Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-23 / 145. szám

Szabálytalan jegyzet Gerencséri Jenő Szív trombózis című köteléről NEVEZHETNEM akár vallomásnak Gerencséri Je­nő Szívtrombózis című kötetét. Pártmunkás vallo­mása pártmunkásokról. Nem tévedésből mondom, mert a kötet szerzője csak­nem egy évtizedig gyakor­ló pártmunkás volt, s ez- idő alatt hol a Tiszántú­lon bukkant fel, hol a Du­na—Tisza között, hol pedig a Dunántúlon. Miközben nemcsak testközelbe került a párt-, az állami vezetőkkel és másokkal, hanem volt alkalma a napi küzdelmek szorításában látni azokat, velük együtt érezni a ku­darcok fojtogató légkö­rét, a sikerek ízéit, a válto­zó világ lüktető vérkerin­gését. Éppen ezért láttat­ja, érezteti egyértelműen, hogy a szocializmus építése egy társadalmi forma meg­teremtését jelenti, mely­ben a szocialista erkölcs, életforma a polgárival folytatott szüntelen harc során formálódik. A szerző különös érdek­lődést tanúsít a munkás­hatalom megbízottai iránt, miként mondja róluk, akik „vezető beosztást kaptak és kiemelkedő szerepet tölte­nek be a társadalomban.”. Ezeknek az embereknek a magatartása, belső világa tárulkozik ki a kötetben, a tiszta szívű , pártmunkáso­ké, miközben pőrén állítja elénk az embertelenséget is. A KÉT KISREGÉNY, a kilenc elbeszélés abba a vi­lágba vezet bennünket, melynek irodalmi „útja” még elég járatlan. Sok, na­gyon sok olyan párttitkárt ismerünk, akik úgy dolgoz­nak, mint a kötet címadó kisregényének, a Szívtrom­bózis hőse. Vajda Imre. És bizony a sok, nagyon sok Vajda Imre még nem kap­ta meg azt a helyet az iro­dalomban. amit megérde­mel. Pedig ők az első szá­mú katonái annak a nagy társadalmi felemelkedés­nek. aminek szemtanúi va­gyunk. Ha csak másfél év­tizedre gondolunk vissza, bizonyíthatóan ők voltak az első tűzvonalban, ami­kor az ellenforradalom után konszolidáltuk gaz­dasági életünket, amikor csillapítani és jó irányba kellett terelni a felkorbá­csolt érzelmi hullámokat, amikor a magyar mezőgaz­daság áttért a nagyüzemi útra. És ott vannak most, amikor korszerűsítik az ipari, a mezőgazdasági ter­melést, miközben mind szélesebb körben terjeszte- . ni szükséges a szocialista világnézetet. alakítani a szocialista életformát, er­kölcsöt és nap mint nap küzdeni a kispolgári szem­lélet ellen. Tehát nemcsak szemlélődnek —, ami egyébként is a lepkegyűj­tők szórakozása, meg hát a kibicek „aktivitása” — ha­nem, miként Vajda Imre mondja: „Vívunk, verek­szünk szünet nélkül és ki­készül bele a szívünk meg a gyomrunk.” Szikora Er­zsébet, az Autóstop című elbeszélés hőse pedig így beszél: „Hát így élek én... Fiatalon és egészségesen el­temetve Látszatra talán még jó nő vagyok, de lé­nyegében már . halott. . . az én életem olyan, mint egy szomorú dráma, mely­ben a hős vakító ref'ektor- féayben hal meg a közön­ség legnagyobb csodálkozá­sára és örök érthetetlensé- gére. Honnan is tudhatná azt á be nem avatott néző, hogy az érte küzdő, az ér­te harcoló ember éppen ab­ba pusztult el, éppen azért semmisül meg, mert szén­né ég, amíg lángra gyújt másokat!” Szikora Erzsébetet tisz­telet övezi, hiszen 18 éves kora után technikusként a gyárba került, c amikor megmutatta, hogy mit ér, KISZ-titkárrá választották, aztán a járási pártbizott­ságra került. Miközben vő­legényével szakít, mert az féltékenykedik, mivel az értekezletek miatt későn jár haza. Pedig szereti, csak azt szereti, és 32 éves korá­ban még érintetlen. „A fekete Mercedes” cí­mű elbeszélés telepvezető­jében, Kővári Istvánban le­vetkőzteti a szerző a hit­ványságot, az önkényeske­dést. aminek el kell buknia, mert az azzal telített em­ber, cselekedetei bemocskol­ják az igaz ügyet. A telep­vezető kijelentései is pregnánsan érzékeltetik ezt: „Nem tűröm, hogy döntéseimet bárki is bírál­ja !” Helyt kapnak a kötet­ben az emberi botlások. Az „Ágnes” című elbeszé­lésben ilyen jellemet állít elénk a szerző. De mint ír­ja „csak az igazi csillagok fényessége marad meg so­káig. Korsós Ágnes csilla­ga hamar leáldozott. Ügy eltűnt a tröszt egéről, mint egy szürke bárányfelhő, amit ronggyá tépnek a ta­vaszi szelek.” Mert Ágnes, miután kiemelt -fizetést kapott, azt kezdte magá­ról hinni, hogy több min­denkinél. A SZERZŐT az a cél ve­zette, hogy a jó és a rossz ütköztetése közben keresse „a holnap emberét, aki példájával előre mutat, erőt, biztatást ad a jövőért folytatott harcunkhoz.” A kötet a Táncsics Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Cserei Pál .C^ Romvári E'elka Megjelent oz Uj Aurora 2. szama A békéscsabai Városi Tanács gondozásé, ban a közelmúltban jelent meg az Űj Aurora című irodalmi, mű. vészeti és közművelődés­politikai antológia 2. száma. Az elsőhöz hasonló terje­delemben ez alkalommal még változatosabb és szín. vonalasabb, igényesebb írá­sokat gyűjtöttek össze. Egy­re jobban kibontakozik a szerkesztésnek az a törek­vése, hogy az Űj Aurorá­ban megteremtse azt a me. gyei irodalmi, művészeti és közművelődési fórumot, mely a Körösök vidékét egyre intenzívebben kap­csolja be a magyar irodal­mi és művészeti élet áram. lataiba, ugyanakkor nem feladva az e vidéki jellem, zőket, a jó értelműén ne­mes lokálpatriotizmust, összességét tekintve az Romvári Etelka Csendélet hegedűvel antológiasorozat második száma a továbblépés, az el­következőkben pedig az ál. landó fejlődés, gazdagodás adott lehetőségeit tárja fel. A' kötet szerzőgárdája jól reprezentálja ezt a szándé. kot, melyről most már el­mondható, hogy megvaló­sult. Sok vers, értékes elbe. szélés, riport, interjú, ta­nulmány és a baráti népek irodalmából közölt írások találhatók az Üj Aurora 2. számában. Verseket közöl­nek Simonyi Imrétől, Fila- delfi Mihálytól, Papp La­jostól, Polner Zoltántól, K;ss Annától, E. Kovács Kálmántól, Sass Ervintől és Horváth Pétertől; Tóth Lajos, Dér Endre, Varga Imre novellákkal jelentke. zik. Érdekes és jelentős összeállítás foglalkozik Szokolay Sándorral, Euró- pa-hírű operaszerzőnkkel, aki ennek a tájnak a szü­lötte. Művészi gyermek­korát Ablonczy Lásziló idé­zi, a pálya kezdetét pedig az., édesapa, Szokolay Bá­lint. A zeneszerző bátyja, az egri főiskolai tanár Szó. kölay Károly „Emlékezés egy boldog gyermekkorra” címmel a közös gyermek, évekről ír. Jelentős része az összeállításnak Fábián Zoltán tanulmánya, a „Ma­gyar tagolóvers és dodeka- fónia” címmel, valamint Bata Imre írása Németh Lászlóról. A magyar iro. dalom történetnek szolgál adalékokkal Elek László Justh Zsigmondról írott ta­nulmánya és Justh Zsig- mond „Vörös kakas” cí­mű novellájának első ma­gyarországi közlése. Az Űj Aurora 2. szépiá­nak illusztrációi Alexin Andor Orosházán élő fes­tőművész alkotásai, melyek érzékletesen egészítik ki Sass Ervin „Alexinnél, Orosházán” című riportját. Bizonyára sokan olvassák majd érdeklődéssel Kor­mos Sándor cikkét, mely­ben a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szö­Egrí u*cák. tornyok keserű rUadelii Mihály dühösen-konokul keserű-magadnak mert nem kell a szíved s nem hisznek szavadnak ki s mi is érdeméi vért avagy álmodástf! keserűn-magadnak fogadd el a SZABÁLYT! lásd hiszen gyűlölnek mert nem vagy AZONOS önmagadban lehetsz te már csak otthonos ha rányitod szemed omló feledésre tán megkímél Kiklopsz végső estebédre és tengerek hívnak sok bolond kalandra hogy kivesd hálódat arra a NAGY HALRA amely nélkül élni s születni is VÉTEK (bolond út lesz tudom akár a tiétek) s mégis mégis mégis ha tört vitorlával ha síron innen még és túl is féllábbal nem tudhatsz megélni már szerelem nélkül mind hulló levél csak ki félúton békül mikor a TELJESSÉG hív megvíni várat nem kaphat ölébe ölmeleg-alázat s bár nem figyelmet rád e tenyérmii ország villogó 'szavaid vigyázzák a sorsát'. vétségé kiadásában megje­lent „Rozmarin zeleny” (Zöld rozmaring) című ki­adványt ismerteti. A kötet, bői közölt szlovák és ma­gyar nyelvű - versek és me­sék a gyűjtemény nem mindennapi értékeit bízó. nyitják. A baráti népek irodal­mából című rovatban Ra- szul Gamzatov, Lenin-díjas szovjet költő versét olvas­hatjuk Szokolay Károly fordításában, Csuka Zoltán fordításában pedig a jugo­szláviai testvérvárosban, Zrenjaninban élő . költők: Radivoj Sajtinac, Petár La- zicic verseit és Vojislav Zoric „Utazás liften” című novelláját találhatja az ol_ vasó. Balogh Géza „Gyere­kek a színházban” című tanulmánya, valamint Sza­bó Ferenc recenziója Tóth Lajos „Vajúdó világ” és Filadelfi Mihály „Űton” című tvz. történ étéiről zár. ja az Űj Aurora 2. számát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom