Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-05 / 129. szám

\ Kiadványok a felszabadulás évfordulójára Jó néhány hónap választ el bennünket a megye és az or­szág felszabadulásának harmin­cadik évfordulójától, az ünnepre szánt megyei könyvek már jó­részt nyomdában vannak. E ki­adványokról kérdeztük dr. Sza­bó Ferencet, a Megyei Levéltár igazgatóját: — Két nagyobb megyei témá­jú kötet készül az évfordulóra. Az egyik Békés megyét mutat­ja be a, felszabadulás időszaká­ban — ez a kötet jellegében ha­sonlít a Tanácsköztársaságot tükröző kiadványhoz. A részle­tekig hatoló tanulmányok elem­zik benne az elsőként felszaba­dult magyar megye gazdasági- társadalmi helyzetét a felszaba­dulást megelőző és közvetlenül követő időszakban, a közigaz­gatás sajátosságait, a közállapo­tokat, a nemzeti bizottságok te­vékenységét, a kommunista párt & a többi demokratikus pártok létrejöttének körülményeit, a földreform főbb kérdéseit, az ipar struktúrájának és az ipari termelés megindulásának heteit, hónapjait. A másik átfogó igényű tanul­mánykötet a Békés megye gaz­dasági földrajza. Megyei és sze­gedi kutatók munkái elemzik a békési táj gazdaságtörténetét, földrajzát, a jelenkor ipari, me­zőgazdasági, közlekedési és te­lepülési viszonyait. Bemutatja a könyv Békés megyét, a megye helyét az ország egészében — ilyenformán tehát alap-kézi­könyvnek számít, amely fontos segítsége lehet, lesz a megye to­vábbi gazdasági fejlődésének, fejlesztésének. — Hol készülnek ezek a kö­tetek? Az elsőként említett Gyomán, a Kner Nyomdában, az utóbbi a gyulai Dürer Nyomdában. — Milyen helyi témájú kiad­ványokat kapnak kezükbe a tör­ténelem, a helytörténet-honis­meret iránt érdeklődők? — Három kiadványt említe­nék, amiről jelenleg tudok, s amelyeknek a munkálatai már befejeződtek vagy befejezéshez közelednek. Valószínűleg már az idei év végén napvilágot lát a mintegy négyszáz oldalas tanul­mánykötet, a Három szabad év­tized Gyulán, amely a város po­litikai, gazdasági történetét, az életszínvonal, az idegenforgalom, a művelődés, a sport fejlődését, eredményeit, a városfejlesztés sikereit, sajátosságait mutatja be. Orosháza 1944—1970 lesz a cí­me a Viharsarok egyik legna­gyobb múltú és energikusan fejlődő városát bemutató, in­kább népszerűsítő, mint szaktu­dományos jellegű kötetnek. Elek ebben az évben ünnepli felszabadulásának harmincadik évfordulója mellett újjátelepíté- sének kétszázötvenedik évfordu­lóját is. Ebből a kettős alkalomból sokszorosított formában jelenik meg a község elmúlt három év­tizedének története, ezen belül elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom kialakulásának, meg­erősödésének és uralkodóvá vá­lásának története. Sarkadon rendezik meg két megye szövetkezeti szakácsainak versenyét Most egy éve, hogy Hajdú-1 Bihar és Békés megyei fogyasz-; tási szövetkezetek éttermi sza­kácsai szakmai versenyt kezde­ményeztek. Ugyanakkor megál­lapodtak abban is, hogy ezután minden évben összemérik tudá­sukat. A tavaly megrendezett versenyen a Hajdú-Bihar me­gyei ÁFÉSZ-ek szakácsai bizo­nyultak jobbnak és érdemelték kj az elsőket megillető serleget. Június 15-én — a múlt évi kezdeményezés folyamataként — Sarkadon találkoznak a két me­gye melegkonyhás szakácsai. A nagy értékű díjakért mindegyik megyéből négy-négy szakács áll starthoz, készíti el a korszerű táplálkozásnak megfelelő étel­fajtákat. Mert a szakmai tudás bizonyításán túl ez a lényege e versenynek. Megyénk fogyasz­tási szövetkezeteit Vári Imréné, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ mes- terszakácsa. Lakatos Erzsébet. a füzesgyarmati ÁFÉSZ vezető­Tárgyalőteremböl: Elítélték a kerékpártól vájt szakácsa. Szegedi Károlyné. a sarkadi ÁFÉSZ vezetőszakaesa, és Nagy Gábor, a békési ÁFisSZ szakácsa képviseli. A zsűriben a két megye kereskedelmi osztá­lyának vezetője, s a vendéglátó­ipari vállalatok, szakemberei fog_ latnak helyet. Amint Kalmár Gyulától, a MÉSZÖV szakelőadójától hal­lottuk, érdekessége lesz a két megye Sarkadon megrendezett szakácsversenyének, hogy a zsű­rizésben a közönség is részt vesz. A két MÉSZÖV értékes közön­ségdíjat alapított. Ez azt jelen­ti. hogy a zsűrivel egy időben kóstolja meg a jelenlévő közön­ség a felsorakoztatott ételeket és szavazólapokon rögzítheti vé­leményét. És a délutáni órákban a zsűri nagy értékű díjaival egy időben adják ét az arra legér­demesebbnek bizonyult szakács­nak a közönség díját. Kalmár Gyula tájékoztatását azzal fejezte be, hogy Eékésme. gye melegkonyhás szövetkezeti szakácsai ’mindent elkövetnek ä serleg megszerzéséért. Azért- hogy egyéni és csapatversenyben egyaránt Békés megye kerüljön ká győztesen. — Balkus — Az aranycipő A békési Állami Zeneiskola gyermekopera- előadása a Jókai Színházban Nem hirdették plakátok, transzparenseik a békésiek ven­dégjátékát, a színház nézőtere mégis megtelt. A Békéscsaba városi Tanácsa rendezte elő­adást kétségkívül megelőzte a május 4-i békési bemutató jó híre, valamint az a tény, hogy 1965 óta — tehát 9 éve — Bé­késcsabán nem láthattunk ha­sonló produkciót. Opera. Azt hiszem, hogy nem szükséges .műfaji meghatározást leírnom, hiszen ez köztudott, de a gyermekopera kifejezés mel­lett nem mehetek el szó nél­kül. Mit is takar ez tulajdon­képpen? Ha egy zeneszerző operát komponál, rendelkezé­sére áll koloratúrszoprántól a basszusig az emberi 'hang szé­les skálája, bőséges választé­kot nyújtva a szereplők jellem­zésére, megalkotására. Hasonló a helyzet az operakórusnál is. Ezzel szemben a gyermskope- rát gye'reikhangokra írják, amelynek az az egy jellemző­je, hogy gyerekhang. Meglehe­tősen szűk hangterjedelemmel, nem szólva komolyabb ének­technika hiányáról. Ennek el­lenére hamisítatlan operát lát­tunk. Steiner Béla személyében kodályj iskolát követő in- venciózus zeneszerzőt ismer­tünk meg. Kiderült, hogy a fenti technikai problémák nem léteznek számára. Formailag az úgynevezett francia nagyoperák hagyományait követi: áriák, együtteseik, kórusok és nagy balettek után nagyszabású finá­lé koronázza a művet. Dallam- invenciója bőséges, harmóniái színesek és nagyon jó a hang- szerelése. Külön kiemelném a kórusrészeket, mert a kórust fölényes biztonsággal kezeli. Kár, hogy nemegyszer magyar népzenei motívumokat használ, s ez — miután a Hamupipőke című közismert népmesét doü- gozza fel — zenedramaturgia- ilag indokolatlan. Az előadás végén felzúg a szűnni nem akaró taps. Megér­demlik! Nyolcvan gyerek énekel, táncol, játszik, mókázik a szín­padon. Énetokar-ze^sfkar felett duettet énekelnek. A balettkar szabályos- tütüben lejti tündér­táncát. A királyi udvar fran­cianégyest táncol. Mindezt győ­zi ötlettel, energiával, három felvonáson keresztül. Nem zök­kenti őket a szokatlan környe­zet, a reflektorfény, a közön­ség intenzív részvétele, sőt még egy-két „baki” sem. A zenekari árokban 35 tagú énekkar szép hangon, tisztán énekel. (A bé­kési Szegedi Kiss István Gim­názium énekkara). Huszonhá­rom tagú zenekar, hol lehelet­finomon kísér, hol főszereplő (a békési ÁFÉSZ zenekara). A díszletek amolyan „magamcsi­náltak”. szépek és ízlésesek. A jelmezek kézimunka: horgolás! Különféle színek és jellegek, ugyanaz a horgolásminta. Az egyik szereplőn páncéling, a másikon udvari viselet vagy éppen bohócruiha. Valami hihe­tetlen ügyszeretetei kívánt előál­lítása azoktól az anyukáktól, akik elkészítették. Ez a produkció a békési ze­neiskola tanári karának nagyon magas szintű együttműködésé­nek eredménye. Betanítás, ren­dezés, díszlet, jelmezterveik (és kivitelezés), koreográfia. A bé­kési előadásra készített meghí­vó Fejes Anlalné, Kökéndy Jó- zsefné és Nagyné Bánfi Judit nevét említi, így én is csak őket tudom név szerint meg­említeni. Végül, aikj megálmodta, ki­választotta, a darabot és töret­len akarattal létrehozta az elő­adást: Fejes Antal igazgató. Hihetetlen az az energia, amivel ez az ízig-vérig muzsi­kus rendelkezik, ö vezényelte az előadást, végig figyelemmel, gyerekei iránti nagy-nagy sze­retettel, a mű iránti alázattal. Biztos kézzel dirigált, kibontva a partitúra minden szépségét. Álljon itt végezetül néhány mondat, amelyet e sorok írójá­nak mondott az előadás után: „Nagy megtiszteltetés számunk­ra, hogy produkciónkat a me­gye legrangosabb fórumán, a Jókai Színházban élőadhattuk.” Holpert János A napokban tárgyalta a Bé­késcsabai városi Bíróság Bern­hardt Ferenc, Békéscsaba,. Ta­nya 1938/3. szám alatti lakos bűnügyét. A 36 éves férfi több bűncselekmény elkövetése miatt került a vádlottak padjára. Ä múlt év október 22-én Bé­késcsabán ellopott két kerék­párt. Ezt követően alaposan fel­öntött a garatra, majd ittasan felült az egyik kerékpárra. A másikat maga mellett tolva, részt vett a közúti forgalomban. Vízszolgáltatás kimaradás Értesítjük fogyasztóinkat, 1974. június 6-án 7 órától IG óráig Békéscsaba, Bar­tók Béla úton, Tulipán és Kun Béla utca közti sza­kaszon rákötési munkák miatt i J a vízszolgáltatás szünetelni log Békés megyei Víz. és Csa­tornamű Vállalat üzemve­zetősége. Ez év január 12-én újabb bűn- cselekményt követett el. A tég­la- és cserépipari vállalat tele­péről 18 bála szalmát tulajdoní­tott el. Március 11-én pedig it­tasan beraent az egyik ház ud­varába, és se szó, se beszéd, fel­ült az ott levő kerékpárra és az Orosházi útra hajtott. Másnap a MÁV-állomás elől lopott el egy lezáratlan női kerékpárt. A városi bíróság Bernhardt Ferencet háramrendbeli több­szörösen visszaeső által elkövetett lopás, orgazdaság büntette, va­lamint kétrendbeli közlekedési vétség elkövetése miatt halma­zati büntetésként egy év és 8 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 2 évre eltil­totta a közügyek gyakorlásától. Súlyosbító körülményként érté­kelte a bíróság a vádlott bün­tetett előéletét. A szabadság- vesztést fegyházban kell letöl­tenie, feltételes szabadságra nem bocsátható, ezenkívül kényszerelvonó kezelésre is kö­telezte. Az ítélet jogerős. A Szarvasi Vegyes Háziipari Szövetkezet SZTK-ügyintéző munkakör betöltésére fel­vételt hirdet. Jelentkezés személyesen vagy írásban a szövetkezet elnökénél. Szarvas, Szabadság út 12. Telefon: 156. 26. — Az persze igaz, hogy minden­kinek nem tudunk olyan mun­kahelyet adni, hogy úgy keres­sen, mintha a legjava terüle­ten dolgozna. De, aki jó bá­nyászként dolgozik, . jól jár. Egyéni véleményem az, hogy általában rendezni kellene a bé­reket, mert ahogy mélyülnek a bányák, nehezednek a körül­mények, melegebb van, nehe­zebb dolgozni, mert az érc is vékonyabb rétegekben találha­tó, többet kell érte fáradozni, mint régebben. Az is igaz, hogy á rétegek gyakoribbak, mint fentebb. — Beszéltem olyan vájárral, aki hétezer forintot keresett egy hónapban, és olyannal is, aki csak hármat. Ilyen nagy kü­lönbségeket jelenthet a munka­hely? — Jelenthet, de mi ügyelünk arra, hogy cserélgessük a jó és rossz fejtésben dolgozókat. Ez Kössetek q OonSMat RHHrtnql am idei könyvhétre megjelenő rlpurt- kony v bői. szerintem igazságos. Persze ki- sebb-nagyobb igazságtalansá­gok elkerülhetetlenek. Mint máshol is. De, amint mondtam, nemcsak a munkahely, hanem az egyéni szorgalom, a szakér­telem is módosítja a kereseteket. Az viszont, hogy ki milyen szorgalmas, kj mennyit tanul, már mindenkinek egyéni dolga, kötelessége. A bánya azt sze­retné, ha mindenki jól dolgozna, hiszen elsőrendű érdeke a ter­melés. Ilyen szempontból nincs eltérés az ember és a vállalat érdekei között. — Az viszont érthető, hogy nagyon nehéz ilyen vegyes tár­sasággal dolgozni. Itt nincsenek bányászdinasztiák, amelyek­ben 'hagyomány, és hozzátehe- tem, becsület dolga volt a munka. Tizenhat év kevés eh­hez. Tehát olyan emberekkel van dolgunk, akik mindennel foglalkoztak azelőtt, csak bá­nyászattal nem. Mire megtanul­ják, esetleg megszeretik a szak­mát, még sok időnek kell eltel­nie. De talán azt is észrevette, hogy ez a folyamat nálunk ne­hezen lesz általános, mert nagy a munkaerő-vándorlás. Nem / ■MHIIIItlMlUURMifiilHiiiiniiiug,,,, tudnám százalékra megmonda­ni, mennyien maradnak meg ál­landónak a bányában, de sze­rintem ez itt sokkal alacso­nyabb szám, mint a szénbányá­ban. Így tehát kettős folyamat­tal állunk szemben: az idejö­vök egy része állandósul, a má­sik része vándorol. Tulajdon­képpen még mindig hősi kort élünk, úgy értem ezt hogy na­gyon jellemző ránk most is az a helyzet, ami annak idején Kom­lót, Dunaújvárost, Kazincbarci­kát jellemezte. És art hiszem/ mi már nem is érjük meg azt a kort, amikor ez a bánya olyan stabil lesz, mint akármelyik sze­nes üzem. Nehéz ügy ez, uram .., — Lehet vagy fél esztendeje, ír az egyik rokonom Somagy­ból, egyébként én is odávalósi vagyok, hogy eljönne dolgozni. Hallotta, jól keresnek az urán­bányászok, neki is kell a pénz. őszintén megmondom, fáztam ettől az embertől. Valamikor együtt voltunk az állami gaz­daságban, ő volt a főnököm, tudom, hogy milyen a vélemé­nye a munkáról, az emberekről. Ott úgy viselkedett, mint egy ispán, aztán egyszer megvert egy takarmányost, és mennie kellett De mit tehettem, a fele­ségem unokatestvére, segíteni kell. El is jött, kapott helyet a munkásszálláson. Két napig dolgozott, a harmadik napon otthon maradt, valami kis kar­colásra hivatkozott. Egy hét Után megint jelentkezett mun­kára, de hozzáteszem, hogy amíg nem dolgozott, a szom­széd szobából eltűnt az egyik csillés kabátja. Egy napig LÁSZLÓ LAJOS: URÁNBÁNYÁSZOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom