Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-11 / 134. szám

Köasel-keleti Hírek Egy közlemény margójára A Centropreaa hétfő eati kommentárja Nemcsak a két közvetlenül érdekelt ország közvéleményé­A Palesztinái Feísza'tiadítási Szervezet tízpontos programja Ezzel azokra a parlamenti fel­szólalásokban és sa j tókorrunen ­ben, de világszerte nagy fi­gyelemmel és érdeklődéssel fo­gadták azt a közleményt, amely bejelenti: a Szovjetunió és Por­tugália diplomáciai kapcsola­tokat létesít egymással. A vi­tathatatlanul fontos fejlemény újra bebizonyítja, hogy gyorsan változó világunkban nincsenek sémák, hogy sók minden lehet­séges, ami nem is olyan régen még elképzpelhetetlennek tűnt. Aki akárcsak ez év áprilisá­nak elején azt jövendölte vol­na, hogy egy ilyen lépés a be­látható jövőben bekövetkezik, a legjobb esetben is csodálkozó pillantások kereszttüzébe ke­rült volna. Nem nagyon volt 1974. április 25, a portugál vál­tozás napja előtt két olyan or­szág a világon, amely minden szempontból annyira különbö­zött volna egymástól, mint a szocializmus első nagyhatalma, a Szovjetunió és a klasszikus gyarmatbirodalmak utolsó kép­viselője, Portugália. Amióta 1926. május 28-án megdöntötték a portugál pol­gári köztársaságot és kontinen­sünk legnyugatibb országára elkövetkezett a Salaear-féle fél- feudális-fasiszta diktatúra csak­Vasárnap megnyitották Salz­burgban azt a nemzetközi sajtó, központot, amelyet Nixon aane_ rikaí elnök érkezésének alkal­mából rendeztek be. A sajtó- kc-zponttól kapott információ szerint, várhatóan mintegy öt­száz újságíró és tv-riporter ér­kezik Salzburgba. A programot illetően hivata­losan csak annyit közöltek; Ni­xon hétfőn este fél tizenegykor érkezik, s nyomban utána — a város megkerülésével — a kiess- heim) kastélyba hajtat, ahol j szerda délelőttiig tartózkodik. I nem fél évszázados éjszakája, a szovjetellenesség volt Portugá­lia kül- és a kommunistaelle- nesség belpolitikája egyik leg­főbb pillére. Amjkor viszont a hosszú éj­szaka után végre Portugáliában ie beköszöntött a hajnal, azon­nal világossá vált, hogy a felis- merhetetlenségig megváltozott világban meg kell szüntetni a szovjetellenesség külpolitikáját — annál is inkább, mert a bel­politikai porondon az üldözés ellenére már a szabadság pil­lanatában a kommunista párt bizonyult a legszervezettebb erőnek. Az új portugál vezetés aB élet minden területén csak az első lépéseket tette meg —nem utolsósorban a bonyolult afri­kai problémát illetően —, de ezek a lépések jószándékról tet­tek tanúságot. Nem nehéz meg­jósolni, hogy az új Portugália útja nem lesz könnyű. „A dip­lomáciai kapcsolatok helyreállí­tása — állapítja meg a Pravda — szovjet részről objektív tá­mogatást jelent a portugál kor­mánynak. amely az elkövetkező időszakban mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban sú­lyos próbatételek elé kerül”. Kedden délelőtt a klesshelmi kastélyban tíz órakor kerül sor a Nixon—Kreisky találkozóra. Nixonnal érkezik Salzburgba felesége és Kissinger külügymi­niszter is. Kissinger kedden ta­lálkozik osztrák kollégájával, Kirchschlägerrel. majd ezt kö­vetően bajor területen Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel tárgyal. Az Egyesült Államok elnöke és kísérete szerdán Salzburgból Kairóba repül. Nixon közel-ke­leti útjának első állomáshelyé­re. Böcz Sándor, az MTI tudósi-1 tója jelenti: Vasárnap a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet Végrehaj-1 tó Bizottságának megválasztá­sával befejezte munkáját a Pa- ! lesztinai Nemzeti Tanács kairói ülésszaka, amely csaknem egy­hangú határozattal jóváhagyta a t'elszabadítási szervezet 10 pontos programját. Ez leszöge­zi, hogy az igazságos és tartós közel-keleti béke nem valósít­ható meg a palesztinjai nép nemzeti jogainak hiányta­lan helyreállítása nélkül. A tanács elfogadta a Palesz­tinái probléma szakaszos rende­zésének elvét, kimondva, hogy minden felszabadított Paleszti­nái területen meg kell terem­teni a palesztinai nemzeti fenn­hatóságot . Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a jelenleg iz­raeli megszállás alatt álló Cisz- jordánia és a Gazai-övezet ki­ürítése után e területeken lét­re kell hozni a palesztin álla­mot. A nemzeti tanács megerősí­tette, hogy az arab csúcsérte­kezleteken és más fórumokon a Palesztinái Felszabadítási Szervezet a palesztinéi nép egyedüli törvényes képviselője. A PFSZ ebben a minőségben kész a Palesztinái probléma nemzetközi szintű megvitatá­sára, de vitaalapként továbbra sem fogadja el a Biztonsági Tanács 242. számú határozatát, amely a palesztinai nép nem­zeti jogainak elismerése he­lyett menekültkérdéssé degra­dálja a hazájukból elűzött Pa­lesztinái tömegek problémáját. A nemzeti tanács elisme­rését fejezte ki azért a segít­ségért, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok nyúj­tottak és nyújtanak a felsza­bad itasi mozgalomnak. *** Az egyiptomi kormány után a parlament is jóváhagyta a gazdasági liberalizálás törvény- tervezetét, amely garantálja, hogy nem államosítják, nem sa­játítják ki és nem helyezik zár alá a külföldi beruházásokat, amelyek a szabad zónákban tel­jes adó- és vámmentességet él­veznek. A törvény ugyancsak biztosítja a befektetett tőke és az abból származó nyereség ki­vitelének jogát. Az egyiptomi magántőke ösz­tönzését szolgálja az a kedvez­mény, hogy a hazai tőkebefek­tetéseket öt évre mentesítik az adózás alól. Hegazj első miniszterelnök- helyettes a Népi Gyűlés vasár­napi ülésén kijelentette, hogy Tudósítónktól Hoyerswerda, Knappensce, Koblenz. Három név, amely a második FDJ (Szabad Német Ifjúság) KISZ baráti találko­zóval összeforr. Hoyerswerda, ahol Eisenhüttenstadt után a legnagyobb Sizocialista város­részt építették fel az NDK-ban, barnaszénlelőheiyek középpont­jában fgKszik. Knappensee, a várostól néhány kilométerre található tó, változatos vidéké­vel kellemes hangulatot kölcsö­nöz a tájnak. A tótól néhány száz méterre fekszik Koblenz 300 lakosú községe. Eiz az a környezet, ahová a KISZ NDK. beli Országos Bizottsága a ma­gyar munkásfiatalok és ösztön­díjasok alapszervezeteinek leg­aktívabb tagjait június 1—3-ig háromnapos táborozásra hív­ta meg. A küldöttek között ott volt Hornok Lajos, a gyomai Cipő­ipari Szövetkezet volt dolgo­zója és Tyerjátnszki Mihály, aki a Faipari Szövetkezetből jött ki az NDK-^ba. A politikai, kulturális és sportrendezvények szervezési központját a Budapesti Gy ar­es Gépszerelő Vállalat NDK- beli 5 gyáregységének knap- penseei üdülője nyújtotta, de ezen felül a vállalat jelentősen kivette részét a találkozó anya­gi, tárgyi és személyi feltételei­nek biztosításában is. tárokban kifejtett aggodalmak­ra válaszolt, amelyek Egyiptom 1952-ben kivívott gazdasági függetlenségét féltik az arab és külföldi töke növekvő befolyá­sától. Az A1 Akhbar annak az ag­godalomnak ad hangot, hogy az amerikai és más külföldi ban­A német és a magyar fiata­lok lelkesen es tevékenyen tet­tek hitet közös céljaik és barát­ságuk mellett. A tavalyi talál­kozó a X. VIT-re való felké­szülés jegyében zajlott, az idei rendezvény pedig az NDK 25. éves fennállásának ünneplése jegyében zajlik — mondotta Kőhalmi Ferenc, az országos bizottság első titkára. Olyan eredményeket kell közös mun­kával elérnünk, hogy minden alapszervezetben érződjék az itteni eredmények hatása. Arra kell tehát törekednünk, hogy a találkozóról hazatérők saját alapszervezetükben, ha csak egy kicsivel is, de előrevigyék, a közös ügyet. ' Az első nap sportrendezvé­nye, az esti Bergendy-koncert nagyszerű hangulati alapot adott a vasárnapi munkához. A má­sodik nap délelőttjén és dél­utánján politikai vetélkedő, va­lamint szekcióülések zajlottak le az agitációs munka, a kultu­rális tevékenység és a sport- turizmus területéről. A talál­kozó hétfőn kulturális prog­rammal és az FDJ—KISZ ba­ráti találkozó emléktáblájának leleplezésével zárta munkáját. Knappenseere csendesebb napok köszöntének be. A béke, szolidaritás, internacionalizmus eszméi azonban tovább élnek a találkozó résztvevőiben. Knappensee, 1974. június 3. Virág Ferenc Szolidaritás a chilei hazafiakkal A NUSZ titkárságának nyilatkozata Salzburgi előkészületek Nixon fogadására Egyiptom nem fogad el rá- kényszerített beruházásokat vagy hiteleket, csak olyan tá­mogatást vesz igénybe, amely a nemzeti érdekeket szolgálja. kok egyiptomi képviseletei, fiókjai vi.ssza.szer zik a bank­államosítást megelőző pozíciói­kat. s korlátok közé szorítják az egyiptomi bankok tevékeny­ségét. (MTI) KISZ baráti találkozó ■■■•■■■■■•■•■■■■■■■■•■a «•■■■■•■■aaaaaiaasasaaaasaaaaaaaaaiaaaiaaeaaaeeaaaaaiaaesaiaai•■■■■■■■•iaaaiaeeMaaiiai»«iaaaeaiaaiiaiaiae»a«»a Tékozlás és takarékosság Prága A Nemzetközi Újságíró Szerve­zet titkárságának hétfői, prágai nyilatkozatában felhívja a világ közvéleményét, indítson hadjá­ratot a chilei néppel való szoli­daritás jeléül, és követelje Luis Corvalánnak, a Chilei Kommu­nista Párt főtitkárának, valamint a többi bebörtönzött chilei ha­zafinak a szabadon bocsátását. A NUSZ titkárságának nyilat­kozata egyúttal utal a chilei új­ságírók nehéz helyzetére, arra az üldöztetésre, melynek a sajtó ki Katasztrófával fenyegető gát­szakadásról érkezett jelentés va­sárnap Peruból. A víz eddig há­rom falut öntött el, de ember­életben az eddigi hírek szerint nem esett kár, mert a környék lakosságát idejében elszállítot­ták. A 260 méter magas természe­tes gát április 25-én jött létre az ország középső részén, amikor bckís 1974. JÚNIUS U. van téve. Számos chilei újságíró börtönben sínylődik, nem egy­nek az életét veszély fenyegeti — mutat rá a nyilatkozat. * * * Buenos Aires-i értesülések sze­rint Chile északi részében, Iquiquében egy katonai bíróság ítéletet hirdetett 25 személy­ügyében. Két és fél évtől öt évig terjedő börtönbüntetést kaptak. Elsősorban munkásokról és diá­kokról van sző, akiknek egyedüli bűnük az volt, hogy együttmű­ködtek a Népi Egységgel. | két szomszédos hegy beomlott a I Mantaro folyó medrébe. Akkor a természeti csapás hivatalos adatok szerint 451 halálos áldo­zatot követelt. A gát tetején 29 kilométer hosszú és 400 méter széles tó keletkezett. Szombat éjjel szökőárhoz ha­sonló hullámokban sok ezer ton­na víz zúdult le a tóból; az ára­dat három közeli faluban mint­egy 200 házat lerombolt. A ke­letkezett kárt máris több mint 6 millió dollárra becsülik. A legnagyobb gondot azonban az okozza, hogy a gátszakadás megsemmisüléssel fenyegeti az áradat útjába eső további 20 fa­lut is. Örökösen változó sorrend Kétszázkilencven esztendeje, 1684-ben keit „Gazdasági uta­sításában”. megelégelve a sütő­mesterek — pékek — ügyeske­dését. így rendelkezett Thököly Imre fejedelem; „Hogy eddig minden sütésben a sütő magá­nak annyi vakarékot szokott meghagyni, melyből nyolc cipó is könnven kitelik, ilyen nagy veszteség többé nem töretik.” Elődeink a ma használatos anya. goknak tizedét sem ismerték. Ám ami jószágukként szolgált, azt becsben tartották. Talán mert közvetlenebbül tapasztal­ták. hogv minden holmiért az ember sok-sok verítékkel, fá­radtsággal fizet. Vannak, akik azt vallják: a modern technika vitte rá az em­bert a pazarlásra, anyag, ener­gia. eszköz, munkaerő fölös igénybevételére. Ami könnyen jön, úgy is vész el? De igaz-e, hogy könnyen jön? A vasérc, a szén n hegy gyomrából, az olaj, a földgáz a talaj mélyéből? Ma Q már legtöbbször a tiszta víz sem szerezhető meg olcsón és köny- nyen! Hamis a bűnbak. Nem a technika ludas abban. ha her­dáljuk kincseinket. Hanem az ember, rrjely szülője, ura a tech- rü kának. Tágabb látóhatár A takarékosság nem ott kez­dődik hogy a már meglévőt jól beosztjuk. Ennél tágabb kell, hogy legyen a látóhatár. Közis­mert folyamat a szénbányászat­ban a gazdaságtalan termelés fölszámolása. Az ágazatban 1988-ban 109 1973-ban 65 ter­melőegység dolgozott. Viszont az egy aknára jutó napi eredmény kilencvenről 117 vagonra nőtt. Azaz a koncentráció, a fokozott gépesítés erőteljesen közre át- sznbt abban, hogv a szén ton­nánkénti önköltsége csökkent. Takarékosság? De még mennyi­re! Ez ugyan nem mindig mu­tatható ki forintra, fillérre egy. egy vállalatnál, de a népgazda­ság egészében igen. S milliár- dokihan mérve. Ugorjunk egyet. Nem tartozik s ritka esetek közé, hogy úgy au. azon a területrészen fölépült óvo­dákban az egyik helyen 2800 fo­rintba került az intézmény négy­zetmétere, a másik helyen en­nek az összegnek az ötszörösé­be! Utóbbinál a megrendelők, a tervezők jövő évszázadnak üze­nő emlékművet akartak... az lett. Igaz. nagy költségek, több­letanyagok fejében. Gyerek meg ugyanannyi fér el benne, mint az elsőben. Ezért és ha­sonló esetek miatt született az Országos Tervhivatal, a Pénz­ügyminisztérium és az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­térium egvütte«! rendelete az építési műszaki-gazdasági nor­matívákról. Rengeteg a forrás Oda jutnánk eszmefuttatá­sunkkal, hogy bárhová tekint­sünk. nyúljunk, mindenütt rá­lelhetünk tékozlás és takarékos­ság forrásaira? Igen! Ez mon­dandónk lényege. A hatéko­nyabb gazdálkodás megköveteli a szigorúbb keretek között zai- ló anyag-, energia-, eszközfel­használást. A termelés, szolgál­Gátszakadás Peruban

Next

/
Oldalképek
Tartalom