Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-20 / 142. szám

4 nemzetközi és a magyar békemozgalom megalakulásának #5. évfordulója alkalmából a Béke-világtanács Kádár Jánost a béke-világinozgalom legmagasabb kitüntetésével, Joliot-Curie aranyéremmel tüntette ki. Képünkön: Romesh Chandra, a BYT főtitkára átnyújtja a kitüntetést az MSZMP KB első tit­kárának. (Romesh Chandra nyilatkozata a 2. oldalon) •MgssHfssnnBnuimMUHBnnnimttanuintimnmiiuinniMfxsnmiMi Á magántervezők munkáját értékelték Békéscsabán A Békés megyei Tanács Vég_ rehajtó Bizottságiának rendezé­sében szerdán a magántervezői szakbizottság munkáját értékel­ték. A tanácskozáson részt vet­tek a megye városi tanácsainak elnökhelyettesei és titkárai, va_ lamint a járási hivatalok tit­kárai. , | A tanácskozási dr. Kertész Márton, a Békéi; megyei Tanács V. B. titkára nyitotta meg, majd dr. Takács János, a megyei ta­nács építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetője elő_ terjesztésének alapján a más. Megallapították. hogy a bízott- \ ság további működése indokolt a magánépítkezések esztétikai, technikai színvonalának emele­tének érdekében. A megbeszélés össaefog-íalöjá. bgip dr. Kertész Márton szük­ségesnek ítélte meg, hogy az elsőfokú építési hatóságok, a tervezők és az építtetők között1 közvetlenebb legyen a kapcsolat,' s ezáltal esztétikailag és gya- j korlatilag szebb, jobb magán', j házak épüljenek. | Ölési ftart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 20-ra összehívták. A Politikai Bizottság az idősze­rű nemzetközi kérdésekről és az időszerű gazdasági kérdések­ről szóló tájékoztató megvitatását javasolja a Központi Bizott­ságnak (MII) Negyvenegy és fé! millió forinttal termeinek többet a tervezettnél Szélesedő versenymozgalom a tanácsi ipari vállalatoknál A Békés megyei Tanács hét iparvállalatánál (a Gyulai Be­tonáru Szakipari és Szolgáltató,, az Orosházi Faipari, a Gyulai^ Kötőipari, a Békéscsabai Szőr­me- és Kézműipari, a Békéscsa­bai Vegyesipari és a Patyolat Vállalatnál, valamint a gyulai Dürer Nyomdában) a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek tel­jesítésében a szocialista mun- kaversenymozgalom eddig is je­lentős szerepet játszott. Most pedig a XI. pártkongresszus tiszteletére és hazánk felszaba­dulása 30. évfordulójának mél­tó megünneplésére kibonta­kozó mozgalom a tanácsi ípar_ vállalatok munkaversenyének is újaim lendületet adott. A tanáfcsi ipari vállalatok igazgatói^tnár az ez évi, áprili­si értekezletükön elhatározták, hogy többek között a termelő- berendezések jobb kihasználásá­val, a piaci kapcsolatok bővíté­sével, a munka- és üzemszer­vezés korszerűsítésével, műszaki fejlesztéssel, a vezetés színvo­nalának emelésével és a terme­lési költségek megfelelő szinten tartásával biztosítják az 1974-re előirányzott nyolcszázalékos ter­melésnövekedést. Ehhez járultak hozzá azután többletként a kongresszusi ver­senyfelajánlások, amelyet a ta­nácsi ipari vállalatok dolgozói az ágazat megyei együttes moz­galmához csatlakozva tettek. Vállalták, hogy a negyedik öt­éves tervi termelést 41,5 millió forinttal, a nyereségtervet pe­dig 8,5 millió forinttal teljesítik túl összességében. Érdemes részletezni, hogy ebből a 8,5 milliós nyereségtöbbletből több mint 3 milliót a termelékeny­ség növelésével, másfél milliót a termelési szerkezet gazdaságos átalakításával, csaknem egy­milliót a műszaki szervezés- fejlesztéssel, félmilliót a minő­ségjavítással, másfél milliót pedig a kapacitások növelésé­vel igyekeznek előteremteni. A felsoroltak alapján megállapít­hatjuk, hogy ezek a felajánlá­sok örvendetes módon, elsősor­ban a minőségjavítást, az anyag- és energiatakarékossá­got, a megfelelő munkamód­szerek alkalmazását, a munka­idő jobb kihasználását, a mun­kafegyelem javítását célozzák. Jelentős a vállalatok műszáki dolgozóinak azon kezdeménye_ se is, amely szerint a termelés szervezettségének javítása, a fejlettebb technika alkalmazása felett védnökséget vállalnak. (kőváry) lel évvel ezelőtt létrehozott •< magántervezői szakbizottság ed- . digi munkáját vitatták meg. Diplomaáiatió ünnepély Szarvason A szarvasi Óvónőképző Intézet június 22-én, szombaton délelőtt 10 órakor rendezi meg most vég­zett hallgatóinak diplomaátadó ünnepélyét a Vajda Péter Járási­városi Művelődési Központ nagy­termében. Az ünnepélyen Szűcs Gyula igazgatóhelyettes nyitja meg a tanácsülést, majd Ben- csik Endre igazgatóhelyettes mond ünnepi beszédet. A nappali és levelező tagozaton végzett óvónőknek Szabó Mihály igaz­gató adja át a diplomákat, a bú­csúzó hallgatók nevében pedig Mészáros Éva és Horváth Imréné beszél. Az ünnepélyen közreműködik ■ a képző énekkara is, Privler Má- ■ rta adjunktus vezényletével. ■ A szarvasi óvónőképzőben az ■ idén 64 nappali tagozatos, vala- j mint 132 levelező tagozatos hall- : gato szerezte meg diplomáját, ; A nemzetközi és a magyar békemozgalom megalakulásának 25. évfordulója alkalmából kedden délután nagygyűlést tartottak a budapesti Sportcsarnokban. Képünkön: Péter János, az ország- gyűlés aielnökc beszél <MTI Fotó — Petrovits László felvj A pénz nem beszél Vagy fia mégis — a közmon­dást igazolva —, legkevésbé ar­ról, amiről kellene. Nevezete­sen: hoamófc, miért jött, minek ellenszolgáltatásaként került pénztárcánkba, zsebünkbe. Köz­napi bölcsességünk: kiadni. könnyebb, megkeresni nehe­zebb. Amivel már elismertük — maroknyi spekulánstól, pema. hajdertől eltekintve —, hogy munkával, hasznos tevékeny­séggel keressük; szerezzük meg jövedelmünket. Mennyit? Egy_ egy átlagos hónapban a köz­ponti forrásokiból 16—18 milli­árd forintot fizetnek ki a lakos, Ságnak. Pénzhegy. Borítékba osztva karéjokra válik, mint a fölszélt kenyér. Tavaly 200,6 milliárd forintot számoltak le a kezünkbe. Há­rom esztendővel korábban, 1970- ben 155.1 milliárdot. Gyarapo­dott az ország, s így vagy úgy, valami módon, majd,’ minden család, ezt tükrözi a két összeg közötti különbség. Am ezzel még nem azt mondtuk, mert nem mondhatjuk, hogy közös és egyéni érdek azonos úton járt, jár minden esetben. Egysze­rűbb, könnyebb a pénzt szá­molni, mint feladatainkat telje­síteni. Csakhogy összetartoznak, bár akadnak, akik feledni sze­retnék ezt. Ám ők is odaállnak a pénztár elé. Azok közé, akik becsülettel tették a dolgukat Vajon mit szól erről a 'forint nekik? Idén 4,6 milliárd forint nye­reségrészesedést fizettek ki, 18,3 százalékkal — 640 millióval — többet, mint tavaly. Ki elége­dett volt, ki elégedetlen. Ahol pénzt osztanak, ott mindig lesz­nek sértődöttek. így hangzik a másik köznapi bölcsesség. Hagy­juk most az egyéni mormogá- sokat. Fontosabb ennél a közös mérce. Az, hogy jobb, hatéko­nyabb munka, értékesebb, kor­szerűbb termék, a költségek csökkentése szülte, teremtette-e a részesedés forintjait? Túlnyo­mó többségében tgen Van pénz. amiért nem kell megdolgozni, mégis joggal jár. Minden száz forintból 16 ilyen Tavaly a pénzbeni társadalmi juttatások összege 31,3 milliár­dot tett ki. családi pótléktól a nyugdíjig. Ezért a pénzért nem kell megdolgozni, de ezt a pénzt együttesen teremtjük elő. Miun­kával természetesen, mert min­den forintnak az új értéket szü­lő munka a fedezete. Azaz még­is meg kell dolgozni érte. S ha azt akarjuk, hogy több legyen — mert ez a szándékunk — az ,.ingyen” adott pénz. akkor a, munkának is nagyobbnak, jobb- maik kell lennie. Kell, írtuk le négyszer is e bekezdésben. S való, mert nincs más kifejezés rá Ahogy út sem, a nemzeti jö­vedelem, az ebből felosztható források növelésére. ■ Munka, mindig a munka. So­kak fülében kedvesebben cseng a szó: pénz. Akadnak pénz- csinálók. rendőrségi, bírósági tudósításban ismerkedhettünk, ismerkedhetünk majd meg ve­lük. Mert társadalmunk erköl­cse nem tűri, nem fogadja el e pénzcsinálók görbe útjait. A törvényt szegezi velük szembe. Mindenre azonban nem hozha­tó. mindenről nem szólhat a * törvény. Arról, ami csak mu­lasztás. felületesség. Holott az ellógott órákért kifizetett fo­rint: csalás. Kaptam, de nem adtam. Gyarapodtam, de nem gyarapítottam. A társadalom­nak valamennyi kötelezettség teljesítése fontos. Számít rá ezekre alapozza terveit. Azt is, mely a szétosztható, kifizethető forintokat részletezi és össze­gezi. Ezért, hogy a társadalom egészének, tehát minden tagjá­nak őrködnie kell a forintok fedezete. a munka értéke, mennyisége, minősége, hasznos­sága. célszerűsége felett. Minderről a pénz nem beszél Nekünk azonban beszélni kel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom