Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-13 / 162. szám
Olajbányászok előtt: Feltárják Tanácskozott a közlekedési a vezérigazgató Tudósítónk írja egy beszélgetésről Vannak esetek, amikor a munkások. úgy vélik, hogy ügyüket csak a vezérigazgató tudja elintézni. Persze erre sincs mindig lehetőség, mert lehet a probléma olyan, hogy annak rendezéséhez kormányhatározat szükséges; vagy éppen ellenkezőleg; a rendezés a munkahely -felelős vezetőjének kötelessége. A nagyalföldi olajbányászoknál mindkét eset előfordult a közelmúltban. A munkások az OKGT vezérigazgatójának, dr. Simon Pálnak az intézkedését kérték azon a kiskundorozsmai megbeszélésen, melyet néhány olajbányász kezdeményezett. A tárgyalást követő hetekben tudósítónk is felkereste az OKGT vezérigazgatóját, s érdeklődött a szerzett tapasztalatokról, s a már megtett intézkedésekről. — Cseri Sándor és néhány társa arra kért levélben — kezdi a beszélgetést dr. Simon Pál vezér- igazgató —, adjak lehetőséget arra, hogy személyesen felkeressenek és problémáikat elmondhassák. Ügy gondoltam, hogy e találkozás hasznosabb lesz altkor, ha az a munkahelyen és nem itt a vezérigazgatói szobában jön létre. Üzentem Cseri Sándornak, rogy rövid időn belül felkeresem őket és akkor beszélgethetünk. A találkozóra május 30-án került sor Kiskundorozsmán, a Nagyalföldi Kutató és Feltáró üzemben. Értesülések szerint az olajbányászok e találkozón nem fukarkodtak a szavakkal. — A vártnál többen, közel százan jöttek össze, a pihenő bányászok. Cseri Sándorral együtt 22-en szólaltak fel, mondtak véleményt, s kértek intézkedést. A felvetett problémák négy témakörbe csoportosíthatók. Az elsőbe tartoznak azok, melyek megoldása függ a népgazdaság teherbíró képességétől, vagy kormány- szintű döntést kívánnak. Ilyen többek között az új bé>*besorolási táblázat jóváhagyása, vagy a napidíj emelése. Javaslatokat már a tröszt is előterjesztett a minisztériumnak, abban benne voltak mindazok a kívánalmak is, melyeket Kiskundorozsmán az olajbányászok elmondtak. — A második témakörbe tartoznak azok, melyeket tröszti szinten kell rendezni. Ezekre is voltak javaslatok. Érezzük mi is, hogy szükség van bérpolitikánk helyesbítésére. A rendelkezésre álló összeget a műszaki indokoltság szerint osztottuk szét a vállalatok között oly módon, hogy annak 80 százalékát azok kapták, akik aránytalanul kevesebbet kerestek. A tröszthöz tartozó vállalatok közötti béraránytalanság rendezése megkezdődött. — A harmadik csoportba sorolhatók azok, melyeknek elintézése a vállalatok feladata. Ilyen többek között a törzsgár- datagság megbecsülése, a szociális problémák — lakás, étkezés, munkásszállás, munkásszállítás stb. — intézése, s nem utolsósorban az üzem- és munkaszervezés tökéletesítése. Dr. Vándor- fi Róbert igazgató több problémát már megszüntetett, s ,intézkedéseket tett a felvetett javaslatok megvalósítására; Még az idén öt darab hideg-meleg vízzel, zuhanyozóval ellátott, zárt fürdő- kocsit készíttettünk Debrecenben — darabja több százezer forint —, s azokat azokra a helyekre küldjük, ahol a munka utáni tisztálkodási lehetőség még megoldatlan. Jövőre, tehát 1975-ben további 24 kocsit veszünk. Orosházán már hozzákezdtek egy 175 személyes, korszerű, minden £ 1974. JÜLIUS 13igényt kielégítő munkásszállás építéséhez. A fúráspontokon a jövőben először a felvonulási épületeket készítjük el, melyekben öltöző, fürdő és ebédlő is lesz. Szükség esetén 20—25 ember pihenőjét is eltöltheti ott. Ez is nagyon lényeges, s nagyban elősegíti a negyedik témakörbe sorolt kérdésék megoldását. Ez pedig nem más, mint a jó munkahelyi légkör megteremtése, a kedvvel végzett munka, mely mindig figyelemre méltó, kiemelkedő eredményekre vezet Nem esett még sző a technikásokról és a fiatal mérnökökről. — A kísktmdorozsrnaá tanácskozáson, beszélgetésen szóba került ez is. Sajnos, elfogadható magyarázatot ott sem, de most sem tudok adni. Tény az, hogy a technikusok egy része az iskola elvégzése után máshová megy. Pedig a lehetőségek nálunk is adottak. Több főmesteri állás vár betöltésre, oda technikusokat szeretnénk tenni. Mivel a képzés az iskolákban még nem gyakorlatcentrikus, a fiatalok egy évig mint szakmunkások dolgoznak a bányászat minden területén. Egy év eltelte után a végzett munka, a gyakorlati tapasztalatok megszerzése alapján kerül sor felelősségteljes beosztásra, nagy értékű berendezések átvételére, irányítására. A fiatal mérnökök, geológusok fél évig szakmai gyakorlatot végeznek, utána kapnak ők is végleges beosztást. Ügy érzem, hogy mindez szükséges. Bízunk abban, hogy a közeljövő változásokat hoz e kérdésben is. Az 1974- ben tervbe vett bérfejlesztés a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemnél 4,8 százalék. Ebből a fúrásnál dolgozó 6,2, az előkészítést végző 4,8, az alkalmazottak pedig 3,2 százalékos béremelést kapnak majd. A nagyobb fizetést a szabadban dolgozók, a fizikai munkások kapják. “ Kiskundorozsmán az olajba- ; nyászok sok problémát felve- : tettek. Vajon az OKGT vezér- : igazgatója tervezi-e ezek után : más üzem munkásaival a ta- i lálkozót? — Ez természetes. Véleményem ! az, hogy a munkásokkal eltöltött j közel három óra többet ért, : mintha három napig itt vitatkoz- : tunk volna a trösztben. Rá- • jöttem arra is, hogy eddig azt j nem használtuk ki, ami a legol- : esőbb, és amit a munkások jog- : gal elvárnak. Szóból ért az em- j bér és mi vezetők ezzel gyakorta ; fukarkodtunk. Nem pótolja sem- ! mi a személyes találkozást a 5 munkásokkal. Amikor másod-, £ vagy harmadkézből érkeznek a s tájékoztatások, azok már meg- ■ szűrtek es sokszor nem is fedik ! a valóságot. Alkalmam volt vi- • tatkozni egyes emberekkel, akik jj úgy érzem megértettek, és érve- : imet elfogadták. Egyet említek ■ meg csupán: az egyik bányász azt ■ mondta; fizessenek annyit, hogy j feleségemnek ne kelljen elmenni : dolgozni. Nemcsak engem, ha- : nem másokat is meglepett ez a ; követelés. Én elmondtam a párt « és a kormány véleményét, érvel- ■ tem az alkotmánnyal, a nők : egyenjogúságával. Visszakérdez- ; tem: vajon a felesége is ezen a ■ véleményen van-e? Elmondtam, ! hogy ilyenformán a kérdés fel- | vetését helytelennek tartom. — Befejezésül még annyit,: hogy nem az első, de nem is utol- ; só találkozásom volt ez a kiskun- ; dorozsmaiakkal. Máskor is elme- \ gyek hozzájuk, s várom, hogy • véleményt mondjanak a megtett: intézkedésekről. Ügy gondolom, ; ismét eredményes lesz majd ta- 5 lálkozásunk, melyeket nélkülöz- • hetetlennek tartóik további mun- : kámban — fejezte be dr. Simon : Pál, az OKGT vezérigazgatója ■ tudósítónkkal folytatott beszél- ■ getésé*. Förgeteg Szilveszter í a Csolt-monostor maradványait Hat évvel ezelőtt kezdték meg a vésztői mágori dombon a Csolt-nemzetség monostorának régészeti feltárásét. T. Juhász Irén, a szarvasi múzeum régésze 1970-től vezeti ezt a munkát. Az elmúlt három évben részletekben ismertté vált a nemzetség monostora, temploma és a mellette levő rendház építménye. Ebben az évben július 1-ével kezdték a feltárást. A munkát az idén első alkalommal segíti régészeti KlSZ-építőtábor, amelyben a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium fiataljai dolgoznak. A mágori domb — amint az ismeretes — az új kőkortól lakott település volt. Ezt a tavalyi szondázó ásatás bizonyította be, amely párhuzamosan folyt a középkori feltárással. A kutatás jelenlegi szakasza a XII. században, épült háromhajós templom nyugati részén folyik. A néhány napos feltárás alatt ismertté vált több térelvár- lasztó pillér lábazatának díszes faragványa. A középhajó belsejében olyan falakat találtak, amelyek rendeltetését egyelőre nem tudják meghatározni. A feltárás jelenlegi szakaszában azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy a templom két oldalhajóját a főhajótól pillérek választották el. A leletek jellegéből arra következtetnek, hogy a kőfaragók a székesfehérvári iskolához tartoztak. Az idei ásatásnál ismét felszínre kerültek bronzkori töredékek. A Békés megyei Múzeumok Igazgatósága által — az Alföld egyetlen korai Árpád kori nemzetségi monostorának feltárására meghatározott összegen túl a Vésztői nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága 20 ezer forintot ajánlott fel a kutatásra. A község lakossága pedig társadalmi munkával segíti a feltárást. szakszervezet központi vezetősége A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének péntek reggel kezdődött központi vezetőségi ülésén az elnökség javaslatára a KSZDSZ alelnökének Zöllner Lászlómét, a MAHART személyzeti és szociálpolitikai igazgatóját, titkárának Kuróczi Gyulánét, az Autókén osztályvezetőjét választották meg. «aassBssssssssBsasüsaeasszssBsaaaaaagsaB A tanácskozáson Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter a tárca vállalatainak munkakörülményeiről, az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, valamint az üzemi és a közúti baleseti helyzetről tájékoztatta a szakszervezet vezető testületét. (MTI) Új kiálléfás a Munkácsy Múzeumban Tegnap délben Fodor András József Attila-díjas költő nyitotta meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban Lipták Pál festőművész kiállítását. Legutóbb 1957-ben mutatta be önálló tárlaton munkáit a művész. Az azóta eltelt 17 év alkotásaiból — temperafestenényekből és tusrajzokból — rendezték az augusztus 11-ig nyitva tartó kiállítást. A festmények gazdag színvilágában az alföldi táj, az alföldi ember érzésvilága fogalmazódik meg Képünk a megnyitón készült (Fotó: Deményl Felice Chilanfi: Három 7áo7Ín it Salv aló re Cinliai II lónak 8. AZ ELSŐ ZÁSZLÓ: A SZEPARATIZMÜS De hát mit akartak, milyen célt kergettek ezek a fiatal mon- teleprei banditák? Gonosztevők voltak, ez kétségtelen: a legkülönbözőbb bűnöket követték el, loptak, raboltak, öltek. De csak pénzt akartak gyűjteni? És Giuliano? Ö milyen célt tűzött maga elé? Pontos elképzelései biztosan nem voltak. Körülötte a nagyvilágban óriási események zajlottak. A szövetségesek már Észak-Olaszország felszabadításáért harcoltak. A háború tovább tartott, mint eleinte gondolták, de azért a Szovjetunióból és Észa'k-Európából is a náci Németország vereségeiről jöttek hírek. A sajtó a partizanháborúról beszélt. A Róma felszabadításáról szóló napi hírek részletesen leírták a kiéhezett, véresre kín- zott-gyötört főváros népének megkönnyebbülését; szóltak arról is, hogy milyen szenvedéseken mentek át; írtak az ardeai homokbányában történtekről, ahol a németek háromszázharmincöt olasz ellenállót végeztek ki. Közben Sziciliábam újra megalakultak a parasztszövetségek és a politikai pártok, meghirdet, ték harci programjukat. És a kényszerszünet után a társadalmi élet is ott folytatódott, ahol annak idején a rendőri elnyomással, erőszakkal megszakadt. És aztán Caccamó- ban nagy parasztlázadás tört ki a kötelező gábonabeszolgáltatás miatt, és megkezdődtek az első földfoglalások is. 1944. május elsején, a San Cipirello-i. a San Giuseppe Ja- to-i és a Piana dei Greci-beli parasztok — még nem túl nagy számban, de már összegyűltek Portella della Ginestránál, a Rekettyéskapunál, a híres Barba to-kőnél. A Portella della Ginestra-x ünnepség hagyománya húsz.- évi szünet után éledt újjá: a hagyomány az első világháború előtti időkből ered, amikor egy parasztmegmozdulás Szicília egész társadalmát megrázta. A szervezkedés néhány vezetőjét és irányítóját, mint például a cor- leonei Bernardino Verro képviselőt, a Santo Stefano Quisqui- na-beli Panepinto képviselőt és Barbatót, a nyugat-szicíliai parasztszövetségek vezetőjét, a mozgalom lelkét a maffia és a nagybirtokosok bérgyilkosai megölték. Éppen Barbaito, a szákszervezeti vezető kezdeményezte május elseje megünneplését Portella della Ginestránál. A három környező városka népe a munka ünnepén összegyűlt a rekettyével. galagonyával benőtt derűs völgytéknőben, a (két kopasz lávahegy, a Cumeta- és a Pizzuta-hegy közt. Barbato egy szikláról szokta ünnepi beszédeit tartani: ez a kő a völgy közepében emelkedett és róla nevezték el. Tehát itt gyűltek össze 1944-ben a. parasztok. Gyanútlanul jöttek — a Portella della Ginestra egyéb, ként Giuliano birodalmához tartozott Csakhogy ebben az időben, a szeparatizmusnak nevezett új politikai mozgalom kapott lábra. Sokrétű, zavaros mozgalom volt, némi idealizmussal keverve és megtetézve kártérítés- és területkövetelésekkel az elszenvedett sérelmek és igazságtalanságok fejében. Azok közé a mozgalmak közé tartozott amelyek hoinályos, általánosságokba vesző kinyilatkoztatásokra támaszkodva indulnak és erősödnek meg, de aztán szétesnek, néha egészen el is tűnnek, mihelyt az általánosságokba vesző érzelmi síkról politikai-gazdasági programokra térnek át. A szeparatizmus egyetlen alapja az a fennen hirdetett kívánság volt, hogy Szicília légyen független állam, szakadjon el az anyaországtól. Ebben a sommás és felületes jelszóban ellentétes érdekek és érzelmek keveredtek: általában a szicíliaiak történelmi múltú elégedetlenségét fejezte ki, neheztelését arra az államra, amely szenvedésre ítélte, gyötrelmes háborúkba sodorta, megtagadta tőle a munkát, a kenyeret is sokszor, a szabadságot pedig mindig Az elégedetlenségnek és a kollektív népharagnak ebbe a folyamába azonban más is vegyült. (Folytatjuk)
