Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-20 / 142. szám
Slurezeiok« tecliniknsok, közvetlen termelésirányítók A srankasoszbűy fogalmának: helyes értelmezése mindenkor elvi jelentőségű kérdés, meghatározásakor a marxizmus—leninizmus ezzel kapcsolatos .irányimutató tanításait és társadalmunk jelenlegi helyzetét kell figyelembe venni. Anélkül, hogy elébe- vágnánk a kérdésről folytatott tudományos vitáknak, a már eddig elért eredmények alapján is meghatározható a munkásosztály köre tudó- j mányos szociológiai értelemben, (a termelés társadalmi rendszerében elfoglalt helye szerint) és szélesebben* politikai értelemben is. A munkásosztályhoz tartoznak a termelésben elfoglalt helyük szerint az állami és szövetkezeti ipar (bányászat, gyár-, építőipar), az állami mező-, erdőgazdaságok és a vízgazdálkodás; a közlekedés, szállítás és hírközlés; az állami és szövetkezeti kereskedelmi és egyéb szolgáltatások fizikai dolgozói, valamint a felsorolt ágazatok művezetői és technikusai, illetve az ennek megfelelő szintű (funkciójú) közvetlen termelésirányítók. Az összes foglalkoztatottaknak így 58 százaléka, mintegy 2,9 millió fő tartozik a munkásosztályhoz. P olitikai értelemben a munkásosztályhoz tartoznak a fenti ágazatok nyugdíjas munkásai, valamint azok, akik korábban munkások voltak és jelenleg a politikai, állami és kulturális élet posztjain dolgoznák. Velük kiegészülve a munkásosztály létszáma mintegy 3,5 millió. A korábbi elméleti, szociológiai vizsgálatok nyomán a munkás- osztályhoz soroljuk a művezetőket, technikusokat, illetve az ennek megfelelő szintű (funkciójú) I termelés-irányítókat is. A hivatalos statisztika korábban csak a fizikai állományban levőket sorolta a munkásosztályhoz. Ismeretes a tőkés országok kommunista ideológusainak a munkásosztály fogalmáról folytatott vitája. A vita egyik fő kérdése az volt, igaz-e, hogy á marxizmus—leninizmus csak a fizikai munkát végző bérmunkásokat tekinti munkásnak. A vi- tázók többségének az volt a véleménye, hogy az alapvető osztályismérvek, a munkásosztály marxi meghatározása alapján a legfejlettebb tőkés országokban az üzemi, műszaki dolgozók zöme a munkásosztályhoz sorolandó, mert: 1. ezek a dolgozók sem rendelkeznek a termelés és a csere eszközeivel; 2. a munkaerejük eladásából élnek, tehát bérmunkások; 3. értéktöbbletet termelnek a tőkésnek, tehát kizsákmányolt dolgozók. K ülönben maga Marx sem! csak a fizikai munkásokat tekintette munkásnak. Az „össz- munkás” fogalmába azokat sorolta, akik részt vesznek a termelőmunkában. Ugyanakkor rámutatott, hogy a technika fejlődésével a termelőmunka fogalma kiszélesedik: a termék elkészítésében részt vesz a segédmunkás, a szakmunkás, de a tervezőmérnök és az igazgató is. Valamennyiük munkája a termék elkészítéséhez szükséges .,összmunka” része. S mivel a termelés feltételezi a szállítást is, Marx termelőmunkásnak tekintette a szállítás, a közlekedés dolgozóit is. Az „összmunkás” közgazdasági fogalma azonban sokkal szélesebb a munkásosztály fogalmánál, amely politikai kategória is.: A termelőmunka kritériuma csak egyik ismérve a munkásosztály meghatározásának, s pusztán aszerint, hogy valaki termelő- munkát végez, vagy sem, nem le- hét eldönteni az illető osztály-' helyzetét. Az osztályismérvek fontos tényezője ugyanis a termelés rendszerében elfoglalt hely is (nevezetesen, hogy beosztott részmunkát végző, vagy vezető), és a jövedelemszerzés módja (bér. jutalék, osztalék) és mértéke is. így az elmaradott országokban a mérnök, a technikus olyan mértékben kivételezett helyzetben van, olyan magas a jövedelme, (amelyet különben tőkésíthet is), hogy az már szociális különbség a munkásosztály zömét képező fizikai dolgozókhoz képest. A mi iparunk jelenleg a gépesített, futószalagos termelés szintjén áll; az automatizálás, a komplex gépesítés, egyáltalán a tudományos és technikai forradalom új vívmányait tömegesen még csak ezután alkalmazzuk. M unkásosztályunk ennek megfelelő képzettsége, anyagi-szociális helyzete mellett a termelés közvetlen irányítói — ideértve a technikusokat is — a munkásosztályhoz tartoznak. Az üzem műszaki, közgazdasági vezető értelmisége és a munkásosztály között is csökken a különbség, jelentős közeledés ment végbe az előbb említett tényezőkön túl a társadalmi kacsolatok, származás vonatkozásában. Ez a folyamat azonban még nem fejeződött be, így a műszaki értelmiségnek ez a része nem sorolható a munkásosztályhoz. A munkásosztály különböző kategóriáinak felsorolása bizonyítja, hogy nem értünk egyet a munkásosztály határait ^leszűkítő nézetekkel: Így azzal az állásponttal sem, amely a munkásosztályt azonosítja az iparban foglalkoztatott fizikai munkások statisztikai összegével. Részben horizontálisan válnak szélesebbé e határok: a szállítás, a kereskedelem, a szolgáltatások és a mezőgazdaság dolgozóink e|y része is a munkásosztályhoz sorolható. A technikai fejlődés következtében pedig ma már a közvetlen irányító személyzet (művezetők, technikusok) irányába vertikálisan is tágulnak e határok. Igen jelentős, mintegy 200 000 fős csoportról van szó. Nagy többségük munkás volt vagy munka közben szerzett szaktudásával, vagy valamilyen iskola elvégzésével vált a terrhelés közvetlen irányítójává. A munkások nemcsak szakképzettebb, legtehetségesebb és -igyekvőbb csoportjáról van szó. hanem politikailag is öntudatos rétegről. A Csepel Vas- és Fémművek munkásairól végzett felmérés adatai szerint a művezetők 68 százaléka, a csoportvezetők 46,4 százaléka, a technikusok 46,4 százaléka, míg a szakmunkásoknak csak 21,8 százaléka és a segédmunkásoknak csak 7,3 százaléka lett párttag az üzemben. Ennek figyelmen kívül hagyása objektíve a munkásosztály arányának, súlyának csökkentésével jár. U gyaniakkor ellenkező előjelű túlzásoktól is óvakodni kell. A múltban a munkásosztály fogalmáról, kiterjedéséről folytatott vitában a kelleténél jobban előtérbe kerültek a munkásosztályon belül végbement változások, s háttérbe szorultak a munkásosztály vonásai, amelyek pedig minden változás mellett, vagy éppen azok révén folytonosan jellemzik az osztályt. A munkásosztály határainak, a határesetet képező rétegeknek a vizsgálata esetenként háttérbe szorította a munkásosztály gerincét képező ipari munkásság, ezen belül is a nagyipari, nagyüzemi munkásság kérdéseit. Márpedig a munkásosztály vezető ! szerepe és a szocialista építés j szempontjából a legtipikusabb! munkáscsoport a nagyüzemi munkásság. Politikánknak ennek létfeltételeiből és érdekeiből kell kiindulnia. Blaskovits János 1 Liest tartott a Minisztertanács Olést tartott az országgyűlés jogi bizottsága Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága szerdán dr. Gonda György elnöklésével ülést tartott. A bizottság megtárgyalta az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság és a tanácsok • 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. (MTI) Megkezdődön a tbc és tüdőgyógyász társaság kongresszusa Szerdán, a Kereskedelmi Kamara épületében megkezdte tanácskozását a Korányi Frigyes Tbc és Tüdőgyógyász Társaság 39. kongresszusa. A tanácskozáson 12 ország több mint 400 szakorvosa 150 előadás keretében vitatja meg a tüdőbetegség gek elleni küzdelem tapasztalatait, és azt, hogyan lehetne a tüdőgyógyászat eredményeit hasznosítani a különböző mellkasi megbetegedések korai felismerésében és gyógyításában. (MTI) Életmentőt tüntettek ki Amint arról lapunk május 10-i számában beszámoltunk, Békéscsabán, a KISZ-tábomál két gyermek csónakázott az Élővíz-csatornán, a csónak felborult és a két gyermek ful- doklott. Bakos Mihály békéscsabai lakos, az Állami Biztosító dolgozója mentette ki őket a vízből. A bátor életmentőt tegnap a megyei tánács elnöke, Klaukó Mátyás fogadta és adta át az Életmentő Emlékérem kitüntetést. Felavatták az ország legkorszerűbb lakberendezési áruházát a Róbert Károly körúton épült Dornust. Az ünnepélyes felavatáson jelen volt Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Ssurdi István belkereskedelmi miniszter, Keserű JáA kormány Tájékoztatási Ht_ vatala közli: a Miniszterta- nács szerdám ülést tartott. Borbándi János, a Miniszter- . tanács elnökhelyettese jelentést tett a kormánynak a szovjetunióbeli látogatásáról, vaüa_ mint a magyar—koreai gazdasági és xudományosonűszakj konzultatív kormányközi bizottság II. ülésszakáról. Az ülés. szakon megállapodás született a gazdasági kapcsolatok és a tudományos-műszaki együttműködés további elmélyítéséről. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasága ban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A megbeszélések hozzájárultak a két ország kapcsolatainak erősítéséhez és a gazdasági együttműködés további széles körű bővítéséhez. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter jelentést tett a Szíriái Arab Köztársaságban. és az Iraki Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A tárgyalások elősegítették hazánk és a meglátogatott országok kapcsolatainak tovább, fejlesztését, együttműködésünk erősítését a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása, a közel-keleti probléma igazságos és tartós rendezése érdekében. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány a gyakorlati munka követélményeiből kiindulva — előterjesztést tett a Népköz, társaság Elnöki Tanácsához a Művelődésügyi Minisztérium szétválasztására, oktatási és kulturális minisztérium létesítésére. A Minisztertanács elfogadta a nehézipari miniszter jelentését a petrolkémiai központi fejlesztési program végrehajtásának jelenlegi állásáról. A beruházás sok a Tervezett ütemben foiy. nak. A számítástechnikai tárcaközi bizottság vezetője jelentést tett a számítástechnikai ' központi fejlesztési program végrehajtásáról. Az elmúlt években kialakultak hazánkban a számítás, technika alkalmazásának alap. .jai, fejlődött számítógépparkunk. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. A háromszintes áruház építése százhárommillió forintba került, tízezer négyzet- méteres eladótere dús választékkal várta a június 17-i üzletnyitáskor a vásárlókat. és meghatározta a további feladatokat. A Minisztertanács meghall, gáttá az Országos Vízügyi Hivatal ellinökének jelentését a Tiszán és mellékfolyóin kialakult árvízi helyzetről. Megállapította, hogy a védekezés a ve. szélyeztetett szakaszon mindenütt eredményes volt, de az árvíz lassú levonulása miatt a készültség fenntartása még szükséges'. A kormány a jelentést és a megtett intézkedésekéi jóváhagyólag tudomásul vette. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a tavaszi munkákról, a nyárt betakarításra való felkészülés, ről és az ellátás vártható alakulásáról. A gondosan végzett tavaszi munkák a szárazság hatását nagymértékben ellensúlyozták. A mezőgazdasági üzemek felkészültek a betakarításra A felvásárló szervek gondoskodnak a tárolóterek előkészítéséről és a termények gyors átvételének megszervezéséről. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány határozatot hozott az alsófóku intézményekben öli. tató egyes pedagógusok és a középfokú oktatási és nevelési intézményekben működő pedagógusok heti kötelező óraszámának csökkentésére, illetve az egészségügyi, az állami mező- gazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, közlekedési, fürdő- üzemági, továbbá az oktatási, valamint a kulturális szolgáltatási intézményeknél és vállalatoknál dolgozók munkaidejének csökkentésére. Az intézkedés bevezetésére — alapos felkészülés után — ágazatonként meghatározott időpontban, fokozatosan kerül sor. A kormány megváltoztatta a lakásépítéssel kapcsolatos kölcsön egyes feltételeit. A jövőben az állami vállalatoknál dolgozó munkások, az ország bármely településén családi ház építése esetén — a budapestivel azonos feltételek mellett — kölcsönt kaphatnak. A .három- vágy ennél többgyermekes családok, családi ház építése esetén — az előbbi feltételeik mellett — további kamatkedvezményben is részesülnek. A kormány rendeletben szabályozta a tanácsi kezelésben levő állami földek mezőgazda- sági hasznosítását. Az intézkedés elsőrendű célja a megművelhető állami földeknek a mező- gazdasági termelésbe történő bevonása. A Minisztertanács a kormány titkársága vezetőjének előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a saját továbbá a koxmány bizottságai és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1974. II. félévi munkater- - vét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) DOMUS ÁRUHÁZ nosné könnyűipari miniszter és Képünkön aí új áruház egyik t-iadoisi* (MII Botot, Benyes Tamás felvétele)
