Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-23 / 145. szám
I A MEGY EI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAKÁCS LAPJA 1974. JÜN1US 23„ VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXIX. ÉVFOLYAM. 145. SZÁM Á közművelődés Közéleti fórumainkon.' társadalmi megmozdulások alkalmával egyre több szó esik a közművelődésről. A társadalmi fejlődésben betöltött szerepének tudható, hogy annyira a közérdeklődés középpontjába került: vitathatatlan 'jelentősége van a lenini kulturális > forradalom megvalósításában. Kulturális életünk, művelődésügyünk egységére, részeinek, 1 területeinek elhanyagolhatatlan 1 összefüggésedre még 1958-ban ! felhívta a figyelmet a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikájának irányelvei címet viselő alapvető dokumentumunk. A szocializmus teljes felépítésének időszakában pedig fokozatosan szükségessé vált ennek elméleti, ideológiai továbbfejlesztése. kiteljesítése. A tudománypolitikai irányelvek, majd az állami oktatás fejlesztésének feladatait rögzítő KB-határozat után került sor 1974-ben A közművelődés helyzete és továbbfejlesztésének feladatairól szóló határozat megalkotására. Ez a dokumentum hangsúlyozza, hogy „egyik legfontosabb feladatunk, hogy kialakítsuk, illetve tovább alakítsuk a köz- művelődés egységes szemléletét, és gyarapítsák ennek társadalmi megbecsülését"’. Az egységes szemlélet kialakításához elengedhetetlen, alapvető teendő a közművelődés fogalomtartalmának tisztázása, a társadalmi (és tudományos) közvéleménnyel való élfogadtatása. Ezt' a félreértések elkerülése, a cselekvés irányának, teendőinek világos meghatározása is kívánja Ismeretesek azok a jelentős változások, amelyek az 1960-as évek eleién következtek be társadalmunk életében. NéDgazda- ságunk szerkezeti változása a társadalmi átrétegződés. a tömegkommunikációs eszközök, rendszerek gyors térhódítása, a tudományos-technikai forradalom kibontakozása, a ..permanens művelődés” társadalmi követelménnyé válása, az iskolai oktatás funkciójának lassú át alakulása mind-mind hozzájárult ahhoz, hoev a „hagyományos népművelés” elbizonytalanodott. Bebizonyosodott, "hogy az egyébként minden elismerést megérdemlő. történelmi érdemeket szerzett hagyományos népművelés fogalomtartalma beszűkült, összezsugorodott, intézményeinek hagyományos tevékenysége „kilúgozódott” A társadalmi szükségletekhez, igényekhez való alkalmazkodás azt követeli, hogy a népművelés fogadja magába a közművelődés teljesebb jelentéstartalmát, s ennek megfelelően szélesítse, terjessze ki tevékenységét, hosz- szabb sugárral vonja meg intézményeinek, intézményhálózatának körét, gazdagabb, korszerűbb formarendszert és fejlettebb metodikát alakítson ki. Az 1974-ben megjelent KB-határozat már egyértelműen ebben az Új koncepcióban mozogva és gondolkozva végezte el az elemző munkát és szabta meg — most már hosszabb távra — a feladatokat. A határozat végképpen leszámol az illúziókat éltető, romantikus népműveléssel, megszünteti azt a dilemmatikus viselkedést, amely „szűkebb és tá- gabb értelemben vett népműveléssel” számolt. Üj tartalommal sérkenti életre a hagyományos népművelési intézmények tevékenységét, új Intézmények, szervezetek feladatait határozza meg úgy, hogy megóv a „népművelés pártatlanságának” veszélyeitől. Az iskolán kívüli művelődés sok szektorú, gazdag világát a pártirányítás és az egybehangolt állami vezetés révén egységgé rendezi, hangsúlyozván társadalmi jelentőségét, elismerésének, megbecsülésének szükségességét E koncepció, következésképpen a közművelődés új és korszerű értelmezése abból az állapotból indul ki, amelyben társadalmunk művelődési igényei és lehetőségei összegeaődnek, megragadhatóvá válnak. A fogalom tartalmának körülhatárolásában, az ismérvek felsorolásában arra törekszik, hogy áz általánosítás ellenére is kötődjék a gyakorlat konkrét jelenségeihez, jelenségcsoportjaihoz. Mi tehát a közművelődés? Közművelődésen a társadalmi nevelés szakágává fejlődött kulturális tevékenység teljességét értjük, amely mozgalom keretében biztosítja a társadalom valamennyi rétegének iskolán kívül, szabad időben való művelődését; az állam és társadalom által, fenntartott és működtetett intézmények és társadalmi szervezetek igénybevételével a kulturális értékek terjesztését, nevelő célzatú elsajátíttatását vég. zi: művelődéspolitikai irányítással és szakszerű vezetéssel a szocialista társadalom igényelte személyiség kialakítását teszi lehetővé. Meghatározásunk érzékelteti, hogy a közművelődés csak a kulturális szféra más területei vei összefüggésben, szoros kölcsönhatásban tudja betölteni a maga funkcióját Ellentétben az elavult népművelési koncepcióval, nem szűkíthető le tehát az iskoláztatásban elmaradt, hátrányt szenvedett, alacsonyabb műveltségi szinten álló rétegek művelődésére. Egyre inkább a művelődési szokásokat elsajátított. a közösségi művelődést, szórakozást igénylő, a szabad idő kulturált eltöltésére vállalkozó egyének, rétegek művelődésének ad teret,, az önművelési igény kielégítésére törekszik. Az űj koncepció, a közművelődés új fogalmának használata a társadalmi valóság objektív fejlődésének tudomásulvételéből adódik. Megnőtt az elsajátítandó kulturális értékek meny- nyisége, törvényszerűen bővült az elsajátítok (művelődök) köre, a szocialista világrendszer megerősödése következtében módosult a kulturális értékek elsajátításának célja, az elsajátítás tendenciája, új csatornák belépésével jelentősen megváltozott a művelődés „hogyanja”. Az sem lehet kétséges, hogy a hivatását igazán betöltő köz- művelődés nem ’ egyszerűen függvénye a tudományos, művészeti életnek, a közoktatásnak, hanem társa, segítője, bizonyos vonatkozásokban meghatározója is. Visszahatván reájuk, meggyorsíthatja, befolyásolhatja fejlődésünket. A Békés megyei mezőgazda- sági operatív bizottság szombati ülésén az aratás előkészítését tárgyalták meg. A Dél-Békés megyei és a Körösök Vidéke Termelőszövetkezetek szövetségeinek képviselői beszámoltak arról, hogy a közös gazdaságokban mintegy 130 ezer hektár gabona vár aratásra. Egy kombájnra 120—130 hektár jut. Becslések szerint az árpák aratását a jövő hét végén már megkezdik. Rá mintegy négy napra a búzák betakarításához is hozzáfognak. A közös gazdaságok gépparkjai készen állnak a nagy munkára és az operatív bizottság abban is állást foglalt, hogy a felszabaduló erő- és munkagépek hol segítsék majd a betakarítás gyors végrehajtását. Így például az árvízkárt szenvedett gyulai Köröstáj Termelőszövetkezet öt kombájnja már az első napoktól segíti a környező gazdaságokat. MA; HETI VILÁGHÍR ADÓ .(3. old,) • EGY KÖZSÉG * ÖT KÉPBEN (3. old.) IFJÚSÁGI KEREKASZTAL <5. oldj ÜJ DIPLOMÁSOK (4. oldj • ÉGBE NYÚLÓ HEGYEKEN ÁT m. old,. • TARKA HASÁBOK 02. old.) Naponta 15 vagon zöldborsót dolgoz fel a Békéscsabai Konzervgyár Később kezdődött, később ér véget u szezon a kedvezőtlen időjárás miatt — Jövő héten lesz a felvásárlás csúcsideje A Békéscsabai Konzervgyár-! az idén mintegy 400. vagonnyi j zöldborsót vesz ált a mezőgaz- j dasági üzemektől konzervipari \ feldolgozásra. Ez azonban a várt- ; nál hosszabb időt vesz majd igénybe. Ebben az évben ugyan_ is a borsószezon mintegy kéthetes késéssel indult, mivel a több hete tartó esőzések miatt a többi gazdasági növényünkkel együtt a zöldborsó érése is késett. Ráadásul, ugyancsak a bő csapadék miatt a borsóföldeken az aratást nagyon sok helyen gépek helyett csak kézi kaszával lehetett elkezdeni. Az első jelentősebb borsószáL lítmányok a gyárba csupán két héttel ezelőtt érkeztek be. Eddig a 11 partner-gazdaságtól mintegy 120 vagonnyi borsót vettek át. Ebből a nép gazdaságilag igen fontos konzervipari alapanyagból legtöbbet az ele- ki Lenin Tsz. a kondorosi Dolgozóik Tsz és a csanádapácai Üj Barázda Tsz termeszt a gyár részére ebben az esztendőben. A szezonban naponta átlagosan lő* vagonnyi borsószemei) vásárolnak fel, a következő héten viszont — a felvásárlás csúcsidőszakálban — várhatóan napi 20 vagon zöldborsó átvételével és feldolgozásával kell a konzervgyáriaknak megbirkózniuk. önrakodó pótkocsikat gyártanak Vásárhelyen A Hódmezővásárhelyi MEZŐGÉP Vállalatnál megkezdték az eddig ismert legnagyobb rend- felszedő-önrakodó pótkocsik gyártását. Ezek egyszerre 40 köbméter szálas takarmányt képesek önmagukra felszedni, illetve rendeltetési helyére szállítani. Elődeik — amelyeket az osztrák Steyr-művekke] kooperálva gyártottak — mindössze 18 köbméter befogadóképességűék. Ezeket a „Hamster” — magyarul hörcsög — nevű rakodó-szállítóeszközöket növelte, s tökéletesítette a vállalat tervező. kollektívája a hazai nagyüzemi mezőgazdaság követelményeinek megfelelően. A most már magyar „Hörcsög” nevet viselő, nagy teljesítményű, univerzális munkagépekből ebben az évben 150-et gyárt a HŐD- GÉP. ■aa»n*a*it«<iHaaBi»asxKBMsaKfia«BHaBMaaBcaBHRiafu»»aa*a*aiHSSsses«aa,S8BaiE«a3C3saggB'aBiEa* Utolsó simítások Az újkígyóst Aranykalász Tsz gépüzemében lassan befejezik a kombájnok javítását. A 18-as számú gépen az utolsó simításokat végzi Skoperda Antal, P allér Sándor, Berki Antal és Faur Péter szerelő (Fotó ; Gál) Július elején megkezdik az aratást Ülésezett a megyei mezőgazdasági operatív bizottság
