Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-30 / 151. szám

Á% építőipari szervesetek jobb együttműködésére ran szükség Kesdeményezés az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület megalakítására Szarvasom, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat üdü­lőjében tartotta meg Csatári Béla elnök vezetésével legutób­bi ülését a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szö­vetségének megyei elnöksége. Gál István titkári tájékozta­tójában az időközben tett intéz­kedésekről adott számot. El­mondta többek közt, hogy nagy- érdeklődés tapasztalható egy újabb egyesület, az Energia­gazdálkodási Tudományos Egye­sület megalakítása iránt: 35— 40-re tehető azokmaífc a száma, aíkik szorgalmazzák a szervezet létrehozását Az elnökség az energiagazdálkodás javítása és a gazdaságos felihasználás végett támogatja az E3TE megalakítá­sát. Az elnökség ezután két együtt, működési megállapodás- terveze­tet vitatott meg és hagyott jó­vá. Nevezetesen az SZMT és a MTESZ Békés megyei elnöksé­gei, valamint a MTESZ és a TIT Békés megyei szervezete el­nökségei közötti együttműködési megállapodást. Mindkettőt öröm­mel üdvözölte, mert kölcsönös jóváhagyásuk után az eddigiek­nél sokfkai gyümölcsözőbb és hatékonyabb munkakapcsolat valósulhat meg a szervezetek között. Bakó Ignác elnökségi tag szóbeli kiegészítője után az el­nökség megtárgyalta a GTE me­gyei szervezetének tevékenysé­géről előterjesztett jelentést. Megállapította, hogy az egyesü­let igen sok kezdeményezést tett, jól látja el rendeltetését, amit 8 szakosztálya, valamint a gyulai és az orosházi városi cso­portja megfelelőképpen támo­gat. A szervezet létrehozta a jo­gi tagvállalatok vezetőinek ta­nácsát is, amely lehetőséget ad igényeik; jobb megismeréséhez és egyszersmind eredményesebb teljesítéséhez is. A jelén és a jövő szempont­jából rendkívül időszerű témát tárgyalt meg ezután: „A műsza­ki fejlesztés helyzete az-építő­ipar területén Békés megyéiben’'“ című beszámolót, amelyhez Kö­rösfalvi Pál, a MTESZ megyei szervezetének társelnöke fűzött szóbeli kiegészítőt. Érdemes idézni a, jelentés bévezető mon­datát, amely a következőkép­pen hangzik: Az építőipar IV. ötéves tervi műszáki fejlesztési célkitűzései — az országos hely­zethez hasonlóan — Békés me­gyében is elősarban a teljesítő­képesség fokozására irányultak, minthogy a tervidőszakot meg­előzően, valamint a tervidőszak elején az építőipar a vele szeme ben támadott fizetőképes igé­nyeknek nem tudott teljesen megfelelni. Mindez meghatározta tehát a feladatokat is, Többek közt a A békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállasat FELVESZ állandó munkára női és.férfi segédmunkásokat, villanyszerelő, ács, lakatos. hegesztő szakmunkásokat, valamint 16 évet betöltött diákokat az iskolai szünidő tarta­máig. Érdeklődni lehet: a vállalat felvételi irodájában. 84990 ________________________ k orszerű épületszerkezetek és építéstechnológiák bevezetését, alkalmazásuk kiterjesztését és továbbfejlesztését; a korszerű épületszerelések és építési tech­nológiák alkalmazásához szük­séges gépek, valamint berende­zések beszerzését, a nehéz fizi­kai munka gépesítését De leg­alább olyan fontos volt a több­szintes lakásépítés korszerű technológiájának kifejlesztése, valamint az ahhoz szükséges gyártóbázis kialakítása. A jelen­tés megállapítása szerint a leg­jelentősebb fejlődés az épületek szerkezeti megoldásaiban mutat­ható ki, aminek eredményeként a most épülő létesítmények leg­nagyobb része (80—90 százaléka) valamilyen korszerű szerkezeti megoldással, illetve technológiá­val valósul meg. A fejlődést mutatja, hogy néhány ipari nagylétesítménynél a legkorsze­rűbb könnyűszerkezetes építési módot is sikeresen alkalmazták, mint például a Békéscsabai Hűtőháznál, a Gyulai Tejpor- gyárnál és a békéscsabai III. sz. cserépgyárnál. Szerkezeti és technológiai szempontból ugyanakkor jelen­tős fejlődést ért el megyénk építőipara a lakásépítésben. A csaknem másfél évtizede be­vezetett tégla középbloklkos technológia jelentős előrelépést eredményezett, 'amit az utóbbi két évben az előregyártott vá­laszfalakkal sikerült továbbfej­leszteni. Az igazi korszerűsítést és iparosítást azonban a paneles technológia kifejlesztése hozta létre, mivel ez már a lakásépí­tési tevékenység nagyobb hánya, dában az üzemi termelés feltété, leinek és körülményeinek meg­teremtését eredményezte. A ha­tékony műszáki fejlesztést jelzi, hogy az országban elsőként me. gyénkben fejlesztették ki a váz. kerámiabetétes panelszerikezet technológiáját. A növekvő igények természe­tesen mind nagyobb követelmé­nyeket támasztanak a megye építőipari szervezetei iránt Ah­hoz, hogy ennék megfeleljenek — mint a vitában elhangzott —, nem elégséges csak a műszaki fejlesztés szorgalmazása. Arra is szükség van, hogy a különböző építőipari szervezetek között ja­vuljon az együttműködés, ész­szerűen kiegészítsék egymás te­vékenységét, s ezzel hatékonyab­ban kihaszrfolják a rendelkezés­re álló élő munkaerőt, valamint a gépeket és berendezéseket. Ezért az elnökség ügy foglalt állást, hogy a jelentést a vitában elhangzott észrevételekkel és ja­vaslatokkal kiegészíti, majd hasznosítás és intézkedés végett eljuttatják a megyei tanács végrehajtó bizottságához. <P P-) 14 éven felüli diáklányokat felveszünk napi 6 órás foglalkoztatással, gyógynövény-válogatáshoz. HERBÁRIA, Kazinczy u, 3. 300093 . A nagyszerű halál Harminc-egynéhány fokos me­leg vibrál a gyulai vár körül, a néha-néha megmozduló le­vegő szellő-pamacsai apró por- tölcséreket kavarnak. A várud­varon a június végi kánikula elől a hatalmas falak nyújtanak némi árnyékot; A színpadon Száraz György: A nagyszerű halál című kétrészes drámáját próbálják. Az őrkapi­tány jelentést tesz Anrep cári tábornoknak. Koccintásra csen­dülnek a vodkáspoharak: hat magyar tábornok koccint a le­győzővel Világos után pár nap­pal, Arad előtt. A történelmi műi cselekménye Gyulán játszódik. Az 1848-as forradalom és szabadságharc 13 tábornoka az orosz cári hadak fogságába került Az út Gyulá­ra vezet, Wenckheim báró kas­télyába. Itt és a várban tárgyalnak & magyar ve­zérek osztrák - kézre adá­sáról Damjanich és tiszttársai tudják: kiadatásuk egyenlő a halálos ítélettel. Ebben a re­quiem-keretben ábrázolja a hat vértanúvá váló hőst Száraz György azzal a szándékkal, hogy emberi közelségbe hozza őket. S ez a katartikus helyzet alkalmas arra is, hogy egyszerű emberekként minden mítoszt lefejtve vizsgálja a történelmi koron belül az életet egy esz­méért veszíteni kész tábornoko­kat. A próbák már június első napjaiban Budapesten elkezdőd­tek, az előadások színhelyén egy hete próbálnak. Tizenhárom színház művésze alakítja a sze­repeket. Damjanich szerepében Paláncz Ferenc lép színpadra. Öt tiszttársát Pákozdi János, Bárány Frigyes, Peckay Endre, Csikós Gábor és Orbán Tibor játssza. Az osztrák és a cári seregek parancsokait a hat ma­gyar tábornokot „vendégül látó” Wenckheim bárót Szoboszlaí Sándor, Anrep tábornokot Ivá- nyi József, Dőry István magyar nemest Nagy. Gábor, Friderica grófnőt Torday Teri, Wenck- heimnét Máriáss Melinda. Dam­janich feleségét pedig a főisko­lás Papadimitriu Athána ala­kítja. A darabot a pécsi Nemzeti Színház rendezője, Sík Ferenc állítja színpadra, a díszleteket Csányi Árpád, a jelmezeket Schaffer Judit tervezte. „A nagyszerű halál” bemuta­' tóját július 5-én, pénteken este tartják. A XI. várszínházi évad második premierjének dátuma július 21., bemutatásra kerül Tirso de Molina vígjátéka, A zöldnadrágós lovag. (Nemesi) Felvételek a próbán. Anrep cári tábornok alakítója Iványl Jó­zsef Száraz György történelmi drámáját Sík Ferenc Jászai-dijas rendezi. Mögötti Paláncz Ferenc, Damjanich megszemélyesí­(Fotó; Uemeay) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom