Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-21 / 143. szám

Közművelődésünk távlatai A jövő közelebb van, mint gondolnánk. Akik manap­ság az egyetemek és fő­iskolák népművelési tananyagá­val birkóznak, másfél évtized múlva közművelődésünk „derék­hadát” alkotják. Javarészt raj­tuk áll vagy bukik: a nyolcva­nas, ^kilencvenes években a kor­szerűség jellamzi-e közművelő­dési rendszerünket vagy sem. Ez, persze, nem utolsósorban azon •múlik, hogy ma helyesen készít­jük-e fel őket a jövőre. Csak­hogy a kellő fölkészítés előfel­tétele : legalább többé-kevósbé reális elképzelés kialakítása a holnapról. Az életmód, a művelt­ség, a gondolkodásmód várha­tó magyarországi változásairól. Aligha kell bizonygatni, hogy erre korántsem csak a leendő •népművelők oktatása miatt van szükség. Sokkal inkább azért, mert a művelődés: állandó fo­lyamat. A társadalom szüntelen önmegújításának, szellemi kitel­jesedésének folyamata. i Legutóbb az MSZMP Közpon­ti Bizottságának ülésén is szó esett a közművelődés jövőjéről. Sőt, az ülésen elfogadott határo­zat előírja: ki kell dolgozni a közművelődés fejlesztésének 15 éves távlati tervét. Mégpedig nemcsak országos, s nem is csu­pán állami szinten. Hiszen a mű­velődés nem egyedül az állam gondja. Valamennyi társadalmi és tömegszervezet is felelős érte. Kézenfekvő, hogy nekik szintén ki kell alakítaniuk a maguk táv­lati elképzeléseit. Éppúgy, mint az irányításuk alatt álló helyi szervezeteknek. em könnyű meghatározni, miből induljunk ki. A józanság azt diktálja: reális lehetőségeinkből.. Azaz az előreláthatólag rendelkezésünkre álló anyagiakból. De ki tudná megmondani, hogy a következő 15 év során miként nő nemzeti jövedelmünk, s ebből mennyi jut maid közművelődésre? . Ez egyrészt óvatosságra Int, másrészt pedig arra, hogy ne csak a nemzeti jövedelem ala­kulására alapozzuk elképzelése­inket. Az illetékes állami szervek — a többi között az Országos Terv­hivatal és a Művelődésügyi Mi­nisztérium vezetésével —, már elkészítették az első tervtanul­mányt. Ez egyelőre nemigen több gondolatébresztő vitaalap­nál. Azt szeretnék, ha év végére nagyjából végleges formába önt­hetnék. Addig a szakemberek még vitatkozhatnak rajta: va­jon a következő másfél évtized során az a legésszerűbb-e. ha a •már meglevő létesítmény-háló­zat korszerűsítésére körülbelül ugyanannyit költenek, mint új létesítmények építésére; milyen arányban célszerű fölosztani az anyagiakat a különböző kultu­rális területek között. • *. * A gazdaságirányítás reform­ja a kultúra anyagi erőfor­rásainak hajszálereit is át­rendezte. Most már nem az ál­lam rendelkezik valamennyi művelődésre szánt pénzzel. Te­kintélyes összegek gyűlnek össze a gazdaságosan dolgozó gyárak­ban, vállalatoknál, termelőszö­vetkezeteknél. Olyannyira, hogy közülük eavik-másik — a szó dnyagi értelmében — kulturális ...nagyhatalommá’” vált. Szinte közhely: egy nagyvállalat, egy gazdag téesz szava szűkebb ha­zájában immár kulturális szem­pontból is perdöntő. S még in­kább az lesz a iövőben. A közművelődésre jutó több­letpénz túlnyomó része jelenleg nem az állami költségvetésből, hanem a részesedési alapokból származik; azaz amilyen mérték­ben erősödnek meg a termelő- szövetkezetek, s gyarapodnak a vállalatok, úgy nő az az összeg is, amelyet saját belátásuk sze­rint használhatnak föl. Éppen ezzel kapcsolatban le­het rendkívül hasznos szerepe az előrelátó tervezésnek. A népi ellenőrzés nem egy vizsgálata ugyanis megállapította: a szó­ban forgó anyagiak tekintélyes részét nem a legésszerűbben hasznosítják. Kulturális címszó alatt olykor olyasmire is költe­nek, aminek nincs sok köz» a művelődéshez. Nem csak a hoz­zá nem értés miatt. (Bár az Is elgondolkoztató: a vállalati, ter­melőszövetkezeti kulturális ala­pok sorsáról gazdasági, nem pe­dig művelődési szakemberek ha­tároznak.) A távlati terv elkészítése re­mélhetőleg változtat a helyzeten. Hiszen tervezni csakis együttesen lehet. Egy-egy helység közműve­lődési jövőjének fölvázolása el­képzelhetetlen anélkül, hogy számba ne vennék az állami erő­források mellett a helyieket is. „Közös kasszát” kell tehát csi­nálni, s ebből gazdálkodni. Ily módon megszüntethető az anya­gi erők szétforgácsolása, jobban érvényesülhet a szakértelem.' S szinte felbecsülhetetlen: a kisüzemek, kisvállalatok is a jövő kialakításának ré­szeseivé válnak; nem azt ér­zik, hogy csekélyke, pénzükkel „úgysem lehet számottevő do­loghoz kezdeni.” ♦ * * ■tr gy tetszik, mindez mégis- csak amellett szól. hogy a magyar közművelődés hol­napja elsősorban az anyagia­kon múlik. Ez azonban csak fél­igazság. Különben mi magya­rázná, hogy például a nagyjából azonos nemzeti jövedelemmel rendelkező országok közművelő­dési rendszere többnyire egyál­talán nem hasonlóképpen fej­lett. A nemzeti gazdagodás nem vonja maga után az egyes ember szellemi gazdagodását. Bár az tagadhatatlan, hogy kedvezőbb körülményeket teremt hozzá. Ezekkel élni csöppet sem magá­tól értetődő, s nem is egyszerű. Még szocialista társadalomban sem. A következő másfél évtized alatt ugyanis nálunk az anya­gi jólét elérése szinte mindenki száméTa többé-kevésbé kézzel­foghatóvá válik. A mi rendünk azonban nem békélhet meg az­zal, hogy a gazdagodás során az emberek szemében a kulturális értékek másodlagossá váljanak, az autó, a víkendház és társai mögött. Nyilvánvaló, hogy közművelő­désünk távlati tervezésénél az életmód, az életszemlélet, az élet- körülmények mind gyorsabb alakváltásait is tekintetbe kell venni. A többi között a mező- gazdaság technikai tökéletesíté­sének éppúgy megvannak a köz- művelődési következményei, mint például az ipar vidékre te­lepítésének. Hiszen a'z új ipari­gazdasági központok egyúttal sajátos arculatú kulturális köz­pontokká is válhatnak, S lakóik anyagi gyaranodása szellemi gazdagodással is párosulhat. Kell-e bizonygatni: ebben óri­ási szerepe lehet az okos. előre­látó közművelődési tervezésnek is. Veszprémi Miklós A BETONÄRUSZAKIPARI és SZOLGÁLTATÓ vállalat GYULA, Henyei Miklós út 13., azonnali belépéssel felvesz az alumíniumöntödéjébe férfi szak- és segédmunkásokat Fizetés teljesítménybérben, kéthetenként szabad szombat. * 153034 Épül Európa legnagyobb kalapgyára Kevés a nyúlbőr, az idén csak 1 200 000 darab jut a ka­lapgyárnak, ahol pedig évente legalább 2 millió darabra lenne szükség. Az utóbbi időben — elsősorban a tőkés piacokon — nagyon megnőtt a kereslet a speciális kikészítésű, nyúlbőrből gyártott ruházati termékek, női és férfikabátok, lemberdzsekek stb. iránt. A kalapgyár szép, elegáns és tartós bórkonfekció- termékeiből újabban Svájcba is sokat szállítanak, pedig ez az erszág közismerten a legigénye­sebb piacok közé tartozik. A kalapgyár egyébként most egy nagyszabású kapacitásbő­vítő fejlesztést hajt végre. Mintegy 70 millió forintos költ­séggel Jászfényszarun épül Eu­rópa egyik legmodernebb és legnagyobb kalapgyára. Az NDK-ból érkező, valamint fran­cia és nyugatnémet gépek mun­kába állításával a becslések sze­rint már ez év végén jelentős mértékben növelhetik nyúlszőr­tompból, bőrruházati termékek­ből az export szállításokat. Az MTA Szegedi Biológiai Intézetében felszerelték az ország legnagyobb teljesítményű elektronmikroszkópját. A japán JEOL cég gyártmányához amerikai analizátor és komputer csatlakozik. A Biológiai Intézet a mikroszkópot az ENSZ támo­gatásával vásárolta. A berendezés százhctvenezerszercs nagyí­tásra képes (MTI — fotó) PrőbaiizsgáSat autóbuszok és szállodák — 520 ezer fiatal — Kedvezmények és belföldi túrák Tizennyolc éve dolgozik az „Express” Sokan bosszankodnak miatta, de kétségtelen, hogy sokkal töb­ben szólnak róla elismerően. Ha másért nem, akkor már pusztán azért is, mert a 30-on innenie- kért létezik, nekik nyújt közös programot, külföldön és belföl­dön. Tizennyolc éves. Családi ne­ve: Expressz, utóneve: Ifjúsági és Diák. A foglalkozása: Utazási Iroda. Születése óta segíti a magyar ifjúság szabad idejének meg- ■ szervezését, ápolja nemzetközi1 kapcsolatainkat. Évről évre több százezer magyar fiatallal ismer- J teti meg hazánkat és tízezreket j juttatott el Európa, Afrika és j Ázsia országaiba. Munkáját tá- j mogatja a kormány és a KISZ, így egyre növekvő autóbusz- [ parkkal, új szállodákkal, ifjúsági í üdülőtelepekkel és üzlethálózat- j tál rendelkezik. i Nézzünk néhány számadatot: ebben az évben 50 ezer fiatalt i utaztat az Expressz külföldre, j 400 ezer fiatal részére szervez I belföldi országjárást, üdülést, ifjúsági programokat. Emellett' 70 ezer külföldi fiatalt fogad hazánkban. Elsősorban a szomszédos ba­ráti országokba szervez utakat, ahol a fiatalok megismerkedhet­nek szomszédaink nemzeti kul­túrájával, történelmével, a szo­cializmusban elért eredményei­vel. Egyre több szakmai csopor­tot, barátságvonatot indít a Szovjetunióba, az NDK-ba és Lengyelországba. A nyugati or­szágok közül az utóbbi években Ausztriába. Olaszországba, Spa­nyolországba. Angliába, Fran­ciaországba és Japánba. Egyip­tomba, Libanonba, Ciprusra, Finnországba utaztatott, össze­sen 18 ország 121 útvonalán jár­nak az expresszesek. Az ifjúsági turizmus terjedé­sét egyre több. kedvezményre jo­gosító igazolvánnyal segíti az iroda. Bővíti az országjáró túrák választékát, folytatja a vidéki fiatalok egyhetes üdültetését. A nyári hónapokban 33 ezer közép- iskolást fogad táboraiban. Mindezekből a Békés megyei Expressz kirendeltség is bőven vállal munkát. Az idén már 34 | külföldi utat szervezett. Ebből eddig 11-et jártak be a fiatalok. A napokban Moszkvából érkezett haza egy szarvasi csoport. Érke­zésük után telefonon számoltak be az irodának a leningrádi, a moszkvai múzeumokról, a ked­ves vendéglátók konyhájának magyaros próbálkozásairól és a repülőútról. A csabaiak Bulgá­riában jártak a napokban, ők a „Galáta” matróztanyára és a Nesszebár szigetre esküdnek., A békéscsabai iroda is szét­osztotta az OIOT ez évi kedvez­ményeit. 1500 középiskolás ka­pott 100 forintos beutalót. 1200 dolgozó és tanuló fiatal vette át 10 forintért' a 170 forint értékű kemping-tömböt. Az Expressz- utakhoz 170 darab 500 forint ér­tékű kedvezményes utalványt adtak. A megyei kirendeltség új he­lyiségben, korszerű körülmények között szervezi az utazni vágyó fiatalok programját és várja az érdeklődőket. R I. Helikopter száll a vi. zek fölött. Lomhán, slamposan. Néha meg- me.gáll, aztán ismét ne. kilendül, recsegve dúró. dik a levegőbe. Ezekre a vaskos szi- takötögépekre mindig úgy gondoltam, mint va­lami égi szörnyetegekre. Nem is csoda, hiszed az utóbbi évtized dzsungel_ harcainak főszereplői voltak a helikopterek. Most bizalommal né­zek a magasba. Elkép­zelem, hogy a gépmadár hasában emberek szo­ronganak. Vezetők, akik. nek dönteniük kell. Fe­lelősséggel, milliós ér­tékekről. Olyan milliók­ról, amelyeket iszonya­tosan nehéz munkával kellett összegyűjteni. Ilyenkor órák alatt vál­hatnak semmivé az em­beri életek eredményei. Harc ez a jdvából, életre menő. Támad a viz. Először szemtől szembe jött, hir­telen, zavarosan, szila) erőbel. Sose láttak még ilyen áradatot a Körö­sökön. Most hamar el­dőlt, hogy ki a legény a gáton. Nyüzsögtek is az emberek a töltése­ken, szinte a tenyerük­kel védtek minden arasz földet. Am ahogy a sú­lyos harcok idején lenni szokott, az ellenség itt i.s megnyert egy-két csa­tát. Hogy a városokat elkerülje a pusztítás, a huszonnegyedik óra utolsó percében a ter­mőföldekre eredték a vizet. Gyönyörű búza­táblákat öntött el a szennyes ár, tanyák om­lottak össze, ázott ho­mokvárként. Gyulavári községet ma is nyílt tenger ve­szi körül. Van is riada_ lom, mindenki talpon áll. Erősítik a töltése­ket, amelyeken már alattomban szivárog át a víz. Fólia és homok­zsák — ez itt a legfon­tosabb fegyver. Talán a Szahara minden homok_ ja sem lenne sok, ha zsákba rakhatnák. S hogy a harci zaj se hiányozzék, éjjel-nappal dübörögnek a súlyos járművek. Viszik a föl­det a töltésekre. Az or­szág minden részéből jöttek hatalmas teher­autók, szinte egymást éri a sok kocsi. Jó tud­ni, hogy sokan vagyunk, ha segíteni kell. Egy kiskatona paló- cos tájszőlással mondja, hogy ez lesz a harmadik éjszaka, amikor egy szemhunyásnyit se al­szik. Igaz, ő se panasz_ kodik, belül talán még élvezi is egy kicsit a helyzetet. Lesz mit me­sélni, ha hazamegy. Per­sze, addig sok kilomé­teren át hajtja még azt a zajos, nagyon békés, kétéltű harci jármüvét. A tanyákból már ko­rábban elköltöztették az embereket. Üresen tá­tong a gátőr háza is- Máskor itt finom ha­lászléket főz az asszony, most a halak maguktól beúsznak a ' konyhába. Pici, a kövér kutya, ki tudja hol húzza meg magát. Biztos ö is meg­érzi, ha másról nem. hát a szűkebb kosztról, hogy cudar idők járnak erre. felé. A térképen csak ap­ró folt az elöntött te­rűiét. •A nagy nemzetkö­zi hírügynökségeknek tán nem is téma, hogy árvíz pusztított a Körö. sök mentén. De az itt élő emberek tudják( hogy néha nagyon ko­moly harcot kell vív­nunk az elemekkel is. Gyors iramodással ló­dul meg a helikopter a. város felé. A viz fölött már csak fecskék cikáz, nak. s ők is magasan szállnak. Remél nik. jó­ra fordul az idő. Andódy Tibor Mélyrepülés /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom