Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-15 / 138. szám
Napirenden A megyeszékhely közlekedési helyzete Megyeszékhelyünk intenzív fejlődésének természetszerű velejárója a városi közlekedés rohamos fejlődése. Milyen gondokat jelent ez a lakosságnak és a város vezetőinek? Mit kell tenni — vagy inkább kellene tenni —» hogy ez az urbanizációs „betegség” gyógyítható legyen? A gyógyításhoz először is analízisre van szükség. Ezt már elvégezték az illetékesek. Jól emlékszünk valamennyien, hogy egy évvel ezelőtt félmérés végett különböző kérdéseket tettek fel a közutakon a gépjárművezetőknek. Békéscsabának a környező településekkel való közlekedési kapcsolata az országos fő- és összekötő utakon bonyolódik le. Az utak sugárirányba való vezetése, a településeknek a várossal, valamint az egymás közötti forgalma Békéscsabán keresztül történik, így ez is egyes utak nagymérvű leterhelését okozza. Nagy a város célforgalmi vonzó hatása. Ennek szemléltetésére néhány adat: a megyéből naponta csaknem 9 ezer járműegység érkezik Békéscsabára. Csongrádból 344, Bácsból 39, Szolnokból' 61, Biharból 91, Budapestről 179, az ország egyéb részéből 167. Ez azt jelenti, hogy naponta csaknem 10 ezer gépjárműegységgel kell számolni. Járatok és ingázók A közlekedés helyzetének vizsgálatához szorosan hozzá tartozik a közutak minősége, valamint a tömegközlekedés. A város és a környező települések közlekedési kapcsolata még sok mindenben nem kielégítő. Legtöbb helyen rossz a közutak minősége, nem megfelelő a vasúti, sem a közúti összeköttetés Szeghalommal, Mezőkovácsházával, Újkígyóssal, Kétegyházával, a vasúti Mezőkovácsházával, Szarvassal, Békéssel. Éppen emiatt hátrányos helyzetben vannak az úgynevezett ingázók, akik a környező tele-j pülésekről járnak be békéscsa-1 bai munkahelyükre. Számuk pedig elég jelentős. Naponta csaknem 9 ezer dolgozó jár be a városba dolgozni. Legtöbben — 4 ezer 36-an autóbusszal. Közülük 585-en több mint egy órát utaznak. Ez a szám vonaton csaknem eléri az 500-at, az egyéb járműveken — motorkerékpár, kerékpár — közlekedők száma 804. Tehát összesen 1871 dolgozó kényszerül a nem megfelelő közlekedési helyzet miatt több mint egy órát úton tölteni, amíg eljut munkahelyére. Ezek a számok sürgetően követelik a tömegközlekedés további javítását Kerékpárok, jelzőlámpák Békéscsaba úthálózatának gerincét az állami utak alkotják. Ez magán viseli a hagyományos jelleget — központon halad át, illetve abba fut be. Ez azt eredményezi, hogy mind az átmenő és célforgalom, mind a városon belüli forgalom döntő hányada érinti a városközpontot. A problémákat fokozza az utak burkolatának nem megfelelő állapota, a nagy kerékpárforgalom, amely a több forgalmi sávú utakat is gyakorlatilag egy forgalmi sávra szűkíti. Forgalmi zavarokat okoz a jelentősebb csomópontokon az irányító rendszer hiánya. Ilyenek a Szarvasi—Kazinczy út, a Szarvasi—Lenin út, az István király tér—Széchenyi utca, vala_ mint az István király tér—Tanácsköztársaság úti csomópont. Ezeknél a csomópontoknál háromirányú a közlekedés és valamennyinél 1600-on felül van az egy óra alatt áthaladó gépjárművek száma. Sőt a Szarvasi út és Lenin úti csomópontnál ez a szám csaknem eléri a kétezret. A szakirodalom általában az 1400 óránkénti járműforgalomnál már jelzőlámpás irányítást tart szükségesnek. Az áldatlan állapot, valamint a forgalombiztonság érdeke feltétlenül szükséII Nyergesújfalui Magyar Viscosagyár az ország egyetlen vegyiszál gyára azonnali belépéssel felvesz vegyipari szakmunkásokat, férii és női betanított és segédmunkásokat JSiiön dolgozni e Duna msntí nagyüzembe, Nvergesújfaiura! — korszerű, automatizált, klimatizalt üzemek, — modem vegyipari technológia, — biztos megélhetés, kitűnő szociális ellátottság, — magas munkabérek: órabér nőik részére: 8,50—11,— Ft-ig, férfiak részére: 11—14,— Ft-ig30% éjszakai pótlék, havi 5% premium — otthonos, modem munkásszállók, térítés: havi 140,— Ft, üzemi étkezés: napi 5,50 Ft-ért, — 40—44 órás munkahét, — továbbtanulási, kulturális és sportolási lehetőségek. Jelentkezés: mindennap 7—14 éréig, NvornesúDaiun. (KOMAROM M.l, a Magyar Viscosagyár munkaügyi főosztályán. Levélcím: Magyar Viscosagyár, 2536 Nyergesújfalu. Pf. 1- x gessé teszi az irányító rendszer kiépítését. A város belső úthálózatán végzett számláláskor, mintegy 65 ezer kerékpárt számoltak meg, amely becsülhetően 20—24 ezer kerékpárnak felel meg. Ez a szám a város külső úthálózatán hozzávetőlegesen 5 ezer. Ezek azt igazolják, hogy a ke- rékpárforgalmaí kiemelten kell kezelni és egyre sürgetőbbé válik a kerékpárutak mielőbbi megépítése. Ez a folyamat már megkezdődött és a Bartók Béla úton már épül is egyik oldalon a kerékpárút. Remélhetően az építés ütemét a felsorolt érvek és indokok miatt meggyorsítják. Bár javult, de mé« nem kielégítő a városi tömegközlekedés Békéscsaba tömegközlekedésében az utóbbi években igen jelentős változás, javulás történt, különösképpen a járatok sűrítésével. A városban a helyi autóbusz- közlekedés csaknem két évtizede már folyamatos és 1960-ban a kisvasút felszámolásával jelentős bővítés történt. 1968-ban a csuklósbuszok beállításával a hálózat kialakulása a forgalmi igényeknek megfelelő lett. A tömegközlekedés többszöri felülvizsgálatának eredményeképpen az elmúlt évben további javításra került sor és új autóbuszokat állítottak be, amellyel javult a járművek műszaki és esztétikai színvonala, valamint a menetrend idejének betartása. Mindezek ellenére mégsem mondható kielégítőnek a város tömegközlekedése, mert a folyamatos forgalomvizsgálatok azt mutatják, hogy csúcsforgalmi időben még mindig sok a zsúfolt járat. Igaz az is, hogy a megyeszékhely tömegközlekedését a város vezetői és a Volán Vállalat politikai kérdésként, kiemelten kezeli és ez évben érvénybe lépett menetrenddel tovább javította a tömegközlekedést. Most már átszállással a vá_ ros bármelyik pontjára viszonylag rövid idő alatt el lehet jutni. Az új menetrend életbe lépésével és új autóbuszok beállításával a helyi járatok száma 519-ről 618-ra emelkedett. Figyelembe kell venni még a helyközi járatokat is, amelyek a városon belül helyi járatként is közlekednek. Mindezek figyelembevételével a város külső kapcsolatának javítása érdekében több autóbusz- járatot kell indítani, hogy a dolgozók minél rövidebb idő alatt érkezzenek be a nagyobb távolságokra levő településekről is. Új mentesítő utakat és a városon belül kerülő utakat kell kiépíteni, illetve a meglevőket korszerűsíteni, hogy tehermentesítsék a nagy forgalmú utakat. Röviden ez a helyzet a megye- székhely közlekedésében. Az illetékesek már megtették az első lépéseket a megoldás érdekében. Persze, ennek megvalósítása nem elsősorban a jóindulaton múlik. Remélhető azonban, hogy belátható időn bélül Békéscsabán is kialakul a forgalombiztonság szempontjából is kedvező állapot. B. O. 5 säsäJMm?. 1974. JÚNIUS 15Szép megyar könyv kiállítás Gyomán Az idei ünnepi könyvhét első napján, június elsején nyílt meg és a hónap végéig tart nyitva a gyomai Kner Nyomda Múzeumban a Szép magyar könyv ’73 című kiállítás. Az elmúlt év könyvnyomdái termését — amikor a ró agyar könyvnyomtatás fél évezredes jubileumát is ünnepeltük — a „kiváló” és „jó” minősítésű köteteket. plakátokat, reklámanyagokat reprezentáló bemutatón hazánk 11 nyomdájának terméke szerepel. A Kner Nyomda 19 könyve kiváló, 23 kötet pedig jó minősítést kapott- A kiállítás — amelyet példamutatóan rendeztek — igen látogatott: a vendégkönyv tanúsága szerint Szabadkáról, Ungvárról is voltaik már látogatók, de a megye és az ország más tájairól is felkeresték a gyomai könyvbemutatót. Hét igen szép kötet a Kner Nyomda minősített termékeiből. Közülük az egyik svéd megrendelésre, svéd nyelven készült A vitrinekben igen sok olyan kötet Is szerepel, amely bár magyar nyelvű, de hiába keresnénk a könyvesboltokban... A Franklin Nyomda készítésé ben nyolc műszaki, tudómé- . nyos kötet kapott kiváló minősítést (Fotó: Ueruény Gyula)
