Nem fogott meg bennünket. mert Gyarmatot a Vörös Csillag Tsz látja el hússal. Nekünk ezért jól jön a „külföldi” piac. No. de a pénzt hazahozzuk. Muszáj is. Nyolcezer embert kell ellátnunk. Ezért is vállalta hat szocialista brigádunk, hogy a szövetkezet tervezett 90 millió forintos forgalmát egymillióval túlteljesíti ebben az évben. Hol vannak a fiatalok? — Mit csinálnak a fiatalok Füzesgyarmaton, ha már a kulturált szórakozás lehetősége nem adatott meg nekik? Elmennek, ingáznak? — kérdem Makai Istvántól. — Legfeljebb, ha 150—200-an járnak el a szeghalmi Csepel Autóba dolgozni. Hogy mit csinálnak? Tudja mit, jöjjön el velem a községi járműjavító és -készítő szövetkezethez. „Azon ne múljon’’ — gondoltam. Elmentünk. Nem bántam meg, mert megismerkedtem egy olyan szövetkezettel, amit a legalsó szinttől a legfelsőbb szintig fiatalok vezetnek. A községiek szerint nem is rosszul. Az elnöknek. Szegedi Sándornak 33 éve van még a 'nyug- díjig. Czinege Kálmánnak, a szövetkezet műszaki vezetőjének ugyanennyi, De az évek számára a főkönyvelő sem panaszkod. hat. Az egyik részi eg vezetőnő pedig még alig múlt húszéves. Ezek a fiatalok, ha a szabad idejüket nem is, munkaidejüket feltétlenül tartalmasán tölthetik el. Van mit tenniük. Erről Szegedi Sándor számol be: — Hol is kezdjem? Nekünk a község és a megye felszabadulásának 30. esztendeje egyben új időszámítás kezdetét jelenti. A szövetkezet ebben az évben szilárdul meg annyira, hogy ez kiindulópontja lehet a további fejlődésnek. E-z az új telepünk ugyancsak 1976-ra épül fel teljesen. de már most megkezdtük áz átfogó szervezést. Igyekszünk megteremteni a gazdaságossági számítások alapjául szolgáló megfelelő szám- és ügyvitelt. De törekszünk a termelés szerkezetének egyszerűsítésére is, mert eddig egy évben százféle terméket is gyártott a szövetkezet. Most úgy tervezzük, hogy megtartjuk az exportot jelentő hagyományos hintógyártást, emellett azonban többek között a községben lakó nők munkába vonására alapozva, az olyan keresett termékek, mint például a transzformátorok gyártását vezetnénk be. A jelenlegi 160 foglalkoztatottunk között már 50 nő dolgozik. Korábbi szolgáltatásaink ellátására másodállást engedélyezünk szakmunkásainknak. A jövőben szakmunkásainkat, a lakatosokat, az asztalosokat, a bognárokat és a kovácsokat szeretnénk itt, a szövetkezetben képezni. Várjuk tehát a füzesgyarmati fiatalokat. No meg a vízmű üzembe lépését. Ipari üzemnek éltető eleme a víz. (Tegyük hozzá, a mezőgazdaságinak legalább annyira. És egyáltalán! Élet víz nélkül?!) * *** Szóval, Füzesgyarmaton várják a füzesgyarmati fiatalokat. A füzesgyarmati fiatalok pedig a pillanatot várják, amikor átléphetik az új községi ifjúsági ház küszöbét, ellátogathatnak a jól felszerelt új művelődési otthonba, beülhetnek az új községi filmszínházba egy jó előadásra. Hogy mikor lesz ez a pillanat? Hogy mennyi vizet ad még addig az új vízmű? Ki tudná megmondani? Egv biztos, a vízen kívül a Füzesgyarmaton élők a fentieket sem nélkülözhetik. Kőváry E. Péter A Békés megyei Vendéglátói oari Vállalat selejtezésből származó faanyagot és egyéb éghető anyagot kazánfűtésre állami vállalatnak vagv szövetkezetnek átad. Igénybejelentés az analitikus könyvelésen a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatnál Gutenberg u. 3. sz. alatt. x BtKjUmSsZ. 5 1974- JÚLIUS 14.