Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-25 / 146. szám
if* Szentirmof Térés: POZSGÁS NÖVÉNYEK » jEííiii «-s-ssses saascmsi iinucMMiHisuumauianumii Szükséges-e a kisüzemi termelés? Az utóbbi hónapokban olyan vélemény terjedt él, hogy a tne_ 'tógazdasági kisüzemi termelési korlátozzak, majd felszámolják. Ezt azért is fel kell vetni, mert sajnos ilyen nézetek képviselőivél különböző hivatalos helyeken. is találkozunk. Úgy vélem, hogy ennek legjobb cáfolata az országgyűlés mezőgazdasági bi_ zottságának májusi ülése, ahol a mezőgazdaságii kisüzemi termelés eszközellátottságávál és termékforgalmazásának kérdéseivel foglalkoztunk. A mezőgazdasági bizottság ag. rárpolitikánk legfontosabb kérdéséit, az ezzel kapcsolatos törvények végrehajtását, a szocialista nagyüzemek fejlesztési koncepcióit, valamint a mező- gazdasági dolgozók társadalmi, szociális helyzetének, munka- és életkörülményeinek problémáit vitatja meg ülésein. Miután a, kisüzemi árutermelés a mezőgazdasági termelésben viszonylag jelentős arányú, a mezőgazdasági bizottság ezúttal e témát tartotta szükségesnek napirendre tűzni. Az tény, hogy a kertek, a gyümölcsösök és a szőlőterületek 59 százalékán kisüzemi termelés főByik, és a burgonya- termelés 60 százalékát, a zöldség 40 százalékát, a gyümölcs 40 százalékát (ezen bélül a csonthéjasok 70 százalékát és a bogyósok 60 százalékát), az étkezési szőlő 40 százalékát, valamint állattenyésztésünk termékeinek 50 százalékát a kisüzemi termelés adja, rávilágít e termelési forma népgazdasági fontosságára is. Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy a .kisüzemi termelés” igen differenciált gyűjtőnévbe a háztáji, a ház körüli és kisegítő, valamint a hétvégi pihenő- és üdülőkertek egyaránt beletartoznak. Különválasztásuk azért is fontos, mert a problémák is, s a megoldásokat célzó feladatok is eltérnék egymástól. Gazdasági szerepükön kívül jelentős a társadalmi hatásuk is. A fiatalokat a kertészkedésrg, a munkaszeretetre, a munka megbecsülésére neveli. A fizikai és szellemi dolgozóiknak egyaránt az egészséges aktív pihenést és kikapcsolódást teremti meg. A nagyszányí nyugdíjasnak egészségügyi hatásán kívül anyagilag is hasznos tevékenység. A természet szere- tetét, az alkotás örömét erősíti, ugyanakkor környezetvédelmi hasznosságuk, az alapvető szakismeretek megszerzése egyben az általános művelődést is fokozza. Növeli gazdasági jelentőségét, hogy a család szabad idejében hasznosított munkaerejére alapozva képes a munkaigényes és a nagyüzemben nem vagy csak kevésbé gazdaságosan előállítható áruk termelésére. Ezzel tehát a hazai ellátás választéka Is növelhető. Népgazdaságunk szemponiiábóf rendelkezésre állő eszközök, és a szabad időben hasznosítható munkaerő ne maradjon kibasz_ Hálátlanul. Termékeik különösen a helyi ellátás mennyiségi és választékbővítését segítik elő. A termelőszövetkezeti tagok háztáji termelésének szervezése elsősorban a szövetkezet feladata. A hétvégi és üdülőkertek száma tovább gyarapodik, s ennék az a következménye, hogy az önellátás bővül, és az ezt túlhaladó árutermék-elöáilítás nő. Helyes termelésszervezéssel és a gondok enyhítésével vagy megszüntetésével a kiskertek termelése még számottevően növekedik. Ez azért fontos, mert mező- gazdasági terveinkben a kisüzemi termelés árumennyiségével is számolunk. A ház körüli kisüzemi termelés hagyományos módszerekkel folyik. A házi- és üdülőkerti termelést külön kell választanunk a háztáji termeléstől. Erre azokat az anyagi feltételeket kell biztosítanunk, melyek elsősorban a kis területeken folyó munkához szükségesek. így szerszámom kát, szaporítóanyagot (vetőmagot, gy ümölcsfeoiltvámyt), műtrágyát, növényvédő szereket íkell adnunk. A házikert- és üdülőkert-tulajdonosok igénye alapvetően a kézi szerszámok választéka és minősége iránt mutatkozik, A növényvédelmi munkákhoz pedig olyan csomagolású. vegy„ szerek szükségesek, amelyek néhány négyzetméter zöldterület permetezéséhez elegendőek. Igény, hogy jobban megválogassák a növény_ védő szereket, mert a sokféle vé_ dőszert nem ismerik eléggé, és azért felhasználásuk nehézkes. A növényvédelmi munkák elhanyagolásának következménye nemcsak a termésmennyiség jelentős csökkenése, hanem a növények részleges vagy teljes pusztulása is. A felvásárlás során pedig éppen az a probléma, hogy a kiskertekben termelt gyümölcs rossz minőségű, férges, gombabetegségekkel fertőzött Emiatt a kereskedelem a rendkívül vegyes állományú és minőségileg erősen kifogásolható árut nem tudja átvenni. Fontos tehát, nem közömbös, hogy nagyüzemi művelésre alkalmatlan területek,! valamint a kisüzemi termelésben! hogy fajtatiszta szaporítóanyagot biztosítsunk a termelőknek, és olyan növényvédelmi lehetőséget, amely a minőség megóvását le_ hetővé teszi. Feltétlenül indokolt, hogy a kerttulajdonosok mindazoknak a fajtáknak a vetőmagjait kis csomagolásban beszerezhessék, amelyeket termelni szeretnének. A műtrágyaellátás javulása várható a választék és a kisegy- ségű csomagolás bővülésével. Ezenkívül természetesen kívánatos. hogy a kerttulajdonosok megismerjék és alkalmazzák a komposztálást, amely kiváló szervesanyagpótlás a házikertekben. A kereskedelem feladata, hogy forgalomba hozza a szükséges szerszámokat és eszközöket. A másik feladata, hogy megszervezze a háztartási szükségletet meghaladó termék felvásárlását a kiskerti termelőktől, ha az megfelelő minőségű. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a kerttulajdonosok szakismereteinek megalapozása es bővítése céljából az érdeklődők olyan szakirodalomhoz jussanak, amelyből közvetlenül megismerhetik az alapvető tennivalókat, hogy mit, mikor és hogy kell elvégezni a szükséges kerti munkákat a gyümölcs, zöldség és dinnye termelése során. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának A mai Ihobbykultusz egyik legszebb válfaja a növények gyűjtése, termesztése. Bár ízlésünk, lehetőségeink különbözőek, ám egy biztos, valameny_ nyien gyönyörködni akarunk az elet egy darabjában. Színt, vidámságot igyekszünk teremteni magunk körül. Az afrikai, amerikai földről származó, rendkívül változatos alakú, sokszor bizarr formát öltő pozsgások sokaságában erre bőven meg is van a lehetőség, hiszen kellő hozzáértéssel a lakásnak, kertnek egyaránt Ikl. lás és mutatós, olykor szenzációs díszei lehetnek — ha vala_ ki egy kicsit is szereti őket, nem sajnálja tőlük az időt Sok közülük ugyan már közismert, csak még azt hisszük róluk, hogy kaktuszok, pedig nem minden kaktusz, ami pozsgás: Milyen szempontok alapján válasszuk ki jövendő pozsga- sainkat, mit, kívánnak környezetüktől (talaj, hő, fény, víz stb.), s miként védjük őket a betegségektől, kártevőktől? Ezekre a kérdésekre ad hiteles feleletet Szemtinmay Teréz, a debreceni botanükuskert kertészmérnöke, a pozsgások megbízható szakértője. Nemcsak a kezdők ismereteinek bővítésére törekszik, hanem a gyűjtőknek készült nagy faj- és fajtaválasztéka lehetőséget ad az elmélyülésre is, hiszen 43 növény- családiból, mintegy 200 mamzeik. ségből, s több száz fajból kedvünkre válogathatunk. Ajánljuk a könyvet minden virágkedvelőnek, növény gyűjtő, nek. Az állatorvos Írja: Az állatok hasmenéséről vitája nyomán még világosabban kirajzolódtak az ismertetett álláspontok. Ezenkívül a bizottság hangsúlyozta, hogy a szocialista nagyüzemek termelő tevékenysége mellett a kisüzemi termelésnek kiegészítő szerepe van. A továbbiakban a kisüzemi terme, lés intenzív fejlesztését kell fokozni azért, hogy a helyi ellátásban az ottani fogyasztáson ki. vül a választéknövelést segítse elő. Ennek megfelelően történnek intézkedések a kiskerti termelés feltételeinek biztosítására. A kiskertmozgalom társadalmi méretű alátámasztásában a Hazafias Népfront, a helyi tanácsok, a termelőr és fogyasztási szövetkezetek, a művelődési központok további hathatós támogatását és összefogó tevékenységét fokozatosam kell igénybe venni, Dr Molnár Béla országgyűlési képviselő Senki számára sem közömbös, hogy egy bizonyos idő alatt állatállománya mennyit fejlődik, milyen értéket állít elő. Ez sok tényezőtől függ: fajtától, takarmányozástól, gondozástól, elhelyezéstől és nem utolsósorban az állatok egészség állapotától. Sertésállományunkra ma már többnyire a fehér hússertésfajták elterjedése a jellemző. Ezek a fajták megfelelő körülmények mellett 7-8 hónapos korban élérik a súlyt, amit a kereskedelem kíván. A tenyészkocák is termékenyebbek, mint a régebbi fajták (mangalica, berkshire). A már említett feltételek között igen fontos a gyors fejlődést biztosító takarmányellátottság. Ma ezt már általában a takarmánykeverékkel, tápokkal biztosítani tudjuk. Ezek összeállításánál figyelembe veszik a gyorsan fejlődő szervezet szükségleteit. elsősorban a fehérje- igényét és ezeket optimálisan adagolják. A fehérjék viszont nemcsak a gerinces állatok fejlődését teszik gyorsabbá, hanem azokat a feltételesen kórokozó baktériumok szaporodását is A szőlő ssemzése Az utóbbi években egyre jobban terjed az új szőlőfajták szemzéssel való szaporítása. Az eljárás népszerűségének az a magyarázata, hogy ez a munka hosszabb ideig — július közepéig — végezhető, mert a fá- sodottabb hajtásrészeken is jő eredményt ad. A szemzés kevésbé érzékeny a rosszabb időjárási viszonyok iránt, s így nagyobb mértékű az eredés is. Több változata ismeretes. Sxemxés a sold vitás magasságában Ilyenkor — mint a zöldoltáshoz — az alanytőke két-három szálvesszőjét használjuk fel. A kacsokat és a rügyeket eltávolítjuk, a hajtást a szár csomó felett 5—6 centiméterre visszavágjuk. A csonkot a rügy felőli részen T-alakban éles késsel óvatosan a farészig bevágjuk. Nemesrésznek a kiválasztott fajta 3—4 milliméter vastag, kissé íásodott hajtását használjuk fel. Eltávolítjuk róla a leveleket és a kacsokat, majd a metszlap szükséges hosszának alsó végén levágjuk a hajtást. Ezután a rügy mögötti oldalon a szárcsomón át olyan 1,5—2 centiméter hosszú metszlapot vágunk a hajtáscsonkon át, melynek egvharmada a szárcsomó fölé, a többi része pedig alá jut. A szárcsomó felett félcentis, kissé ferde (a rügy felé lejtő) csonkot hagyunk. Így szorosabban és jobban lehet majd kötözni, Ezt kővetően az alanyhajtáson a T-alakú bevágásnál a héjat a szemzőkés speciális fokával vigyázva megemeljük, s betoljuk az előkészített nemesrészt. Műanyag szalaggal kötözzük úgy, mint zöldoltás esetén. Töke nyakba sxemxés Az alany tőkefeje alatt szero- zünk. A tőkét kitányérozzuk, az alsó szárcsamók rügyeit eltávolítjuk, a tőkenyakat igen alaposan letöröljük és T-alakban bemetsszük. A nemes részt ugyanúgy készítjük éL, mint az előző szemzésnél. A munka is megegyező vele. Az alany hajtásait a szemzés utáni második héten, amikor a nemes rügyei már duzzadnak, vágjuk le. Sxemxés alsó íxköxbe Az egyéves alanytőke tőke- fejéből előtörő két fejlett — fél méterre visszavágott és hóna- aljazott — hajtás alsó ízközébe szemzőnk, az előbb ismertetett módon. Később majd gondosan kitörjük, levágjuk a fejből és a hőnaaljakből előtörő alanyhajtásokat, hogy a nemes minél jobban fejlődhessen. 10 SBÉMSSmi 1974, JÜNIUS 2Sfc elősegítik, melyek, ha tömegesen elszaporodnak, megbetegítik az állatokat. Ez természetesen az állat kezelését teszi szükségessé, ami viszont pénzbe kerül, s ez rontja a jövedelmezőségét, az esetleges elhullás pedig tetemes kárt okoz. E betegségek megelőzésében legtöbbet a tulajdonos tehet Hogyan? A közmondás azt mondja: „A tisztaság fél egészség!” Ez vonatkozik a sertés- tartásra is. A háztáji gazdasagokban a sertésólak elavultak, korszerűtlenek, elsősorban azért, mert nem tarthatók tisztán. Az egy fedél alá épített koca-, süldő- és hízószállások le vannak ugyan egymástól rekesztve, de a padozatra kijutott takarmány megreked a padozat egyenetlenségeiben, s nagy fehérjetartalmánál fogva könnyen bomlásnak indul. Ebben aztán köny- nyen elszaporodnak a kórokozók. Ha ilyen fertőzött takarmányt felnyal az állat, néhány óra múlva már jelentkeznek a hasmenés tünetei. A híg bélsárral tömegesen ürülő kórokozók egyik ólból a másikba folynak. S így főleg a szopós és a választott malacok betegszenek meg. A megbetegedés enyhébb esetben csak a béltraktusra terjedő hurut vagy gyulladás. Súlyosabb esetben a kórokozók méreganyagai az egész szervezetet megbetegítik. Ilyenkor az állat nehezen áll fel, ingadozva jár, légzése nehezített, feje és különösen a szemhéjai meg- duzzadnak Míg a bélhurut es bélgyulladás gyógyszeres kezelésre általában gyógyul, az. egész szervezetre kiterjedő úgynevezett ödéma betegség csak a legritkább esetben. Ezek ellen a betegségek ellen nem állítható elő megelőző védőoltás. A hangsúly tehát a megelőzésen van! A sertések tartására szolgáló épületek padozatát lehetőleg úgy kell elkészíteni, hogy ez kifelé lejtsen, sima felületű legyen, hogy a bélsár és a takarmányrészek ne tudjanak megrekedni, s főleg nyári időben naponta vízsugárral le kell mosni a kifutók padozatát. A trágyalé-levezető csatornát a kifutók kerítésén kívül kell elhelyezni. Ez pénzösszegben minimális ráfordítást igények A befektetés viszont bőségesen megtérül. A fiatal állatok fejlődési eré- lye a legnagyobb. Ezt viszont csak úgy lehet jól kihasználni, ha gyors fejlődést biztosító takarmányozás mellett megfelelő hygienés viszonyokat is biztosítunk. A háztáji gazdaságokra is vonatkozik az az elv, hogy egy adott termék annál jövedelmezőbb minél kevesebb ráfordítással, minél rövidebb idő alatt állítják elő. Dr. Kiss Pél állatorvos
