Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-29 / 150. szám

Olajos István, a Volán 8-as) számú Vállalat dolgozója gép- i kocsivezető, Sarkadkeresztúrról küldte levelét szerkesztőségünk­höz. Mint írja, kénytelen hoz­zánk fordulni, mert ügyében a DÉGÁZ-tól nem kap gyors se­gítséget. Még 1-973-ban beadta a Bé­késcsabai DÉGÁZ-hoz a pro­pán-bután gázpalack-igényét. Akkor még csak két kisgyerme­kük volt, ez év májusában vi­szont megszületett a harmadik is, így három apróság — egy is- j k'olás. óvodás és egy csecsemő —: ellátásáról kell gondoskodni, ami különösen az anyának sok mun­kát jelent. A gáz megkönnyítené j a háztartási teendőket, viszont j a palackügyére a válasz úgy ér­kezett meg, hogy azt csak 1974-re igazolták vissza. Levélírónk gon­dolt egy merészet, mivel még ez év decemberében is 74-eij írunk, s a családnak nehéz vár-' Gépkocsi a „Arra kérjük önöket, hogy közöljék levelünket a Békés me- j gyei Népújságban ” — ezzel kez­di írását ifj. Szabó Istvánná bé­kési olvasónk, majd a követke­zőképpen folytatja: „Békéstől 2—3 kilométerre lakunk, külte­rületen. magam az 5/170. szám) alatt. Ezen az utón lehet meg- i közelíteni az úgynevezett Ma-| lomasszony nevű kertet. A há-j zak előtt egy dülőút vezet, mel-J lette pedig salakút, amelyet a>j lakók saját magúk társadalmi! munkával készítettek el. Hétvé- í geken sokan jönnek ide Békés­csabáról gépkocsival és estén­ként is. Vannak azonban, akik nem veszik figyelembe, hogy a salakos út a lakók munkájának eredménye, s az a gyalogosoké. Személyautóval közJekednek raj­ta, pedig a dűlőút elég széles és nem is olyan rossz, hogy ne le­hessen ott közlekedni gépkocsi­nk az igény teljesítésére, ezért ] ismét levelben fordult a 1 OÉGAZ-hoz, hogy amennyiben- j lehetséges a gázbekötést igényt j és a palackot minél hamarább i kaphassák meg. Levelében rész­letesen megindokolta az igényét, s a válasz ismételten csak az, hogy soron kívül nem áll mó­dúkban a bekötést elvégezni. Olajos István végezetül arról ír. bogy tisztában van az igények sokaságával, és hogy a rendet' be kell tartani, de némi jóaka- j rattal lehetővé kellene tenni.' bogy egy háromgyermekes csa-J léd, főleg az olyan, ahol apró I gyerekek vannak, mégiscsak so­ron kívül kapja meg a nagyon hiányolt gázt'. Ezért hozzánk for­dult. juttassuk el kérését. Mi ezúton eleget teszünk, ésj bízunk abbarii, hogy a DEgáZ j is figyelembe veszi igényüket, 1 talál rá módot annak mielőbbi ; teljesítésére. gyalogúfon! val. Sajnos sokan a saját ké­nyelmüket nézik es ráhajtanak a gyalogúira. Persze, mi ezt nem hagyjuk szó nélkül. A minap is megállí­tottunk egy gépkocsit, és szól­tunk a benne ülő fiatalemberek­nek, hogy térjenek le a kocsi-1 útra. Nyomdafestéket nem tűrő választ kaptunk, végül ezzel fe- j jezték be: Pontosan ez a sze­mélyautó tudja tönkretenni a maguk útját? Bizony, ha mindenki így gon­dolkodik, mint ők, akkor na­gyon hamar tönkremegy, hiszen nemcsak egy személygépkocsi jár erre. Arra kérjük a gépkocsi­val közlekedőket. legyenek te­kintettel a mi munkánkra, és ne tegyék tönkre azt. amit tár­sadalmi utón rendbe hoztunk. Levelünk közlését köszönjük'7 — fejeződik be a levél. CVz őCöoao­'fefiPCÜ«.' a fodrászok anyaghiányáról Egy vésztői Olvasónk a na-; pókban — nyaralásra készülve J — Békéscsabára utazott, hogy j befestesse, rendbe hozassa ha- iát. A fodrász azzal küldte el, hogy nincs festékanyaga. Az eset említést érdemel, mert mások-j kai is előfordult már. Megkérdeztük Perdi Belatol, a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet elnökétől, hogyan lehetséges ez? „Fodrászaink általában ne­gyedévre veszik fel az alapanya­got, de előfordul, hogy egy hó­napra vagy egy hétre szól a ki­adás. Az elhasználható mennyi­seget az árbevétel szabja meg, annak 10 százaléka lehet. Az említett festék-, illetve szőkítőpor­hiány csak akkor fordulhat elő, ha dolgozónk nem vételezett fel, de ezt bármikor pótolhatja. Az is előfordulhatott, hogy a panaszos nem volt állandó ven­dég, ezért mondta a fodrász, hogy nincs anyaga.5’ Ehhez még csak annyit tennék hozzá, vajon aki ritkábban jár fodrászhoz, hol festesse, fésül- tesse a haját, ha a fodrászok nem vállalják csak a rendszeres | vendégeket? Továbbra is várjuk olvasóink közérdeklődésre számot tart-o kérdéséit, amelyeket ezen a hasábon közlünk az illetékesek válaszaival együtt. ÓBHBSmssr. 7 1374, JL»1L*> *, S Rendel kellene teremteni Mezoberenyben igazi lokálpat­riotizmus bontakozott ki. Az ut­cák lakói sok-sok társadalmi munkával tették és teszik szeb­bé szükebb hazájukat, környe­zetüket. A szocialista brigádok is példát mutattak a különböző vállalatoknál, üzemeknél, szö­vetkezeteknél. Nemcsak a mun­kahelyüket tették szebbé, ha­nem részt vettek a környék szé­pítésében is. Méltán kapták meg hát sokan a „Mezőberényért” jel­vény arany, ezüst vagy bronz fokozatát, aszerint, ki-ki meny­nyi társadalmi munkát végzett. Az összefogás eredményeként parkok, terek készültek el. szebb, csinosabb lett Mezöbe- rény, mint bármikor azelőtt. Annál kirívóbb, hogy a MÁV- pályaudvar környékére egyálta­lán nem mondható, hogy rende­zett szép. tiszta. Többen felhív­ták már erre a figyelmünket, ép­pen ezért érdemel nyilvánosságot a téma. Különösen az Utasellátó közelében sok a szemét, s virá­gok helyett, az úgynevezett parkban, gaz és gyom no. Igaz, a vendegek sem vigyáznak a tisztaságra, de ugyanakkor az itt dolgozóknak is valamivel töb­bet kellene tenni. Szükséges len­ne. hogy mánkénak érezzék a környezet szépítését, akárcsak Mezőberény központjában az utcák, terek lakói. Válaszolt a Volán laaptutk május 25-x számában ]e- lánt meg a Szeghalom—.karolydevt- kiek észrevétele és kérése a Volán­hoz „Legalább a gyermekeket néz­zék': címmel. Ebben a bejáró tanu­lok gondjáról írtak. A Volán s-as számú Vállalata a következőket válaszolta: „A Károly- derekről Szeghalomba bejáró tanulók hazautazásához Szeghalomból isko­laelőadások napjain 13.W órai in­dulással közlekedtetünk autóbuszjá­ratot Károlyderékra. A 16.05 órakor induló járat nem diákjárat, így részben ezért, de főként azért nem tud Károlyderekra . betérni, mert Töviskesre történő megérkezésekor 1 Gyerekek, kerekek, sár, por Többször írtunk már örömmel a békéscsabai építkezésekről, de nem hallgathatjuk el azt sem. ha valahol valami nem tetszik. A Szigligeti utcában nemrég ad­tak át egy óvodát, mely a leg­szebb, a legmodernebb a megye- székhelyen. Solt szülő örült, hogy oda vihette gyermekét, de sokak öröme csak addig tartott, míg először indultak el az óvodába. Az út mindkét oldalán ugyanis építkeznek, és ezért mindkét járdát lezárták. A gyermekek és szüleik csak az úttesten, a jár­művek mellett, rendkívül bal­esetveszélyes körülmények kö­zött közlekedhetnek. Fokozza a bajt. hogy az amúgy is keskeny utcában parkolnak a szesz- és szikvízipari vállalat gépkocsijai és ezzel tovább szű­kítik az úttestet. Raadasul a sok jármű állandóan piszkolja az utat, takarításával pedig senki sem törődik. így esőben sárten­ger, száraz időben porfelhő lepi az arra járókat. Reméljük, hogy az illetékes — a városi tanács műszaki osztálya — megvizs­gálja a Szigligeti utca állapotát és intézkedik, hogy a gyalogo­soknak, főleg a gyerekeknek is jusson egy kis szabad hely-. 1 ■.**»*■■■■■»« *■*!*» Emberségből kitűnőre vizsgáztak A napokban egy bé­késcsabai pedagógus ; kereste fel szerkesz­tőségünket, hogy be­számoljon arról a meglepő udvariasság­ról, amelyet június 24-en tapasztalt a 7ti-63-as számú 9-es helyi autóbuszon. Bizonyára olvasó­ink közül sokan em­lékeznek az az napi felhőszakadásra. Lá­togatónk 2 és 4 éves unokájával ebben az .,ítéletidőben” utazott a 9-es autóbuszon a déli órákban. Leszál­láskor a fiatal busz­vezető — aki eser­nyőjét ajánlotta fel — és a kalauz min­dent megtettek, hogy unokái és ő maga száraz helyre kerül­jenek, hiszen a viz már bokáig ért. Láto­gatónk ezúton is kö­szöni az emberségből kitűnőre vizsgázott Volán-dolgozók ked­vességét. rögtön fordul vissza és Indul Szeg­halom vasútállomásra, ahova 17.98 órakor érkezik és vasúti csatlakozást biztosít a 17.14 órakor Vésztőre és 17.15 órakor Gyomára Induló vona­tokhoz. Az a bizonyos 19 perc idő­veszteség. ami a bekéréssel járna, azt jelentené, hogy a járat a szó­Huszonöi éves jubileum Újkígyóson ba-n forgó két vonatot máj- nem érné el. így nagy számú doigozo nem tudna hazautazni. Mire ez a probléma ismét aktu­álissá válik, mire a gyereitek újra mentiek iskolába, igyekszünk meg­oldást találni azok hazautazására, akik a W.oo órakor induló járattal nem mennek haza, hanem délután napköziben vannak.” /ufuaiimiuiiumumiitmiiiaaiMi» » N ■ a I A Szerkesszen velünk ; rovatot összeállította: Kasnyik Indít tsmiimmHumiiinmiiiiuMiaiaaa Romániába as eleki pe Buri Ferenc pedagógus Elek­ről küldte levelét hozzánk, amelyben beszámol arról a szak- szervezeti taggyűlésről, amelyet a napokban tartottak. Mint írja, a napközis terem, ahol rendez­ték. a szokásosnál is dekoratí­vabb volt. Az eleki Román Ta­nítási Nyelvű Általános Iskola és intézményeinek dolgozói tar­tották szakszervezeti gyűlésüket. Az összejövetelen szó volt a pe­dagógusok feladatairól, munká­járól, a tanár—diák, tanár és iskolavezetők közötti viszonyról, s a közéleti tevékenységről is. Mivel e pályán sok nő dolgozik, ezért a megbeszélés egyik fő napirendi pontja a pedagógus és általában az itt dolgozó nők Bárány Mária battonyai ta­nárnő rendszeresen felkeres bennünket írásaival, események közlésével. Most egy kedves ün­nepélyről adott hírt, melyet ez­úttal nem Battonyán — ahol dolgozik —, hanem június 22-én Újkígyóson, az általános isko­lában tartottak. Levélírónk en­nek az iskolának volt diákja és most Szántó Béla osztályfő­nök szervezésében a 25 éves ju­bileumot ünnepelték meg. 194'J- ben ugyanis ők voltak az isko­lában az elsőnek végzett nyol­cadikosok. Többségük középis­kolában folytatta tanulmányait, kirándulnak lagógusok elet- és munkakörülményeinek megbeszélése volt. Örömmel számolt be levél­írónk arról is, hogy az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére tár­sadalmi munkát vállaltak. Töb­bek között a termeket rendbe hozzák, s a szülők bevonásával a nyári meszelésí munkákat is társadalmi úton végzik el. Részt vesznek a „Tiszta, virágos Ele­kért” mozgalomban, s rendbe hozzák az iskola es az ovoda környékét. Végül szó volt arról is. hogy egyhetes romániai au­tóbuszkiránduláson vesznek részt, amit a tagság nagy tet­széssel fogadott, annál is inkább, mert ezt a kirándulást jó munká­juk elismeréséért kapják. majd 1'4-en főiskolán, illetve egyetemen szereztek diplomát. Akik nem tanultak tovább, azok szakmunkások lettek. A találkozón tisztelettel emlé­keztek meg azokról, akiket a halál korán elragadott közülük Megkezdett szép életüket hamar be kellett fejezniük. A 43-ból 7 osztálytársuk hiányzott ezért. Az ünnepélyen beszámoltak a je­lenlevők eddigi életükről, mások levélben keresték fel a találkozó résztvevőit hasonló beszámoló­val. Az általános iskola befejezé­sével emléklapot kaptak, s Bá­rány Mária idéz erről: „Nehéz elválnunk, mert iskolánk újjá­építéséért folytatott eredményes harcunk, a munkaversenyek ne­mes küzdelmei, valamint a diák­élet sokszor feledhetetlenül víg percei a négy év alatt egybe- kovácsoltak bennünket. A sze­retet erős szálai fűznek egymás­hoz és iskolánkhoz, ahol a mun­ka megbecsülésére, s a közös­ségi érzésre neveltek bennünket. Legyünk büszkék arra, hogy mi vagyunk az Üjkígyósi Állami Ál­talános Iskola első kirajzott nyolcadikosai, s egyben az or­szágépítés, a szebb, boldogabb jövő letéteményesei. Ne feled­kezzünk meg iskolánkról, áldo­zatos lelkű nevelőinkről, különö­sen szeretett igazgatónkról es osztályfőnökünkről.” Sokan közülünk messziről utaztak e találkozóra, de eljöt­tek, hogy hűségüket bizonyítsák S akik jelen voltak, ígéretet tet­tek arra. hogy a jövőben is meg­tartják szép hagyományukat . Háromgyermekes család

Next

/
Oldalképek
Tartalom