Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-23 / 145. szám

A pedagógiai kísérletekről A b 1972. július 15-én meg­jelent oktatáspolitikai párthatározat rövid, kö­zép és hosszú távon meghatározta ' közokta­tásunk feladatait, a megjelent és ■megjelenő utasítások, állásfogla­lások pedig a végrehajtás mód­járól intézkednek. Aligha volt párthatározat, amelynek intézkedése a társa­dalom. minden rétegét ilyen széles körűen érintette volna, mint éppen a közoktatáspolitikai ás az 1974 márciusi közművelő­dési párthatározat. A fent idézett határozat leg­fontosabb feladatként jelöli irfeg az iskolai nevelés-oktatás tartal­mi korszerűsítését. A korszerűsí­tési folyamat nagyon fontos ré­sze a pedagógiai kísérletek kiszé­lesítése, általános iskolában és középiskolában egyaránt. A kísérletek célja: a tanulók' — korszerű tanári módszerek segítségével — alaposabban és könnyebben sajátítsák el az is­meretanyagot, képességeik ki­bontakozhassanak, ugyanakkor á nevelőmunkát tesszük hatéko­nyabbá, hiszen ez az iskola első rendű feladata. A szülők az utóbbi években érzékelhették is ezt a törekvé­sünket, hiszen a kísérlet formá­járól, céljáról minden esetben tájékoztatják őket igazgatóink, pedagógusaink.. Melyek azok a legfontosabb kí­sérletek, amelyek megyénk álta­lános- és középiskoláiban foly­nak? Ismert tény; hogy különböző családi körülmények közül, kü­lönböző képességekkel kerülnek a tanulók első osztályba. Az automatikus továbbhaladá­si kísérlet lényege, hogy a gyer­mekek közötti értelmi fejlődés időbeni különbségei miatt hosz- szabb távon adjuk rpeg a lehető­séget a tanulónak arra, hogy az alacsonyabb teljesítményért ne érje kudarc. Módszere: az osz­tályozás kiiktatása. Jótékony ha­tása nemcsak a gyermekeknél mutatkozik meg, hanem a szü­lőknél is.­Köztudott, hogy az iskolás korú gyermekek között elég gya­kori az ideggyenge, idegsérült, gyenge fizikumú gyermek, aki kímélő, differenciált bánásmó- ’ dot igényel. Ezeket a tanulókat „iskolaéretlennek” ismeri a szak­tudomány. A korrekciós osztá­lyokban foglalkoznál! a pedagó­gusok az ilyen tanulókkal. A kis csoportban való foglalkozás, az egyéni bánásmód, a pedagó­gus lelkiismeretes munkája el­juttatja ezeket a tanulókat év végére addig, hogy a második osztályt -normál osztály kereté­ben kezdjék. Természetesen ar­ra is lehetőség van — ha a ta­nuló érdekei úgy kívánják —, hogy normál első osztályba irat­kozzék vagy megismételje a korrekciós osztályt. Sajnos a na­gyon eredményes forrna ellenére a kísérlet kiszélesítése tárgyi és személyi feltételek miatt korlá­tozott, inkább csak városi vi­szonylatban megoldható. Az alsó tagozatból még egy eredményes oktatási formát kell kiemelni: a tantárgycsoporton oktatást. Jelentősége abban áll, hogy a tantárgyak megosztása révén a nevelő alaposabban tud felkészülni óráira, a gyermeke­ket pedig hozzászoktatjuk a fel­ső tagozatos oktatási formához, ugyanis több tanító néni tanítja a gyerekeket 3. és 4. osztályban. A jövő iskolája lesz az ún. egész napos iskola, A tanulók számára változatos iskolai me­netrend (tanulás, pihenés, házi feladat elkészítése, játék és is­mét tanulás) biztosítja a tanuló helyes terhelését, a nyugodt is­kolai légkört. A szülő hét végén ellenőrizheti gyermeke előmene­telét, a táskáját akkor viszi ha­za. A felső tagozatban a kabinet­rendszerű oktatás az a korszerű forrna, aminek a kialakításán fá­radozunk. Lényege: minden tan­tárgynak megvan a maga szak- tanterme, ahol minden szemlél­tetőeszköz, segédanyag rendel­kezésre áll. Középiskoláinkban a pedagó­giai kísérletek döntő többsége a hagyományos osztályozás kiikta­tását célozza. Akinek középisko­lás gyermeke volt vagy van, tud­ja mit jelent az osztályzatokért való küzdelem, mit jelentett a tanulmányi átlag. Természetesen nem arról van szó, hogy a jelenlegi ötskálájú osztályozási rendszert a jövőben nem alkalmazzuk. Míg iskola lesz: a tanuló teljesítményét mérni kell! Ha dolgozni .fog, ott is teljesítménye, munkája minő­sége alapján fizetnék majd. Más kérdés, hogy lehet érté­kelni a tanulói produktumot osztályzat nélkül is. Jelenleg öt gimnáziumban folyik a megyé­ben a „készségtárgyak” osztá­lyozás nélküli értékelése (test­nevelés, ének-zene, gyakorlati foglalkozás, rajz- és műalkotás elemzés). A kísérleti tapasztala­tok döntő többségükben pozití­vak, különösen jellemző ez a testnevelés tantárgyra. Az országban 10 gimnázium­ban (ebből 2 a megyében) az osztályozás nélküli értékelést va­lamennyi tantárgyra kiterjesz­tettük. A pozitív tapasztalatok közül egyet emelnék ki: a kísér­let igazolta azt a feltevést, hogy az új értékelési módszer megja­vítja a tanár és diák közötti vi­szonyt. A jövő gimnáziumának alapo­zunk az ún. fakultatív (tan­tárgycsoportos) oktatás kísérleté­nek bevezetésével 1974 szeptem­berétől. Két alapvető típusa lesz a tantárgycsoportnak. Az egyik típus meghatározott irányú to­vábbtanulásra készít fel, a má­sik pedig olyan — egyébként tanfolyami úton megszerezhető i— képesítést nyújt, amely a munkába állást megkönnyíti. A kísérlet nagy felelősséggel járó pedagógiai tevékeny­ség. Sikeres csak akkor lesz, ha a tanuló szemé­lyiségének sokoldalú fej­lesztését segíti elő. Feltétele pe­dig az iskola és a szülői ház szo­ros együttműködése. Megyénk­ben ez a feltétel a szülők részé­ről biztosított, s hisszük, hogy a siker nem marad eL Hárs Györgyné ált. isk. tanulmányi felügyelő Szűcs Alajosné gimn. ált. tanulmányi felügyelő < AZ OKGT NAGYALFÖLDI KUTATÓ- ES FELTÁRÓ ÜZEM OROSHÁZI ÜZEMEGYSEGE felvételre keres: 18—45 év közötti férfi segédmunkásokat fúrőmunkásnak füzesgyarmati, szeghalmi, orosházi, endrődi, hunyai munkahelyekre, valamint elektroműszerészt, , rakodómunkásokat, gépkocsivezetőket (D-kat.) és motorkezelőket. Jelentkezés: Orosházán, Csorvási úti telepünkön. 74550 Á nyáriás időszak beköszönté­sével megnőtt az utazási kedv. Mindenki igyekszik szabadságát kellemesen, felejthetetlen élmé­nyekkel gazdagodva eltölteni. Az utóbbi években hazánkból mind több ember pihent az Adriai­tenger jugoszláv szakaszán levő Dubrovnikban. A megnövekedett idegenfor­galom és az igények lehetővé tették a szegedi 10. számú Vo­lán Utazási Irodájának, hogy rendszeres autóbuszjáratot in­dítson Szeged és Dubrovnik kö­zött. Az első vendégeket mi is elkísértük a mintegy 790 kilo­méteres útjukon. A kényelmes panoráma busz hamar elérte a röszkei határál­lomást, majd rövid útlevél- és vámvizsgálat után folytattuk ütunkat. Első nagyobb állomá­sunk a Bácska legdélibb részén elterülő Növi-Sad. A Duna bal partján az erdők­kel ^borított Fruska Gora hegy­séggel szemben fekszik a Vaj­daság fővarosa, a 130 ezer la­kosú Újvidék. Az autonóm Vaj­daság területén körülbelül fél­millió magyar él. Jugoszlávia teljes egyenjogúságot, széles kö­rű kulturális jogot biztosított; az itt élőknek. Az épülő, modern város fejlődő iparral és keres­kedelemmel rendelkezik. Min­den évben jelentős esemény az itt megrendezett mezőgazdasági kiállítás, aminek a HUN- GEXFO is állandó résztvevője. A városban található a szerb könyvgyűjtemény, aminek ré­gészeti értéke mellett jelentős a tudományos értéke is. A kul­túra terjesztésében jelentős sze­repet kapott az Európa-hírű szerb—magyar színház, aminek operatársulata is Európa-hírű. Reggelre a történelmi város­ba, Bosznia-Hercegovina Szö­vetséges Köztársaság fővárosá­ba, a 218 ezer lakosú Szarajevó­ba érkeztünk. A város nyugat felől kiszélesedő völgykatlanban terül el, 700 méterrel a tenger felett. A városon -keresztül fo­lyik a, fürge Miljocka folyó. Két oldalán dombok emelkednek, ezeken helyezkednek el a te­lepülés régi mahellái, városne­gyedei. Szarajevóban fontos közutak és vasutak futnak ösz- sze. A városba érkező idegen­nek színpompás látványt nyújt a zöldellő Treberié és a kopár Ozsen ölelő karjai által formált völgykatlan a kibontakozó Sza­rajevóval. Ödön városnegyedek és modern lakóépületek, rogy- gyant dzsámik és ultramodern üzletházak, suhanó gépkocsik és poroszkáló, áruval megrakott csacsik, kopácsoló rézművesek utcája és modern, zakatoló gépű gyárak, ősz szakállú (a fényké­pezőgép elől arcukat eltakaró) öreg muzulmánok és a, roman­tikára, szórakozásra éhes kül­földiek a nyüzsgő forgalmú Bas-Csarsiján, ez Szarajevó. A város - jelentős történelmi múlttal csak a török hódító há; A jugoszláv borúk óta rendelkezik. Műem­lékei is elsősorban ilyen jelle­gűek A minaretek, dzsámik, a török fürdők ezeknek ékes bizo­nyítékai. Az öreg város köz­pontjában épült a 27x27,5 mé­teres, több félgömbkupolából álló vásárcsarnok, ami elsősor­ban a környék népművészeté­nek ad otthont. Érdekesség még, hogy a zöldségpiacon igen nagy a kereslet a friss és a szá­rított gyógyfüvek iránt. Szarajevó a magyar történe­lembe 1914. július 28-án, a Fe­renc Ferdinánd trónörökös el­len elkövetett merénylettel lé­pett be. A merénylő — Gav- rilo Princip — lábnyomait be­tonba öntve, a Miljacka rak­partján őrzik, a merénylet szín­helyén az utókor számárai. Lassan elérjük Dalmácia he­gyeit. A szerpentinen a jármű­vünk prüszkölve kapaszkodik. Az út jobb oldalán néhol 200 méteres szakadék, bal oldalán a csúcsaivala felhők mögjé rej­tőzködő meredek hegyek hú­zódnak. A festői környezetben vezető üt a Neretva folyócská­val és a 26 kilométeres víztá­rolójával párhuzamosan húzó­dik, s egy-két helyen még lát­hatók a II. világháború idején kiépített hitleri védvonalak ma­Riviéca radványai. És a távolból, mint halvány köd elénk tárul az Ad­ria. Szinte mindenki egyszerre akarta meglátni a tengert. Ahogy közeledtünk a parthoz,, úgy nőttek a távolságok, s mint parányi játékhajók a fürdőkád­ban, úgy tűntek nekünk is a nagy tengeri hajók, amelyek megrakva terhűkkel, valame­lyik kikötőbe igyekeztek. A 30 fokos nyári meleg, a tiszta ten­geri levegő feledtette velünk a hosszú utazás fáradalmait A dubrovniki kikötőben első ma­gyar „ismerősünk” egy Ganz- MÁVAG hajódaru volt. Jóleső érzés töltött el bennünket, ami­kor láttuk, hogy a mi kis ha­zánk gépei dolgoznak Európa egyik legnagyobb kikötőjében. A városba érve, szemünk elő­ször azon a plakáton akadt meg, amely a XXV. nyári játé­kok színpadaira invitálja a nya­ralókat. Az idegenforgalmi szempontból jelentős üdülőköz­pontba' mar számos országból érkeztek nyaralók. Dubrovnik­ban már megélénkült az ide­genforgalom. A magánnyaralók­ban, kempingekben elfogadható áron helyezkedhetnek el a be­utaló nélkül érkezettek. A ho­mokos tengerpart jó lehetőséget biztosít a fürdésre, napozásra, pihenésre ______ A z első járattál utazott Dub­rovnikba pihenni Szalai József 72 éves nagyszénási nyugdíjas és felesége. Elmondta, hogy minden nyáron valahová el­mennek nyaralni, a Körösök vi­dékéről a hegyekbe. Az első já­rattal utazott még Tarjányi Gyula és még 10 társa, a kaska- kötönyi tsz tagjai, akik juta­lomüdülésen vesznék részt & tengerparton. Ma már végre El­mondhatjuk, hogy a nyugdíja­sok, az ipari munkások, a tsz- tagok is eljuthatnak a híres üdülőhelyekre — aránylag ol­csón —, ami alig egy évtizede még csak álom volt számukra. Ezt segíti a szegedi Volán uta zási irodájának a június 14-én, s ezután minden pénteken in­duló autóbuszjárata» Szekeres András A bazár aorvn A hőnap végén kezdődik a XXV. dubrovniki fesztivál Égbe nyúló hegyeken ót Dubrovnikbe*

Next

/
Oldalképek
Tartalom