Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-23 / 145. szám
Szabálytalan jegyzet Gerencséri Jenő Szív trombózis című köteléről NEVEZHETNEM akár vallomásnak Gerencséri Jenő Szívtrombózis című kötetét. Pártmunkás vallomása pártmunkásokról. Nem tévedésből mondom, mert a kötet szerzője csaknem egy évtizedig gyakorló pártmunkás volt, s ez- idő alatt hol a Tiszántúlon bukkant fel, hol a Duna—Tisza között, hol pedig a Dunántúlon. Miközben nemcsak testközelbe került a párt-, az állami vezetőkkel és másokkal, hanem volt alkalma a napi küzdelmek szorításában látni azokat, velük együtt érezni a kudarcok fojtogató légkörét, a sikerek ízéit, a változó világ lüktető vérkeringését. Éppen ezért láttatja, érezteti egyértelműen, hogy a szocializmus építése egy társadalmi forma megteremtését jelenti, melyben a szocialista erkölcs, életforma a polgárival folytatott szüntelen harc során formálódik. A szerző különös érdeklődést tanúsít a munkáshatalom megbízottai iránt, miként mondja róluk, akik „vezető beosztást kaptak és kiemelkedő szerepet töltenek be a társadalomban.”. Ezeknek az embereknek a magatartása, belső világa tárulkozik ki a kötetben, a tiszta szívű , pártmunkásoké, miközben pőrén állítja elénk az embertelenséget is. A KÉT KISREGÉNY, a kilenc elbeszélés abba a világba vezet bennünket, melynek irodalmi „útja” még elég járatlan. Sok, nagyon sok olyan párttitkárt ismerünk, akik úgy dolgoznak, mint a kötet címadó kisregényének, a Szívtrombózis hőse. Vajda Imre. És bizony a sok, nagyon sok Vajda Imre még nem kapta meg azt a helyet az irodalomban. amit megérdemel. Pedig ők az első számú katonái annak a nagy társadalmi felemelkedésnek. aminek szemtanúi vagyunk. Ha csak másfél évtizedre gondolunk vissza, bizonyíthatóan ők voltak az első tűzvonalban, amikor az ellenforradalom után konszolidáltuk gazdasági életünket, amikor csillapítani és jó irányba kellett terelni a felkorbácsolt érzelmi hullámokat, amikor a magyar mezőgazdaság áttért a nagyüzemi útra. És ott vannak most, amikor korszerűsítik az ipari, a mezőgazdasági termelést, miközben mind szélesebb körben terjeszte- . ni szükséges a szocialista világnézetet. alakítani a szocialista életformát, erkölcsöt és nap mint nap küzdeni a kispolgári szemlélet ellen. Tehát nemcsak szemlélődnek —, ami egyébként is a lepkegyűjtők szórakozása, meg hát a kibicek „aktivitása” — hanem, miként Vajda Imre mondja: „Vívunk, verekszünk szünet nélkül és kikészül bele a szívünk meg a gyomrunk.” Szikora Erzsébet, az Autóstop című elbeszélés hőse pedig így beszél: „Hát így élek én... Fiatalon és egészségesen eltemetve Látszatra talán még jó nő vagyok, de lényegében már . halott. . . az én életem olyan, mint egy szomorú dráma, melyben a hős vakító ref'ektor- féayben hal meg a közönség legnagyobb csodálkozására és örök érthetetlensé- gére. Honnan is tudhatná azt á be nem avatott néző, hogy az érte küzdő, az érte harcoló ember éppen abba pusztult el, éppen azért semmisül meg, mert szénné ég, amíg lángra gyújt másokat!” Szikora Erzsébetet tisztelet övezi, hiszen 18 éves kora után technikusként a gyárba került, c amikor megmutatta, hogy mit ér, KISZ-titkárrá választották, aztán a járási pártbizottságra került. Miközben vőlegényével szakít, mert az féltékenykedik, mivel az értekezletek miatt későn jár haza. Pedig szereti, csak azt szereti, és 32 éves korában még érintetlen. „A fekete Mercedes” című elbeszélés telepvezetőjében, Kővári Istvánban levetkőzteti a szerző a hitványságot, az önkényeskedést. aminek el kell buknia, mert az azzal telített ember, cselekedetei bemocskolják az igaz ügyet. A telepvezető kijelentései is pregnánsan érzékeltetik ezt: „Nem tűröm, hogy döntéseimet bárki is bírálja !” Helyt kapnak a kötetben az emberi botlások. Az „Ágnes” című elbeszélésben ilyen jellemet állít elénk a szerző. De mint írja „csak az igazi csillagok fényessége marad meg sokáig. Korsós Ágnes csillaga hamar leáldozott. Ügy eltűnt a tröszt egéről, mint egy szürke bárányfelhő, amit ronggyá tépnek a tavaszi szelek.” Mert Ágnes, miután kiemelt -fizetést kapott, azt kezdte magáról hinni, hogy több mindenkinél. A SZERZŐT az a cél vezette, hogy a jó és a rossz ütköztetése közben keresse „a holnap emberét, aki példájával előre mutat, erőt, biztatást ad a jövőért folytatott harcunkhoz.” A kötet a Táncsics Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Cserei Pál .C^ Romvári E'elka Megjelent oz Uj Aurora 2. szama A békéscsabai Városi Tanács gondozásé, ban a közelmúltban jelent meg az Űj Aurora című irodalmi, mű. vészeti és közművelődéspolitikai antológia 2. száma. Az elsőhöz hasonló terjedelemben ez alkalommal még változatosabb és szín. vonalasabb, igényesebb írásokat gyűjtöttek össze. Egyre jobban kibontakozik a szerkesztésnek az a törekvése, hogy az Űj Aurorában megteremtse azt a me. gyei irodalmi, művészeti és közművelődési fórumot, mely a Körösök vidékét egyre intenzívebben kapcsolja be a magyar irodalmi és művészeti élet áram. lataiba, ugyanakkor nem feladva az e vidéki jellem, zőket, a jó értelműén nemes lokálpatriotizmust, összességét tekintve az Romvári Etelka Csendélet hegedűvel antológiasorozat második száma a továbblépés, az elkövetkezőkben pedig az ál. landó fejlődés, gazdagodás adott lehetőségeit tárja fel. A' kötet szerzőgárdája jól reprezentálja ezt a szándé. kot, melyről most már elmondható, hogy megvalósult. Sok vers, értékes elbe. szélés, riport, interjú, tanulmány és a baráti népek irodalmából közölt írások találhatók az Üj Aurora 2. számában. Verseket közölnek Simonyi Imrétől, Fila- delfi Mihálytól, Papp Lajostól, Polner Zoltántól, K;ss Annától, E. Kovács Kálmántól, Sass Ervintől és Horváth Pétertől; Tóth Lajos, Dér Endre, Varga Imre novellákkal jelentke. zik. Érdekes és jelentős összeállítás foglalkozik Szokolay Sándorral, Euró- pa-hírű operaszerzőnkkel, aki ennek a tájnak a szülötte. Művészi gyermekkorát Ablonczy Lásziló idézi, a pálya kezdetét pedig az., édesapa, Szokolay Bálint. A zeneszerző bátyja, az egri főiskolai tanár Szó. kölay Károly „Emlékezés egy boldog gyermekkorra” címmel a közös gyermek, évekről ír. Jelentős része az összeállításnak Fábián Zoltán tanulmánya, a „Magyar tagolóvers és dodeka- fónia” címmel, valamint Bata Imre írása Németh Lászlóról. A magyar iro. dalom történetnek szolgál adalékokkal Elek László Justh Zsigmondról írott tanulmánya és Justh Zsig- mond „Vörös kakas” című novellájának első magyarországi közlése. Az Űj Aurora 2. szépiának illusztrációi Alexin Andor Orosházán élő festőművész alkotásai, melyek érzékletesen egészítik ki Sass Ervin „Alexinnél, Orosházán” című riportját. Bizonyára sokan olvassák majd érdeklődéssel Kormos Sándor cikkét, melyben a Magyarországi Szlovákok Demokratikus SzöEgrí u*cák. tornyok keserű rUadelii Mihály dühösen-konokul keserű-magadnak mert nem kell a szíved s nem hisznek szavadnak ki s mi is érdeméi vért avagy álmodástf! keserűn-magadnak fogadd el a SZABÁLYT! lásd hiszen gyűlölnek mert nem vagy AZONOS önmagadban lehetsz te már csak otthonos ha rányitod szemed omló feledésre tán megkímél Kiklopsz végső estebédre és tengerek hívnak sok bolond kalandra hogy kivesd hálódat arra a NAGY HALRA amely nélkül élni s születni is VÉTEK (bolond út lesz tudom akár a tiétek) s mégis mégis mégis ha tört vitorlával ha síron innen még és túl is féllábbal nem tudhatsz megélni már szerelem nélkül mind hulló levél csak ki félúton békül mikor a TELJESSÉG hív megvíni várat nem kaphat ölébe ölmeleg-alázat s bár nem figyelmet rád e tenyérmii ország villogó 'szavaid vigyázzák a sorsát'. vétségé kiadásában megjelent „Rozmarin zeleny” (Zöld rozmaring) című kiadványt ismerteti. A kötet, bői közölt szlovák és magyar nyelvű - versek és mesék a gyűjtemény nem mindennapi értékeit bízó. nyitják. A baráti népek irodalmából című rovatban Ra- szul Gamzatov, Lenin-díjas szovjet költő versét olvashatjuk Szokolay Károly fordításában, Csuka Zoltán fordításában pedig a jugoszláviai testvérvárosban, Zrenjaninban élő . költők: Radivoj Sajtinac, Petár La- zicic verseit és Vojislav Zoric „Utazás liften” című novelláját találhatja az ol_ vasó. Balogh Géza „Gyerekek a színházban” című tanulmánya, valamint Szabó Ferenc recenziója Tóth Lajos „Vajúdó világ” és Filadelfi Mihály „Űton” című tvz. történ étéiről zár. ja az Űj Aurora 2. számát.
