Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-05 / 129. szám
\ Kiadványok a felszabadulás évfordulójára Jó néhány hónap választ el bennünket a megye és az ország felszabadulásának harmincadik évfordulójától, az ünnepre szánt megyei könyvek már jórészt nyomdában vannak. E kiadványokról kérdeztük dr. Szabó Ferencet, a Megyei Levéltár igazgatóját: — Két nagyobb megyei témájú kötet készül az évfordulóra. Az egyik Békés megyét mutatja be a, felszabadulás időszakában — ez a kötet jellegében hasonlít a Tanácsköztársaságot tükröző kiadványhoz. A részletekig hatoló tanulmányok elemzik benne az elsőként felszabadult magyar megye gazdasági- társadalmi helyzetét a felszabadulást megelőző és közvetlenül követő időszakban, a közigazgatás sajátosságait, a közállapotokat, a nemzeti bizottságok tevékenységét, a kommunista párt & a többi demokratikus pártok létrejöttének körülményeit, a földreform főbb kérdéseit, az ipar struktúrájának és az ipari termelés megindulásának heteit, hónapjait. A másik átfogó igényű tanulmánykötet a Békés megye gazdasági földrajza. Megyei és szegedi kutatók munkái elemzik a békési táj gazdaságtörténetét, földrajzát, a jelenkor ipari, mezőgazdasági, közlekedési és települési viszonyait. Bemutatja a könyv Békés megyét, a megye helyét az ország egészében — ilyenformán tehát alap-kézikönyvnek számít, amely fontos segítsége lehet, lesz a megye további gazdasági fejlődésének, fejlesztésének. — Hol készülnek ezek a kötetek? Az elsőként említett Gyomán, a Kner Nyomdában, az utóbbi a gyulai Dürer Nyomdában. — Milyen helyi témájú kiadványokat kapnak kezükbe a történelem, a helytörténet-honismeret iránt érdeklődők? — Három kiadványt említenék, amiről jelenleg tudok, s amelyeknek a munkálatai már befejeződtek vagy befejezéshez közelednek. Valószínűleg már az idei év végén napvilágot lát a mintegy négyszáz oldalas tanulmánykötet, a Három szabad évtized Gyulán, amely a város politikai, gazdasági történetét, az életszínvonal, az idegenforgalom, a művelődés, a sport fejlődését, eredményeit, a városfejlesztés sikereit, sajátosságait mutatja be. Orosháza 1944—1970 lesz a címe a Viharsarok egyik legnagyobb múltú és energikusan fejlődő városát bemutató, inkább népszerűsítő, mint szaktudományos jellegű kötetnek. Elek ebben az évben ünnepli felszabadulásának harmincadik évfordulója mellett újjátelepíté- sének kétszázötvenedik évfordulóját is. Ebből a kettős alkalomból sokszorosított formában jelenik meg a község elmúlt három évtizedének története, ezen belül elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom kialakulásának, megerősödésének és uralkodóvá válásának története. Sarkadon rendezik meg két megye szövetkezeti szakácsainak versenyét Most egy éve, hogy Hajdú-1 Bihar és Békés megyei fogyasz-; tási szövetkezetek éttermi szakácsai szakmai versenyt kezdeményeztek. Ugyanakkor megállapodtak abban is, hogy ezután minden évben összemérik tudásukat. A tavaly megrendezett versenyen a Hajdú-Bihar megyei ÁFÉSZ-ek szakácsai bizonyultak jobbnak és érdemelték kj az elsőket megillető serleget. Június 15-én — a múlt évi kezdeményezés folyamataként — Sarkadon találkoznak a két megye melegkonyhás szakácsai. A nagy értékű díjakért mindegyik megyéből négy-négy szakács áll starthoz, készíti el a korszerű táplálkozásnak megfelelő ételfajtákat. Mert a szakmai tudás bizonyításán túl ez a lényege e versenynek. Megyénk fogyasztási szövetkezeteit Vári Imréné, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ mes- terszakácsa. Lakatos Erzsébet. a füzesgyarmati ÁFÉSZ vezetőTárgyalőteremböl: Elítélték a kerékpártól vájt szakácsa. Szegedi Károlyné. a sarkadi ÁFÉSZ vezetőszakaesa, és Nagy Gábor, a békési ÁFisSZ szakácsa képviseli. A zsűriben a két megye kereskedelmi osztályának vezetője, s a vendéglátóipari vállalatok, szakemberei fog_ latnak helyet. Amint Kalmár Gyulától, a MÉSZÖV szakelőadójától hallottuk, érdekessége lesz a két megye Sarkadon megrendezett szakácsversenyének, hogy a zsűrizésben a közönség is részt vesz. A két MÉSZÖV értékes közönségdíjat alapított. Ez azt jelenti. hogy a zsűrivel egy időben kóstolja meg a jelenlévő közönség a felsorakoztatott ételeket és szavazólapokon rögzítheti véleményét. És a délutáni órákban a zsűri nagy értékű díjaival egy időben adják ét az arra legérdemesebbnek bizonyult szakácsnak a közönség díját. Kalmár Gyula tájékoztatását azzal fejezte be, hogy Eékésme. gye melegkonyhás szövetkezeti szakácsai ’mindent elkövetnek ä serleg megszerzéséért. Azért- hogy egyéni és csapatversenyben egyaránt Békés megye kerüljön ká győztesen. — Balkus — Az aranycipő A békési Állami Zeneiskola gyermekopera- előadása a Jókai Színházban Nem hirdették plakátok, transzparenseik a békésiek vendégjátékát, a színház nézőtere mégis megtelt. A Békéscsaba városi Tanácsa rendezte előadást kétségkívül megelőzte a május 4-i békési bemutató jó híre, valamint az a tény, hogy 1965 óta — tehát 9 éve — Békéscsabán nem láthattunk hasonló produkciót. Opera. Azt hiszem, hogy nem szükséges .műfaji meghatározást leírnom, hiszen ez köztudott, de a gyermekopera kifejezés mellett nem mehetek el szó nélkül. Mit is takar ez tulajdonképpen? Ha egy zeneszerző operát komponál, rendelkezésére áll koloratúrszoprántól a basszusig az emberi 'hang széles skálája, bőséges választékot nyújtva a szereplők jellemzésére, megalkotására. Hasonló a helyzet az operakórusnál is. Ezzel szemben a gyermskope- rát gye'reikhangokra írják, amelynek az az egy jellemzője, hogy gyerekhang. Meglehetősen szűk hangterjedelemmel, nem szólva komolyabb énektechnika hiányáról. Ennek ellenére hamisítatlan operát láttunk. Steiner Béla személyében kodályj iskolát követő in- venciózus zeneszerzőt ismertünk meg. Kiderült, hogy a fenti technikai problémák nem léteznek számára. Formailag az úgynevezett francia nagyoperák hagyományait követi: áriák, együtteseik, kórusok és nagy balettek után nagyszabású finálé koronázza a művet. Dallam- invenciója bőséges, harmóniái színesek és nagyon jó a hang- szerelése. Külön kiemelném a kórusrészeket, mert a kórust fölényes biztonsággal kezeli. Kár, hogy nemegyszer magyar népzenei motívumokat használ, s ez — miután a Hamupipőke című közismert népmesét doü- gozza fel — zenedramaturgia- ilag indokolatlan. Az előadás végén felzúg a szűnni nem akaró taps. Megérdemlik! Nyolcvan gyerek énekel, táncol, játszik, mókázik a színpadon. Énetokar-ze^sfkar felett duettet énekelnek. A balettkar szabályos- tütüben lejti tündértáncát. A királyi udvar francianégyest táncol. Mindezt győzi ötlettel, energiával, három felvonáson keresztül. Nem zökkenti őket a szokatlan környezet, a reflektorfény, a közönség intenzív részvétele, sőt még egy-két „baki” sem. A zenekari árokban 35 tagú énekkar szép hangon, tisztán énekel. (A békési Szegedi Kiss István Gimnázium énekkara). Huszonhárom tagú zenekar, hol leheletfinomon kísér, hol főszereplő (a békési ÁFÉSZ zenekara). A díszletek amolyan „magamcsináltak”. szépek és ízlésesek. A jelmezek kézimunka: horgolás! Különféle színek és jellegek, ugyanaz a horgolásminta. Az egyik szereplőn páncéling, a másikon udvari viselet vagy éppen bohócruiha. Valami hihetetlen ügyszeretetei kívánt előállítása azoktól az anyukáktól, akik elkészítették. Ez a produkció a békési zeneiskola tanári karának nagyon magas szintű együttműködésének eredménye. Betanítás, rendezés, díszlet, jelmezterveik (és kivitelezés), koreográfia. A békési előadásra készített meghívó Fejes Anlalné, Kökéndy Jó- zsefné és Nagyné Bánfi Judit nevét említi, így én is csak őket tudom név szerint megemlíteni. Végül, aikj megálmodta, kiválasztotta, a darabot és töretlen akarattal létrehozta az előadást: Fejes Antal igazgató. Hihetetlen az az energia, amivel ez az ízig-vérig muzsikus rendelkezik, ö vezényelte az előadást, végig figyelemmel, gyerekei iránti nagy-nagy szeretettel, a mű iránti alázattal. Biztos kézzel dirigált, kibontva a partitúra minden szépségét. Álljon itt végezetül néhány mondat, amelyet e sorok írójának mondott az előadás után: „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy produkciónkat a megye legrangosabb fórumán, a Jókai Színházban élőadhattuk.” Holpert János A napokban tárgyalta a Békéscsabai városi Bíróság Bernhardt Ferenc, Békéscsaba,. Tanya 1938/3. szám alatti lakos bűnügyét. A 36 éves férfi több bűncselekmény elkövetése miatt került a vádlottak padjára. Ä múlt év október 22-én Békéscsabán ellopott két kerékpárt. Ezt követően alaposan felöntött a garatra, majd ittasan felült az egyik kerékpárra. A másikat maga mellett tolva, részt vett a közúti forgalomban. Vízszolgáltatás kimaradás Értesítjük fogyasztóinkat, 1974. június 6-án 7 órától IG óráig Békéscsaba, Bartók Béla úton, Tulipán és Kun Béla utca közti szakaszon rákötési munkák miatt i J a vízszolgáltatás szünetelni log Békés megyei Víz. és Csatornamű Vállalat üzemvezetősége. Ez év január 12-én újabb bűn- cselekményt követett el. A tégla- és cserépipari vállalat telepéről 18 bála szalmát tulajdonított el. Március 11-én pedig ittasan beraent az egyik ház udvarába, és se szó, se beszéd, felült az ott levő kerékpárra és az Orosházi útra hajtott. Másnap a MÁV-állomás elől lopott el egy lezáratlan női kerékpárt. A városi bíróság Bernhardt Ferencet háramrendbeli többszörösen visszaeső által elkövetett lopás, orgazdaság büntette, valamint kétrendbeli közlekedési vétség elkövetése miatt halmazati büntetésként egy év és 8 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság a vádlott büntetett előéletét. A szabadság- vesztést fegyházban kell letöltenie, feltételes szabadságra nem bocsátható, ezenkívül kényszerelvonó kezelésre is kötelezte. Az ítélet jogerős. A Szarvasi Vegyes Háziipari Szövetkezet SZTK-ügyintéző munkakör betöltésére felvételt hirdet. Jelentkezés személyesen vagy írásban a szövetkezet elnökénél. Szarvas, Szabadság út 12. Telefon: 156. 26. — Az persze igaz, hogy mindenkinek nem tudunk olyan munkahelyet adni, hogy úgy keressen, mintha a legjava területen dolgozna. De, aki jó bányászként dolgozik, . jól jár. Egyéni véleményem az, hogy általában rendezni kellene a béreket, mert ahogy mélyülnek a bányák, nehezednek a körülmények, melegebb van, nehezebb dolgozni, mert az érc is vékonyabb rétegekben található, többet kell érte fáradozni, mint régebben. Az is igaz, hogy á rétegek gyakoribbak, mint fentebb. — Beszéltem olyan vájárral, aki hétezer forintot keresett egy hónapban, és olyannal is, aki csak hármat. Ilyen nagy különbségeket jelenthet a munkahely? — Jelenthet, de mi ügyelünk arra, hogy cserélgessük a jó és rossz fejtésben dolgozókat. Ez Kössetek q OonSMat RHHrtnql am idei könyvhétre megjelenő rlpurt- kony v bői. szerintem igazságos. Persze ki- sebb-nagyobb igazságtalanságok elkerülhetetlenek. Mint máshol is. De, amint mondtam, nemcsak a munkahely, hanem az egyéni szorgalom, a szakértelem is módosítja a kereseteket. Az viszont, hogy ki milyen szorgalmas, kj mennyit tanul, már mindenkinek egyéni dolga, kötelessége. A bánya azt szeretné, ha mindenki jól dolgozna, hiszen elsőrendű érdeke a termelés. Ilyen szempontból nincs eltérés az ember és a vállalat érdekei között. — Az viszont érthető, hogy nagyon nehéz ilyen vegyes társasággal dolgozni. Itt nincsenek bányászdinasztiák, amelyekben 'hagyomány, és hozzátehe- tem, becsület dolga volt a munka. Tizenhat év kevés ehhez. Tehát olyan emberekkel van dolgunk, akik mindennel foglalkoztak azelőtt, csak bányászattal nem. Mire megtanulják, esetleg megszeretik a szakmát, még sok időnek kell eltelnie. De talán azt is észrevette, hogy ez a folyamat nálunk nehezen lesz általános, mert nagy a munkaerő-vándorlás. Nem / ■MHIIIItlMlUURMifiilHiiiiniiiug,,,, tudnám százalékra megmondani, mennyien maradnak meg állandónak a bányában, de szerintem ez itt sokkal alacsonyabb szám, mint a szénbányában. Így tehát kettős folyamattal állunk szemben: az idejövök egy része állandósul, a másik része vándorol. Tulajdonképpen még mindig hősi kort élünk, úgy értem ezt hogy nagyon jellemző ránk most is az a helyzet, ami annak idején Komlót, Dunaújvárost, Kazincbarcikát jellemezte. És art hiszem/ mi már nem is érjük meg azt a kort, amikor ez a bánya olyan stabil lesz, mint akármelyik szenes üzem. Nehéz ügy ez, uram .., — Lehet vagy fél esztendeje, ír az egyik rokonom Somagyból, egyébként én is odávalósi vagyok, hogy eljönne dolgozni. Hallotta, jól keresnek az uránbányászok, neki is kell a pénz. őszintén megmondom, fáztam ettől az embertől. Valamikor együtt voltunk az állami gazdaságban, ő volt a főnököm, tudom, hogy milyen a véleménye a munkáról, az emberekről. Ott úgy viselkedett, mint egy ispán, aztán egyszer megvert egy takarmányost, és mennie kellett De mit tehettem, a feleségem unokatestvére, segíteni kell. El is jött, kapott helyet a munkásszálláson. Két napig dolgozott, a harmadik napon otthon maradt, valami kis karcolásra hivatkozott. Egy hét Után megint jelentkezett munkára, de hozzáteszem, hogy amíg nem dolgozott, a szomszéd szobából eltűnt az egyik csillés kabátja. Egy napig LÁSZLÓ LAJOS: URÁNBÁNYÁSZOK
