Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-22 / 144. szám
Magyar—szovjet barátsági nap Kamaton Ä Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának meghívására tegnap, június 21-én, a délelőtti órákban Békéscsabára érkezett Mazarkin Szem jón, a szovjet nagykövetség első titkára és Rajevszkij Sztanyiszláv követségi előadó. A vendégeket a HNF megyei bizottságán Vichnál Pál, a HNF nemzetközi béke- és barátság munkabizottság titkára és Nagy Jenő, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője fogadta. Baráti beszélgetésre ikerült sor, amelyen Mazarkin Szem jón megköszönte a szívélyes fogadtatást és elmondta, hogy örömmel tett eleget • meghívásnak, hiszen eddig valahányszor ellátogatott Békés megyébe, itt mindig jól érezte magát. Nagy Jenő tolmácsolta Frank Ferencnek, az MSZMP Békés megyei Bizottsága első titkárának üdvözletét, aki halaszthatatlan elfoglaltsága miatt nem találkozhatott a kedves vendégekkel. A délutáni órákban Kamuira látogattak a Béke Termelőszövetkezet kultúrhelyiségébe, majd felkeresték az üzemegységeket és határszemlén vettek részt. Ezt követően találkoztak a termelő- szövetkezet és a szocialista brigádok vezetőivel. Este a kultúrháahan magyar— szovjet barátsági estet rendeztek. A megérkezés pillanatában Vichnál Ml köszönti m vendégeket (Fotó: Gál Edit) Kedden sorsolják utoljára a IV. Békekölcsönt iintniiH A IV. Békekölcsön utolsó sorsolását június 2Ötén, kedden 16 orakor tartja az Országos Takarékpénztár Münnich Ferenc utca 16. szám alatti kultúrtermében. A nyereménnyel kisorsolásra kerülő kötvények értőié 24 millió forint, míg névértékben 75.3 millió forint értékű kötvényt fizetnek vissza. A nyeremények kifizetését, illetve a kötvények beváltását összesített nyereményjegyzék alapján 1974. július 16-án kezdik meg. A sorsolás eredményét a június 26-i lapok közlik. (MTI) A gyakorlati foglalkozás szakfelügyelőinek VI. országos tapasztalatcseréje után ■ mezőgazdasági jellegű gyakorlati foglalkozás szakfelügyelőinek VI. or_ szagos tapasztalatcsere táj értekezlete Békés megyében zajlott le a közelmúltban. Az Országos Pedagógiai Intézet gondozásában rendezett tapasz, talatcseréknek nagy jelentősége van a gyakorlati oktatás dinamikus fejlődésének ütemében, a fejlődés irányának meghatározásában. Az országc« szint egységének kialakulása nem kis részben ezeknek a tapasztalatcsere-látogatásoknak köszönhető. Nem véletlen tehált a Békés megyei művelődésügyi osztály vezetőjének az a megfogalmazása az értekezlet céljáról, hogy „A megyénkben szerzett tapasztalatokat vigyék el. a sajátjukat hagyják itt cserében”. Valóban így is van. A szakfelügyelők begyűjtötték immár az ország legkülönbözőbb megyéiből — Tolna, Bács, Győr-Sopron, Borsod. Bajdú-Bihar és most Békés megyéből — a tantárgy! tanításának legjobb tapasztala- j tait, a tárgy új lehetőségeit, és I vitték el az ország minden megyéjébe, hogy velük megtenné-1 kenyítsék a hazai munkát. A Békés megyei tapasztalat-1 csere szervezésében hadd emel-1 jem ki azt a komplexitást, ami j a látogatók többségét megfogta. Békés megye Tessedik Sámuel j szellemében, a fogalommá nemesedett viharsarki történelmi múlt folytatójaként magas fokú mezőgazdasági múlttal, de még ragyogóbb jelennel akarja átörökíteni a Jövő nemzedékének a mezőgazdasági kultúra elméleti és gyakorlati ismeretanyagát. A tapasztalatcsere alkalmával egy-egy közigazgatási egység vezetői közül megszólaltak mindazok, akik segítő figyelemmel kisérik a tanulók gyakorlati képzését, mezőgazdasági kultúrájuk alakítását. A párt, a tanács. a termelőszövetkezet, az iskola vezetői beszámoltak arról, milyen eredményeket tudnak magúk mögött, milyen elismerés kísérte munkájukat és milyen új célok, új nagy akarások feszítik őket. Mindezek, de a nagyüzemi kertészeti bemutatók is azontúl, hogy szakmai tapasztalat szerzésére voltak jók, de az ország szakfelügyelői szemléletének formálásához nagyon pozitív módon járultak hozzá. Már ott a helyszínen kifejezésre jutott, hogy az eredmények nem kevésbé a vezetők egységes munkájából erednek, azok egymás kölcsönös segítésén nyugszanak. Az iskolai oktató-nevelő munka eredményeinek bemutatásában nagyszerűen kidomborodott az a hármas tagoltság, ami a mezőgazdasági jellegű gyakorlati foglalkozás tantervében érvényesül: a kertészeti ismeretek és gyakorlatok, a műszáki ismeretek és gyakorlatok (fiútanulóknak télen), háztartási ismeretek és gyakorlatok (leánytanulóknak télen). H osszan lehetne a szerzett tapasztalatokat elemezni, de erre itt nem vállalkozhatunk, csupán azokat a legszembetűnőbb észrevételeket emelném ki. ami mindany- nyiunkat megfogott. A tanterv- módosító rendelkezés kiemelte a primőráru-termesztés jelentőségét. A meglátogatott iskolák nagyon élénken reagáltak erre, és a nő vényhaj tatás legkülönfélébb módját, formáját hozták létre a gyakorlókertekben. Az egyszerű fóliasátraktól kezdve az állandó jellegű csővázas fóliaházon keresztül a fűthető üveges növényházig sokféle formáját, ötletben gazdag kivitelét láttuk a primőráru-termesztésnek. Ebben a vonatkozásban, ha nem is úttörőszerepre vállalkoznak, de az élettel együtt menetelnek. A másik hasznosítható megfigyelés az a harmónia, ami a művelési ágiak között van. A táj jellegének megfelelő meny- nyxségben kap helyet a zöldség. a gyümölcs, a szőlő és a dísznövény termesztése. Éppen ez teszi alapjában esztétikussá — a hasznosság mellett — a kertieket. Ügy érzem, hogy ezek alapján a gyakorlókerteknek nem kicsi az a szerepe, hogy kisugárzó erővel hasson a házikertekre, a hétvégi- és hobby- kertekre, amiknek száma már közel kétmillió, és amikre ez a kisugárzó hatás bizony iá is fér. 4L — Üvegház. A váródban, naa talál olyan kertészetet, mint a miénk. Cserepes virágok, trópu* sí növények. Bármelyik bányaüzem elé megy, parkot, virágágyat lát, az ércdúsító üzem udvara, mint egy kert. De névnapokra is több szegfűt, rózsát adnak d, mint a kertészeti vállalat... — Nálunk nincs neh& munka. De ha valaki nem figyel, hamar megvan a baj. Ha egy gép megromlik, az egész üzem érzi. Ha valaki nem használja a .védőöltözéket, ne csodálkozzék. Egyébként ilyen hanyagság nálunk tizenöt év alatt, azóta működik az osztályozó, a dúsí.* tó. alig fordult elő, — Igaz a szóbeszéd a tudatos rongálásokról, szabotázsokról? — Lehet, hogy ilyesmiről beszéltek magának. Mese. Az, hogy került közénk olyan ember is. aki az üzemi titkot kiadta, kétségtelen. De ezt hamar lefülelték. Hogy loptak tőlünk ércrögöt? Ez is igaz. De ki? Egy szerencsétlen vasutas, aki azt hitte, ebből gazdagodik még. Azt is lefülelték Sajnos, az ötvenes évek végén még akárhány látogató jött hozzánk a minisztériumból, az mind az ellenséget kereste. El se tudta képzelni, hogy nálunk a labora• Részletei; a Gondolat Kiadónál aa Idol könyvhétre megjelent riport. «inyvMa. tóriumok, a csarnokok nem hemzsegnek az ügynököktől. Egyszer, még 1958-ban, én is a gyanúsítottak között voltam. Egy bizonyos minisztériumi főelőadó azt mondta rám, kiadtam az uránkinyerés legújabb kísérleteinek a módszereit egy amerikai cégnek. Nyugati szaklapban olvasta. Én erre elhagytam a munkahelyemet, és jelentkeztem a bányába. — Akkor szálltam le másodszor. De még műszak közben lejött a főmérnök, és azt mondta, be volt rúgva a főelőadó. Később a főmérnököt is elbocsátották. Pedig a magyarországi mélyművelésű bányák legjobb szakértője volt. A vegyész a száraz fűcsonkból kitörő új füveit simogatja. Én a völgyet nézem, ahol a teherautók farönköket szállítanak az erdőből. A rönkökön ülő favágók akkorák, mint a méhek, amelyek a faház mögött csimpaszkodnak a szalmakasban. A favágók nehéz munkát végeznek — jó levegőn. A bányászok nehéz munkát végeznek — fojtó melegben, párás, harmatos sziklafalaknál. Hamar öregednek, hamar fáradnak, keveset olvasmaífc, keveset tanulnak A vegyész, aifci a tudományok kandidátusa, mit tud az ő életükről, keserveikről, s érdekli-e őt egyáltalán ezeknek az embereknek a sorsa? — Én ugyan mit tanulhatok tőlük: durva beszédet, káromkodást; ők tőlem kémiai képleteket Egyőnknek se hiányzik a másik. — Valahol olvastam egy statisztikát. Eszerint a bánya állományának húsz százaléka egyetemet. főiskolát végzett. Negyvenöt százaléka technikus és huszonöt Százalékának az általános iskolai végzettsége sincs meg. — Az ércdúsítónál alig van ilyen. Talán azok között akad, akik faluról járnak be, és már közelítenek a hatvanadik évülő. hoz. Nekik már hiába beszél, nekik a tehén- és a disznótartás, a gazdálkodás a mindenük. A bánya azért jó, hogy valahonnan nyugdíjat kapjanak. — A bányászok egy része csak iszik, nőkre költi a pénzét. Alighogy megkapja, már tovább is adja. Mit lehetne tenni értük? A vegyész feláll. Bemegy a faházba, kihozza a bort. mellénk teszi. Tölt nekem, magának szódát spriccel. A távolba néz. A dúsító tornyait, kéményeit súrolja a tekintete. Kortyolgatjuk az italt. Keres_ sük a hangot, a fonalat, amit elvesztettünk, anélkül, hogy akartuk volna. Alattunk a mezőkön füst száll a magasba, szürke, gomolygó ködfüggöny, magja piros-fekete, időnként fellóbban, amikor valaki újabb csomót dob rá és a lángok próbálnak megbirkózni az emye- dés maradékaival. A vegyész kabátja zsebéből papírt, ceruzát vesz elő. Néhány, számom- ’ ra érthetetlen jelet, képletet; vet a papírra, aztán felém for- ! dúl. ■ — Ha lenne még energiám, jj sokat tehetnénk a bányáért, a • vállalatért. A bányászok? Azok S is tegyék meg a magukét a bä- : nyáért és önmagukért. Akkor ■ nem lesz baj, s ne igyák el az • eszüket, a fejüket Ezen csak! ők tudnak segíteni. (Folytatjuk) ) I tt válik a gyakorlókért nem. csak az iskolai tanterv kertészeti ismereteinek és gyakorlatainak szaktantermévé, de a felnőtt lakosságot példájával oktató, nevelő objektummá is. Éppen azért fenntartása, továbbfejlesztése elsőrendű feladat Egy jól kiépített gyakorlókért nem tekinthető tehát a község képét zavaró beépítetlen ..foghíjnak”. Az egyik hozzászóló keserűen állapította meg, hogy vannak bizony tanácsi vezetők, kik az építési rendelet rideg alkalmazásával a paragrafust ezekre a kertekre is ráhúzzák és nem törődve, vagy nem ismerve ezeknek a kerteknek a szerepét, megszüntetnék 12—15 éves gyű. mölcskultúrát például, annak minden oktatási és kisugárzó jelentőségével, hogy egy lakásnak telket biztosítsanak. Jóvátehetetlen tévedés ez! B ékés megyében a politech. nikai műhelyekben folyó munka sem tartalmában, sem jelentőségében nem kisebb a gyakorlókerti tevékenységnél. Az ország szakfelügyelői itt érzékelhették a legjobban, hogy mit jelent a központi műhelyhálózat kiépítése. A megye ebben a vonatkozásban is élen jár. Minden járásnak, minden városnak megvan a központi műhelye. A központi műhely eredeti funkcióján túl —, hogy ledaraíbolt anyaggal ellátja az iskolákat — messzemenő segítségiet ad abban, hogy szinte szériában gyártja a különféle szemléltetőeszközöket, szemléltetőtáblákat. Így nem kis része van abban, hogy a műhelytermek a szaktantermék vonalába sorakoznak fel gazdag szemléltetőanyagukkal. A központi műhelyek gyártják azokat a varia” munkapadokat is. amelyek túl azon, hogy Békés megyei újítás, nagyszerűen beváltak a gyakorlatban. Ezekkel és sok egyébbel pénzértékben kifejezve is nagy segítői az oktató-nevelő munkának. N em kevesebb jelentőségű a megyében a leányok háztartási. ismeretekben és gyakorlatokban végzett munkája sem. A leányfoglalkoz. ta tó-termek — ha azok csak „mini konyhák** is — ízléses és korszerű felszereléssel jól szolgálják a leánynevelést. A magyaros motívumokkal díszített térítők és faliszőnyegek, kiszorítva, a giccses falvédőket, példát adnak a lakásdíszítéshez, és a berendezés összhatása fejleszti a leánytanulók esztétikai érzékét Az országos tapasztalatcsere kedves, de egyben megható mozzanata volt Szarvason Tessedik Sámuel emlékművének megkoszorúzása és egy emlékfa ültetése. „A nép jólétéért él_ ni, a népet tanítani, a mező- gazdasági kultúrát emelni — tessediki tanítás késői tovább- vivőiként rótták le kegyeletüket és tettek fogadalmat a további munkára a tapasztalat- csere részvevői az emlékmű talapzatánál. A város egyik terén elültetett hársfa amellett,, hős? kedves emléke marad a később oda visszatérő részvevőnek. jelkép, szimbólum is. Ahogyan ez a fa fejlődik, terebélyesedik, úgy fejlődjön, terebélyesedjen a nép kultúrája, jóléte, boldogsága is. A mikor megköszönjük a vendéglátóinknak a nagyon meleg vendégszeretetet, hadd mondjam még el, hogy megtanultuk tőlük az igazi és egészséges lokálpatriotizmust is. Szeretni a szűkebb hazát úgy, hogy sokat tenni érte. A hasznos tapasztalatokat gyümölcsöztetni fogjuk. Józsa István vezető szakfelügyelő Tápiógyörgye LÁSZLÓ LAJOS: URÁNBÁNYÁSZOK
