Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-30 / 151. szám

Oil) at képek Ha q hőmérő 30 lókra emelkedik Szervezetünket általá­ban megviseli a hőség. Helyes magatartással és étrenddel azonban nagymértékben csök­kenthetjük a hőség okozta ket- lemeUensegeket. A szervezet kalóriaszükséglete lényegesen kisebb, mint hűvö6 időben, te­hát tartózkodjunk a zsíros, va­jas, sok kalóriát tartalmazó éte­lektől és a szeszes italoktól! A napi étrend tartalmazzon sok gyümölcsöt, nyers salátát, tejet, tejtermékeket (tejszínt és vajat kivéve), párolt zöldségfé­léket, kövér húsok helyett főz­zünk baromfit, sovány .húsféle­ségeket, halat, tojásételeket A gyümölcsök és gyümölcsle­vek felüdítenek. Otthon is ké­szíthetünk különböző vitaminos üdítő italokat, pl. ásványvízből és gyümölcsléből vagy tejből és gyümölcsléből, kitűnő a gyü­mölcsös joghurt is. Tártsunk gyümölcsnapokat. Nyáron köny- nyebb elkezdeni, és ezt a jó szo­kást télen is megtartani. Hőségben nagy gondot kell fordítani az ételek frissesé­gére, mert sokkal gyorsabban szaporodnak bennük a baktériu­mok. Ne fogyasszunk állott ételt, hibás gyümölcsöt, elszíne- zödött hentesárut! Az ételeket takarjuk le a legyek elől. A gyümölcsöket közvetlenül fo­gyasztás előtt — lehetőleg víz­csap alatt —, alaposan mossuk meg. És természetesen — nem lehet eleget ismételni — minden étkezés előtt mossunk kezet! A legnagyobb elővigyázat mellett is gyakori nyári betegség a bél- hurut Ha az első tünetek je­lentkeznek, azonnal forduljunk orvoshoz, mert az elhanyagolt bélhurut nehezen gyógyítható, Nagy melegben a szokásosnál is többet kell mosakodnunk, nemcsak tisztaság szempontjá­ból, hanem azért is, mert ezáltal szervezetünk felfrissül. Nem kell. feltétlenül fürdőszoba ah­hoz, hogy mindennap reggel és este tetőtől talpig lemosakod­junk. Jó erre a célra egy nagy mosdótál is. A mosdóvízbe te­gyünk egy kis ecetet vagy cit­romlevet. Frissít. Hőségben ne A frontártalmak és megelőzésük A FRONT meteorológiai fo­lyamat, a hideg és meleg lég­tömegek találkozásakor kiala­kult hatásfelület, amikor az egy­mástól fizikai és kémiai tulaj­donságaikban — hőmérsékletük­ben, légnyomásukban, páratar­talmukban, sugárhatásukban — eltérő Jégtömegek összetalálkoz­nak, megbirkóznak egymással és az egyik a másik fölé vagy alá tolakszik. Ha a felettünk levő hideg levegő helyére meleg ke­rül, felsiklási vagy melegfront­ról beszélünk. Ha a meleg csök­ken, az időjárás hűvösebbé vá­lik. betörési vagy hidegfront zú_ dúl a nyakunkra. AZ orvosmeteorológia már pontosan megfigyelte és körül­határolta a különböző frontok élettani hatásait, következmé­nyeit. Azt is kimutatták, hogy ezek a vér kémhatását befolyá­solják és az élettani rendelle­nességeket ezek okozzák. A me­teorológiával és élettannal nem foglalkozó ember csak azt érzi, hogy időváltozáskor mindenki idegesebb, türelmetlenebb. Fő­leg. ha reumás, már előre szo­morúan állapítja meg, hogy idő­változás lesz. Frontátvonulás van, már megint érzem a front hatását — mondják a tájékozot­tabbak. Igaz ez? Jogosak a pa­naszok? Igaz bizony! És való­sak, jogosak a panaszok! • A FELSIKLÄSI és betörési front hatásai eltérőek, a leg­gyakrabban ellentétesek, s ki az egyikre, ki a másikra reagál érzékenyebben. Az időváltozás előtt már egy-két, sőt több órá­val előbb érezhetők, sőt az ösz- szes élőlények megérzik. A fecs­kék például alacsonyabban ne­PUJSACi 1934, JÚNIUS 30, pülnek, a leveli béka pedig sok­szor még a meteorológiai prog­nózisnál is pontosabban jelzi az időváltozást A felsiklási, a melegfrontnál a fronthatásra érzékeny ember nyugtalanná, ingerlékennyé, fá­radékonnyá válik. Figyelme, tel­jesítőképessége csökken, rosz- szabbul alszik, fejfájás gyötri, könnyebben fertőződik, ha lázas, hőmérséklete emelkedik. A szív-, ideg- és pajzsmirígy-panaszok ilyenkor fokozódnak. Hideg fronthatás alatt van, aki kábul­tabb, tunyább, nehezebben gon­dolkodik. Gyakoribbak az epe-, a gyomor-, a vese- és az érpana­szok, a szívizomelhalások, in­farktusok. Megnövekedik a hu- rutos betegségekre való hajlam stb. Mindezek természetesen el­sősorban csak azoknál jelent­kezhetnek, akik az időjárási változásokra, fronthatásokra kü­lönösebben érzékenyek. ÉS MII TANÁCSOL a front­ártalmakkal, kapcsolatosan az orvos? A meteorológia előre jelzi, hogy mikor várható front. Ilyen­kor az érzékeny ember fokozot­tabban vigyázzon az egészségé­re. Kerülje mindazt, ami egyéb­ként is ártalmat jelent a számá­ra. A megerőltetéstől és az iz­galmaktól tartózkodjék. Többet pihenjen, embertársaival szem­ben legyen elnézőbb, figyelme­sebb. Mértékletesen táplálkoz­zék. Az előírt étrendet pontosan tartsa meg. Rendkívülibb, nehe­zebb feladatot ne vállaljon, még a megszokottnál is óvatosabban éljen, amíg az időjárás meg nem nyugszik. PAVLOV professzor szerint az ember és környezete elválaszt­hatatlanok egymástól. Az érzé­keny ember iparkodjék tehát úgy élni, hogy az időjárás hasz­na előnyére váljék, hátrányai­nak ártalmait pedig céltudatos magatartásával elkerülje. Dr. B. h. krémezzük be a bőrt, mert a krém bizonyos mértékig eltörni a pórusokat és gátolja a szer­vezet hőleadását. A nyári hónapokban rendszerint éjjel sem hűl le a levegő, s a fülledt szobákban nem kielégítő a pihenés, ezért fáradtan ébredünk. Ne használ­junk melegben tollas ágyneműt! Egészségtelen. Beleizzad a tes­tünk, nyugtalanul forgolódunk. Nyáron különösen fontos az egyenes fekvőhely, egy könnyű nyári takaróval, s ha semmikép­pen sem tudunk kispárna nél­kül aluldni, toll helyett tegyünk a kispárnába műanyaghab-for- gácsot vagy hajtsunk össze egy nagyobb dörzstörülközőt, az is jó párna helyett. Hőségben, aki csak teheti, víz mellé menekül. A víztükör visszaveri a sugarakat, tehát itt fokozottan vigyázzunk a napo­zással, bővebben kenjük be a bőrünket fényvédő kozmetiku­mokkal (napolaj, napozóhab, napozókrém. A kisebb gyerme­keket különösen óvjuk, mert ér­zékenyebb a bőrük, mint a fel­nőtteké. Helyes, ha a kicsikre bekenés után blúzt vagy trikót adunk a váll bőrének védelmé­re. A tűző napon a gyermek fejét kössük be fehér kendővel vagy tegyünk rá egy kis szal­makalapot. Nagy melegben betegek, idő­sek még kis ideig se tartózkod­janak kint a déli tűző napon. A szívbetegek naponta többször végezzenek állott vizes lemosást, kerüljék az izgalmakat és külö­nösen fontos a vitaminos étrend betartása. Arról Setn feledkezzünk meg hogy a legjobb megjele­nést is leronthatja, ha a nyári nagy melegben nem használunk izzadtsággátló kozmetikumot. Nem esztétikus látvány az átiz­zadt ruha vagy — férfiaknál — a hónaljban nedves ing. Hasz­náljunk dezodoráló szeréket, nagy választékban kaphatók. Fási Katalin Kordbársonyból készült blue- ieans szabású férfi- és női Öl­töny. A Vörös Október Férfi- ruhagyár ajánlja. Könnyű velúrbfSrböl készült tavaszi ruha, a Pécsi Kesztyű­gyár bőrruházati divatbemu­tatójáról. Borsózöld kötényruha, fém és bőr-övvel. Klasszikus vonalú estélyi ru­ha tavaszra és nyárra. ■!»«#« sas *Bess**Be**s#»>saa*®‘s Hol volt, hol nem volt, volt egyszer há­rom, fiútestvér, egyik sem szeretett dolgozni. Amikor az apjuk meg­halt, nem maradt rájuk más, mint egy kövér lúd. Ugyan kié legyen? Civódtak, veszekedtek, majd hajba kaptak a lúd miatt, de nem tud- tok eldönteni, hogy kit illet. Mindenki magának akarta, végül is elhatá­rozták, hogy bírót ke­resnek. Útra keltek mind a hárman, s maguk előtt hajtották a ludat. Amint mennek, találkoznak egy öregemberrel, mindjárt előadják a dolgukat igazságosan. — No, egyszerű a do­log — mondta az öreg. — A legidősebbet illeti, mert ő most a család feje, hát a lúd is az övé legyen. Nem tetszett ez a má­sik kettőnek, hát men­tek tovább. Egy kereszt- tok. hogy volt, ki az út árka szélén egy van- idősebbnek ítélte a li- dorlegény ült, annak is bát, ki a fiatulabbnak. elmondták a dolgot, s az De egyik sem igazságos, azt mondta: — Ne bolondozzatok! Itőiírő ni {iá mecf eiftf Lúd — Hogy lehet ezen ta­nakodni? Ti nagy ka­maszok, a legkisebbtől akarjátok a ludat elcsa- linkázni? Szerezzetek magatoknak, de ezt hagyjátok neki! Nem tetszett ez a vá­lasz a másik kettőnek, hát mentek tovább, míg egy huszárral akadtak végül össze. Elpanaszol­— nevetett a huszár. — Könnyű itt bírónak len­ni: ha se az öregebbiké, és se a fiatalé ne le­gyen, hát akkor a kö­zépső kapja! Otthagyták a huszárt is, s amint tovább men­nek, egy fogadóhoz ér­tek. Mivel igen meg­szomjaztak, betértek egy pohár italra. Hanem a fogadós, ammt megtud­ta, hogy mi járatban vannak a lúddal, igen okos dolgot mondott: — Sose menjetek emiatt tovább, hanem adjátok csak ide azt a libát, majd én elosztom köztetek igazságosan, úgy, hogy mindenki jól jár, meglátjátok. Odaadták a legények örömmel, s míg a bort poharazgatták, folyton csak találgatták, hogy miként tesz. a kocsmáros igazságot. De hamarosan megtudták, mert a foga­dós nemsokára hozta is a libát, szépen megsüt­ve, pirosán, illatosán. Olyan pompás volt, hogy a legények nyomban ne­kiestek, és falatoztak, mert nagyon éhesek vol­tak. Még a fogadósnak is adtak belőle, amiért ilyen igazságosan ítélke­zett. Aztán hazamentek, és dolgozni kezdtek. Tán még most is élnek. Z som bök Zoltán Mi a teendőnk hőségben?

Next

/
Oldalképek
Tartalom